The ​Seven Deaths of Evelyn Hardcastle 31 csillagozás

Stuart Turton: The Seven Deaths of Evelyn Hardcastle Stuart Turton: The Seven Deaths of Evelyn Hardcastle Stuart Turton: The Seven Deaths of Evelyn Hardcastle

How do you stop a murder that’s already happened?

At a gala party thrown by her parents, Evelyn Hardcastle will be killed--again. She's been murdered hundreds of times, and each day, Aiden Bishop is too late to save her. Doomed to repeat the same day over and over, Aiden's only escape is to solve Evelyn Hardcastle's murder and conquer the shadows of an enemy he struggles to even comprehend--but nothing and no one are quite what they seem.

Deeply atmospheric and ingeniously plotted, The Seven Deaths of Evelyn Hardcastle is a highly original debut that will appeal to fans of Kate Atkinson and Agatha Christie.

The 7½ Deaths of Evelyn Hardcastle címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 2018

>!
The Raven Books, London, 2018
514 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781408889510
>!
Bolinda, Melbourne, 2018
ISBN: 9781489445650 · Felolvasta: Jot Davies
>!
520 oldal · ASIN: B075RTC2LW

1 további kiadás


Kedvencelte 6

Most olvassa 3

Várólistára tette 40

Kívánságlistára tette 31

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

manami>!
Stuart Turton: The Seven Deaths of Evelyn Hardcastle

Hű, hát…

Főszereplőnk Aiden Bishop, aki emlékeitől megfosztva ébred egy sötét erdőben – csak annyit tud, egy nő halott, ő pedig elkésett, nem tudta megmenteni. Meglepetésére azonban, minden reggel egy új testben találja magát, újraélve az adott napot, új lehetőséget kapva, hogy leleplezze a gyilkost.

A könyv nagyon erősen indít, és szinte végig tartja a színvonalat. Néhol ugyan kicsit túlírtnak, és legfőképp túl hosszúnak éreztem (ki is vághattunk volna bőven egy-két részt nem adtak semmit a végkifejlethez), fenomenális történet volt. Bőven kiférne belőle egy tv sorozat. (Milyen szívesen nézném!)

Az időhurkok megleptek, nem rajongtam értük különösebben, mert eléggé megnehezítették a koncentrációt főképp azért, mert nem gondoltam, hogy spoiler, mégis, teljes mértékben szükségesek voltak a történet szempontjából spoiler.

Amit a legérdekesebbnek találtam, azok a válogatott karakterek, akiknek a bőrébe búj(tunk) a főszereplőnk. Nagyon érdekes volt, ahogy egy üres papírtól indulva, eljutottunk az ötödik napig (ami a kedvencem volt), ahol a hordozó szépen lassan spoiler, majd a nyolcadik napon szinte teljesen spoiler főszereplőt.

Mindegyik karakter érdekes volt a maga módján, az író briliáns munkát végzett a személyiségük kialakításakor, mindegyikük máshogy gondolkodott, más szavakat használt, tökéletesen elkülöníthető volt – még a főszereplőtől is. Ez nagyon nehéz feladat lehetett, mintha csak 8-9 tökéletesen más főszereplőt kaptunk volna, akik néha még össze is olvadtak egymással. Valamint, ezzel fenntartotta az olvasók érdeklődését is, folyton valami nagyon újat adva a történethez, mindig egy kicsi izgalmat víve abba. Mert persze választhatta volna azt a megoldást is, amit rengetegen előtte – spoiler átélhette volna a napot a saját testében, újra és újra.

Itt tényleg, az ötödik nap volt a kedvencem. Merész választás volt egy ilyen férfit használni, belemerülni a gondolataiba, érezni, hogy néha-néha spoiler. Zseniális munka!

A hangulat pazar, az írásmód szép (de anélkül, hogy erőltetett volna), teljesen érthető. A történet szépen építkezik, az idővonal teljesen logikus, hibáktól mentes. Groteszk, nyugtalanító, kalandos, izgalmas, borzasztó sötét, mégis, néhol humoros. Magába olvasztja a klasszikus krimik és a modern, borzongató történetek minden szeretett elemét.

