Twilight ​– Alkonyat (Twilight saga 1.) 3410 csillagozás

Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat

Mersz szeretni? Az életed árán is? Forks fölött mindig felhős az ég. Bella Swan, az érzékeny, zárkózott lány afféle önkéntes száműzetésre ítéli magát, amikor ide költözik apjához. Bella alapjáraton is mágnesként vonzza a bajt, ezúttal azonban nem csak a „mindennapi” csetlések-botlások fenyegetik. Hanem Ő… Ő, akinek aranyszín szeme van, titokzatos, szeszélyes, kiszámíthatatlan, félelmet keltő és biztonságot sugárzó. Ő, akit Edwardnak hívnak, mint valami ódivatú regény hősét. Ő, aki megmenti az életét. Ő, aki mégis a legnagyobb veszélyt jelenti Bella számára. Az indián rezervátumban furcsa, félelmetes mesék keringenek. És egy nap a legenda megelevenedik…

Eredeti megjelenés éve: 2005

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
504 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639708952 · Fordította: Rakovszky Zsuzsa
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
504 oldal · ISBN: 9789635619238 · Fordította: Rakovszky Zsuzsa
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
504 oldal · ISBN: 9789635619245 · Fordította: Rakovszky Zsuzsa

7 további kiadás

Kapcsolódó zóna

!

Twilight

226 tag · 124 karc · Utolsó karc: 2021. október 15., 13:13 · Bővebben


Enciklopédia 28

Szereplők népszerűség szerint

Edward Cullen · Jacob Black · Alice Cullen · Bella Swan · Carlisle Cullen · Jasper Hale · Emmett Cullen · Esme Cullen · Rosalie Hale

Helyszínek népszerűség szerint

Forks · Phoenix


Kedvencelte 780

Most olvassa 213

Várólistára tette 224

Kívánságlistára tette 171

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

vargarockzsolt>!
Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat

Ezt a könyvet nem nekem írták. Időnként volt olyan érzésem, mintha egy gimnazista lány titkos naplóját olvasgatnám, ami, ha nem is pedofília, de legalábbis kukkolás. Azért talán van néhány olyan gondolatom, amelyet érdemes megosztanom másokkal.
1. A mottó bibliai idézet – egyfelől fölösleges, nagyképű, hatásvadász, másfelől mutatja, hogy a kommersz irodalom átvesz az elit irodalomból bizonyos eszközöket, amelyekkel nem igazán tud élni. Ugyanakkor megkönnyíti a vallásos amerikai társadalomban a mű terjesztését. A Harry Potter ellen olvastam egyházi körökből kirohanásokat, az Alkonyattal kapcsolatosan nem tudok ilyenről – javítsatok ki, ha van ilyen.
2. Az előszó egyszerre szól szerelemről és halálról, és nagyon hatásos.
3. A főszereplő egy tizenhét éves lány, de szerintem úgy viselkedik, mint egy tizennégy éves. A fiatalabbak könnyen azonosulhatnak vele, az idősebbek különbnek érezhetik magukat nála. Ha vele ilyen csodás események megeshetnek, akkor ugyanez megtörténhet az olvasóval is. Bellában nincs semmi különleges, hacsak nem az illata, amely egy minőségi parfümmel utánozható.
4. Szerintem Stephenie Meyer tudatosan ír viszonylag egyszerű (igénytelen?) stílusban, hisz főhőse nem egy művelt felnőtt, hanem egy hétköznapi lány. Talán ez a sikerének egyik titka, nem terheli túl az olvasót.
5. A történet szerelmi szála kapcsán két dolog jutott az eszembe. Egyrészt a regény a nagy amerikai konzervatív hullám idején született, és az önmegtartóztatást ezért állítja a középpontba. Kedves fiatal lányok, várjatok a szexszel a házasságig! Másrészt a szerelem érzelmes (érzelgős?) ábrázolása sokakat visszariaszthat, de annál több olvasó számára igazán vonzó lehet.
6. A vámpírszál számomra érdekes volt, de én nem ismerem a téma irodalmát, egyetlen modern vámpírkönyvet sem olvastam. Mindenesetre ebből a könyvből azért hiányzik a komolyan kidolgozott saját mitológiai háttér – összehasonlítva a Harry Potterrel vagy (bocsánat) A Gyűrűk Urával.
7. A regény cselekményvezetése nem túl jó. A könyv háromnegyedéig nem elég pörgős. A mai felgyorsult világban ez nem megengedhető, én a szerkesztő helyében visszaadtam volna átdolgozásra. (Ezért a csillaglevonás.) Egy ilyen bestsellerben négy-öt oldalanként szükség volna egy akcióra, hogy fenntartsa az olvasója figyelmét.
Összességében azt gondolom, érdekes könyv, mert jól tükrözi a mai világot: a fiatal olvasó lányok ízlését; és aki sikerkönyvet akar írni, amivel sok pénzt lehet keresni, az tanulhat belőle. Szórakoztató irodalom, nem értéktelen, hanem a saját helyén kell kezelni.

