Napnyugta ​után 278 csillagozás

Stephen King: Napnyugta után Stephen King: Napnyugta után Stephen King: Napnyugta után Stephen King: Napnyugta után

Miután ​egy antológia szerkesztése során több száz novellát elolvasott, Stephen King ismét kedvet kapott ehhez a rövid, tömör formához, mellyel karrierjét kezdte. S hogy akadt-e témája is hozzá?

Ott az utazó katalógusárus, aki felvesz egy néma stoppost, hogy megossza vele felesége hűtlenségének történetét, nem is sejtve, hogy a szótlan férfi nagyon is figyel. Ott a férfi, aki egy mobilvécébe zárva tanulja meg újra szeretni az életet. Ott van az ember, aki nem ment be azon a végzetes szeptemberi napon dolgozni, s munkatársai hátrahagyott holmija révén nemcsak maga, de mások lelki békéjét is helyre kell állítania. Vagy ott van N., aki egy pszichiátert keres fel kényszeres viselkedése miatt, de a történetnél sokkal többet, rémületesebbet is átad neki.

Napnyugta után: nevezzük szürkületnek, nevezzük félhomálynak, de olyan időszak ez, amikor az emberi kapcsolatok természetfeletti színezetet kapnak, amikor semmi sem az, aminek látszik, amikor a képzelet a sötétségbe… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2008

Tartalomjegyzék

>!
Kossuth / Mojzer, Budapest, 2013
ISBN: 9789630974974 · Fordította: Uram Tamás, Holbok Zoltán, Müller Bernadett · Felolvasta: Epres Attila
>!
Európa, Budapest, 2012
466 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630795173 · Fordította: Gy. Horváth László, Holbok Zoltán, M. Nagy Miklós, Müller Bernadett, Szántó Judit, Uram Tamás
>!
Európa, Budapest, 2010
466 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630788298 · Fordította: Gy. Horváth László, Holbok Zoltán, M. Nagy Miklós, Müller Bernadett, Szántó Judit, Uram Tamás

1 további kiadás


Enciklopédia 12


Kedvencelte 16

Most olvassa 14

Várólistára tette 62

Kívánságlistára tette 143

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Stephen King: Napnyugta után

„Akarsz frászt kapni?"

Nos, Nyájas Olvasó ha a válaszod igen, akkor mindenképpen azt javaslom, hogy tégy egy próbát a Mester ezen könyvével. Meglehet, hogy ezek a novellák nem ijesztenek meg pont annyira, mint a Stephen King: Éjszakai műszak című gyűjtemény, bár ha jobban belegondolok…Azért itt is voltak eléggé hajmeresztő történetek. A legfélelmetesebbek talán a Szorult helyzetben és A mézeskalács lány voltak, de azért a Pokol macskájával sem szívesen találkoznék az út mellett… Az N. című írást teljesen Lovecraft ihlette, az előbb említett macskásat pedig Poe. King a kötet elejét és végét is a szokásos poénkodással nyitja-zárja, jó volt ez.

Hellena_Drosanne P>!
Stephen King: Napnyugta után

Az értékelés olvasható a blogomon:
https://thedeathgoddess.blogspot.com/2021/07/stephen-ki…

Meglehetősen sokáig olvastam ezt a kötetet, de semmiképp sem azért, mert nem tetszett. Sőt, kifejezetten erős válogatásnak tartom. Szeretem King novelláit, akkor is, ha némelyik a hossza miatt inkább kisregény. Érdekes, esetenként súlyos témákat boncolgat, néha a saját félelmeit tárja elénk, máskor társadalomkritikát fogalmaz meg, időnként pedig csak elgondolkozik egy témán, mondjuk a halál utáni életen. Ez történik ebben a kötetben is.

A legjobban ezek tetszettek:
• Állomás: Egy variáció a halál utáni életre. Végiggondolva, miért is ne lehetne, hogy árnyékként maradunk ebben a világban, miután a földi létünk véget ér?
• Kényszerpihenő: Ez a novella a családon belüli erőszak témáját dolgozza fel, egyben példát statuálva, hogy hogyan is kellene kezelni azt, ha ilyennek tanúi vagyunk. Természetesen a bemutatott példa sarkított, de érdemes lenne a társadalmunknak elgondolkodni rajta.
• N.: Egy mentális betegség és a természetfeletti egy érdekes összemosásáról van szó, kimondottan élveztem.
• New York Times-előfizetés akciós áron: Még egy novella a halálról és annak feldolgozásáról. Úgy tűnik, King előszeretettel kapcsolja össze egy elhunyt hozzátartozó visszatérését a telefonnal.
• Néma: Ez az egyik kedvencem a kötetből. Nem minden az, aminek látszik, vagy aminek hisszük. Jó példa arra, hogy nem mindegy, kinek, mit és milyen helyzetben mondunk.