E mellé a kaptunk nem egy, nem kettő, hanem három (de inkább négy) rejtélyt is.

Az első kettő nem volt túl nehéz – gondolom ezért volt szükség a másik kettőre. És sajnos ezzel a kettővel volt némi problémám. Mert az utolsó 50 oldalig minden zseniális volt. Ez a pár oldal azonban totálisan kizökkentett, és némi értetlenséget váltott ki belőlem.

Az hamar világossá válik, hogy spoiler Evelyn spoiler. Ez a legelejétől gyanús volt, de úgy a 100. oldalnál nyilvánvalóvá válik. Ő az egyetlen spoiler.

A másik dolog is gyanús, piszkálja az ember fantáziáját, és az író jól tudja ezt. Ezért dobja be spoiler karakterét. spoiler Ez is zseniális terelés volt! A megoldás mondjuk túl volt bonyolítva egy kicsit spoiler. De ez még teljesen rendben is lett volna.

Ám Evelyn spoiler betette nálam a kaput. Felesleges volt, túl bonyolult, senki se jöhetett rá. De nem csak olvasói szempontból mondom ezt, de nem látok semmiféle motivációt a karakterek mögött sem. Itt értem ezt az spoiler. Kinek az ötlete volt ez? Már maga az ötlet is borzasztó – a szereplők, és nem az író részéről –, csak és kizárólag bonyodalommal járt volna. Másrészt, rengeteg másik problémát vet fel. Senki se spoiler, annak ellenére, hogy spoiler mikor utoljára látta a vendégeket. Bezzeg, Millicentnek spoiler? Köztük sokan jóval idősebbek nála, tehát jól emlékezhetnek rá. spoiler? Plusz, spoiler Evelyn viselkedése nem illik bele a képbe spoiler, főleg spoiler. Ha spoiler? Nem az lett volna a logikus?

Emellett, mégis mi volt a terv? spoiler Vagy spoiler

Ahogy mondtam, az utolsó 50 oldalig, míg ki nem derült spoiler, odáig voltam a könyvért. Hiába jöttem rá csavarokra, ezek nem úgy zajlottak, hogy „hát ez nem igaz”, hanem úgy, hogy „jó ég, rájöttem”! Tehát felépített, jól használt nyomok segítettek itt-ott. Élvezetesek voltak. Nagyon. Ez az utolsó rész kicsit visszavett a lendületemből, de Evelyn története az spoiler olyan borzongató, undorító volt, hogy majdnem visszarázódtam a történetbe.

A másik dolog – bár nem túl nagy –, sokkal jobban jártunk volna, ha meghagyjuk / ráhagyjuk az olvasók képzeletére a spoiler koncepciót, mert ez a spoiler elképzelés csak több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Plusz, nem kedveltem spoiler karakterét, nem is ismertem, nem tudom miért kellett volna aggódnom érte. A végéig el se tudtam dönteni, hogy jó-e vagy rossz. Mikor meg kiderült, hogy egy brutális spoiler … hát nem tudom. Nem tudom, hogy hiszek-e a spoiler. Persze… ez is érthető valahol, feltéve, szereplőink spoiler.

Ennek ellenére egy zseniális könyvet kaptunk, ami teljes mértékben megérdemli az olvasók és a kritikusok dicséretét.

2 hozzászólás
kávésbögre P>!
Stuart Turton: The Seven Deaths of Evelyn Hardcastle

Egyrészt minden elismerésem az írónak, ez nem semmi munka volt így összehozni. Ennyi szereplő, ennyi szál, ennyi apró információ elrejtve a sorok között. Le a kalappal! Nagyon lenyűgözött, és a vége is kellőképpen csavarosra sikeredett. Jár a 4,5 csillag.
Másrészt ami az előnye, az a hátránya is volt ennek a könyvnek: borzasztó nyakatekert. Ritkán olvasok ennyi ideig egy könyvet, de ez a maga 4 hónapjával nagyon hosszú volt. Ennek az az oka, hogy egyszerűen időnként követhetetlen volt, és eluntam a szálak nyomon követését és kibogozását. De persze nagyon érdekelt, hogy ki is volt akkor Evelyn gyilkosa, és hova fogunk kilyukadni, és így elolvasva azt mondom, megérte megküzdeni vele, de néha nagyon nem volt élvezetes az olvasása, inkább fárasztó. Ezért a fél csillag levonás.

3 hozzászólás
Agatha_Emrys>!
Stuart Turton: The Seven Deaths of Evelyn Hardcastle

Turton elismerten Agatha Christie nyomán alkotta ezt a könyvet és ez nagyon látszik: egy mindentől távoli kastélyban csomó ember gyűl össze, akiknek mind megvan a maga kis mocskos titka. Többen meghalnak, van aki látszólag természetes módon, de senki és semmi sem az, aminek látszik. Ehhez jön az időhurok és a testcserés támadás. Főszereplőnknek 8 vendég bőrébe bújva minden nap éjféljéig van ideje összegyűjteni a kis morzsákat, hogy abból összeálljon a kép. Nincs egyszerű dolga, mert riválisa is dolgozik, valamint a „Footman” is rá vadászik, az összes hosztját ("bőrét") egyenként igyekszik legyilkolni (ezzel hozva némi horror beütést a történetnek).

Először is, a hangulata nagyon el van találva. A két világháború között játszódik egy omlásnak induló házban, amire rátelepszik egy sok éve történt tragédia emléke, és a nyomasztó légkör a vendégek kétségbeesett nihilizmusával párosul. Emellé jön a növekvő feszültség, ahogy a napok múlásával egyre kétségbeesett a harc, a rá vadászó Footman pedig egyre fenyegetőbb, ahogy sorra teszi el láb alól a hosztokat.

A testváltás nagyon érdekes csavar, tényleg megkeveri a dolgokat, főleg, hogy a főszereplő személyiségének küzdenie kell hosztjaival. Hiszen látja az emlékeiket és hiába irányítja a testüket, a berögződések erősek. Például a rendőr karakternek higgadt a gondolkodása, de vakmerő a természete, egy másik karakter dühkezelési gondokkal küzd, egy harmadiknak rossz a látása, de cserébe átlát a szitán és jó emberismerő stb. A testi adottságok is eltérőek: van aki sportos, de más a túlsúlytól alig tud mozogni, így ő egymaga nem tudna sok mindent felderíteni, másra kell hagyatkoznia. Ezt igazán kreatívnak találtam.
Ugyanakkor a testcsere szabályai egy kicsit bonyolultak és csak csepegtetve kapjuk meg azokat. Én sokáig például félreértettem valamit és ezért is nehéz volt követni a történeteket. spoiler

A bűntény és a sok mellékszál nagyon nyakatekert, a holttestek is jócskán gyűlnek. Pár konkrét A. C. regénymozzanatot cím szerint fel tudtam ismerni: Tíz kicsi néger az alapszituáció miatt, Lord Edgware meghal spoiler, A kristálytükör meghasad spoiler és még mások is biztosan voltak, amik nem jutnak eszembe.
Összességében és nagyon élveztem, és a szerző is ügyesen vegyítette ezeket az elemeket. De! Sajnos a Gyilkosság a golfpályánra jellemző túlkomplikáltságot is beletette a végére, ami kicsit rontott az élményen. Amikor kiderül egy csavar, de még követi vagy kettő, amit abszolút túlzásnak éreztem.

