Napnyugta ​után 221 csillagozás

Stephen King: Napnyugta után Stephen King: Napnyugta után Stephen King: Napnyugta után Stephen King: Napnyugta után

Miután ​egy antológia szerkesztése során több száz novellát elolvasott, Stephen King ismét kedvet kapott ehhez a rövid, tömör formához, mellyel karrierjét kezdte. S hogy akadt-e témája is hozzá?

Ott az utazó katalógusárus, aki felvesz egy néma stoppost, hogy megossza vele felesége hűtlenségének történetét, nem is sejtve, hogy a szótlan férfi nagyon is figyel. Ott a férfi, aki egy mobilvécébe zárva tanulja meg újra szeretni az életet. Ott van az ember, aki nem ment be azon a végzetes szeptemberi napon dolgozni, s munkatársai hátrahagyott holmija révén nemcsak maga, de mások lelki békéjét is helyre kell állítania. Vagy ott van N., aki egy pszichiátert keres fel kényszeres viselkedése miatt, de a történetnél sokkal többet, rémületesebbet is átad neki.

Napnyugta után: nevezzük szürkületnek, nevezzük félhomálynak, de olyan időszak ez, amikor az emberi kapcsolatok természetfeletti színezetet kapnak, amikor semmi sem az, aminek látszik, amikor a képzelet a sötétségbe… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2008

Tartalomjegyzék

>!
Kossuth / Mojzer, Budapest, 2013
ISBN: 9789630974974 · Fordította: Uram Tamás, Holbok Zoltán, Müller Bernadett · Felolvasta: Epres Attila
>!
Európa, Budapest, 2012
466 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630795173 · Fordította: Gy. Horváth László, Holbok Zoltán, M. Nagy Miklós, Müller Bernadett, Szántó Judit, Uram Tamás
>!
Európa, Budapest, 2010
466 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630788298 · Fordította: Gy. Horváth László, Holbok Zoltán, M. Nagy Miklós, Müller Bernadett, Szántó Judit, Uram Tamás

1 további kiadás


Enciklopédia 3


Kedvencelte 14

Most olvassa 14

Várólistára tette 63

Kívánságlistára tette 98

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
EssentialHencsi P
Stephen King: Napnyugta után

Sajnos ez elég béna válogatás, egyedül az N. az, ami megijesztett. És én a King-novellákat azért olvasom, hogy megijedjek. A Rémálmok és lidércek,az Éjszakai műszak és Csontkollekció is többnyire félelmetes novellákból áll, ez sajnos nem. :(
Viszont hangoskönyvben annyira jó hallgatni Epres Attila előadásában, úgy tetszenek. (Ayana, New York Times előfizetés akciós áron, Harvey álma). Felolvashatta volna az egész könyvet, annyira imádom a hangját.

1 hozzászólás
>!
Blissenobiarella
Stephen King: Napnyugta után

Neem, még mindig nem szeretem a novellákat, de azt kell mondjam, King novelláskötetei közül eddig talán ez tetszett a legjobban. Nem tökéletes minden darabja, egyik-másik kifejezetten erőltetettnek tűnik, némelyiknél pedig talán a terjedelem nem megfelelő megválasztása a probléma.
Legjobban az N. tetszett és a Néma. Csak ezért a kettőért egyértelműen érdemes volt kézbe venni ezt a kötetet.

25 hozzászólás
>!
marcipáncica P
Stephen King: Napnyugta után

Ez volt az a King novelláskötet, amire távolról sem tudnám ráfogni, hogy megérte elolvasni. Számomra rendkívül gyenge írások gyűjteménye volt ez, amit a pár üdítő színfolt sem dobott fel igazán (Állomás, Harvey álma, N. és a New York Times-előfizetés akciós áron). Ezeket, ha egy más kötetbe találom a jók mellé állítva, nem valószínű, hogy kiemelkedőnek találtam volna. Talán a kötet legérdekesebb része a végén található jegyzetek voltak, ebből azért kiderült, hogy a legtöbb történet King számára valamilyen terápiás jelleggel született, én meg kicsit úgy érzem, ott is kellett volna maradniuk a fiók mélyén.
Érdekes, hogy a legtöbb történetben fel lehet fedezni King sajátos világát, megjelennek az általa oly' szeretett és gyakran használt szereplőtípusok, helyszínek és fordulatok is, mégis gyengék ezek a történetek, némelyikük borzasztóan nyögvenyelős és hosszú, és igazán újat, sokkolót vagy megdöbbentőt egyikkel sem nyújtott számomra (az, hogy a Szorult helyzetben szimplán gusztustalan helyenként nem menti meg attól, hogy cserébe kiszámítható és unalmas volt). Igazán a hosszúságukkal sem lett volna baj (mit nekem 70 oldal egy novellából, a regényeinél az csak egy felvezető), ha ezeket az oldalakat tartalmasan töltötte volna meg, de még a rövidebb történetekben is rengeteg önismétlést és felesleges kitérőt találtam, úgy látszik, tényleg nem tud már lényegre törő, ütős novellákat írni. Sajnálom azt is, hogy sok történetben központi szerepet kaptak a különböző mentális betegségek, az őrület, az identitásválság, ezekről a témákról én sokkal jobb és hatásosabb írásokat vártam volna tőle. Kár érte.

