Gifted? Join the Death Vigil in their ongoing war against the ever-growing power of the Primordial Enemy! The only catch is you have to die first. Become a corporeal immortal Death Knight and obtain reality-altering weaponry in the never-ending battle between good and evil.
Death Vigil 1. (Death Vigil 1.) 14 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2015
Kedvencelte 4
Várólistára tette 7
Kívánságlistára tette 4
Kiemelt értékelések
We would like to ask all passengers of the Reap-Air to remain calm. It's just a bit of an out of body experience! We'll have that fixed in no time.
Even the dead have their stages of dealing with death…
You wanna keep that tentacle?
* * *
Két képregény elolvasása és két deviantart galéria futólagos átböngészése után úgy döntöttem, Stjepan Šejić lesz nálam a következő képregényes atyaisten. Mert ha valaki a nemszeretem listám top 10 szekciójából feltálal hármat, és az eredmény ötcsillagos kedvenc,* az feltehetően tudhat valamit.
Mert az a helyzet, hogy nem szeretem sem a horrort, sem a csápos szörnyeket, sem a zombikat, ez a képregény meg egyértelműen horror, tele van csápos szörnyekkel, és nyomokban zombikat is tartalmaz, de szerencsére nem csak ennyiből áll.
Šejić egy elég korrekt sztorit – vagy legalábbis bevezetőt – húzott fel egy jónak és rossznak titulálható erők harcolnak az emberiség védelmében és ellenében jellegű alapszitura. Jól kezeli az egyes idősíkokat, és következetesen építi a világot és a karektereit is. spoiler Az erősen kötött álláspontok mellett megjelennek kételyek és árnyalatok is, karakterek saját véleménnyel és gondolatokkal, a sztoriban pedig nem csak a kategóriára jellemző triviális fordulatok fértek bele.
Mindezek mellett a történet tele van szerepjátékos utalásokkal, repestem a boldogságtól, annyira meta, és természetesen nem feledkezik meg egyes elődökről sem, mint például Poe és Cthulu, csak hogy egyet-kettőt említsek, bár ezen a fronton feltehetően elég sok mindent nem vettem észre. Részemről bónusz pont jár a fekete humorért és a rengeteg alacsonyan szálló szóviccért, némelyik erősen sírva-röhögős, van, amelyiken még most, napok múltán is jókat kacarászok, ha eszembe jut.
A grafika külön megér egy-két fekete? misét, nagyon illik a történethez, mind a színhasználattal, mind pedig a karakterek ábrázolásával.
Olvassátok mert jó**! Én meg nagyon remélem, hogy egyszer, talán valamikor még lesz ennek folytatása is.
*spoiler
** és mert a teljes kötet fent van a szerző deviantart oldalán fejezetenként.
Gyönyörű ábrázolások, szereplőközpontú cselekmény, eleven párbeszédek, ütős poénok, ötletes varázslatok – mi kell még? Ja, igen, a jó és gonosz harca. Nagyszerű cucc.
A főszereplők halottak. De igyekeznek élvezni. Vezetőjük egy Kaszás, aki képes új tagokkal bővíteni a csapatot, visszahozva az embereket a halálból, de kötelezettségek is járnak mellé. Mert akad dolguk bőven: éberen virrasztva védelmezik az élőket a nem evilági borzalmaktól (és evilági csatlósaiktól, közvetítőiktől: a nekromantáktól). Mindegyikük kap egy-egy spirituális eszközt a munkájához – a legtöbben valami fegyvert vagy akként használható eszközt (pl. ásót és csákányt), de van, akinek épp toll vagy szemüveg jut, a személyisége folytán ilyen illett hozzá. Közben a gonoszok is szervezkednek, a hősök pedig többé-kevésbé még csak tapasztalgatják a nem evilági hatalmukat, s egyes virrasztók bizony elesnek a harcok során. Kellemes arányban váltogatja és szövi össze a visszaemlékezős jeleneteket a jelenbeli történésekkel.