Amelyek szintén jók, de…:
• A mézeskalács-lány: Ez egy kicsit olyan, mint a Bilincsben, csak a nő máshova és máshogy van kötözve, illetve más célból. Kicsit hosszúra sikeredett, kevesebb szenvedés árán is megoldódhatott volna a bemutatott konfliktus.
• Harvey álma: Az alapötlet kiváló, elég para megálmodni valakinek a halálát; a történetet mégsem éreztem kiemelkedőnek.
• A szobakerékpár: Abszolút semleges sztori, egynek jó elalvás előtt vagy ébredés után.
• Amiket hátrahagytak: 9.11. utóhatásainak bemutatása Stephen King-módra. Szuper alapötlet, de egy kicsit elhúzta. Ennél a novellánál a kevesebb több lett volna.
• A bizonyítványosztás napja: Ez meg túl rövid volt, jobban érdekelt volna, honnan jött az a gombafelhő.
• A pokol macskája: Gonosz cicával már találkoztunk az Állattemetőben (habár ez a gonosz cica eredetileg idősebb), nekem Church jobban tetszett.
• Ayana: Jó ötlet a másokat természetfeletti erővel meggyógyító ember témája, de a megvalósítás itt sem sikerült a legjobban.
• Szorult helyzetben: Ha van sztori, ami gusztustalan, akkor ez az. Mégis kinek jut eszébe azon elgondolkozni, mi történne, ha beszorulna egy felborult Toi-Toi-ba? Persze, Stephen Kingnek. Még szerencse, hogy erős a gyomrom.

Látható, hogy olyan novella nem volt, amely egyáltalán nem tetszett. Nyilván egy gyűjtemény arról szól, hogy vannak jobb és kevésbé jó darabok benne, kevés az olyan, amelyben minden történet kiemelkedően jó. De ez így van rendjén. Jöhet a következő.

Mónika_T P>!
Stephen King: Napnyugta után

Régen kifejezetten szerettem King novelláit. Ez mostanra vagy elmúlt, vagy csak elég gyengéket sikerült összeválogatni ebbe a kötetbe.
Többnél úgy éreztem, hogy jó a kezdés, akár érdekes is a történet, a végük mégis annyira semleges lett.
Egyik sem hagyott mély nyomot bennem. Ha mégis kellene legjobbat választanom, akkor az a Néma lenne, és talán az N.
Amire az egész kötet kapcsán emlékezni fogok, az viszont biztosan az lesz hogy
örülök, hogy a végére értem.

Andrée P>!
Stephen King: Napnyugta után

Mint a legtöbb novellás kötetben, ebben is találtam kedvemre valót szép számmal, illetve olyat is olvastam, ami nem fogott meg különösebben.
Szerencsére az utóbbiból volt kevesebb. Viszont azok megint azt a semmilyen érzést adták, amitől pár hét múlva már nem is nagyon emlékszem, hogy pontosan miről is szólt az adott írás.
Amik tetszettek azok is két részre oszthatók ismét. Volt, ami már az elejétől fogva elkapott és tudtam, hogy ez bizony kedvenc lett. Aztán volt, amiben semmi eget rengető dolog nem történt, mégis a végére nagyon megtetszett.
Úgyhogy ismét sikerült olvassak egy igazán jó válogatást King rövidebb műveiből.
Annyira nem volt jó, hogy beszerezzek egy saját példányt, de kölcsönkönyvnek megérte, ezúton is köszönet érte. :)

Blissenobiarella P>!
Stephen King: Napnyugta után

Neem, még mindig nem szeretem a novellákat, de azt kell mondjam, King novelláskötetei közül eddig talán ez tetszett a legjobban. Nem tökéletes minden darabja, egyik-másik kifejezetten erőltetettnek tűnik, némelyiknél pedig talán a terjedelem nem megfelelő megválasztása a probléma.
Legjobban az N. tetszett és a Néma. Csak ezért a kettőért egyértelműen érdemes volt kézbe venni ezt a kötetet.

