Római ​vér (Roma Sub Rosa (Gordianus) 4.) 174 csillagozás

Steven Saylor: Római vér

Időszámításunk előtt 80-ban, egy izzasztóan forró napon, az egyik római bordélyház előtti téren rátalálnak a brutálisan meggyilkolt gazdag földbirtokos, Sextus Roscius holttestére. A példátlan bűncselekménynek egyetlen gyanúsítottja van, az áldozat fia. A vád: apagyilkosság. A büntetés: halál. Annak is a legkegyetlenebb fajtája, amely még a harcedzett rómaiakat is elborzasztja. Az ifjabb Sextus Roscius ügyvédje nem más, mint Marcus Tullius Cicero. Ő pedig pontosan tudja, ki az, aki segíthet ebben a reménytelen helyzetben. Így Gordianus, Róma egyetlen magánnyomozója kézbe veszi az ügyet, és a gyilkosok nyomába eredve a város szegénynegyedeiben és fényűző palotáiban gyűjti a nyomokat, hogy megmentsen egy olyan embert, aki fejét lehajtva várja végzetét…

Eredeti cím: Roman Blood

Eredeti megjelenés éve: 1991

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2010
408 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639868779 · Fordította: Heinisch Mónika
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2003
408 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789637118692 · Fordította: Heinisch Mónika

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Gordianus

Helyszínek népszerűség szerint

Róma


Kedvencelte 15

Most olvassa 7

Várólistára tette 46

Kívánságlistára tette 28

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
ppeva P
Steven Saylor: Római vér

Sokan ajánlottátok nekem elolvasásra ezt az ókori krimit, és nagyon jó választás volt.
Mint egy időutazás, olyan ez a könyv, testközelbe hozza az ókori Róma mindennapjait. Az ízeket, szagokat, utcákat és dombokat, házakat, kerteket, embereket. Nem jártam még Rómában, de most szinte kedvem támadt hozzá – bár ez a mai már egy teljesen másik Róma, annak minden előnyével.
A történelmi része érdekes volt, számomra persze nagyon sok az új információ. A krimiszál is kellően izgalmas volt. De legalább Gordianus életéért nem kellett aggódni, hiszen még annyi rész van hátra a sorozatból.
Még hogy a mai világ kegyetlen és barbár! Mikor már Rómában is bokáig jártak a vérben az emberek…

5 hozzászólás
>!
Lali P
Steven Saylor: Római vér

Úgy nyolc évvel ezelőtt jött először szembe velem ez a könyv. Akkor nem olvastam, csak megjegyeztem és néha eszembe jutott, hogy nem lehet rossz.
Most ismét szembe jött (az egyik lányomék könyvei között bukkantam rá) és úgy döntöttem, hogy most a végére járok a kíváncsiságomnak, elolvasom.

Nem túl nehéz értékelni.
Krimiként korrekt, de nem éri el a klasszikus krimiírók szintjét.
Ilyen értelemben számomra inkább volt simán izgalmas, mintsem krimiként izgalmas.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy ez bárhol is komoly akadályt jelentett volna a könyv élvezetében.
Történelmi történetként nagyszerű.
Azt nem tudom megállapítani, hogy a szerző által megteremtett, leírt római világ mennyire hiteles, de kétségtelenül nagyon beleélhető. Tényleg látjuk magunk előtt a helyszíneket, embereket, színeket, szagokat.
A könyv érzelmileg sem száraz, nagyon is emberi karaktereket, viselkedéseket találunk benne. Ebben szerintem viszont sokkal jobb, mint a szokásos krimik.
Nagyon olvasmányos, jól be tudja húzni az embert, hogy „na még csak ezt a fejezetet és aztán alszom”.
Bárkinek tudom ajánlani, aki színes, izgalmas, érdekes, olvasmányos, ráadásul ismeretterjesztő, kikapcsolódó olvasmányra vágyik! :-)

9 hozzászólás
>!
Habók P
Steven Saylor: Római vér

Jó volt a krimi része, élveztem a politikai szálat is, de igazából Rómát szerettem benne. A dombokat, a Suburát, a Fórumot, a sikátorokat, az arisztokraták villáit. A bordélyt és a fürdőt, a piacot. A rómaiak ruháit, ételeit, lakomáit. A luxust és a nyomort. A nemeseket, a polgárokat, a rabszolgákat. Rómát. Nem tudom, a kép mennyire hiteles. De teljesen hihető.