192 hozzászólás
Ákos_Tóth I>!
Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat

@Kuszma molytársunk, bár szerintem egyetlen young adult alapművet sem olvasott még, tökéletesen megfogalmazta nekünk a műfaj sikerének titkát: egy identitását, saját karakterét, egyéniségét kereső tinit úgy lehet a legegyszerűbben megfogni, ha az aktuális olvasmányában azonosulásra felkínált főhősnő átlagos életét egy váratlan esemény különlegessé teszi. Mondjuk beleszeret egy vámpír, aztán egy farkasember, esetleg meg kell mentenie éhező családját és közösségét, vagy egy disztópiában hirtelen közellenséggé válik, mert éppen őt egyik társadalmi skatulyában sem lehet elhelyezni. Valahol ezért is vág tökéletesen az új idők ifjúsági ponyvájának sémájába maga A szürke ötven árnyalata is. A mezei bölcsészlány hirtelen románcba keveredik a kőgazdag, kőmacsó, kővonzó, kőperverz főnökével, aki kiemeli őt szimpla hétköznapjaiból – ebből látszik, mennyire olcsó és felszínes a koncepció, hiszen a vámpírlét tökéletesen felcserélhető a vagyonra és a veszélyesen izgalmas extrém-szexualitásra. Bármire. Még a varázserőre is. És akkor már majdnem a Harry Potternél járunk… Az, hogy manapság már nem is egyszerűen könyvsorozatokban, hanem komplett franchise-okban gondolkodnak a young adult vonalból élő vállalkozások, nagyban köszönhető a Twilight sikerének, ami elsőként tudott ennyire egyszerűen ennyire nagyot gurítani a témában. Utódjához hasonlóan Stephenie Meyer könyve is rengeteg vitát generált a sorok között olvasó közönség köreiben, de amíg A szürke ötven árnyalata esetében nehéz a sok fröcsögő, háborgó kritikából kihámozni a lényeget (azt, hogy miért ártalmas az a könyv úgy egészében), itt könnyebb dolgunk van*. Az Alkonyat ugyanis egyáltalán nem az az irodalmi fertő, aminek sokan próbálják beállítani.

