A ​fúriák haragja (Roma Sub Rosa (Gordianus) 3.) 68 csillagozás

Steven Saylor: A fúriák haragja

I. e. 88.: az egész ókori világ háborúban áll. Nyugaton az itáliai államok Róma ellen lázadnak; keleten Mithridatész a seregével a birodalom ázsiai provinciáit hódítja meg. Még a viszonylag békésnek mondható Alexandriában sincs nyugalom, mert új fáraó került hatalomra, és az utcákon tombol a káosz. Az ifjú Gordianus ennek elmúlását várja Bethesdával, amikor titkos üzenetet kap korábbi tanítójától és barátjától, Antipatrosztól. Épp Epheszoszban tartózkodik Mithridatész kíséretében, és úgy érzi, az élete közvetlen veszélybe került.

Gordianus a megmentésére indul, noha tudja, hogy ehhez ellenséges vonalak mögé kell hatolnia. Ráadásul hatalmas és halálos erők keresztezik az útját, és saját terveiket erőltetik az ifjúra. Gordianus hamarosan már nem is tudja eldönteni, kinek az oldalán áll, miközben muszáj megfejtenie a titkos üzenet mögött húzódó rejtélyt, hogy mentse a saját életét és mindenkiét, aki fontos neki.

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2015
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155522901 · Fordította: Heinisch Mónika
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2015
336 oldal · ISBN: 9789634190011 · Fordította: Heinisch Mónika

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Gordianus · szidóni Antipatrosz / zeugmai Zótikosz · VI. Mithridatész pontoszi király

Helyszínek népszerűség szerint

Epheszosz · Rhodosz · Epheszoszi Artemisz-templom


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 27


Kiemelt értékelések

Books_of_Peter P>!
Steven Saylor: A fúriák haragja

Jókat hallottam Steven Saylor Gordianus sorozatáról, kicsit történelmi, kicsit krimi és persze a gyönyörű borító is csalogatott, gondoltam teszek az egyik résszel egy próbát.
Gordianus kap egy levélrészletet Epheszoszból Antipatrosztól, aki a segítségét kéri, mivel veszélyben van. Ezért Bethesdával, hűséges rabszolgájával útnak indulnak. Maga a cselekmény két szálon fut, Gordianus E/1-es elbeszélése mellett Antipatrosz naplóját követhetjük nyomon, nekem ez a párhuzamos vonalvezetés nagyon bejött.
Az elején zavaró volt a sok görög név spoiler ,de könnyen hozzá lehet szokni, a történet inkább ifjúsági kalandregényre hajaz minimális történelmi magyarázattal. A görögök és rómaiak hadban állnak és Mithridatész király mindent meg is tesz, hogy az Istenek is vele legyenek, ezért áldozatot mutat be a Fúriáknak. Ebbe keveredik bele Gordianus és persze főszereplő lesz.
Nem volt rossz, kicsit több információ elfért volna az ókorról, könnyed olvasmány a “Fúriák haragja”.

1 hozzászólás
robinson P>!
Steven Saylor: A fúriák haragja

A sötét és gonosz erők hátterében nem csak isteni erők állnak. Valós és kellően borzongató, némi mai áthallással is olvasható.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2015/12/a-furiak-haragja.html

Hollóhát>!
Steven Saylor: A fúriák haragja

Szerencsére ez a rész már élvezhetőbb volt, mint a Nílusi rablók. A történelmi forrásokból nyert adatok és a fikció a megszokott magabiztossággal fonódott össze egy újabb Gordianus kalanddá. Gyorsan olvastatta magát, bár még mindig úgy érzem, hogy lehetett volna ez sokkal jobb is. Néha elég éles volt a váltás a mesésen szerencsés kalandok, és a valóság brutalitása között. Ahhoz képest, hogy mennyire kegyetlen események zajlottak le a végén, valahogy nem tudta átadni ennek a súlyát.

latinta P>!
Steven Saylor: A fúriák haragja

Na kérem: Így szoktam én „szilveszterezni”.
Egy jó könyv feledteti az idő múlását, és az ember csak olvas és olvas…

    Azért azt ne feledjük, hogy ezt a kötetet már jóval korábban kellett volna megírni/megjelentetni. (A nem kívánt rész törlendő.)
    Így, hogy a Roma Sub Rosa (Gordianus)-sorozatot a könyvek első megjelenésétől fogva olvasom, egyértelmű volt számomra, hogy spoiler

    Azért arra eléggé érzékenyen reagáltam, amikor spoiler Hova jutottunk?

