És íme a sorozat csúcspontja.
A könyvet három részre lehet bontani. Pontosabban négyre, mert a második beékelődik az első két része közé. Ezek sorrendben:
A Nimfomániás I.
Egy ifjú vérfarkas szerelmi vívódásai
A Nimfomániás II.
Ex-men: Az ellenállók
Nézzük sorjában:
Először is sok mindenre fény derül az első részekből. Legfőképp Bella motivációi kapcsán. Bella ugyanis mint kiderül szexuálisan perverz, nimfomániás és mazoista. Idézzük csak fel mi is történik a nászéjszakán. Edward szerte szétbont mindent maguk körül, Bellát pedig megajándékozza pár éppen csak nyolc napon belül gyógyuló sérüléssel. Bellának pedig másnap mi a reakciója? „Nem vettem észre a gyönyörtől.” Mi ez ha nem nyílt vallomás? Később pedig lesz ez jobb is.
De előbb még közbe ékelődik Jacob története. Kedvenc vérkutyusunk ismét lelki bánattal gyötrődik, szerencsére élvezhetőbb formában mint tette az az Újhold idején. Kicsit játszadozik a bánatos szerető, a falkátlan farkas és a kéretlen alfahím szerepében. Közben pedig nevetséges mértékben képes figyelmen kivül hagyni Leah közeledését. Aki később úgy eltűnik a történetből mintha ott se lett volna. Sebaj, ez úgyis csak felvezetés a későbbiekhez.
Ami a dupla-születéssel, Nimfomániás: Part 2 címen veszi kezdetét. Először is újabb szexuális perverziókkal gazdagodunk. Hiába na, Ms. SM belelendült. Mint azt jól a szánkba rágják minden újszülött vámpír legfontosabb célja a vérivás, csak ez tölti ki az elméjüket. Nem úgy a Belláét, az övét a szex. Hiába érzi meg és mozdul rá a vérszagra, amint megérzi Edwardot, na jó, ne eufémizáljunk, a F***szagot, egyből visszatér újdonsült ura gyémántkemény falloszához. Vagy épp nézzük csak mit csinálnak míg a kislányuk alszik? Kefélnek. Van az a buddhista(?) történet miszerint a világ végén áll egy hegy amihez minden ezer évben odarepül egy kismadár és odadörzsöli a csőrét. Amint a hegy elkopik, vége a világnak. Ez alapján neki lehet állni kiszámolni hogy egy gyémánt kemény test súrlódása mennyi idő alatt koptatja el a kőpadlót. A tűzveszélyről nem is szólva. Szóval Bella nimfomániás is. Aztán ugye előbukkan a szadizmusa is. Mert hát ugye ki más adna olyan nevet a gyerekének mint a Renesmee. És ha már a kis félvámpírnál (dhampyr) tartunk akkor ejtsünk szót a két legmegbotránkoztatóbb részletről. A pedofília és a zoofília. Most képzeljétek magatok elé azt a jelenetet mikor a kis R. beszalad az erdőbe és azt kiáltja „Gyere Jacob játszani!” erre pedig a fennevezett J. vigyorogva tépi le magáról a ruhát és szalad utána. És most kaparja ki mindenki a mocskos fantáziáját a fejéből.
Áh, igen. A végén pedig még az Ex-men is összeáll a Caius vezette Gonosz Vámpírok Testvérisége ellen. A család vezér Doktor Professzor CullenX összeszedi a világ minden tájáról a különleges képességű volt-embereket, hogy bővített Ex-men csapata élén összecsapjon a gonoszokkal egy epikus… beszélgetésben. Parádés finálé.
Egyébként meg, „Szegény Hattyú Karcsi!”
Ui: Engem egy dolog nem hagy nyugodni, amire nem kapunk választ. Vajon Jacobnak és kicsi R.-nek lesz közös gyereke? És akkor az most egy ilyen félember-negyedvámpír-negyedfarkas lesz? És ha igen hogy fogja feldolgozni a benne ütköző vámpír-kutya ellentétet? Nappal éli a közönséges vámpír-emberek életét ("Szia! De rég láttalak. Mesélj, kit ettél tegnap?") éjjel pedig mikor elalszik elő tör belőle a hiper-pubertás és szőrös állatként vadászik kis barátaira? Tudjátok mit, ha valaki megírná, én elolvasnám.