A képi világ káprázatos, a szövegek többszöri olvasás után is ütősek – remélem, a magyar változat fordítójának sikerül ügyesen elkapnia a számtalan szóviccel és kikacsintással, szerepjátékos és popkult utalásokkal pezsdített hangulatot. A történet szépen tagolt, de eposzi ívű és nem egyszer a jelenetek is azok. Elevenen élnek, némelyikük már-már mozgóképszerű! A szereplők nem csak a buborékokkal, hanem testbeszéddel is legalább olyan jól átadják az érzéseket, gondolatokat. Nyilván a borítón is látható főszereplő Kaszásnak van a leghatásosabb jelenléte van a paneleken, de a beszélő spoiler ősöreg holló, aki hajdan akár talán maga Odin társa lehetett, azért rendre ellopja a showt. :)
Folytatást is készítget(ett) hozzá Šejić, amit egyelőre a patreonos támogatóival osztott meg az alkotás folyamatában 2020-ban. Sajnos Amerikában kevés kereslet mutatkozott a rendes megjelentetésére (a lezárások sem segítették volna az eladást, most pedig papírhiány gyötri a piacot, szóval így legalább eljutott az olvasóihoz). Remélem, azért ez jobbra fordul, és napvilágot láthat kötetként (hogy aztán eljuthasson hozzánk is magyar nyelven).
Imádtam!
Az tetszett benne a legjobban, hogy milyen jól volt felépítve, lépésről lépésre.
Eleinte nem tetszett, nem is értettem, nem is tudtam, ki kivel van, majd fejezetről fejezetre el lett magyarázva minden, kedvelhetővé váltak a szereplők, mihelyt hátteret kaptak, szerethetővé is lettek.
Nagyon jó volt.
Az, hogy először a Sunstone-t olvastam el Stjepan Šejić-től, most pedig azt, ami előtte készült, látom, hogy mennyit fejlődött, még ez is közrejátszott, hogy még jobban imádjam.
Várom a pillanatot, mikor olvasok majd valami rosszat Sejictől, mert egyelőre ő áll nyerésre.
Annak ellenére, hogy az első issue abszolút lenyűgözött és magába rántott, egy ici-picit csalódottan fejeztem be, mert a 2-3-4 issue-kkal elég nehezen haladtam. Ez a három issue nekem nagyon repetitív, mintha tele lett volna zsúfolva ugyanazzal az újra elmagyarázott infóval, csak más szemszögéből. Ettől függetlenül imádtam a történetet – már maga az ötlet, hogy a Halál egy fiatal szőke lány, akinek az egyetlen családja a halálból felkeltett harcosok, azonnal elnyerte a tetszésemet – és csak még jobb lett, amikor kiderült, hogy pokoli, csápos lényeket megidéző nekromanták ellen harcolnak. Kissé ugyan sok volt számomra a család téma, szinte az egész történet középpontjában a család fontossága vagy elvesztése állt, ez motiválta Clarát, Allistort, Mariát, de még Bernit is, úgyhogy elég sokféle irányból meg volt jelenítve. Ahogy látom az is csak engem zavart, hogy az utolsó nagy csatából nem sokat láttunk, picit összecsapott befejezés volt, de a függővég abszolút megadja a hangulatot, hogy most azonnal akarja az olvasó a folytatást – remélem, sor is kerül majd erre. A humorát és történetvezetést viszont imádtam, a karakterek is szerethetőek voltak, a rajzstílus pedig a Šejić-től jól ismert szemet gyönyörködtető – már csak ez abszolút különlegessé teszi az olvasás élményét.
Népszerű idézetek
James: Now, Hugin! Take thy form from off my door! Quoth the raven…
Hugin: Shut the hell up, James!
[…]
James: He really hates Poe's Raven, huh?
Bernie: Centuries of Poe jokes.
Clara: Good. Now, we'll need a battle plan.
James: So we're doing a raid with two supporters and one dps-er.
Mia: And a badass tank!
Clara: Okay, so what's the Death Vigil?
Sam: Ancient League of immortal protectors burdened with duty of preventing the primordial enemy. From escaping the underplane of existence and devouring all life.
We would like to ask all the passengers of Reap-Air to remain calm. It's just a bit of an out of body experience! We'll have that fixed in no time.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Joe Hill – Gabriel Rodriguez: Locke & Key Master Edition 1. ·
Összehasonlítás - Mirka Andolfo: Mercy ·
Összehasonlítás - Neil Gaiman: The Sandman 2. – The Doll's House 92% ·
Összehasonlítás - Grant Morrison: Klaus – How Santa Claus Began 92% ·
Összehasonlítás - Neil Gaiman: Death – The Deluxe Edition ·
Összehasonlítás - Mike Mignola – Christopher Golden: Baltimore Omnibus 1. ·
Összehasonlítás - Joshua Williamson: Birthright 1. – Homecoming ·
Összehasonlítás - Garth Ennis: Hellblazer – Dangerous Habits ·
Összehasonlítás - Evan Dorkin – Sarah Dyer: Beasts of Burden – Neighborhood Watch ·
Összehasonlítás - Paul Tobin: The Witcher 1. – House of Glass 88% ·
Összehasonlítás