A ​mindenség elmélete 114 csillagozás

A világegyetem eredete és sorsa
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete

A mindenség elmélete hét előadást tartalmaz, amelyekben S.W.Hawking, a neves tudós, a tudomány nagy népszerűsítője fejti ki a világegyetem ismereteink szerinti történetét. Hawking felfedező utazásra hív tehát mindenkit a kozmosz világába, és arra készített, hogy megtaláljuk benne saját helyünket. Ez a könyv azoknak íródott, akik már néztek fel az éjszakai égboltra, és eltűnődtek azon, hogy mi is van odafönn, és mindaz hogyan került oda.

Eredeti cím: The theory of everything

Eredeti megjelenés éve: 2002

Tartalomjegyzék

>!
Kossuth, Budapest, 2009
150 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630959933 · Fordította: Bakó Dorottya, Papp Gábor
>!
Kossuth, Budapest, 2005
150 oldal · ISBN: 9789630946018 · Fordította: Bakó Dorottya, Papp Gábor

Enciklopédia 17

Szereplők népszerűség szerint

Ludwig Wittgenstein

Helyszínek népszerűség szerint

galaxis


Kedvencelte 8

Most olvassa 12

Várólistára tette 176

Kívánságlistára tette 186

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

Ibanez P>!
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

„Az elméletek állandóan változtak, hogy számot adjanak az új megfigyelésekről, de sohasem voltak kellően feldolgozva és leegyszerűsítve, hogy az átlagember is megértse őket. Specialistának kell lenned, és akkor is csak reménykedhetsz, hogy megértheted a tudományos elméletek egy kis hányadát.”

Természetesen az átlagemberek népes táborát erősítem, így a könyv egy részét ismét homlokráncolva olvastam. Elmondhatom viszont, hogy rengeteg mindent sokkal könnyedebben megértettem, mivel nemrég olvastam Az idő még rövidebb történetét, így az ott felvázolt és itt ismét szóba kerülő téziseket már „jó ismerősként” üdvözöltem és könnyen átláthatóbb volt… Ha így folytatom, még pár ilyen kötet és a húrelmélet is menni fog (a mostani kötet végén is szerepelt, el is terveztem, hogy keresek valami kifejezetten erről szóló könyvet, hogy jobban megértsem).

Ebben a kötetben sokkal jobban a világegyetem keletkezésére fordított figyelmet az író, figyelembe véve a – bennem is felmerült – gondolatokat, miszerint mi lehetett a keletkezés előtt, hol van a határa, mi lesz a jövőben (a tágulás miatt). Nem mondhatom, hogy mindenhol érthető a szöveg, de szerintem ha egy részét megértjük, már az is jó.

„Ha hihetünk Eddingtonnak, sok évtizeddel ezelőtt csak két ember értette az általános relativitáselméletet. Manapság doktoranduszok tízezrei értik, és néhány millió embernek van legalább valami fogalma róla. Ha egy teljes egyesített elméletet fedeznénk fel, csak idő kérdése, amíg feldolgozzák és hasonló módon egyszerűsítik, aztán ha vázlatosan is, de bekerül a tananyagba. Akkor mindnyájunknak lesz valami fogalmunk azokról a törvényekről, amelyek irányítják a világegyetemet, és felelősek létünkért.”

Kedvenc részem továbbra is a keletkezés körülményei és a fekete lyukakról szóló részek, valamint itt most az új téma: a határnélküliség volt. A könyv nem száraz, próbál jó példákat venni alapul, mint ahogy tette a másik könyvében is, hogy könnyebben érthető legyen. És persze vallási kérdéseket is felvet, ami miatt gondolom a kötet nem a vallásosak kedvence :-D Pedig nem zárja ki Isten létezését (csupán mintha egy félmosollyal az arcán hagyná meg a lehetőséget rá, mint aki már tudja, hogy veszett fejsze nyele, de nehogy emiatt üldözzék… mondjuk már ezt sem tehetik meg… R.I.P.).

„A tudomány szokásos modellalkotási módszere nem ad választ arra, hogy miért is valósult meg a világegyetem, miért nem maradt pusztán elvi lehetőség. Miért vette magának a világegyetem azt a fáradságot, hogy létezzen? Annyira ellenállhatatlan lenne az egyesített elmélet, hogy létrehozza önmagát? Vagy szüksége van Teremtőre, és ha igen, neki van valami más hatása is a világegyetemre azon kívül, hogy létrehozta? És ki hozta Őt létre?”