>!
csgabi MP
Steven Saylor: Római vér

A fél csillagot csupán amiatt vontam le, mert érzésem szerint kicsivel kevesebb oldalszámban is meg lehetett volna írni a történetet. Nagyon jó volt az alapsztori, voltak benne izgalmas fordulatok is. A tájleírás, a környezet bemutatása zseniális – ritkán olvasni ennyire élethű leírását az ókornak, az ekkor élőknek. Megmutatkozik Saylor szakértelme és remek fantáziája végig a könyvben.
Második olvasmányom az írótól, és nem az utolsó.

>!
Acsai
Steven Saylor: Római vér

Inkább történelmi regény, mint bűnügyi történet. Kicsit annak illusztrálása, hogy a lassan épülő birodalom, az egyre elterjedtebb rabszolgaság hogyan alakítja át egy itáliai város, Róma szokásrendjét, patriarchális hagyományait. Apagyilkosság, pedofília, vérfertőzés, terhes nők agyonverése. És az igazságszolgáltatás (az érvényben lévő kőkemény törvények ellenére) sem lehet teljesen nyílt. Az tetszik a legjobban Saylorban, ami nem tartozik szorosan egy történelmi krimihez: egy vidéki földbirtokos, egy patrícius otthonának a bemutatása – és persze Gordianus saját környezete.

>!
Traclon
Steven Saylor: Római vér

Fantasztikus alkotás! Olvasás közben az ember teljesen belemerül az ókori Róma világába, hitelesen megelevenednek körülöttem az utcák, az emberek, mintha csak időutazáson vennék részt. Ezenkívül a történet is egy jól összetett, nyomozós krimi, letehetetlenül izgalmas. A végén ráadásul még drámai meglepetésekkel, váratlan fordulatokkal is szolgál. Olyan fantasztikusan eltalált az egésznek a hangulata, hogy amíg nem végzek a könyvvel, folyamatosan azon jár az eszem, hogy mikor és hol tudom olvasni, és alig várom, hogy hazaérjek és ismét belemerülhessek az ókori Rómába! A történelmi korszak rajongóinak (én ilyen vagyok) felejthetetlen élmény lesz. Az ilyen könyv csakis maxpontos lehet, nem is értem azokat, akik ezt képesek lepontozni és -értékelni…én holtbiztos, hogy Saylor többi regényét is végig fogom bújni!

>!
anesz P
Steven Saylor: Római vér

Sulla diktátorságának vége felé játszódik a történet. Persze a krimiszál a lényeg, de nagyon hiteles a történelmi háttér, élvezettel olvastam Sulla hatalomra kerülését és Ciceróval is közelebbről megismerkedhettünk. Mondjuk nem lett belőle kedvenc, de nem a szeretetreméltóságával vívott ki ő sem elismerést. A hétköznapi élet leírása olyan élethű, hogy szinte ott érezzük magunkat a helyszíneken. Jó, hogy a vidéki életről is kapunk némi képet.
A fél csillag levonás azért jár, mert néhol vontatottnak éreztem a történetet, mintha megpihentünk volna a per előtt. A krimiszál fordulatos, a gyanúsítottak közül szinte nincs is szimpatikus ember. A befejezés pedig szívet melengető.
Nem lehetett gyorsan olvasni, de nem bántam meg, hogy a kezembe vettem.

>!
Noro MP
Steven Saylor: Római vér

A hagyományos krimi nem nagyon érdekel, de ha más zsánerekkel keverik, akkor már sokkal szívesebben foglalkozom vele. Ezúttal a kombináció nem igazán tökéletes: míg a történelmi háttér érdekes és hangulatos, a nyomozás némiképp vérszegény. Nagyon sok fordulatot hagyott az utolsó oldalakra – lehet, hogy ez krimiben bevett gyakorlat, de én nem tartom szerencsésnek a történet ilyen kiegyensúlyozatlanságát. Igazából viszont a főhős érdekelt, illetve az, hogyan illik bele ez az óhatatlanul modern(ebb) alak a környezetébe: erről pedig sajnálatomra nem igazán esett szó.

>!
Csfanni99
Steven Saylor: Római vér

A könyvtárban szinte a szemem elé esett ez a könyv. Sokszor csak elmentem mellette, de végül megis kivettem. Nem bántam meg! Nagyon jó törtenelmi krimi volt, a többi részt is amint lesz rá lehetőségem azonnal kilovasom :)
A történet után az embernek megjön a kedve Rómába utazni :) sokmindent megtudhatunk a könyv segítségével az ókori rómaiak életéről, de ezzel párhuzamosan izgalmakat is átelhetunk ebben a jó krimi történetben :)

