Merlin (Pendragon-ciklus 2.) 23 csillagozás

Stephen Lawhead: Merlin

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​Pendragon-ciklus második kötetének főszereplője Merlin, a halhatatlan mágus. Tündér hercegnő és brit bárd fia, aki életét atyja, Taliesin álmának: a Nyár Királyságának megvalósítására teszi fel. Gondos neveltetése során elsajátítja a harcosok, a druida testvériség, a bhea sidhe és a királyok tudományát – végzete talán mégsem uralkodásra szánja. Vajon sikerül-e beteljesítenie küldetését: hogy felkutassa és trónra emelje a britek Nagy Királyát? Azt, aki képes lesz uralma alatt egyesíteni a széthúzó fejedelemségeket, kivezetni népét az anarchiából s így megvédeni a Nagy Szigetet a barbár és szász hódítók betöréseitől? Merlin jelet ad: az az egyedüli igaz Király, aki Britannia kőbe zárt Kardját kihúzza helyéről. Merlin az ősi druida hagyományokat meghaladva a keresztény Isten hitét, a Mennyei Fényt követi. Ám minden lépésére Morgian félelmetes árnyéka vetül, aki mérhetetlen hatalmát a Sötét Erőktől nyeri. Küzdelmük elkerülhetetlennek ígérkezik… Lawhead mesterien bonyolítja a… (tovább)

>!
Európa, Budapest, 1999
498 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630766396 · Fordította: Rézműves Zoltán, Wellner Judit

Kedvencelte 3

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

Balázs_Erőss>!
Stephen Lawhead: Merlin

Még mindig egy kissé dagályos az én ízlésemnek, de sokkal pörgősebb, mint a Taliesin volt!
Egynémely leírása kifejezetten szépre sikerült, de annyira mély nyomot nem hagytak, hogy idézzem is őket.
Mivel anno a Taliesin elég nagy csalódás volt, nem igazán éreztem motivációt, hogy elolvassam, de be kell látnom, azon ritka esetek egyikével kerültem szembe, amikor az előérzetem csalt.
Mondjuk, az kifejezetten idegesített, hogy konzekvensen szászként nevesítik a vikingeket.
(Legalább is a leírás alapján inkább vikingekről lehet szó, mint a szászokról. Tudom, a viking elnevezés inkább egy „foglalkozást” takar, nem egy népcsoportot, mert igazándiból skandinávok voltak. Whatever.)
Egész kellemes élmény.

Katamano>!
Stephen Lawhead: Merlin

Számomra a Taliesin után igazi mélyrepülés ez a kötet. Míg a romantikus limonádé történetekben azt szeretem, ha egy szemlélő mesél, a fantasyban azt gondolom ez nem helyes, nem látunk bele a dolgokba, csak egy bizonyos szereplő által találkozunk az eseményekkel, és néhol sajnos az írók a saját csapdájukba esnek, és nagyon sokat marcangolják belülről a főhősüket. Sajnos Lawhead is bele esett ebbe a hibába. Ennek ellenére azt gondolom, hogy ez a könyv jó, de nem kiemelkedő, és nem is olyan szívhez szóló mint elődje. A mérhetetlen Isten imádat és ima ami benne van már egyenesen túlzás, és nagyon sokat ront a könyv élményből. Ha ilyesmit szeretnék olvasni, vagy zsoltárokat, előveszem a Bibliát!

2 hozzászólás
KatieV I>!
Stephen Lawhead: Merlin

Nem tudom eldönteni, hogy jobb-e, mint az első kötet. Talán valamivel fordulatosabb és kevésbé kiszámítható. Úgy a közepe táján volt egy rész, aminél fogtam magam, és nem hogy letettem a könyvet, de majdnem az ablakon is kihajítottam; csak aztán annyira érdekelt a folytatás, hogy muszáj volt mégis tovább olvasni.
Egyébként szerintem ezt a sorozatot sokkal élvezetesebb úgy olvasni, ha az embernek van némi fogalma a mondakörről, úgy meg pláne, ha emellett már szöszmötölt egy kicsit az Angolszász krónikával is.

ChEebor>!
Stephen Lawhead: Merlin

A Taliesin méltó folytatása, annak ellenére is, hogy talán kicsit kevésbé jobb.

Ri_ver>!
Stephen Lawhead: Merlin

Nem gondoltam volna, hogy ennyivel jobban tud majd tetszeni az első kötet után a második, de hát tévedni emberi dolog :)
Teljesen beleszerettem, nemcsak a történetbe, hanem az íróba is. Még így, hogy nagyjából már ismerem a mondakört és van fogalmam róla, hogy mi lesz a történet folytatása, illetve vége, így is végig tudtam izgulni, és alig tudtam letenni a könyvet.


Népszerű idézetek

Ri_ver>!

Céltalan, értelmetlen bolyongok: mintha kóborlásom volna gyűlöletes bűneim vezeklése, mintha csoszogó, tétova lépteim volnának feloldozásom. Jaj! Mintha volna számomra feloldozás!
Miért nem ragadsz el engem is, Halál, ha másokat elragadtál?

Ri_ver>!

Olyan megalázó, mikor rá kell jönnünk, létezésünk csak apró pont a mindenség térképén.

Ri_ver>!

– Nagy dolog ám királynak lenni, kis Sólymom. Igazán nagy dolog. De vannak erők, amelyek előtt még a királynak is fejet kell hajtania. Ha megismered ezeket az erőket, nem számít, arany nyakéket viselsz, vagy koldusok rongyait, neved örökre ott ragyog majd az emberek emlékezetében.

Ri_ver>!

Talán csak álom volt. De akkor ugyanazt álmodtuk mindannyian, tátott szájjal, hitetlenül bámulva tágra meredt szemekkel.

Ri_ver>!

Akármelyikük megérdemelné, hogy király legyen, akármelyikük lehet országok ura. De ki vezethet ilyen vitézeket? Ki lehet e sereg vezére? Hol van a királyok királya?
Nem látom sehol, Farkas. Nem látom őt.

Ri_ver>!

– Az nem lehet – mondta. – A Sziget Népe kölcsön venné a gyermeket a fhaintól. – Nem volt szavuk a lopásra, és a „kölcsön vesz” állt legközelebb ahhoz, amit ki akart fejezni. Ők maguk egyébként nagyon leleményes „kölcsönzőknek” bizonyultak számtalan esetben.


A sorozat következő kötete

Pendragon-ciklus sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury – Köd és harag udvara
Michael J. Sullivan: Percepliquis – Az elveszett város
Brandon Sanderson: A királyok útja I-II.
Alyona Crower: Árnyak és csillagok
Patrick Rothfuss: A bölcs ember félelme
John Gwynne: Az istenek éhsége
Brandon Sanderson: A korok hőse 1-2.
Terry Goodkind: A könnyek köve I-III.
R. A. Salvatore: Az úrnő
Robin Hobb: Őrült hajó I-II.