25 hozzászólás
marcipáncica P>!
Stephen King: Napnyugta után

Ez volt az a King novelláskötet, amire távolról sem tudnám ráfogni, hogy megérte elolvasni. Számomra rendkívül gyenge írások gyűjteménye volt ez, amit a pár üdítő színfolt sem dobott fel igazán (Állomás, Harvey álma, N. és a New York Times-előfizetés akciós áron). Ezeket, ha egy más kötetbe találom a jók mellé állítva, nem valószínű, hogy kiemelkedőnek találtam volna. Talán a kötet legérdekesebb része a végén található jegyzetek voltak, ebből azért kiderült, hogy a legtöbb történet King számára valamilyen terápiás jelleggel született, én meg kicsit úgy érzem, ott is kellett volna maradniuk a fiók mélyén.
Érdekes, hogy a legtöbb történetben fel lehet fedezni King sajátos világát, megjelennek az általa oly' szeretett és gyakran használt szereplőtípusok, helyszínek és fordulatok is, mégis gyengék ezek a történetek, némelyikük borzasztóan nyögvenyelős és hosszú, és igazán újat, sokkolót vagy megdöbbentőt egyikkel sem nyújtott számomra (az, hogy a Szorult helyzetben szimplán gusztustalan helyenként nem menti meg attól, hogy cserébe kiszámítható és unalmas volt). Igazán a hosszúságukkal sem lett volna baj (mit nekem 70 oldal egy novellából, a regényeinél az csak egy felvezető), ha ezeket az oldalakat tartalmasan töltötte volna meg, de még a rövidebb történetekben is rengeteg önismétlést és felesleges kitérőt találtam, úgy látszik, tényleg nem tud már lényegre törő, ütős novellákat írni. Sajnálom azt is, hogy sok történetben központi szerepet kaptak a különböző mentális betegségek, az őrület, az identitásválság, ezekről a témákról én sokkal jobb és hatásosabb írásokat vártam volna tőle. Kár érte.

Roszka>!
Stephen King: Napnyugta után

Ezért szeretem Kinget, nem lehet csalódni a könyveiben, még a novellákban sem.
Izgalmasak, rémítőek, döbbenetesek. Akkora fantáziája van,hogy néha csak elmerengek, honnan meríti az ötleteit??!!

Tinka_Dark_World P>!
Stephen King: Napnyugta után

Harmadjára olvastam ki ezt a novellás kötetet és ennyi alkalom után se tudom megunni. Hihetetlenül gyorsan lepörgettem a történeteket. Gondolom azért is, mert részben emlékeztem néhány dologra, illetve az első oldal után már sejtettem, hogy melyik történettel állok szemben, pedig tényleg régen olvastam. Az első két alkalommal nem volt Moly oldalam, az első olvasásnál még Moly se volt, szóval itt bízok abban, hogy egyszerűen elhiszitek. :)
Mindegyik történetnek van egy olyan csavarja (vagy több), ami nem okoz kalaklizmát, de azért felkiáltunk olvasás közben, hogy „micsoda?”
Szeretem ezt a novellás kötetet, mert King itt tényleg lényegretörő, fenntartja a feszültséget és izgalmas. Azt mondanám, hogy egy King kedvelő olvasó gyűjteményéből nem hiányozhat ez a darab, illetve ajánlanám kezdő King olvasóknak is épp azért, mert több, rövid történet van benne.
Imádtam. Kiemelt helyet foglal el a polcon, hogy ha úgy tartja kedvem, csak elővegyem és elolvassak belőle egy novellát.

Röfipingvin P>!
Stephen King: Napnyugta után

Állomás
Furcsa volt, de a jó értelemben furcsa. Kicsit nehezen indult be nekem, viszont a középrésze nagyon tetszett, ellenben hirtelen van vége. Mint az életnek.

A mézeskalács lány
Ha nincs a jegyzet a könyv végén, akkor nem igazán értem meg a cím-történet összefüggést. Szóval Kedves Barátom, köszönöm. A hangulatteremtése remek a történetnek, végig azt éreztem, hogy én is futok, és majdnem elkapnak és…

Harvey álma
Ó, igen. Azt hiszem, hogy ilyesmi már többünkkel is előfordult. Velem mostanában különösen. Nagyon szeretném, ha kiderülne, hogy csak álmodom.