De akkor mi is a gond vele pontosan? Az, hogy hősnője valójában egy antihős, csak erről Meyer nem szól az olvasónak. Végig az járt a fejemben, mennyire rosszul járt szegény Kristen Stewart, amikor odaadta az arcát ennek a rosszul összerakott karakternek. Bella porhüvely, arra van kitalálva, hogy a befogadó a saját érzéseivel feltöltse és magában életre keltse. Antiszociális, zárkózott kisegérnek próbálja őt eladni az írónő, de vegyük észre, hogy csak az olvasni szerető „bölcsészlányok” sztereotip, egyszerű jegyeit hordozza magán. És sajnos annyira üresre sikerült, hogy elbeszélő mivolta dacára teljesen passzív résztvevője a regény cselekményének, igazából csak indikátora az egésznek. És ez az igazi baj – hogy a fenébe lehet az olvasót egy olyan szereplővel való azonosulásra késztetni, aki a kisujját sem mozdítja meg a szerelméért, vagy simán csak saját magáért, de még vágyai, céljai sincsenek, nincs mit legyőznie, nincs miben hinnie, vagy kételkednie? Bella a saját drámájában csak partvonalra állított nézelődő. Egy vámpír beleszeret, megmenti az életét, aztán egy másik vámpír szeretné őt megkóstolni, de újra megmentik, és vége. Egy ilyen sztori senki lelki épüléséhez nem járul hozzá, ugyanakkor megerősíti passzivitásukban azokat, akik a Belláéhoz hasonló érzelmi állapotban (kvázi depresszióban) élik az életüket. Hozzá méltón Edward is egy félresikerült, tinik számára felskiccelt férfikarikatúrának tűnik csak. Szép, már-már feminin, ugyanakkor agresszív; éppen azért vonzó, mert félelmetes és veszélyes, egyéb tulajdonságai nincsenek, mert funkciója a nő behódoltatása és igényeinek kiszolgálása spoiler. Vámpírnak mondjuk kimondottan béna: szimatol és fut, még bőregérré sem tud változni.

Az nem lepett meg, hogy az Alkonyat a legkevésbé sem bizonyult vámpírregénynek – mármint lényegében biztosan nem az, mert a vámpírság, a piros alma=tiltott gyümölcs, meg a bibliai(!) idézet így együtt mintha a szexualitásra akarna célozgatni. A lány vonzódni kezd egy sráchoz, de a vonzalom veszélyes és bűnös – mert már része a tiltott, tabusított, újszerű testi vágy. A vámpír és a lány szerelmének beteljesülése pedig lehetne egyből a szüzesség elvesztésének metaforája is, a maga összes ösztönös félelmével, izgalmával és érzelmi hullámvasútjával. Hovatovább, a történetbe belépő idegen, Bellára vadászó vámpír akár egy erőszakoskodó férfival is azonosítható, akitől a szőke herceg fogja őt megmenteni. spoiler

Na, és ebből a fura metaforából fakad, hogy a Twilight a benne rejlő lehetőségek ellenére rettentően unalmas könyv. Vámpírok, később majd farkasemberek, egy új környezetbe kerülő, csonka családban élő lány – óriási, jelentőségteljes, izgalmas történetet lehetne kerekíteni belőle, küzdhetne a jó és a rossz, Bella ténylegesen kiemelkedhetne a szürkeségből azzal, hogy kulcsszerepet vállal valamilyen konfliktusban, jellemfejlődhetne, erős és önálló nővé érhetne a sztori csúcspontján… De itt nincs semmi ilyesmi! Két amerikai tini szerelmi évődése ez, semmi más, két agonizáló alaké: az egyik fénylik a napon, a másik meg depressziós**. Aztán jön majd egy harmadik, aki a Holdat ugatja. Ehhez kellettek a vámpírok, meg a farkasemberek? Állítom nektek, ha Belláék kalandja egy Szergej Lukjanyenko Őrség-könyveit idéző sztorivá kerekedett volna ki, megszületik az új Harry Potter. No de így… Marad a rajongók és a fanyalgók megbékíthetetlen szembenállása, a feltétel nélküli szeretet, meg a megrendíthetetlen utálat.

*Ha már vitáknál járunk: a ponyvairodalomban mindig vannak divathullámok, ezért is tartom értelmetlennek az indulatokkal és cinizmussal teli gyűlölködést a young adult kapcsán. Az ötvenes, hatvanas években a háborús ponyvákról vajon cikkeztek ennyit a valódi háborút látott veterán írók és újságírók? Nem – mert ők is ilyeneket írtak. Mindent tudni kell a helyén kezelni.
**Különben, ha Meyer merne arról írni, amiről tényleg szól az Alkonyat, minden korosztály számára vállalható lenne a műve. Komolyan!

