A ​végzet fegyvere (Roma Sub Rosa (Gordianus) 7.) 87 csillagozás

Steven Saylor: A végzet fegyvere Steven Saylor: A végzet fegyvere

Egy ​titokzatos gyilkosság, két szökött rabszolga, öt nap a kegyetlen megtorlásig. Tíz év telt el a Római vér történései óta, és Gordianus, a nyomozó most kénytelen elhagyni szeretett városát. Az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb római polgár, Marcus Crassus megbízásából délre utazik, hogy Baiaében nyomozzon egy politikai vonatkozásokkal is terhelt gyilkossági ügyben. A szörnyű tett elkövetésével két rabszolgát vádolnak, akik állítólag a lázadó Spartacus seregébe menekültek az igazságszolgáltatás és Crassus pusztító haragja elől. de Gordianus nem hisz a látszatnak. Nevelt fia, Eco társaságában megpróbálja felderíteni a gazdag tengerparti villák árnyékában rejtőző titkokat és a fényűzés álarca mögött megbúvó sötét hazugságokat. Az idő egyre fogy, és Gordianus számára még soha nem volt ekkora a tét. Minél előbb meg kell oldania a rejtélyt, ha nem akarja, hogy Crassus elrettentő példaként a ház mind a kilencvenkilenc rabszolgáját kegyetlenül kivégeztesse.
„Saylor a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1992

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2004
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638648325 · Fordította: Heinisch Mónika

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Gordianus


Kedvencelte 5

Most olvassa 3

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

Habók P>!
Steven Saylor: A végzet fegyvere

A sorozat egyik legkeményebb része. A krimi-szál szinte el is vész, sokkal nagyobb hangsúly esik a két főszereplő – Gordianus és Crassus – rabszolgasággal kapcsolatos elveire és tetteire. Ettől lesz a regény szinte letehetetlen. Hiszen bármi is történik, bármi lesz is a vége, tudjuk, hogy Crassus már indul Spartacus ellen, és tudjuk, hogy annak mi lesz a vége. De egyelőre még folyik a harc a két főszereplő között a száz rabszolga életéért, további sorsáért…

Hollóhát>!
Steven Saylor: A végzet fegyvere

Ebben a részben (is) kiválóan működik a Saylor-féle recept: sok történelem, kevés nyomozás, és Marcus Crassus személyében egy borzasztóan érdekes, összetett antagonista. Különösen nagy nyomás nehezedik Gordianusra, közel száz rabszolga élete van a kezében. A történtek hatására egy kicsit a saját életét is átértékeli, amit szerintem már rég meg kellett volna tennie.

Zárójelben:
Csak én gondolom úgy, vagy Gordianusnak rég be kellett volna iratkoznia valami önvédelmi tanfolyamra? Szegény minden részben olyan bizakodóan csatolja fel a tőrét, pedig úgyis kifektetik, mire elővehetné. Legalább be kéne nevezni némi edzésre Belbóhoz.

2 hozzászólás
padmee>!
Steven Saylor: A végzet fegyvere

A történelemből számomra mindig is a régi korok hétköznapi élete volt a legérdekesebb. Steven Saylor saját történészi tudása tárából és komoly, az átlagolvasót el nem érő tudományos művekből kimazsolázza nekünk az ókori Mediterráneum népeinek életmódját, szokásait, ételeit, szórakozásait, művészetét, hiedelmeit, és mindezt bűnügyi regényeinek, novelláinak hátteréül használja. A végzet fegyvere különleges helyen és korban játszódik: az összevegyült görög és római etnikummal, hiedelemvilággal bíró Nápolyi-öbölben, a Spartacus vezette rabszolgafelkelés idején. Bár a harcok a Vezúv lábánál épült fényűző villáktól távol zajlanak, a felkelés és a politika mégis fontos szerepet játszik a feltörekvő Marcus Licinius Crassus házában elkövetett gyilkosságban és a kilátásba helyezett szörnyű retorzióban. Azon múlik majdnem száz ember élete, hogy Gordianus nyomozónak sikerül-e fényt derítenie a gyilkos személyére, ám nyomozónk a szokásosnál tétovábbnak tűnik és sokat is hibázik. Egy pillanatra sem feledhetjük, hogy az idilli szőlő- és olajbogyó ültetvények szomszédságában ott bugyog Hádész Torkolata…