Angele>!
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

Stephen Hawking-nak és kortársainak fogalmuk sincs, hogy jött létre a világegyetem, ugyanis az elméleteket nem lehet megmagyarázni, levezetni a matematikai és fizikai ismereteikkel. Ebből adódik, hogy volt egy szingularitás, ami egyszerűen azt jelenti, hogy semmi se úgy működött, ahogy szerintük, működnie kellett volna. Namármost, ha nem úgy működött, akkor bárhogy működhetett, vagyis az elméletek megbuktak. Nem én fogom ezt megfejteni.
De úgy tűnik Hawking se.
"• Valóban létezik egy teljes egyesített elmélet, melyet – ha elég okosak vagyunk – egy nap felfedezünk.
• A világegyetemnek nincsen végső egyesített elmélete, csak az elméleteknek egy végtelen sora, mely egyre jobban és jobban írja le a világegyetemet.
• A világegyetemnek nincsen elmélete. Az események egy bizonyos ponton túl nem prognosztizálhatók, hanem teljesen véletlenszerűen történnek.

Azt gondolom, jó esély van rá, hogy a korai világegyetem tanulmányozása és a matematikai következetesség betartása az ezredfordulóig elvezet bennünket a teljes egyesített elméletig – persze mindig szem előtt tartva, hogy nem robbantjuk fel magunkat addig." Stephen Hawking

zamil>!
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

Tudomány, olyan formán leírva, hogy abból még én is megértek valamit. Köszönöm S.W.Hawking, biztos találkozunk még.

6 hozzászólás
pat P>!
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

Hawking. Ő természetesen egy csoda. Természetesen most is okos, frappáns, logikus, és remek a stílusa. Ráadásul itt tényleg dióhéjban (140 csöpp oldalon) mesél el mindent, amit tudni akartál az Univerzumról.
Az olvasási élmény a szokásos. Az eleje sima ügy: pulzár, kvazár, fekete lyuk, eseményhorizont, ki nem érti, ugyanmár. Aztán a képzetes idő, az euklideszi téridő, meg a heterotikus húrok magasságában már nem olyan nagy az ember arca. :)) De nem baj, a csoda érzése azért átjön.

gab001 P>!
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

Szerintem az az igazán nagyszerű Hawkingban, hogy olyan egyszerűen tud számomra felfoghatatlan dolgokról írni, hogy mégis megértem. Sőt annyira élvezem, hogy szinte falom az oldalakat. Az Ő tollából olyannak hat a Világegyetem és a matematika, amiért érdemes élni, s minden titkát meg kell fejteni. Egyszerűen muszáj. Akárcsak kikapcsolódásképpen is. Megmozgatta a gondolataimat és az érzéseimet. Nem csak elméletben.

>!
Kossuth, Budapest, 2009
150 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630959933 · Fordította: Bakó Dorottya, Papp Gábor
Risus P>!
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

Imádtam! Kész vagyok, le vagyok nyűgözve!
Alig bírtam letenni! Miért ilyen rövid?
Annyira jó ez a könyv, érdekes, lebilincsel, tanít és magával ragad!
Nem gondoltam volna, hogy a csillagok színképének elemzése és a rendőrségi sebességmérése között valaha is fogok összefüggést találni, de! Köszönöm Mr. Hawking professzor! Most már akár hányszor meglátok egy sünis csoportot az út szélén, rögtön a Doppler-effektus fog az eszembe jutni :D
Annyira örültem, hogy ilyen jól haladtam a könyvvel és nem kellett 10 percenként a Googlet használnom, hogy megértsem, hogy miről is van szó.
Nagyon jó, érthető, korrekt írás!

Panni777 P>!
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

Jó kis szösszenet volt, élveztem! Igazából mondjuk 40%-ban Az idő rövid története volt, úgyhogy sok újdonságot nem mondott. Már vártam „az űrhajós a fekete lyuk eseményhorizontjáról küldi a jeleket” példát és nem is kellett csalódnom, az a kedvencem. :) Hiányzott a teknősbékás világkép, viszont hogy valami relevánsat is mondjak, nagyon hiányzott a könyvből Heisenberg neve! Sokszor emlegette Hawking a határozatlansági elv fontosságát, viszont a megalkotóját nem nevezte meg, miközben másokat nem felejtett el megemlíteni, akkor sem, ha később kiderült: tévedtek.
Nem bántam meg, hogy anno a fizika helyett a kémiát választottam, én nem vagyok ennyire elméleti ember. Annak viszont nagyon örülök, hogy ez a könyv létezik, több ilyen közérthető tudományos könyvet kellene írni.
Egyébként az én nézetem az a világegyetemről az, hogy egy nagy Sims vagyunk: a Föld, a galaxis és a világűr is csak egy hatalmas akváriumban van – mindent egy felsőbbrendű faj hozott létre, akik most unalmukban a mi életünket nézik a TV-ben, hogy mégis hogy állunk a tudománnyal/filozófiával.