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2008
502 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639708952 · Fordította: Rakovszky Zsuzsa
74 hozzászólás
ppayter>!
Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat

Elolvastam, mert kíváncsi voltam, hogy mitől ilyen népszerű. Volt ez vagy három éve, de most már fölvállalom :D

Nos.
A rejtély megoldva. A népszerűség egyértelmű oka az elképesztően primitív stílus, ennyire egyszerű mondatokat kisiskolás fogalmazásokban talál az ember. Az események leírása hasonlóan lebutított, könnyűvé téve a feldolgozást és értelmezést azok számára is, akik egyébként nem szoktak könyvolvasáshoz és a tinimagazinok félhasábnyinál hosszabb cikkeit már megerőltetőnek érzik. A karakterek kidolgozottságát nem is érdemes ezzel a szóval illetni, a „ki nem dolgozottság” lenne a megfelelő, semmi bonyolult tulajdonság, csak primitív sablonok. Sajnos ez ráadásul logikátlan is, Bella lánykáról hiába közli rendszeresen a szerző, hogy milyen okos, ha egyszer a leírtak alapján meg félelmetesen buta és egyszerű… de legalább szerelme tárgya sem több egy hiteltelen, kétdimenziós papírfiguránál. A nyálas ömlengéseket pedig már fikázni sincs kedvem, meg egyébként is egy egyszerű mentális spamszűrő kifejlesztésével elviselhetőek.

Azért arra talán jó, hogy azokat is lehessen könyvvel a kezükben látni, akiknek korábban ilyesmi eszébe sem jutott – és talán egy töredékük megtartja ezt a szokást a továbbiakban is, bár színvonalas dolgokat olvasni nyilván nem fog.

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2008
502 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639708952 · Fordította: Rakovszky Zsuzsa
57 hozzászólás
MissFortune>!
Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat

Kövezzetek meg, de én szeretem.. :D

Rengetegszer olvastam már újra, pontosan nem is tudom hányszor. A legrongyosabb, legmegviseltebb könyv a polcocskámon egyértelműen ez. Sokat köszönhetek a Twilightnak, illetve a Harry Potternek, ugyanis emiatt a két történet miatt lettem igazán könyvmoly.
Így 3-4 év után érdekes kísérlet volt újra a kezembe venni. Egy kihívás miatt újra kell olvasnom egy sorozatot, így emellett tettem le a voksom. Ugyan immár felfigyeltem a hibáira jobban, ennyi könyv elolvasása után azt is megláttam benne, hogy mi nem tetszik annak a tábornak, akik nem szeretik a Twilightot. Tényleg kis egyszerű, butuska mondatokból áll, de én így is szeretem. :)

Viszont az azért durva, hogy az első oldalon ahol kinyitottam egyből kiverte a szememet egy helyesírási hiba…

Futtetenne I>!
Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat

Röviden: tetszett.
Bővebben? Nem tetszett.
Nem tudom, nagyon nem. Unalmas, izgalom nuku, karakterek szánalmasak, egyikük sincs igazán kidolgozva, ráadásul számomra hiteltelenek is, főleg érzelmi szinten, és az ilyenekért mindig harapok. Maga az ötlet, a történet nem rossz, de a megvalósítás gyatra. Felesleges mondatok, olyanok, amiket még a saját naplómba se írnék, ha lenne, a többi meg néhol amatőr, oda nem illő.
Ettől függetlenül marha jól szórakoztam:), igazán érdekes szavakkal, kifejezésekkel bővült a szótáram, a lesunytam a fejem kifejezetten tetszett, bár megtárgyaltuk, hogy annyira nem újdonság ez, de ebben a szövegkörnyezetben ütős volt.
Néhány gyöngyszem:

„A szeme gyöngéd volt, de nagyon komoly, és én úgy éreztem, megolvad a csontom a pillantásától.” – ezt sem hallottam még