ursus>!
Steven Saylor: A végzet fegyvere

Én nagyon szeretem ezt a sorozatot:) Az első kötetnél, a Római vérnél írtam erről (http://moly.hu/ertekelesek/786863), nem akarok ismételni. Nagyon kíváncsi voltam erre a részre, mert ezt csak nemrég sikerült megszereznem, éppen ez hiányzott a sorozatból, a többit mind olvastam. Tudtam későbbi történetek utalásaiból, hogy Meto ebben lép színre, ezért külön is érdekelt. A könyv jó, ugyanaz a hangulat, mint a többiben. A krimi szál érdekes, de nálam még mindig másodlagos az egyebekhez képest. Saylor mindegyik Gordianus regénybe belesző annyi pluszt (család, politika, életszemlélet és a többnyire háttérben futó nevezetes történelmi események stb.) ami miatt azok számára is jó szívvel ajánlható, akik nem feltétlenül krimi olvasók, ugyanakkor a történelemből a hétköznapok iránt is érdeklődnek. Igazság szerint úgy a közepéig erőlködnöm kellett, hogy felvegyem a fonalat, mert a nemrég befejezett Honfoglalás trilógia még élt bennem, és iszonyúan hiányzott, hogy már nem azt olvasom. De aztán képes volt maga felé fordítani a figyelmemet a történet, és a végén éreztem a megszokott mosolyt, amivel a sorozat könyvei végén el szoktam köszönni Gordianustól: „jól van, öreg, megoldottad ezt is, és az igazadat sem hagytad megtaposni” :)

Acsai>!
Steven Saylor: A végzet fegyvere

Ez a rész is nagyon tetszett. Főként, hogy milyen érzékenyen közeliti meg Saylor a rabszolga-tematikát, ami az antik irodalomban a legritkábban tematizálódik. Az ún. krimi-szál tényleg elég másodlagos a társadalmi- és lélektani epizódok mellett.

Lisie87 P>!
Steven Saylor: A végzet fegyvere

Megint egy megszokott, izgalmas, mozgalmas történelmi krimi. A recept nem változott, az eredmény pedig tökéletes. Külön pozitívum nekem, hogy pont a Spartacus lázadás idejében játszódik a történet. Nemrég láttam a sorozatot, és még élénken élt bennem, így jobban bele tudtam képzelni magamat a korba. :) Crassust meg tudtam azonosítani a filmbeli szereplővel! :D

Zoltán_Nádor>!
Steven Saylor: A végzet fegyvere

Az antikvitásnak elég nagy tabuja a rabszolgaság. Persze az ókori irodalom sem titkolja, hogy létezett, vannak rabszolgák Homérosznál, Vergiliusnál is. De hogy igazából hogyan gondoltak a rabszolgákra a mindennapokban, hogy milyen érzés lehetett keresztre feszített rabszolgák holtteste alatt kocsikázni, az nem derül ki. Ezt a bonyolult, nyomasztó tapasztalatot próbálja Saylor szétszálazni. És megfesteni egy olyan világot, ahol nemcsak „beszélő szerszámok” voltak a rabszolgák, hanem anyáink, szeretőink, barátaink, tanítóink – mert pont ez volt az antik rabszolgatartásban egészen döbbenetes, a rabszolgák se fizikailag, se lelkileg nem különültek el. És ebben a Saylor-krimiben a gyilkosság és a nyomozás nemcsak a történelmi regény valamiféle függeléke, hanem szervesen hozzátartozik az ábrázolt világhoz.

