Miután Egyiptomtól Indiáig meghódította a világ nagy részét, macedóniai Nagy Sándor i. e. 323-ban rejtélyes, lázas betegségben meghalt. Senki sem tudja, hol van eltemetve, de sírját azóta is rengetegen keresik, tudósok éppúgy, mint kalandorok és kincsvadászok.
E több évezredes titok nyomába ered Cotton Malone is, az egykori amerikai titkos ügynök. Miután majdnem odavész egy dániai múzeumban kitörő hatalmas tűzvészben, Malone megtudja, hogy a tűz nem volt véletlen, csupán egy hatalmas, Közép-Ázsiától az Egyesült Államok elnökéig terjedő játszma egyetlen lépése. Nemcsak Nagy Sándor kincseiről van szó, hanem arról a számtalan betegséget gyógyító csodaszerről is, amelynek receptjét állítólag az uralkodó sírjába temették. Míg Malone az életét kockáztatva próbálja felderíteni a rejtélyt, egy biológiaifegyver-arzenált fölhalmozó főminiszter asszony, az AIDS ellenszerének megtalálója, a Vatikán képviselője és az amerikai titkosszolgálatok hol szövetkezve, hol egymással harcolva… (tovább)
A velencei árulás (Cotton Malone 3.) 185 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2007
Enciklopédia 1
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 8
Most olvassa 4
Várólistára tette 63
Kívánságlistára tette 43
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Bár az előző részhez képest nekem kicsit visszaesés ez a történet, de azt azért nehéz elvitatni, hogy Berry ismét kitett magáért. Mivel Steve Berry adott könyvéből nem hiányozhat a történelem, ezúttal bele szőtte történetébe a nagy hódítót Nagy Sándort. Malone pár békés hónap után ismét bele csöppen egy nagy kalandba, pedig csak egy baráti találkozóra sietett. Ám ezúttal is nemcsak az a tét, hogy ő és barátai találják meg a legendás király sírját, hanem egyben a világ megmentése is egy biológiai háborútól. Izgalmakban és kalandokban gazdag ez a történet is, bár nekem kicsit van egy kis hiányérzetem, az oldalszám lehetett volna rövidebb is, néhol bő lére eresztette a történetet, ezért az elejével nehezen is haladtam.
El kell ismernem Berry ragyogóan ötvözi a történelmet a saját fikcióival és ügyesen gyúrja bele történeteibe, csak nekem még kicsit idegen, hogy mindehhez világméretű összeesküvést is belesző a történetbe, ebben a konspirációs elméletekben még van hova fejlődnie egy kicsit, hogy izgalmasabban tárja az olvasó elé. De mindenesetre az irányvonal nekem tetszik, ezért biztosan fogom folytatni a sorozatot.
Szeretem az olyan thrillereket, amelyekben a történelmi alapokon nyugvó regényt, megfűszerezik egy kis fantáziával és misztikummal. Az ilyen történetek azok, amelyeket szívesen látnék vásznon is. Az író kötetei nálam mindenképpen polcon maradósak.
Persze itt is volt olyan szereplő, akitől kivert a víz, na de ez is kell. Különösen tetszett a Nagy Sándor köré felépített történet, róla szívesen olvasnék még.
Steve Berry-nek ez a műve is képviseli azokat az értékeket, ami miatt a kedvenceim közé sorolom a szerzőt. Beletesz a thriller-főző-kondérba egy jó adag történelmet egy csipetnyi misztikával fűszerezve, egy csészényi politikai hatalomra törekvést, egy nagy kanálnyi nemzetközi gazdasági rivalizálást, némi biológiai fegyverrel és halálos betegségek időszámításunk előtti gyógyírjével együtt rottyantva, színes karakterekkel és érdekes helyszínekkel meghinve, keverőeszközként izgalmas fordulatokat alkalmazva, majd végül de nem utolsó sorban magával ragadó, sodró erejű stílusban tálalva- A'La Berry!
καλή όρεξη (görög – Jó étvágyat!)
Ez eddig olvasott Berry regények közül ez tetszett eddig a legjobban. Volt itt minden, mint a búcsúban. Nagy Sándor sírjától, vírusokon át gonosz ás jóságos kapitalistákig. :D Ha úgy olvassa az ember, hogy a cselekményt egy párhuzamos univerzumba képzeli, akkor már nem is zavarják annyira a szerző szokásos pontatlanságai. De végül is ez regény…és annak nagyon jó!