„Ő maga nem viselt dzsekit, csak egy szürke, V-kivágású, hosszú ujjú póló simult tökéletes, izmos mellkasára. Arca kolosszális diadalt aratott, amiért képes volt magára vonzani a szemem erről a testről.” – ez már nekem is sok

„Fehér, rövid ujjú inget viselt, de nem gombolta be, és a nyaka fehér bőre megszakítás nélkül olvadt mellkasának márványos fehérségébe, tökéletes izomzatát többé már nem rejtette-sejtette pulóver.” – szeretem a nyálat, de azért ez már túlzás

„A bőre, amely a tegnapi vadászkiránduláson kapott ugyan egy kis színt, de azért hófehér volt, a szó szoros értelmében szikrázott, mintha sok ezer parányi gyémánttal lenne kirakva. Mozdulatlanul feküdt a fűben, inge szétnyílt szoborszerű, sugárzó mellkasán, szikrázó karja meztelen. Csillámló, halvány levendulaszín szemhéja csukva, bár természetesen nem aludt. Olyan volt, mint egy ismeretlen, márványsima és kristálycsillámos kőből faragott tökéletes szobor.” – annyira sokat akar írni ez a nő, de nem jön össze

„(…) megpróbáltam benézni a bőre alá” – na ez mindent visz, komolyan:D:D

„Még mindig sápadt volt, még mindig olyan gyönyörű, mint egy álom, de már nem az a fantasztikus csillámlény, aki a napsütötte délutánunkon volt.” – csillámf*szláma, van olyan

„- Ha túl heves lennék… ha egyetlen másodpercre megfeledkeznék magamról, és jóllehet, csak megérinteni szeretném az arcod, mégis véletlenül összezúznám a koponyádat…” – beteg állatka vagyok, de ezen is felröhögtem

Egyszerűen nem tudtam komolyan venni, és ha arra gondolok, hogy tinik százezrei erre izgulnak világszerte… Lehetett volna ez jó is, tényleg, de valami nagyon nem működött. Leginkább Meyer. Szeretem én a tini, meg ifjúsági könyveket, sosem éreztem egyiknél sem, hogy kinőttem volna belőle, mert egy könyv attól is jó, hogy át tudod érezni korban, annyi időssé tudsz válni olvasása közben, amennyit az megkövetel, amennyinek érezned kell magad ahhoz, hogy úgy hasson az írás, ahogy kellene. Itt ez sem történt meg. És semmi. Nincsenek érzelmeim:D, elolvastam és kész, nem érzek semmit. Ezt is megértem.
Ajánlom, nem ajánlom? Azt mondom, van elég könyv a világon, amit érdemes elolvasni, ezt nyugodtan ki lehet hagyni.

Halvány és nagyon sápadt ez az alkonyat.

A 3 2,5 csillag csak azért, mert marha jól szórakoztam, az olvasásomnál lehet csekkolni, mit ámokfutottam közben.

26 hozzászólás
Nikolett0907 P>!
Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat

„A bátorság egy ponton túl már őrültség.”

És a fenti idézet rám is igaz ez esetben.
Anno filmként láttam, majd levontam a következtetést én ezt a „nyáladzást” nem szeretem.
Aztán a családom valamely „jó ” fej egyede gondolta meglep a négy kötettel, tovább ajándékoztam, de megint megkaptam. Oké ez égi jel, így jó pár évre rá gondoltam essünk túl rajta.
Végül is a filmek legtöbbször eltérnek a könyvektől és többé – kevésbé itt is ez történt.
Meglepő módon szórakoztatónak találtam, persze továbbra is csöpög az érzelmektől, ami csak egy „tiniknek írt rózsaszín horrornak” hívok. De most erre volt szükségem.
Nem lesz kedvenc és nem lesz újra olvasás sem, max. nagymamaként két étel keverés között újra előveszem. :D
Mindenkinek megvan a romantika szintje, az enyém nem itt kezdődik és nem itt végződik, de akkor miért is négy csillag? Azért, mert tizenévesen biztos imádtam volna és legalább két méterrel a felhők felett repdesett volna a kis szívem. :)
Nem olyan rossz, egy olvasásnak tökéletesen megfelelt.
Lássuk a többit. :D