Habók P>!
Steven Saylor: A fúriák haragja

Tudom, hogy sorozat, tudom, hogy még sok rész van hátra, TUDOM, hogy Gordianus mindig mindent túlél, de az izgalmak így is megtaláltak, hiszen volt néhány szereplő, akinek az életéért azért lehetett aggódni. És amikor már tudtam, hogy ki folytathatja, elgondolkodhattam azon, hogy mennyire semmi sem változott. spoiler Történelmi kalandregénynek ez a rész kissé túl súlyos volt.

amanda888 P>!
Steven Saylor: A fúriák haragja

Ha az első három részt veszem figyelembe, akkor nekem ez a történet jött be igazán, bár mindegyik más-más volt, ez hasonlít leginkább a későbbi Gordianus kötetekre. Egy ókori kémtörténet, hiszen Gordianus az ellenséges vonalak mögé kerül, hogy segíthessen régi tanítójának. Antipatrosz naplótöredékei nagyon jó kis elemek, hogy megismerjük Mithridatészt és az „udvarát”. spoiler A kivégzés, fogva tartás, mészárlás leírása szinte már horrorisztikus elemek a könyvben spoiler. Tetszett, ahogy a véletlen események alakították a történetet, és hiába tudom, hogy Gordianus előtt még egy jó hosszú élet áll, mégis izgultam, hogy mi lesz vele, lelepleződik-e, stb. Még mindig inkább kalandregénynek mondanám ezt a részt is, mint kriminek, de Saylor jó kalandregényekben is. :-)

Llorente>!
Steven Saylor: A fúriák haragja

A történet közvetlenül A nílusi rablók után játszódik, és a történet cselekménye pedig A hét csoda folytatása. Visszatérnek A hét csodában megismert szereplők és helyszínek közül több is. Gordianusz elindult Alexandriából, hogy régi tanítója, Antipatrosz nyomára bukkanjon, de olyan helyre készül, ahol Mithridátész az uralkodó és nem nézi jó szemmel a rómaikat. Ezért Gordianusznak cselhez kell folyamodnia és Bethesda is szerepet kap a tervében. Egy érdekes történelmi történet volt, szívesen adtam volna rá öt csillagot, de volt hiányérzetem, azt viszont nem tudom, hogy mi miatt. Az epheszoszi események az emberiség egyik legsötétebb napja, és én nem éreztem elég drámainak a leírást. Főleg mivel Gordianusz szemszögébül nézzük a dolgakat, ezért elég felületés volt annak a rettenetes éjszakának a leírása.

Én_az_olvasó>!
Steven Saylor: A fúriák haragja

Nem értem miért van rajta krimi címke, szerintem egyáltalán nem az. Sajnos Gordianus még mindig nem tudta bizonyítani nekem, hogy olyan nagyszerű nyomozó lenne, mint amilyen a híre. Az, hogy egy hamis személyazonossággal volt tanítója nyomába ered, az én szememben nem különösebben nagy nyomozói teljesítmény. Néha kerül olyan helyzetekbe, amiből ki kell keverednie, de még akkor is gyakran a szerencse, illetve mások segítségével sikerül, nem pedig a saját tehetsége miatt.
Történelmi regényként viszont egyértelműen tetszett. Mindig szeretek olyan történelmi eseményekről olvasni, (pláne ha regény és nem száraz tudományos értekezés) amiről eddig kevés, vagy semmilyen ismereteim nem voltak és ebben a könyvben ezt megkaptam.

nana1>!
Steven Saylor: A fúriák haragja

Nagyon jó kis olvasmány volt, fantasztikus írói fantázia egy kész történetet talált ki egy horrorisztikus mészárlás köré. Tetszik, hogy főhősünk kételkedik magában, mégis van benne elég mersz . Mondjuk elég furcsa, hogy mindig az élet sűrűjében találja magát, dehát e nélkül meg cselekménye nem lenne a könyvnek. Tetszett a történelmi hűség.

patakizs>!
Steven Saylor: A fúriák haragja

Bár tök jó az ötlet, hogy az ókorba helyezzünk el egy krimisorozatot, nekem valahogy nem jön be 100%-ig a dolog.


