„Élt a XIX. század fordulóján egy zseniális magyar szobrász, a nagyapánk, Strobl Alajos. És végigélte a XX. századot egy kitűnő mérnökember, az édesapánk, Stróbl Mihály. Mindkettőjüket hatalmas munkabírás és végtelen szorgalom jellemezte. Egyikük a magyar szobrászat felvirágoztatója volt, másikuk hivatása mellett édesapja emlékének ápolója. Kutatásainak eredményét, élményeit, a családi feljegyzéseket és nagyanyánk, Strobl Alajosné korabeli fotográfiáit felhasználva írt közel háromszáz oldal családtörténetet. Egy művészettörténész nem tudna olyan szeretetteljes portrét rajzolni a nagy alkotóról, mint fiú az apáról. Az olvasó egy erősen tömörített, szerkesztett változatot tart a kezében, ami nem műelemzések sora, de kitűnő kor- és jellemrajz. Megtudhatjuk, hogy hazánk nagyjai nemcsak tehetségesek, de igen szorgalmasak is voltak, és egész életművükkel szolgáltak. Nekünk is bírni kell abban, hogy mindig lesznek olyan tehetségeink, akik a kultúrát, a művészetet, az embert tekintik… (tovább)
A gránitoroszlán – Strobl Alajos 2 csillagozás
Enciklopédia 1
Kívánságlistára tette 1
Kiemelt értékelések
Ezt a könyvet most „munkaköri kötelességből” olvastam, de egyáltalán nem bántam meg, nem éreztem kényszernek. A szobrászművész – vigyázat!!!! mást jelent a szobrász és mást a szobrászművész :)!!! – Strobl Alajos (szigorúan rövid o-val) és családja életéből izgalmas életképek elevenednek meg fia, Stróbl Mihály (itt már szigorúan hosszú ó-val) jóvoltából. Korábban nem nagyon értettem, hogy miért ez a nagy „brúderség” – már ha lehet ezt a szót használnom :) – I. Ferenc József és Strobl Alajos között, de most már tudom :D! Aztán hogyan született az a sok köztéri szobor a Millennium és az azt követő időszakban – ennek köszönhető többek között az egri Dobó-szobor is, de ajánlom ezt a könyvet a szegedieknek, miskolciaknak és budapestieknek, akik talán meg-megállnak néha egy-egy szobor előtt és eltűnődnek, hogy hogyan és mikor készültek ezek az alkotások…
Végezetül pedig álljon itt a válasz arra a kérdésre, hogy mi a különbség a szobrász és a szobrászművész között:
„Apám bőven adott munkát kőfaragónak és bronzöntőnek egyaránt. Gyermekkoromban feltűnt nekem, hogy a kőfaragókat is szobrásznak hívják. Mivel édesapám is köznapi értelemben szobrásznak nevezte magát és neves elődeit, megkérdeztem egyszer az egyik mestert, hogy mi a különbség közte és édesapám között. A magyarázat örökre emlékezetembe vésődött:
„Mi vagyunk a szobrászok, a kedves papa és a művésztanítványai a szobrászművészek.”"
Népszerű idézetek
Apám bőven adott munkát kőfaragónak és bronzöntőnek egyaránt. Gyermekkoromban feltűnt nekem, hogy a kőfaragókat is szobrásznak hívják. Mivel édesapám is köznapi értelemben szobrásznak nevezte magát és neves elődeit, megkérdeztem egyszer az egyik mestert, hogy mi a különbség közte és édesapám között. A magyarázat örökre emlékezetembe vésődött:
„Mi vagyunk a szobrászok, a kedves papa és a művésztanítványai a szobrászművészek.”
141. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bogáti Péter: Édes Pólim! 96% ·
Összehasonlítás - Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2. 92% ·
Összehasonlítás - Nemes Péter: Amerigo ·
Összehasonlítás - Barlay Ö. Szabolcs: A katedrális ·
Összehasonlítás - Riedl Frigyes: Három jellemzés ·
Összehasonlítás - Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár élete és műve, 1858–1927 ·
Összehasonlítás - Surányi Miklós: Nagy István ·
Összehasonlítás - Cselenyák Imre: Áldott az a bölcső 95% ·
Összehasonlítás - Pataki Éva: Ami elveszett 94% ·
Összehasonlítás - Sándor Erzsi: Szegény anyám, ha látnám 93% ·
Összehasonlítás