Kényszerpihenő
És Te, Kedves Barátom, melyik karaktered bőrébe bújnál?
Persze a jegyzetben érkezik is egyfajta válasz, csak épp nem karakter… Richard Bachmann.

Szobakerékpár
Nagyon tetszett az alapötlet, de vagy nagyon meg kellett volna húzni, vagy regénnyé kellett volna duzzasztani…

Amiket hátrahagytak
Túlélőbűntudat. Tanultam valami újat.

A bizonyítványosztás délutánja
Ez az a novella, amit sehova se tudok tenni…

N.
Szerintem a legerősebb történet a kötetben, és talán megérte volna ebből is inkább regényt írni. De így is ütött!

A pokol macskája
És én még kacérkodtam mostanában a macskatartás gondolatával… brrr…

New York Times-előfizetés akciós áron
Az elengedés és annak művészete. Szintén zenész.

Néma
Meséli, ahogy meséli azt, amit neki meséltek. Zseniális!

Ayana
A halál meg a félelem. Hát hiába, mind emberek vagyunk, még az írók is.

Szorult helyzetben
Mindannyian bedilizünk öreg korunkra?

Jaina>!
Stephen King: Napnyugta után

Ebben az évben szinte az összes King novelláskötetet végigolvastam már és döbbenetes, hogy a Napnyugta utánt tényleg ő írta. Lehet, hogy volt valami közös megegyezése a kiadóval, hogy egyben megjelentetik a rosszul sikerült novelláit…egyszerűen másra nem tudok gondolni. Nagyon ritkán fordul elő velem, hogy Kinget nehezemre essen olvasni khm…Bilincsben , de bevallom őszintén, ebből a kötetből többet is fel tudok sorolni, ahol szabályosan kényszeríteni kellett magam a továbbolvasásra. A mézeskalács lány ilyen volt, ahogy az Amiket hátrahagytak is. A Szorult helyzetben szimplán csak nagyon undorító volt, a Bizonyítványosztás délutánja meg szerencsétlenkedősen béna. Két valóban „King minőségű” novella sajnos csak az N. és A szobakerékpár volt :(


Népszerű idézetek

Natasha>!

Negyven felett […] a felesleg úgy tapad az ember seggére, mint a babafos a hálószobafalra.

154. oldal, A szobakerékpár

Almost_Zed>!

A pszichiáterek valójában barlangkutatók, és bármelyik barlangkutató megmondhatja, hogy a barlangok tele vannak denevérekkel és bogarakkal. Nem szépek, de a többségük lényegében ártalmatlan.

244. oldal (N.)

3 hozzászólás
Natasha>!

Anyám egyszer azt mondta, ha egy férfi seggtörlés közben észreveszi, hogy véres lett a vécépapír, egy hónapig sötétben fog szarni, és reméli a legjobbakat. Ezzel azt a meggyőződését akarta illusztrálni, hogy a férfiak filozófiájának sarkköve: „Ha nem veszel tudomást róla, talán magától megszűnik.”

213. oldal, Amiket hátrahagytak

Lunemorte P>!

Maga pedig egy sárkányokban és elvarázsolt szüzekben utazó grafikus!

188. oldal, A szobakerékpár

Lunemorte P>!

Ez az egész csak egy álom, amelyből hamarosan fel fogok ébredni.

349. oldal, Néma

2 hozzászólás
Lunemorte P>!

Jó szórakozást a Való Világ tévéshow kibaszott műsorához!

138. oldal, Kényszerpihenő

5 hozzászólás
Lunemorte P>!

[…] azt kívánta, bárcsak ott volna mellette, hogy hozzávághasson még egy könyvet – persze, ezúttal keményfedelűt…

54. oldal, A mézeskalács lány

Lunemorte P>!

Az ember bármihez hozzászokik, ha muszáj.

439. oldal, Szorult helyzetben

Lunemorte P>!

– Dúsgazdag, mint Donald kacsa Dagobert bácsija.

62. oldal, A mézeskalács lány

Kapcsolódó szócikkek: Donald kacsa

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Carmen Maria Machado: A női test és más összetevők
Veres Attila: Éjféli iskolák
Neil Gaiman: Törékeny holmik
Nathan Ballingrud: Szörnyvidék
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): 100 mini történet
George R. R. Martin: Álomdalok
W. Blake: Rossz szekéren
Sam Weller – Mort Castle (szerk.): Árnyak és rémek
Pálffy Gergő (szerk.): Bújj – Bújj
Neil Gaiman: Tükör és füst