Timi_Kállai P>!
Steven Saylor: A végzet fegyvere

Aki a történelmi krimit szereti, az rossz ember nem lehet :) Steven Saylor Gordianus sorozatát nem lehet nem szeretni.
Olyan varázslatosan van beleszőve az ókori történelem, hogy egy pillanat alatt beszippant
és már is visszarepülünk az időben. Magunk is részt veszünk az ókori Róma mindennapjaiban, a gasztronomián keresztül a politikai cselszővésig. Szinte érezzük az ízeket, szagokat, a jót és a rosszat is. Mintha Econ kívül mi is végig társa lennénk Gordianusnak nyomozása során.
És persze ahogy az lenni szokott a külcsin és a belbecs nem mindig jár együtt. Most is szinte mindenkiről kiderül, hogy mit rejtegett a lelke mélyén. Még magáról Gordianusról is.
Lebilincselő kaland ez, letehetetlen regény.

daney>!
Steven Saylor: A végzet fegyvere

Kitűnő olvasmány, remekül illeszkedik ez is a sorba. Bár néha úgy éreztem, kicsit „leül” a történet, ilyenkor szerencsére mindig ott van az, ami az egész zamatát adja: a köztársasági kori Róma a maga minden fennköltségével – és a maga minden züllöttségével.


Népszerű idézetek

Dorqa P>!

Spartacus hívei eddig minden ellenük küldött osztagot levertek. Két római konzult is hazaküldtek megszégyenítve. Gyanítom, hogy ha Pompeius…

17. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Pompeius · Spartacus
Chivas>!

De ahogy az etruszkok mondják, a szerelem vak szemmel néz a korrupcióra, míg a féltékenység minden bűnt lát.

daney>!

Még a világ leggazdagabb embere is elveszti történelmi jelentőségét, ha egyszer levágják a fejét.

daney>!

Hidd el nekem, sokkal könnyebb állva elaludni, mint egy forró délutánon azokat a monoton hangú jurátorokat hallgatni, akik állandóan perlekednek, és unalmas jogi eseteket cincálnak szét.

Adrienn_Kiss_6>!

A Fúrián robotoló rabszolgák jutottak eszembe – testük hitvány bűze, az űzött nyomorúság a szemükben, kétségbeesésük teljes kilátástalansága –, egy ember vagyontárgyai, egy olyan emberé, aki soha nem lesz kíváncsi rabszolgái arcára vagy nevére. Egy olyan ember tulajdonát képezték, aki azt sem tudja, élnek-e vagy meghaltak, amíg egy titkár át nem nyújt neki egy kérvényt, amiben utánpótlást kér az elveszett munkaerő helyébe. Felötlött bennem annak a fiúnak az arca, aki Ecóra emlékeztetett, akit a felügyelő előszeretettel választott ki büntetésre és megalázásra. Felrémlett a szeme, ahogy rám nézett, és szánalomra váró mosolya, mintha azt remélte volna, hogy valamilyen módon segíteni tudok neki, mintha szabad ember mivoltomnál fogva máris az istenekhez váltam volna hasonlóvá.

NYOLC

Dorqa P>!

Minden nagyszerű tulajdonsága – őszintesége, odaadása, bölcsessége és hátborzongató fürgesége – ellenére Eco nem arra a feladatra termett, hogy ajtót nyisson a vendégeknek. Eco ugyanis néma volt.

13. oldal

daney>!

Dionüsziusz azt mondta, a bor a vér metafizikai megfelelője, így nem lehet megtagadni egy böjtölő embertől, ahogy az éltető levegőt sem.

daney>!

Minden embernek meg kell halnia egyszer, Gordianus. Miért iszonyodnak ennyire a gondolattól? A vagyon, a tulajdontárgyak, az öröm, a kín, még a test is – sőt, leginkább a test – mind-mind eltűnnek az idő feneketlen nagy kútjában. A legvégén csak a becsület számít. Az utókor csak a becsületre fog emlékezni. Vagy a becstelenségre.

Kapcsolódó szócikkek: Gordianus
daney>!

A római meggyőzés eszközéhez kellett folyamodnom, hogy megtörjem az akaratát: egy kis ezüst, egy kis acél


A sorozat következő kötete

Roma Sub Rosa (Gordianus) sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

John Maddox Roberts: Királycsel
Paul Doherty: Gyilkosság a császári palotában
Paul Doherty: A gladiátor dala
M. C. Scott: Róma – A király eljövetele
Fabian Lenk: A fáraó halálának titka
R. Kelényi Angelika: Mennyei bűnök
Umberto Eco: A rózsa neve
Steve Berry: Az elveszett parancs
Eduardo Mendoza: Pomponius Flatus különös utazása
R. Kelényi Angelika: Bűnös örömök városa