A szokásos Steve Berry recept. Keverd össze Cotton Malone-t, Stephanie Nell-t, Cassiopeia Vitt-et és Henrik Thorvaldsen-t. Adj hozzájuk pár pozitív és negatív személyiséget, kettős ügynököt, amerikai elnököt, nemzetbiztonsági tanácsadót, egy nagyratörő tudóst és egy igen nagyra törő politikust. Habard be az AIDS ellenszerének megtalálásával. Fűszerezd Koppenhágával, Amszterdammal, Velencével, Szamarkand-dal. És a végén tálald fel Nagy Sándor történetét, a holttestének és a sírjának keresésével, tegyél hozzá egy kis görögtüzet, buzkasit, zoonózist. Az eredmény egy nehezen letehető, izgalmas, fordulatos, pörgős krimi – kalandregény, mindegy, hogy címkézzük. A szerző műveinek egyik lényeges vonása, hogy keveri a valóságot a fikcióval, ezúttal is így tesz és a végén megmagyarázza, hogy mi az, amit csak kitalált. Szeretem a regényeit, ebben azonban szerintem elkövetett egy olyat, amivel korábban nem találkoztam, és ezért a fél csillag levonás. A közelmúltból talált ki egy olyan országcsoportot, szövetségi államot, ami nem létezett és valószínűleg soha nem is fog létezni spoiler – ettől lehet, hogy izgalmasabb a könyv, csak nekem egy kicsit kevéssé hiteles. A korábbi fikcióit az olvasó akár el is hiheti, hogy „így is történhetett”. Erről biztosan tudjuk, hogy nem igaz. Ettől függetlenül bárkinek ajánlom, aki izgulni szeretne több, mint 600 oldalon úgy, hogy közben olvas egy csomó történelmi és biológiai érdekességről.
Élveztem az olvasást, kellően bonyolult (néha kicsit túl bonyolult). A történelmi szál érdekes, és rejtélyes. A többi pedig kellően izgalmas…talán csak egy hátulütője volt…kezd egy kicsit sablonszerűvé válni, na nem mintha ezt más ilyen tárgyú regénynél nem érezném…Dan Brown regényének menete is felépíthető olvasás nélkül is. Ennek ellenére kellően izgalmas, volt, tökéletes kikapcsolódás…volt hogy nem tudtam letenni, pedig már jojózott a szemem, és persze voltak olyan részek, amit akár át is lehetett volna ugorni.
Ez most jóval kevésbé tetszett, mint az előző kötetek (bár lehet, hogy a hangulatom is közrejátszott benne…). Hozta a szokásos történetet és a szokásos szintet, de valahogy egyáltalán nem érdekelt sem a sztori, sem a karakterek (bár ők eddig sem voltak a szívem csücskei). Plusz egyáltalán nem értem a hosszúságát, sokkal rövidebb is lehetett volna. Az egyetlen pozitívum, amit tudnék mondani, az a szerző jártassága a történelmi háttérben.
A következő kötetet még el fogom olvasni (mert egy kihíváshoz kell), de utána én és Steve Berry könnyes búcsút veszünk egymástól…
Berry Romanov-jóslata tetszett, azonban ez a kötet számomra már túl „sok” volt, kevesebb szállal szerintem ütősebb lett volna. Nagy Sándor, érmék, Velence, Kazahsztán, vírusok stb. nem alkottak egy kerek történetet, egyszerűen nem passzoltak össze. spoiler
A stílus jó, de a koncepciót jobb lett volna átgondolni.
Nagyon szeretem, ahogy Steve Berry keres egy izgalmas történelmi eseményt, amely nagyon sok ember fantáziáját megmozgatja, amely köré valamilyen misztikum kapcsolódik; aztán köré fűz egy akciódús történetet, amelynek egy részét hihetjük is, meg nem is. (A hitelesség kedvéért minden könyve végén összefoglalja, mi valós és mi fikció.)
Itt sem történt másképp. Nagy Sándor, az AIDS ellenszerének felfedezése, nyomozás, politikai szál és végig érdekfeszítő cselekmények Berry stílusban. Letehetetlen.
(Bár, személy szerint, két Steve Berry könyv között mindig hagyok ülepedési időt, hogy ne érezzem az egy kaptafára érzést; hogy mindig megmaradjon a varázsa.)
Népszerű idézetek
A főminiszter asszony nagy hangsúlyt fektetett az oktatásra, mert szerinte a görögöknek igazuk volt. Egy tudatlan állam magának az államnak a megszűnéséhez vezet.
90. oldal
– És mi van a halottak szentségével? Az önök vallása folyton ezt szajkózza. Mindeközben láthatóan semmi bajuk nincs azzal, hogy feldúlják egy ember sírját, eltávolítsanak néhány darabot a maradványaiból, és odaadják bárkinek.
– Ez egy szerencsétlen, de szükséges dolog.
Zovascsina megvetette a nuncius nyájas tudatlanságát.
– Ezt szeretem az önök egyházában. Hajlékony, amikor szükséges.
255. oldal
Semmi sem fojtja el jobban a haladást, mint a hosszú távú eladósodottság.
171. oldal
A sorozat következő kötete
Cotton Malone sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Dan Brown: Angyalok és démonok 89% ·
Összehasonlítás - Douglas Preston – Lincoln Child: Kénköves pokol 89% ·
Összehasonlítás - Christopher Golden: Uncharted: A negyedik labirintus 79% ·
Összehasonlítás - Stephenie Meyer: A Vegyész 79% ·
Összehasonlítás - Andrew Gross: Egy kém Auschwitzban 94% ·
Összehasonlítás - Julie Garwood: Kegyes halál 91% ·
Összehasonlítás - Jane Harper: A természet ereje 79% ·
Összehasonlítás - J. R. dos Santos: Állati lelkek 81% ·
Összehasonlítás - Frei Tamás: A bankár 85% ·
Összehasonlítás - Frei Tamás: Bábel 80% ·
Összehasonlítás