Coralie>!
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

Stephen Hawking könyveiben az a csodálatos, hogy képes volt úgy írni erről az amúgy igen magas szintű szakértelmet igénylő tudásanyagról, hogy bármelyik átlagosan jó szövegértési képességgel rendelkező, laikus olvasó is képes azt érezni, hogy „ú igen, ezt értem!”. Persze nyilvánvaló, hogy az ilyen szintű megértés csak ahhoz elegendő, hogy legalább valami nagyon halványan derengjen a kis fejecskénkben arról, hogy hol is élünk, mi is az a világegyetem, ami körül vesz bennünket. Szinte megelevenedik a szemünk előtt az adott téma: láthatjuk a nem láthatót is, el tudjuk képzelni, hogy milyen is kívül-belül egy fekete lyuk, bár emberfia nem járt még ilyen közelében és talán nem is fog. Elképesztő méretek, bonyolult elméletek és szédítő képek cikáznak előttünk, és mégis olyan egyszerűnek tűnik minden így, hogy Hawking mesél nekünk róla. Egyre csak az volt az érzésem, hogy olyan aprócska, jelentéktelen kis lény vagyok a nagy mindenségben, és a többi ember is ilyen, és mégis voltak/vannak olyanok, mint ez a fickó, aki ezt az egészet képes átlátni. Amíg nekünk a legnagyobb gondunk, hogy holnap mit vegyük a boltban és mi legyen a vacsora, addig (ahogy írja is a könyvben) neki egy nap lefekvéshez készülődvén eszébe jutott, hogy talán az ütköző fekete lyukak együttes eseményhorizontja mindig nagyobb, mint a két fekete lyuk eseményhorizontja külön-külön! Mire az olvasó: hát persze, hiszen logikus! :D Az igazsághoz azért hozzá tartozik, hogy a könyv vége felé a kvantumgravitáció, a húrelmélet és az euklideszi téridő részeknél már elvesztettem a fonalat. Ott már csak annyit bírtam hozzátenni, hogy „ööö… okké..”. De megnyugtató volt olvasni, hogy ezzel biztosan nem vagyok egyedül: https://moly.hu/idezetek/337281.

Ez a könyv is legalább olyan jó volt, mint Az idő rövid története, bár vannak részek, amelyek átfedik egymást, és amiről már abban is olvashattam, de egyrészt ismétlés a tudás anyja (örömmel eszméltem rá, hogy emlékeztem is pár korábban olvasott dologra!), másrészt kiegészítik egymást, ezért mindkettőt ajánlom olvasásra mindenkinek.

littlelinda P>!
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

Nagyon tetszett a könyvben, hogy annyira érthetően volt leírva minden, hogy egy átlag ember, aki nem feltétlen jártas a fizikában, kozmológiában vagy kémiában, is megérti. Ahogy vártam, számomra nem volt annyira izgalmas a sok kozmológia elmélet és a fizikával kapcsolatos fejtegetések miatt, de így is találtam benne olyan részeket, amik engem is érdekeltek. Ilyen volt például a fekete lyukakról szóló rész, azok kialakulása és tágulása, és nagyon tetszett az is, amikor Hawking arról beszélt, mennyi mindennek kellett egyszerre teljesülni ahhoz, hogy nem csak a Föld, de a galaxisunk is létrejöhessen – és, hogy mekkora volt ennek az esélye. Imádtam, hogy az írásmódja nem csak érthető, de humoros is volt, a hasonlatai egy-egy elmélet kifejtése után egyszerűen zseniálisak voltak :D Azt is nagyon bírtam, hogy végig kissé megkérdőjelezte Isten szerepét a világ létrejöttében. A könyv lezárása nagyon tetszett, libabőrös lesz tőle az ember.

Batus>!
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

Nahát, ez pont az olyan kis sügéreknek való, mint én, kösz Hawking!


Népszerű idézetek

Risus P>!

Miért vette magának a világegyetem azt a fáradságot, hogy létezzen?

141. oldal

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

2 hozzászólás
Bogas P>!

Ha találkozol valakivel egy másik bolygóról, és az a bal kezét nyújtja feléd, meg ne fogd. Lehet, hogy antianyagból van, és mindketten egy hatalmas fényvillanás kíséretében eltűntök.

113. oldal, Az idő iránya

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

BorsoB>!

És bár még nem találtunk ősi fekete lyukakat, ma már eléggé elfogadott, hogy ha találnánk, az rengeteg gamma- és röntgensugárzást bocsátana ki. Ha mégis találunk ilyen fekete lyukat, megkapom a Nobel-díjat.

84. oldal

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

Kapcsolódó szócikkek: fekete lyuk
Dora>!