A másik bajom a motivációval volt: kiderül, hogy mi volt az, de nem klasszikus „gyilkolóokról” van szó és én erőltetettnek éreztem, pláne, hogy gyerekkorig visszanyúlnak a szálak. spoiler

Másrészt a sci-fis része sincs megmagyarázva. Megtudjuk, hogy főszereplőnk miért került ebbe a szituációba, bár itt is sántított nekem a dolog spoiler. Másrészt tulajdonképpen nem derül ki, hogy milyen világban vagyunk spoiler Persze a sci-fit nem mindig kell megmagyarázni és láthatóan direkt van ez a ködösítés, de engem még is kissé zavart.
Gondolom az üzenet az akart lenni, hogy az emberek képesek változni és fontos a megbocsátás, de pont a ködös tálalás miatt nekem valahogy nem jött át, nem tűnt hitelesnek.

Összefoglalva: az ötlet zseniális, a kivitelezés is elég jó, még ha néha kicsit kusza is, és nagyon kell figyelni (bár a vérből és a félholtan tántorgásból egy idő után elegem lett), a bűntény pedig kellően csavaros, túlzottan is. Én baromira élveztem az olvasást az utolsó kb. 40 oldalig, ott lelankadt kissé a lelkesedésem, elégedetlen voltam a befejezéssel. Olyan, mintha a lehető összes Agatha Christie csavart akarta volna összekombinálni a végén, amitől kicsit izzadságszagú lett. Még is 4 helyett megadom a 4,5 csillagot, mert tényleg friss, újszerű lett az egész a sci-fi csavarral, jó látni, hogy tudnak még újat alkotni a krimiben. Maradandó, izgalmas olvasmányélmény volt így 2021 utolsó napjaiban.

U.i.: Már magyarul is lefordították, úgyhogy csak bátorítani tudok mindenkit az olvasásra :)

nola P>!
Stuart Turton: The Seven Deaths of Evelyn Hardcastle

Nem tudom, olvastam-e valaha hasonlót. De ez a regény mindent magában foglal, amit a szórakoztató irodalomtól csak várhat az ember. Pontosabban, amit én várok tőle. =)
Időhurok… (itt akár meg is állhatnék, ez önmagában vonzó téma számomra), misztikum, nyomozás, csavarok csavarok hátán, és mindez olyan kellemesen borzongató alaphangulattal fűszerezve, hogy ha épp nem olvastam, akkor is jólesett arra gondolni, hogy hamarosan újra elmerülhetek ebben a világban. Egyszerűen élmény volt minden egyes perc, amit az olvasással töltöttem. Hiányozni fog.

heysunny>!
Stuart Turton: The Seven Deaths of Evelyn Hardcastle

Azt hiszem, az a tény, hogy már napok óta befejeztem a könyvet, és még mindig olvasási válságban leledzem miatta, mindent elmond. Úgy érzem, sose fogok még egy olyan könyvet találni, ami ennyire lebilincsel, mint ez.

Pedig nem mintha tökéletes lenne. Túl hosszú, néhol a pacing sem okés, tele van taszító karakterekkel és a legvégén a nagy csavar sem kielégítő. Mégis letehetetlen volt, én pedig élek-halok az időutazásért és főleg a time loopokért, úgyhogy nálam ez a könyv abszolút telitalálat volt.

Már maga a setting is megnyerő: egy gótikus, elhagyatott kastély a semmi közepén, ahol évek óta nem élt már senki, és a hosszú idő után először térnek vissza az emberek, hogy „megünnepeljék” a 19. évfordulóját Thomas Hardcastle halálának. Creepy, nem? Nos, az eerie hangulat végig megmarad, jön a plague doctor, meg a nagy rejtély, Evelyn Hardcastle gyilkossága, és remekül működik. A főszereplőnk 8 testet kap, 8 teljesen különböző személyiséget, és imádtam, mennyire különböztek egymástól és hogy mindegyik személyiségnek része volt abban, hogy a rejtély megoldódhasson. Faltam a lapokat, mindig „csak még egy fejezet” szituáció állt fent, épp külföldön voltam a könyv második felénél, és én, a nagy utazó is inkább ezt a könyvet akarta olvasni városnézés helyett. Egyértelműen jelent valamit.