10 hozzászólás
Nita_Könyvgalaxis>!
Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat

Tudom, hogy ma már szinte sikk utálni, én mégsem teszem.
Még azelőtt olvastam, hogy kitört volna az őrület, amikor még szinte senki nem tudta, mi is az az Alkonyat, ki is az a Stephenie Meyer. Megtetszett a fülszöveg alapján, elolvastam, szívembe zártam.
Nem vagyok elvakult rajongó, nem sikongatok, nem tépem le a bugyim, ha a kimondják azt, hogy Twilight, Edward vagy Jacob. :P Egyszerűen csak megfogott a lehetetlen szerelem története, amely mégis lehetséges.

3 hozzászólás
Niitaa P>!
Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat

A teljes értékelés elérhető a blogomon:
https://www.niitaabellvilaga.hu/2021/03/stephenie-meyer…

"Emlékszem, régen az volt a furcsa, ha valaki nem olvasta vagy éppen nem szerette Stephenie Meyer vámpíros sorozatát. A mai világban pedig már az számít cikinek, ha valaki bevallja, hogy ő élvezte a történetet. Nem tudom, miért fordult még e tekintetben is ekkorát a világ, de tudjátok mit? Nem is érdekel, s én bátran ki merem mondani: szeretem az Alkonyat című könyvet.
Rengeteg kellemes emléket, meghalványult benyomást hozott felszínre az újraolvasás. Jó érzés volt az évek során megváltozott szememmel is újra átélni egy régi kalandot és tüzetesen felülvizsgálni egy régi kedvencet. Hihetetlen, de még bő tíz év távlatából is ugyanolyan hatással volt rám. Már az első lapokon magával ragadott a történet és magam is Forks fái alatt száguldoztam megdöbbentő sebességgel. Aláírom, a történet képtelen, több olyan pontja van, ami más esetben előhozza a szarkasztikus énemet, de ebben a koncepcióban valahogy teljesen megállja a helyét. Végül is, csak egy fantasztikus műről beszélünk, ahol azt díjazzuk, mennyire tud elrugaszkodni a valóságtól.
A bennem terjengő „Alkonyat-lázat” az első regény újraolvasása valamely módon csökkentette, ám meg nem szüntette, így folytatni fogom a sorozatot, átadom magam a teljes élménynek; sőt, még az Éjféli napot is megrendeltem. Szóval hamarosan újra elmerülök a vámpírok kontra emberek romantikus furcsa világában. Alig várom!"

4 hozzászólás
bptoth>!
Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat

Ehehehe. Na ez aztán igazi, hamisítatlan, vegytiszta női irodalom, Romana füzetek 450 oldal terjedelemben. Meg van benne 50 oldalnyi akció, amikor megjelennek a konkurrens vámpírok, amit még akár izgalmasnak is lehetne nevezni, csak az a kár hogy mindez a könyv háromnegyedénél van, amikorra az ember nagyjából már az életét is megunta. A folytatások elolvasására őszintén szólva kevesebb esélyt látok, mint hogy Edward elfogyassza Bellát vacsorára zöldkörettel.

14 hozzászólás
csakegyluca P>!
Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat

Emlékszem mekkora őrület volt a suliban általános második osztályában, amikor bejött nálunk is az Alkonyat mánia. Mindenki oda volt a filmért, és igazi csapatok alakultak ki, hogy melyik pasi a jobb. Edward, vagy Jacob. Én természetesen az előbbi táborba tartoztam, ugyanis Robert Pattinson sármját nehezen ütötte meg nálam a Jacobot alakító színészé. Én már akkor megfogadtam, hogy soha nem fogom elolvasni a könyvet, hiszen a filmeket már kívülről fújom. Aha, látszik hogy mennyire nem olvastam el. XD Egyszer csak rám tört a nosztalgiázás utáni vágy, és nem tudtam mit kezdeni magammal. A másik ok pedig az is volt, hogy családi kirándulásra mentünk Erdélybe, és szerettem volna egy olyan könyvet is vinni oda, aminek története fák, erdők között játszódik. Így esett tehát az, hogy megborítva fogadalmam, elolvastam a könyvet.
Bella hazaköltözik apukájához Forksba, ahol nagyon ritkán süt a nap, de legalább rengetegszer esik az eső. Nem csak az időjárás az, ami feltűnik az embereknek, hanem a Cullen család is, akik gyerekei a helyi középiskolába járnak. Semmi baj nincs velük, de pletykák övezik a családot, és a viselkedésük is különleges. Közülük pedig az egyik családtag, Edward Cullen egyből elcsavarja Bella fejét kinézetével és hihetetlen erejével. A fiú igencsak furcsán intézi dolgait, és a lány el kezd gyanakodni. Edward végül megosztja vele, hogy rokonai és ő maga is abba a törzsbe tartoznak, akiket csak úgy neveznek, hogy hidegek, vámpírok. A szerelemnek nincsenek határai, így megpróbál a két tini együtt maradni, de adódik egy olyan probléma, ami mindkettőjük életét veszélybe sodorja. Vajon sikerül együtt legyőzniük a gonoszt? A szerelem valóban minden helyzetben megállja a helyét? Érdemes kockáztatni?
Ahogy feljönnek bennem az emlékek, miszerint én büszkén hajtogattam a nagymamámnak azt, hogy én tudom az Alkonyat összes részének címét angolul, bezengve vele az egész lépcsőházat. Vagy ahogy megosztom osztálytársaimmal: Képzeljétek én is megnéztem az Új holdat! Vagy ahogy kinyomtattam az egyik poszterét és a szereplők feje felé írtam a nevüket úgy ahogy ejtem: Edvard Kalen, Dzsékob. De a Twilight feliratú tollakra is emlékszem, amikhez tökéletesen passszoló könyvjelzőt is csináltam… Ezek azok az emlékek, amik miatt elkezdtem olvasni a könyvet. Újra át szerettem volna érezni mindazt, amit egykor megtapasztaltam.
Ez a nosztalgia édes balzsammal kenegette a szívemet. És a sok egyértelmű dolog mellett tudott újat mutatni. Nagy rajongóként én sem maradtam ki a jóból. Rengeteg dolgot megtudtam, ami a háttérben zajlott. A párbeszédek jobban ki voltak dolgozva, szépen fel tudtam dolgozni az eseményeket. Megtudtam mi miért történt, és ez nagyon jó volt. Ha valaki filmezés közben megkérdezi hogy mégis miért van ez meg az, akkor tudok rá válaszolni. Olyan, mintha kitisztult volna a kép.
A hangulata nagyon ott volt. A zöldes kékes, sápadt Forks-ban játszódó szerelmi történet, amit körbeölel ezer meg ezer fenyő, miközben a hajnali harmat tisztítja azokat. Lenyűgöző.
Nagyon érdekes kalandom volt a szereplőkkel kapcsolatban. Bella helyzetét és gondolkodását abszolút megértem. Edward már más téma. Volt hogy úgy éreztem, hogy szívesen adnék neki egy sajtos tejfölöst, aztán a következő mondatban mindenemet oda adtam volna neki, mert olyan romantikusnak éreztem a helyzetet. De az a csapongás amit ez véghez vitt…eskü egy nyafogós kamasz lány nem csinál ilyet. Gondolok itt arra a beszélgetésre, amit egyszerűen nem tudok értelmezni. Nem szó szerint fogom leírni:
-Bella, jobb ha elkerülsz engem. Elkísérjelek majd szombaton vásárolni?- mondja Edward.
Elnéz a távolba, vagy nem tudom mit csinál.
-De azért tényleg jobb ha elkerülsz engem. Na, megyünk az osztályba?
Kérem szépen ez mi? Nem csodálom hogy Bella ennyire nem tud szót érteni vele, mert egyik szavával üti a másikat. És ez nem csak egyszer esett meg, hanem folyamatosan.
Szóval Edward nálam egy megfejthetetlen személyiség. Tényleg képen töröltem volna valamikor, főleg az elején, de be kell vallanom, hogy valóban tudott romantikus lenni. Nagyon is. Ha csak a mentőakcióira gondolunk, vagy titkos, rejtelmes tetteire. Bár nekem jobban tetszik a filmben, mint könyvben.
Bellára sokan mondják, hogy nincs ki a négy kereke, viszont én máshogy látom. Igen, néha meggondolatlan, de többségében Edward miatt tűnhet ő is csapongónak. Szerintem erős karakter. Az önfeláldozó szó az ami igazán hozzá illik.
Összességében Edward hülyeségeit eltekintve szerettem. Romantikus, kalandos, jó hangulatú egy regény. Mindenképpen tovább szeretném olvasni a sorozatot, főleg ősszel. Aki szereti a szerelmes oldalakkal telt fantasy-kat, azoknak nagyon ajánlom.
További: https://csakegyluca.blogspot.com/2021/08/stephenie-meye…