>!
ursus MP
Steven Saylor: Római vér

Talán ha két krimit olvastam korábbi életemben, sokat mondok. Nem tudom, miért, de még a nagy klasszikus krimiírók is kimaradtak. A könyvesboltban keresgélve annyira bizarrnak tűnt a „történelmi krimi” ötlete, hogy megvettem és elolvastam Saylor egyik könyvét a sorozatból. Elolvasás után az összes többit is… Nem lettem tőle krimiolvasó, viszont Gordianus rajongója, az igen. Gordianus egy mai szemmel is „normális” ember az ókori Rómában, aki magánnyomozóként él és dolgozik. Őt kedveltem meg, a családját, az életüket. A krimi szál számomra csaknem mellékes, mindössze annyiban fontos, amennyiben egy-egy újabb ügy megoldása részévé válik az ő életüknek. Tudomásom szerint hamarosan megjelenik egy újabb kötet, amely az ifjú Gordianus néhány esetét tartalmazza majd, tehát újra novellákat kapunk, mint már két ízben is. A Gordianus könyvek valóban nem tökéletesek, mégis sokszor érzem úgy, hogy bár számtalan csodálatos könyvvel találkoztam életemben, ennél a sorozatnál sajnálom legjobban, hogy nem én írtam…


Népszerű idézetek

>!
Noro MP

A rómaiak dicsőítik az erős embert, aki képes önmagát kinevetni, és lenézik a gyengét, aki erre képtelen.

282. oldal

>!
Zseraldina

A rabszolgák hamar megtanulják, alkalmasint hogyan színleljenek süketséget, és hogyan kalandozzanak el gondolataik a megfelelő időben.

33. oldal

>!
csgabi MP

A világ elveszett, romba dőlt, és nincs megváltás. A világ sötét…

176. oldal, Tizenhat

>!
robinson P

– Igen. Képzeld csak el, férfiak, akik nem irtóznak egy macska vérébe mártani a kezüket, finnyás matrónákká változnak, amikor egy kis szar kerül a talpukra! Rómaiak!

151. oldal

>!
robinson P

Róma láthatatlanul a messzeségbe veszett mögöttem. A város tompa bűze átadta helyét a megművelt föld és a harmat illatának. A köd fátyla mögött a világ nyíltnak és határtalannak tetszett, falak és emberek nélküli helynek. Aztán a nap megjelent a fekete és zöld mezők fölött, és útjában eloszlatta a köd minden foszlányát. Mire elértem a Tiberis kanyargós északi elágazását, az égbolt felhőtlenül, kristálytisztán feszült fölöttem, s arra készült, hogy megszülje a hőséget.

157. oldal

>!
Bolondkandúr

Karthágó sohasem szűkölködött a rémálmokban – amikor elpusztítottuk, ránk hagyományozta őket.

341. oldal, Harminc

>!
csgabi MP

A kisebb birtokosok küzdenek a fennmaradásért, de hamar elbuknak, és megfosztják őket tulajdonuktól. Ők is Rómába jönnek. Nemegyszer láttam ilyet életem során, a gazdag és a szegény között tátongó szakadék egyre nő, az előbbi mind erősebb, az utóbbi mind parányibb. Róma olyan, mint egy arannyal és drágakövekkel ékesített, mesésen gazdag nő, aki nagy hasában a Birodalmat hordozza, s közben a testét ellepő, ugrándozó tetvektől szenved.

50. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Róma · szegénység · társadalom
>!
Zseraldina

Váratlanul ért a mélységesen vörös pír látványa, amely újfent szétáradt az arcán: akár a lenyugvó nap a tenger felett.

14. oldal

>!
robinson P

– Sulla akar engem, de nem kaphat meg. Én másvalakit akarok, aki nem is veszi észre, hogy létezem. Milyen borzalmas dolog, ha csak egyetlenre vágysz a nagy világból, és ő nem viszonozza a vágyakozásod! Szerettél valaha olyasvalakit, aki nem viszonozta az érzelmeidet, Gordianus?
– Hát persze! Ki ne szeretett volna olyat?

219. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Gordianus
>!
robinson P

Akárhogy is nézzük, a Cicero nem egy hétköznapi hangzású név. A szó maga a közönséges csicseriborsóra utal, s ez nem éppen hízelgő, ugyebár… Mi hát a helyzet a gazdád esetében?

19. oldal, Egy


A sorozat következő kötete

Roma Sub Rosa (Gordianus) sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Steve Berry: A templomosok öröksége
Jenny White: The Abyssinian Proof
Rita Monaldi – Francesco Sorti: Imprimatur
Filip Florian: Kisujjak
Paul Doherty: Gyilkosság a császári palotában
M. C. Scott: Róma – A király eljövetele
Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten
Tomori Gábor: Szívcsakra
William Ritter: Jackaby
Andrea Schacht: A kölni rejtély