Imádtam a csavarokat is, egyet kivéve, mégpedig az Anne kilétével kapcsolatosat, de tulajdonképpen ez is eltörpült minden más mellett, annyira lekötött és annyira izgalmas volt az egész könyv. Ja és a plague doctor miatt mindig a Zero Time Dilemma játék kattogott a fejemben, ami egy érdektelen, de kellemes mellékhatás volt. :D Úgyhogy most vissza is megyek Goodreadsre és megpróbálok találni valami hasonlóan szuper könyvet, hiába tudom, hogy képtelenség. (Legalábbis belátható időn belül.)

Lish>!
Stuart Turton: The Seven Deaths of Evelyn Hardcastle

Ez a könyv aztán nem volt semmi! Viszonylag hosszú, hisz több mint 500 oldal, ráadásul elég komplikált is. Nagyon összetett és bonyolult a cselekmény, rengeteg információ ömlik az olvasóra, amiket ráadásul nem is lehet félredobni, nagyon figyelni kell mindenre. A sok-sok apró információmorzsa szinte mindegyike felértékelődik előbb vagy utóbb. Ezt a könyvet nem lehet csak úgy mellékesen olvasgatni, nagyon figyelmesnek kell lenni. Persze most extra nehezítés volt, hogy angolul olvastam, így még jobban igénybe vette az agyamat, de megérte! Ez valami frenetikusan jó olvasásélmény volt. Én imádtam. Rejtély rejtély hátán, amikor már azt hittük, rájöttünk valamire, akkor kiderül, hogy nem úgy van ám az. Sőt, még utána sem lehetünk biztosak semmiben. Erre nagyban rásegít az is, hogy E/1-ben íródott a történet, teljesen átérezhető a főszereplőnkkel történő minden érzelem és esemény.
Már maga a miliő is a kedvencem, a világtól szinte elzárt, ódon vidéki kastély, borús, szürke időjárás, na meg a jelenlévő rejtélyes (és jól ábrázolt) karakterek… borzongatóan jó minden! Részletekbe nem megyek, spoiler-mentesen ennyiről nyilatkozom.

Aludtam egyet az értékelésre, agyaltam sokat, és végül arra jutottam, hogy ez bizony 5*. Zseniális úgy, ahogy van.
Bízom benne, hogy meg fog jelenni magyarul is. Én nagyon ajánlom, de leginkább azoknak, akik szeretik a rejtélyeket, akiket nem zavar, hogy minden apróságra oda kell figyelni, hogy megértsék a történet minden szegletét. Jellegéből adódóan van benne ismétlés, de én ezt sem untam, mert semmi sem volt ugyanolyan. (Ez lehet értelmetlennek hangzik, de nem kívánok spoilerezni.)
Most e-könyvben olvastam, de tuti biztos, hogy megrendelem papír könyvben is, díszítse csak a polcomat ez a remek darab! Kedvenc, abszolút kedvenc.

rabbit_republic>!
Stuart Turton: The Seven Deaths of Evelyn Hardcastle

Az alapötlet szerintem zseniális, Agatha Christie-szerű történet egy időhurokban. Viszont kb. a könyv felénél rendesen belecsavarodott az agyam a dolgokba. Valószínűleg gyorsabban, egyhuzamban kellett volna olvasni, nem így két hétre elnyújtva mert elég gyakran elvesztettem a fonalat és ment a visszalapozgatás, hogy most ki-kicsoda és mikor mit csinált meg mit fog. Lehet újraolvasom majd egyszer ha lesz időm rendesen leülni és néhány óra alatt végigolvasni. Most így emiatt nem tudom, hogy ez az én figyelmetlenségem miatt történt így, vagy mert az író nem adott rendesen mélységet a rengeteg szereplőnek.