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

Zora85>!

Higgy nekem most az egyszer: minden vagy, csak éppen hétköznapi nem!

213. oldal

8 hozzászólás
nikol91>!

– És ekkor az oroszlán beleszeretett a bárányba…
– Micsoda buta bárány!
– Micsoda beteg, mazochista oroszlán!

Francica>!

Ha tudnék álmodni, én is rólad álmodnék. És nem szégyelleném.

Kapcsolódó szócikkek: Edward Cullen
1 hozzászólás
Zora85>!

Ha az élet valóra váltja legmerészebb álmodat, akkor nincs mit megbánnod, ha ez az álom aztán véget ér.

7. oldal

zakkant>!

– Alkonyat van megint – mormolta. – Megint vége van valaminek. Bármilyen tökéletes is egy nap, mindig véget ér.

1 hozzászólás
Zora85>!

Le sem vettük a szemünket egymásról, bámultunk arra, ami nélkül egyikünk sem lenne képes élni: a másikra.

3 hozzászólás
Zora85>!

– A bátorság egy ponton túl már őrültség.

478. oldal, 24. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: bátorság

Népszerű triviák

csakegyluca P>!

A könyvből készült filmben Edwardot alakító Robert Pattinsonnak egyátalán nem volt szimpatikus Edward személyisége, mondhatni utálta ezt a karaktert.

Kapcsolódó könyvek: Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat

Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat
BrigiMoly P>!

Jasper nevét az írónő egy konföderációs hadseregbeli névsorban találta.

[starity.hu]

Kapcsolódó könyvek: Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat

Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat

Kapcsolódó alkotók: Stephenie Meyer

BrigiMoly P>!

Bella, mint újonc körülrajongását az iskolában az élet ihlette meg. Stephenie Meyer a főiskola megkezdésekor költözött Utahba, ahol az addig átlagos lányból, hirtelen népszerű és közkedvelt újonc lett. Sokat randizott helyes ugyanakkor intelligens fiúkkal, akik közül többnek a nevét is a könyvbe írta. Először zavarta a dolog, mert tisztában volt vele, hogy ő nem változott.

[twilightsaga-alkonyat.hupont.hu]

Kapcsolódó könyvek: Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat

Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat

Kapcsolódó alkotók: Stephenie Meyer


A sorozat következő kötete

Stephenie Meyer: Life and Death – Egy életem, egy halálom A klasszikus Alkonyat egy másik verzióban

Twilight saga sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Richelle Mead: Vámpírakadémia
Richelle Mead: Vérvonalak
Joss Stirling: Misty
Cynthia Hand: Angyalsors
Holly Black: The Queen of Nothing – A semmi királynője
Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
Rick Riordan: Az Olimposz vére
Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz
Isaac Marion: Eleven testek
Christopher Moore: Vérszívó démonok