A szingularitás matematikai fogalom: egy gömb minden pontját meg tudom feleltetni egy kisebb (vagy nagyobb) gömb minden pontjának; például maradva a lufis hasonlatnál: bejelölöm a kérdéses pontot a lufin, amikor az akkora méretű, mint a nagyobb gömb, majd leeresztem akkorára, mint a kisebb gömb. Ezáltal a nagyobb gömbön levő minden egyes ponthoz egyértelműen hozzá tudok rendelni egy, a kisebb gömbön levő pontot, és fordítva is, a kisebb gömbön levő minden pontnak egyértelműen megfelel egy, a nagyobb gömbön levő pont. A probléma akkor lép fel, amikor a lufit végtelen picire tudom leereszteni, és kiterjedése akkora, mint egy matematikai ponté. Ilyenkor a nagyobb gömbök minden pontja ugyanahhoz az egy ponthoz rendelődik hozzá, így a hozzárendelés visszafelé nem egyértelmű: az egy szingularitás ponthoz végtelen sok pont tartozik a gömbfelületen. Az ilyen hozzárendelésnek a matematikában csúnya következményei vannak. Fizikai következményei sem szívderítőek: a gravitációs erő például végtelen nagy lesz benne.

38. oldal

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

Risus P>!

A világegyetem állapotát és tartalmát, bennünket is beleértve, teljesen meghatározzák a fizika törvényei, a határozatlansági reláció adta határon belül. Ennyit a szabad akaratról.

85. oldal

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

Varró_Zoltánné_Bogi>!

Rengeteget dolgoztam a fekete lyukak témakörében, és mindez hiábavalónak bizonyulhat, ha kiderül, hogy a fekete lyukak mégsem léteznek. Viszont ebben az esetben vigasztalásul megnyerem a fogadást, és ezzel egy négyéves előfizetést a Private Eye című viccmagazinra.

63. oldal

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

Kapcsolódó szócikkek: fekete lyuk
Risus P>!

Hogyan reménykedhetünk abban, hogy meg tudunk figyelni egy fekete lyukat, amikor annak alapvető tulajdonsága, hogy nem jön ki belőle fény? A helyzet hasonló ahhoz, amikor egy fekete macskát hajkurászunk egy szenespincében.

62. oldal

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

Dora>!

A fekete lyukak sugárzása azt mutatja, hogy a gravitációs összeomlás mégsem olyan végzetes és megfordíthatatlan, mint azt régebben gondoltuk. Ha egy űrhajós beleesik a fekete lyukba, annak tömege megnő. Végső soron az ennek az extratömegnek megfelelő energiasugárzás formájában visszakerül a világegyetembe, és ebben az értelemben az űrhajós visszatér. Ez azonban a halhatatlanság elég sanyarú formája, mivel számára a személyes idő véget ér, ahogy eltűnik a fekete lyukban. Még a fekete lyuk által kibocsátott részecskék típusa is más lesz, mint amiből az űrhajós felépült. Az űrhajós egyetlen tulajdonsága, mely túléli a fekete lyukat a tömege (energiája) lesz.

84. oldal

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

Kapcsolódó szócikkek: fekete lyuk
1 hozzászólás
Varró_Zoltánné_Bogi>!

A katolikus egyház súlyos hibát követett el Galileivel szemben, amikor megpróbált tudományos kérdést eldönteni, kinyilvánítva, hogy a Nap kering a Föld körül. Most, századokkal később úgy döntött, hogy jobb meghívni néhány szakértőt, és megvitatni a kozmológiát.

89. oldal

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

Dora>!

Mit jelentene, ha történetesen megtalálnánk a világegyetem végső elméletét? Véget érne történelmünk egy hosszú és dicsőséges fejezete, a világegyetem megértéséért való küzdelmünk. Newton idejében egy művelt ember – még ha vázlatosan is – de megszerezhette a teljes emberi tudást. Ám azóta a tudomány fejlődési üteme ezt lehetetlenné tette. Az elméletek állandóan változtak, hogy számot adjanak új megfigyelésekről, de sohasem voltak kellően feldolgozva és leegyszerűsítve, hogy az átlagember is megértse őket. Specialistának kell lenned, és akkor is csak reménykedhetsz, hogy megérted a tudományos elméletek egy kis hányadát.

139. oldal

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete A világegyetem eredete és sorsa

Kapcsolódó szócikkek: tudomány
1 hozzászólás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Jorge Cham – Daniel Whiteson: Halványlila gőzünk sincs
Paul Davies: Egyedül vagyunk a világegyetemben?
John D. Barrow: Univerzumok könyve
Neil deGrasse Tyson: Terítéken a világegyetem
Jeremiah P. Ostriker – Simon Mitton: Sötét hatalom
Hoimar von Ditfurth: A Világegyetem gyermekei
Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv
Eperjessy László (szerk.): A világegyetem
Gellér Tibor (szerk.): 202 kérdés és válasz – Világegyetem, föld
Kisbán Gyula (szerk.): Csillagászati kislexikon