_ada>!
Stuart Turton: The Seven Deaths of Evelyn Hardcastle

Sokáig tartott, mire összeszedtem gondolataimat a könyvvel kapcsolatban. Mert ha őszinte akarok lenni, nagyon tetszett az egész időhurok/többszörös ki-a-tettes/és a mindent átszövő „miért” együttese; másfelől néhány apróbb részlet igazán zavart. Legfőképp a vége. Az egész befejezésből nekem kicsengett valami keresztényi tanítás, és ez a gondolat vagy benyomás határozottan megfeküdte a gyomrom. Nem azt mondom, hogy rossz a finálé per se, inkább csak hiányzott valami éles kontraszt, valami nagyobb szabású bizonyítás.
Magukkal a krimi szálakkal szemernyi gondom sem volt. Imádom, mikor egy aktuális bűntény árnyékában megbújik egy korábbi is. Nem zavart a cselekmény túlbonyolítása sem, bár az 50. oldal után rájöttem, jó lesz részletesen jegyzetelni, hogy ne felejtsek el semmit. Ennek végül annyi hátulütője lett, hogy felfedeztem pár megválaszolatlan kérdést. Vagy ki tudja, lehet, hogy csak belezavarodtam az egészbe. Ehhez a könyvhöz ugyanis türelem, és kipihent elme szükségeltetik, de aki készen áll rá, az véleményem szerint nem fog csalódni. A regény egyszerűen letehetetlen, ha egyszer belegabalyodik az ember.

esztokam P>!
Stuart Turton: The Seven Deaths of Evelyn Hardcastle

Az első úgy 150 oldal során, Aiden Bishop és én is a helyzettel ismerkedtünk. A szabályokkal, nem bíztunk senkiben (én még azután sem) és próbáltuk megérteni, mi is a cél. Nagyon értékeltem, ahogy egyik gazdatestből ugráltunk a másikba. Mindnek megvolt a saját személyisége. Olyan volt, mint amikor Poirot, vagy Miss Marple kihallgatja a szemtanúkat. Mondjuk a kedvenc figurám Cunningham volt, az egyik inas. Szinte azonnal megszerettem a pasast. És többször is bizonyította, hogy nem egy sótlan alak.
Blackheath céljára/lényegére elég hamar rájöttem, amit a végén igazolt is a Pestisdoktor, szóval egy pont nekem.
A gyilkosság elég zavaros lett számomra. Persze jó kis csavar volt és ezt is valahol akkor sejtettem meg, mint Millicent, de ettől még nagyon elhúzta a történetet. A vége már elég nyögvenyelősen és túlmagyarázósan telt el.


Népszerű idézetek

manami>!

How lost do you have to be to let the devil lead you home?

5. oldal

heysunny>!

Working within the confines of Jonathan Derby’s intellect is like stirring croutons into a thick soup.

heysunny>!

Anger’s solid, it has weight. You can beat your fists against it. Pity’s a fog to become lost within.

heysunny>!

I was promised eight hosts to solve this mystery, and I’ve been given them, except that Bell was a coward, the butler was beaten half to death, Donald Davies fled, Ravencourt could barely move, and Derby can’t hold a thought.
It’s like I’ve been asked to dig a hole with a shovel made of sparrows.

AniRg>!

Uncertainty is a crack through the centre of him, undermining any suggestion of solidity or strength. This man's been broken in two and put back together crooked, and if I had to guess, I'd say there was a child-shaped hole right in the middle.

262

Horanna P>!

'There's nothing to say, Sebastian. Wealth is poisonous to the soul and my parents have been wealthy a very long time – as have most of the guests who will be at this party,' says Evelyn. 'Their manners are a mask, you'd do well to remember that.'

_ada>!

Too little information and you’re blind, too much and you’re blinded.

53: Day Eight


Hasonló könyvek címkék alapján

Jo Nesbø: The Snowman
Lee Child: Bad Luck and Trouble
Guillaume Musso: The Reunion
Allen Eskens: The Life We Bury
Dolores Redondo: All This I Will Give to You
Joy Ellis: Beware the past
Harlan Coben: Don't Let Go
Joël Dicker: The Truth About the Harry Quebert Affair
Dan Brown: Angels and Demons
Robert Galbraith: The Silkworm