Népszerű idézetek

robinson P>!

A görögök minden alkalmat megragadtak, hogy pucérak lehessenek. Szinte vallásos áhítattal viszonyultak a meztelenséghez.

138. oldal

Dórica P>!

– Ki tudja, lehet-e egy élet értékesebb vagy kevésbé értékes, mint kettő, három vagy ezer másik? – tűnődött Küszianisz. – Minden életnek van kezdete és vége. Nincs mérleg, amelyre rátehetnénk az életeket, és megmérhetnénk őket egymáshoz képest, vagy amelyiknek egyik serpenyőjébe egyet, a másikba sok másikat rakhatnánk.

295. oldal

robinson P>!

– Kitűnő választás! Nem túl gyakori név, de nem is ritka manapság Alexandriában… mi is találkoztunk egy-két Agathónnal. Görögül ráadásul azt jelenti, „rendes fickó”, ami rólad igazán elmondható.

35. oldal

Dórica P>!

„Mindig az emberek lábát nézd, ha ismerni akarod a társadalmi helyzetüket!” Ezt tanította az apám. A gazdagok még álruhában is ügyelnek kényelmes és fényűző lábbelijükre, és ez a lábbeli rendkívül drágának látszott.

245. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Gordianus
robinson P>!

– Ez Mithridatész király? – kérdezte, miközben megállt mellettem, és felnézett.
Bólintottam.
– Szóval ez az ember okoz annyi galibát Rómának – állapította meg halkan.

70. oldal

robinson P>!

– Ha! Akármelyik megabüzoszt vagy mágust kérdeztem, mindegyik ugyanazt felelte. Mégis azt vallják, hogy sokat tudnak a Fúriákról. Te mit tudsz róluk, költő?

146. oldal

KingucK P>!

…a nevemet sem engedik megtartani! A király ragaszkodik hozzá, hogy azt az (egyébként általa kitalált) abszurd álnevet használjam, amelyet akkor vettem magamra, amikor megrendeztem a saját halálomat, és az ő felderítőjeként nekivágtam a világnak. Ezért itt, Epheszoszban senki sem a nagytiszteletű szidóni Antipatroszként ismer, a görög világ legnagyobb élő költőjeként, mindössze a zeugmai Zótikosz vagyok, bogaras római ifjak vándortanítója, egy jelentéktelen senki. Micsoda megaláztatás!

Előszó

Jesper_Olsen >!

Mindig, mindenhol a dolgok igazi arcát látni… ez nem áldás, római, hanem átok. Alig egy maroknyi halandó tudja csak elviselni. Őket hívják jövendőmondónak.
– Vagy nyomozónak – tettem hozzá az apámra gondolva, aki mindig ki akarta deríteni az igazságot. Tőle örököltem ezt a rontást, ha valóban átok volt…

59. oldal

Jesper_Olsen >!

Ti, rómaiak, mindig azonnali választ követeltek a kérdéseitekre; vagy fehéret, vagy feketét. Az igazi válasz azonban sokszor a kettő között van, vagy egészen máshol. A világ sokkal bonyolultabb és kifürkészhetetlenebb, mint amilyennek bármelyikünk gondolta.

84. oldal

Jesper_Olsen >!

Egy költő, aki nem szavalhat saját verseiből, akár néma is lehetne!

93. oldal


A sorozat következő kötete

Roma Sub Rosa (Gordianus) sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Paul Doherty: A gladiátor dala
John Maddox Roberts: Királycsel
M. C. Scott: Róma – A király eljövetele
Marcellus Mihály: A veterán
Steve Berry: A templomosok öröksége
R. Kelényi Angelika: Mennyei bűnök 2.
Cserhalmi Dániel: Szibériai csapda
Cserhalmi Dániel: A Szabadság hadművelet
Baráth Katalin: A borostyán hárfa
R. Kelényi Angelika: Átkozottak