Magyar ​reneszánsz kertek a XVI-XVII. században 2 csillagozás

Stirling János: Magyar reneszánsz kertek a XVI-XVII. században Stirling János: Magyar reneszánsz kertek a XVI-XVII. században

Noha a kertkultúra számos ponton érintkezik a tudomány és a művészet olyan területeivel, mint a botanika, az agrár- és orvostudomány vagy az építészet és a művészettörténet, mindeddig nem született olyanmunka, mely a magyar reneszánsz kertművészetet átfogóan feldolgozta volna.
A szerző úttörő munkát végzett e téren, de könyve nemcsak emiatt számít újdonságnak, hanem amiatt is, hogy elvonatkoztat attól az egysíkú megközelítésmódtól, amely a kertépítészetet sokáig az építésztörténete módszereivel vizsgálta. Ezáltal sokkal árnyaltabb képet mutat, s a határterületek közötti ok-okozati összefüggéseket is feltárja.
A nemesi udvarházak és kastélyok kertjeiről a városi polgárság kertjein át a talán legkiemelkedőbb alkotás, Lippay György kertjéig vezeti az olvasót, miközben feltárja a korabeli szakirodalmat, s számos metszettel illusztrálja a magyar kertművészet fejlődését a tárgyalt időszakban.

Eredeti megjelenés éve: 2008

Tartalomjegyzék

>!
Szent István Társulat, Budapest, 2008
288 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632770055
>!
Enciklopédia, Budapest, 1996
304 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638477180

Kedvencelte 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Kovács_Laci >!
Stirling János: Magyar reneszánsz kertek a XVI-XVII. században

Meglátásom szerint a Magyar reneszánsz kertek a XVI- XVII. században nagyon jó bepillantást enged a korszak magyar kultúrtörténetébe, informatív és felépítése ésszerű.

A könyv a korabeli magyar építészet főbb jellemzőit is ismerteti az olvasóival, csak úgy, mint a kulturális közeget meghatározó főúri családok és kiemelkedő tudós személyiségek tevékenységét. A társadalom egyes rétegeinek a kertkultúrához való hozzáállását is megismerhetjük a főúri levelezések, s a köznemesi réteg vagyonbecsléseiből vett idézetek által.

Bár az előbb említett szemelvények megakaszthatják az egyenletes olvasást, mert hasonló (bár sokkal kisebb lélegzetvételű) munkát én magam is írtam, van az így fennálló problémára egy lehetséges magyarázatom: a rendelkezésünkre álló írott forrás olyan kevés és annyira töredékes, főleg a XVI. századi magyar viszonyokat illetően, hogy ezek összessége által írható le egyedül a korszak valósága megközelítő pontossággal.Tapasztalataimat visszaigazolja, hogy ebben a könyvben is nagyobb számban találtam meg a címben feltüntetett korszak második felére vonatkozó adatokat. (Nem véletlenül a szerző a legkiemelkedőbb példa elemzése során korai barokk elemeket is felfedezett.)

Nagy hasznomra volt a könyv a feltüntetett korszak társadalmi rétegeinek és értékszemléletének pontosabb megismerésében (pl. az egyes kerti elemek pénzben kifejezésre juttatott értéke által), egyben arra is ösztökéltek az ismertetett tájépítészeti elvek, növényállomány és jelképrendszer, hogy ezeket saját kertünkben is kipróbáljam. A kultúrtörténet és a társadalomtörténet iránt mélyebben érdeklődőknek és inspiráció iránt kutató lelkes hobbikertészeknek ajánlom.


Hasonló könyvek címkék alapján

Fráter Erzsébet – Kósa Géza: Szép magyar kertek
Adrian von Buttlar – Galavics Géza: Az angolkert / Magyarországi angolkertek
Herczeg Ágnes: „Szép és kies kertek”
Gerő Ödön – Londesz Elek: Modern magyar festőművészek
Gádor Endre – Pogány Ö. Gábor: Magyar szobrászat
Buzás Gergely – Tóth Endre: Magyar építészet 1.
Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz művészete
Beke László – Gábor Eszter – Prakfalvi Endre – Sisa József – Szabó Júlia: Magyar művészet 1800-tól napjainkig
Galavics Géza – Marosi Ernő – Mikó Árpád – Wehli Tünde: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig