Caesar ​trónja (Roma Sub Rosa (Gordianus) 16.) 17 csillagozás

Steven Saylor: Caesar trónja

Steven ​Saylor a legújabb regényében a történelem leghíresebb gyilkosságát helyezi középpontba: Rómában vagyunk Kr. e. 44-ben, nem sokkal martius idusa előtt.

A római szenátus által élethosszig diktátornak választott Julius Caesar megkegyelmez maradék ellenségeinek és megjutalmazza barátait. Elhagyni készül a várost, hogy légiói segítségével meghódítsa a Pártus Birodalmat. Indulás előtt azonban akad néhány elintéznivalója.
    Gordianus, aki évtizedekig nyomozott a hatalmasságok bűnei és gyilkosságai ügyében, és bebocsátást nyert a lovagi rendbe, elhatározza, hogy visszavonul. Csakhogy martius 10. napjának reggelén először Cicero, majd Caesar is a házába hívja. Ugyanazt kérik tőle: éleslátása és szimata segítségével derítsen fel egy esetleges összeesküvést a diktátor ellen. De Caesar mást is közöl vele. Mivel egyik legfőbb bizalmasa Meto, Gordianus fogadott fia, hálája jeléül olyan kitüntetésben akarja részesíteni a Nyomozót, amely nemcsak az ő életét, hanem az egész… (tovább)

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2018
416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634194224 · Fordította: Heinisch Mónika
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2018
416 oldal · ISBN: 9789634194248 · Fordította: Heinisch Mónika

Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 30


Kiemelt értékelések

>!
robinson P
Steven Saylor: Caesar trónja

Végre! Imádtam….
A történelem egyik leghíresebb gyilkosságáról szóló könyv írása nem lehetett könnyű, ez áll az események középpontban. A történet feszes, izgalmas, Saylor karakterei kiválóan működnek.
https://gaboolvas.blogspot.hu/2018/05/caesar-tronja.html

2 hozzászólás
>!
Lali P
Steven Saylor: Caesar trónja

Néhány napja épp tanácsot kértem a molyosoktól, hogy mit olvassak a Gordianus sorozat után, mert hiányzik a légköre. De már ott jeleztem, hogy hoppá, épp most jelent meg egy új Gordianus könyv az írótól, szóval elsőnek azt fogom elolvasni.
Steven Saylorra már nyugodtan lehet használni azt a némileg elkoptatott jelzőt, hogy „fölényes mesterségbeli tudás”-sal írta meg ezt a könyvét is. Ami persze csak annyira krimi, mint az eddigiek, a lényeg a sodró cselekményen, a különféle karakterek részletes ábrázolásán, a római világ belélegezhető megjelenítésén van.

A könyvet azzal a furcsa érzéssel olvastam, hogy olyan, mintha rezonálni akarna az engem körülvevő külső és belső világra. Mind a két szál kapcsolódott hozzám. Különös.

Furcsa dolog egyébként ez a Caesar gyilkosság. Valahogy végül mintha Caesar – a diktátor – lenne az erkölcsi győztes a történelem lapjain és a gyilkosai az orv merénylők.
Pedig március idusa még Petőfi korában is a zsarnok feletti győzelmet jelentette.
Saylor igen humánus író, egyértelműen leírja több helyen is Caesar zsarnoki tetteit, népirtásait, de abban nem akar – és szerintem helyesen is teszi – állást foglalni, hogy mi lett volna a történelem helyes menete.
Ne játsszuk az Istent. Már Caesar is belebukott.

7 hozzászólás
>!
rheinfuss
Steven Saylor: Caesar trónja

Tíz év után tért vissza Steven Saylor idősödő ókori nyomozójához abban a történetben, melyet már sok helyen láthattunk és olvashattunk, mégsem szűnik meg érdekesnek, izgalmasnak lenni, újra és újra felkelti kíváncsiságunkat. A regény a Caesar halála körüli napokban játszódik, és az elvárttal szemben nem is igazán krimi, mint „egyszerű” történelmi regény, de a szerző nem hazudtolja meg önmagát és mégis körít az események köré egy kis misztikummal kevert rejtélyt. Utóbbi a regény olvasása közben kicsit furcsa is volt nekem, hiszen Gordianust már-már beleerőlteti egy olyan eseménysorba, melynek során be akarja nekünk mutatni a Caesar-gyilkosság körülményeit, de Saylor van annyira jó író, hogy a regény végére minden szépen a helyére kattan, összeáll egy megszokott Gordianus-regénnyé, miközben főszereplője hajlott kora ellenére valóban minden fontosabb eseménynél jelen van.

Már a regény felütése is nagyszerű, az első sortól kezdve beránt a régről ismerős hangulatba, és nem telik el néhány oldal újra a korabeli Rómában érezhetjük magunkat. Ráadásul szinte keretbe foglalja az egész Gordianus-ciklust az első találkozás, hiszen ugyanúgy kezdődik, ahogy az első regény, a Római vér mintegy 15 évvel ezelőtt (a magyar kiadást alapul véve). A jelenlegi történet egész hangulata pedig meglehetősen lezárás szerű lett, és úgy hiszem, hogy sajnos utoljára találkozunk az idős Gordianus-szal, a Nyomozóval, amit csak erősít a fent emlegetett keretes szerkezet, ami a regény végén gyönyörű, megható, ugyanakkor megelégedettségre okot adó lezárást (vagy épp kezdetet) sugall.

>!
latinta SP
Steven Saylor: Caesar trónja

Elfogult vagyok a római történelemmel-irodalommal kapcsolatosan – is.

    Mindig is szerettem (volna) ezzel a világgal (meg)ismerkedni, tudni azt, hogy a régi korok emberei is valóságosak: nem szoborszerűek, sematikusak, sablonosak, tankönyvízűek, hanem hús-vér figurák, szenvedélyesek, mindennapi és nem hétköznapi gondokkal-örömökkel teljes életet élnek-halnak.

    A szerző-mesélő alteregóján, a Nyomozó alakján keresztül ezt a térben és időben távoli kort szinte mai közvetlenségűként tapasztaltam meg.
    Hálás köszönet érte.

>!
cirmilla P
Steven Saylor: Caesar trónja

Jó volt olvasni ezt a számtalanszor számtalan módon elmesélt történetet. Bár tudjuk a végét, de inkább a körítés a lényeg.

>!
lyneth
Steven Saylor: Caesar trónja

Ez a kötet a sorozat egyik csúcspontja számomra. Élvezetes, pergő, izgalmas! Elfogadom, hogy da capo, de utána jöhetne a folytatás! Mennyi izgalmas esemény következik még…


Népszerű idézetek

>!
robinson P

– Van okunk ünnepelni!
– Mit?
– Elmúlt a másnaposságom!

21. oldal

>!
robinson P

Vendéglátónk felsóhajtott.
– (…) Herculesre, hogy vénülhettem meg ennyire?

32. oldal

>!
robinson P

– És mi köze az ivásnak a költészethez?
– Mi máshoz lenne köze? Bacchus nektárja serkenti az ékesszólást.

67. oldal

>!
robinson P

– Ki vetemedne egy félisten meggyilkolására? – motyogtam.

22. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Paul Doherty: Gyilkosság a császári palotában
M. C. Scott: Róma – A király eljövetele
John Williams: Augustus
Phyllis T. Smith: Én, Livia
Phyllis T. Smith: A Palatinus-domb lányai
Lewis Wallace: Ben Hur
Gore Vidal: Julianus
Thornton Wilder: Caesar
Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?
Colleen McCullough: Róma első embere I-II.