Eclipse ​– Napfogyatkozás (Twilight saga 3.) 81% 1904 csillagozás

Talán ez az egyik legérzelemdúsabb Twilight kötet. A szerelmi háromszög ténye mondhatni megfűszerezi, illetve sokkal jobban megismerjük a szereplőket. Rosalie és Jasper történetére is fény derül, ezeket a részeket nagyon szerettem olvasni, hajtott a kíváncsiságom.
Tulajdonképpen Bella egy kicsit kiborított a szerelmi háromszög dologgal, mert szerintem mindannyiunknak egyértelmű, hogy kit is választ. Felesleges kavarás.. de így legalább örültek kicsit a Jacob fanok is. Rá kellett jönnöm, hogy egyáltalán nem bírom a szerelmi háromszögeket, egyszerűen idegesítenek. XD

Stephenie Meyer nagyon jól kigondolta és igen jól megírta ezeket a könyveket. Mondhat bárki bármit, de ezek az egyik legjobban kidolgozott szerelmi háromszöges könyvek amik vannak. Pontosan ezért van TeamJacob és TeamEdward csapat, mert mindkettő karakter igen varázslatos és igen szerethető.
Szerettem a könyv minden sorát, mondatát, jelenetét és szereplőjét! Lehetséges azért, mert túlságosan nagy beteges rajongója vagyok, de nem érdekel. :D
Nagyon-nagyon szeretném már olvasni a záró részt, igen kíváncsi vagyok, hogy mégis milyen jelenetek maradtak ki, vannak másképp. A filmek egy csomó jó részt kihagynak, átírnak. Amint meglesz a kövi rész el fogom olvasni! ❤ 5/5

A két csillag az előtörténetekért jár, meg a kicsit erőltetett, de azért viszonylag jól és a sorozathoz passzoló címért. Meg egy-két olyan apróságért, ami tetszett.
Egyébként gyakran eszembe jutott a szobatársam tavalyi kifakadása: „Ez a $@!% már megint hisztizik, ahelyett, hogy harcolnának vagy d.gnának!”

Megint egy sorompó, felhalmozódtak az évek alatt azok a könyvek, amelyek elolvasásra nem igazán vágyom, mégis különböző listák miatt nélkülük nem tudok továbblépni (kényszeres listafüggőségben szenvedek)
Meglepett időnként mennyire tetszett.
Kezdjük a jó részekkel, Stephenie senkit nem hagy az út szélén, mindenkinek kimerítő háttér támogatást biztosít, nagyon tetszett a szellemharcos legenda és a harmadik feleség. A könyv cselekménye helyenként csillagos ötös, jól kitalált, kivitelezett, majdhogynem tökéletes, és de, sajnos itt kezdődnek a gondok. Egész egyszerűen gyűlölöm a kettős játékot (és most bocsásson meg minden érzékeny lelkű olvasó) a féltékeny cicaharc amit ezek hárman véghez vittek az egyik legutálatosabb, legvalószínűtlenebb történés az univerzumban.
Időnként kimondottan tetszett, már ez is több mint amire számítottam tőle.

Így a harmadik rész felé már kezdek megvilágosodni, teljesen elrontottam tinikorom. Ostoba, magatehetetlen, hisztiző, mindenkit lenéző, nyafka csajnak kellett volna lennem, és rögtön két pasit is tudtam volna szédíteni.

Ez a rész sokkal több izgalmat tartogat az olvasó számára, mint az előzőek. Az újszülött vámpírok gondoskodnak róla, hogy a Cullen család se unatkozhasson. A kedvenc „mellékszereplőm” Emmett, mert annyira higgadt és jófej tud lenni Bellával. De a legjobban a dokit bírom, ő az abszolút kedvencem. ^^

Fél csillagot levontam azért, mert szerintem Bella megérdemelt volna Edwardtól egy taslit;)

Először nem gondoltam, de ez a rész sokkal idegesítőbb, mint a második rész.
Bella őrlődése, és siránkozása Jacob miatt, meg az érzései miatt, kiborított. Edward is érthetetlen, de egyik sem a normális gondolkodás mintapéldánya. Sajnos az a bajom, hogy ennek nem dobta fel a végét egy jó kis harc.
Sajnos elég kevés volt, amit kaptunk.
Ami jó pont, hogy én a két srác közös jelentein jót szórakoztam.
A negyedik könyvre nem emlékszem egyáltalán, így kíváncsi vagyok az mit nyújt..

Nagyon-nagyon féltem tőle, hatalmas sóhajjal vettem le a téglányi könyvet „essünk túl rajta” felkiáltással… a második rész szenvedés volt, így fel voltam készülve, hogy ez folytatódni fog. És mégse. Volt egy-két unalmasabb, nyögvenyelősebb, „lelkizős bellás” rész, de ezen kívül szerencsére elég sok cselekmény jön egymás után, ráadásul ismét megtudunk olyan részleteket, amelyek a filmből nem, vagy nem ennyire részletesen derültek ki (Rosalie és Jasper története például, vagy pontosabb kép a falkáról – spoiler). Úgyhogy azt kell mondjam, nagy meglepetésemre ez egész jó volt, mutatja az is, hogy már tegnap este a felét elolvastam és elég gyorsan befejeztem a könyvet (halkan: úgy terveztem, hogy majd talán holnap este végzek vele, tehát kb. 2-3 napot szántam rá) :-D

Fél nap és fél éjjelem töltöttem vele, de megérte. Hozzám azért állt közel a történet, mert tudom, milyen mikor két ember közül kell választanod. Nincs menekvés; vagy az egyik vagy a másik. Ketté akarsz szakadni, hogy mindkettővvel lehess, s megszakad a szíved a gondolattól is, hogy bármenyiket megbántod. Ám a végén mégis hoznod kell egy döntést, mellyel apró szilánkokra töröd az egyik fél szívét. És ilyenkor a Te szíved egy része is meghal… A lelki vívódás, a belső küzdelem mellett pedig ott voltak az írónőtól jól megszokott fordulatos események. Engem elvarázsolt – akárcsak az Alkonyat, akárcsak az Újhold. Ha tehetném, 6 csillagot is adnék rá:)