>!
Roszka
Stephen King: Napnyugta után

Ezért szeretem Kinget, nem lehet csalódni a könyveiben, még a novellákban sem.
Izgalmasak, rémítőek, döbbenetesek. Akkora fantáziája van,hogy néha csak elmerengek, honnan meríti az ötleteit??!!

>!
Röfipingvin MP
Stephen King: Napnyugta után

Állomás
Furcsa volt, de a jó értelemben furcsa. Kicsit nehezen indult be nekem, viszont a középrésze nagyon tetszett, ellenben hirtelen van vége. Mint az életnek.

A mézeskalács lány
Ha nincs a jegyzet a könyv végén, akkor nem igazán értem meg a cím-történet összefüggést. Szóval Kedves Barátom, köszönöm. A hangulatteremtése remek a történetnek, végig azt éreztem, hogy én is futok, és majdnem elkapnak és…

Harvey álma
Ó, igen. Azt hiszem, hogy ilyesmi már többünkkel is előfordult. Velem mostanában különösen. Nagyon szeretném, ha kiderülne, hogy csak álmodom.

Kényszerpihenő
És Te, Kedves Barátom, melyik karaktered bőrébe bújnál?
Persze a jegyzetben érkezik is egyfajta válasz, csak épp nem karakter… Richard Bachmann.

Szobakerékpár
Nagyon tetszett az alapötlet, de vagy nagyon meg kellett volna húzni, vagy regénnyé kellett volna duzzasztani…

Amiket hátrahagytak
Túlélőbűntudat. Tanultam valami újat.

A bizonyítványosztás délutánja
Ez az a novella, amit sehova se tudok tenni…

N.
Szerintem a legerősebb történet a kötetben, és talán megérte volna ebből is inkább regényt írni. De így is ütött!

A pokol macskája
És én még kacérkodtam mostanában a macskatartás gondolatával… brrr…

New York Times-előfizetés akciós áron
Az elengedés és annak művészete. Szintén zenész.

Néma
Meséli, ahogy meséli azt, amit neki meséltek. Zseniális!

Ayana
A halál meg a félelem. Hát hiába, mind emberek vagyunk, még az írók is.

Szorult helyzetben
Mindannyian bedilizünk öreg korunkra?

>!
kolika
Stephen King: Napnyugta után

Tetszettek a novellák, de nem különösebben cidriztem, ha olvastam őket. Az biztos, hogy van fantáziája Stephen Kingnek. A novellák különbözőek, s így van, amelyik jobban megragadta a figyelmemet. A mézeskalács lány az alapossága miatt – ahogy felépíti és láttatja a futás iránti szenvedély kialakulását, amelyről, aztán kiderül, hogy milyen jól jön szorult helyzetekben.
S ha már a szorult helyzetekről írok, akkor mindenképpen kell említenem a szinte azonos című novellát is, mint olyan, amit kiemelnék a többiek közül. Annyira lehetetlen helyzetbe kerül a főszereplő, s az onnan való kikerülése sem könnyű dolog. Az élet igenlése felülír minden undort, minden olyan helyzetet, ami korábban elképzelhetetlen volt.
A pokol macskája történet sem semmi! Még jó, hogy a házunk macskája nem a könyvben említett színű, igaz, hogy időnként előveszi a „minitigrismivoltát”, de azért annyira nem ragadtatja el magát, mint a könyvbeli társa. De a mi macskánkat így szeretem, Stepen King macskája meg így válik emlékezetessé.

>!
Jaina
Stephen King: Napnyugta után

Ebben az évben szinte az összes King novelláskötetet végigolvastam már és döbbenetes, hogy a Napnyugta utánt tényleg ő írta. Lehet, hogy volt valami közös megegyezése a kiadóval, hogy egyben megjelentetik a rosszul sikerült novelláit…egyszerűen másra nem tudok gondolni. Nagyon ritkán fordul elő velem, hogy Kinget nehezemre essen olvasni khm…Bilincsben , de bevallom őszintén, ebből a kötetből többet is fel tudok sorolni, ahol szabályosan kényszeríteni kellett magam a továbbolvasásra. A mézeskalács lány ilyen volt, ahogy az Amiket hátrahagytak is. A Szorult helyzetben szimplán csak nagyon undorító volt, a Bizonyítványosztás délutánja meg szerencsétlenkedősen béna. Két valóban „King minőségű” novella sajnos csak az N. és A szobakerékpár volt :(

>!
Kathleen
Stephen King: Napnyugta után

Közel 8 éve olvastam először, a legelső egyetemi vizsgám előtt, várakozás közben kezdtem, korai karácsonyi ajándékként. Most felidéződött bennem az akkori énem, az a vizsgaidőszak, az a tél. Nem a kedvenc novelláskötetem (az a Csontkollekció), de azért jó. Igazi King.
Az Állomás keserédes és bús, mégis kicsit vigasztaló, hogy van valami azután.
A mézeskalács lány tengerparti hangulata már az első alkalommal megragadott, és bár szívből gyűlölök futni, végig drukkoltam Emnek. És végre egy hepiend! Jól esett.
Harvey álma a legvadabb rémálmom. Sok álmom tűnik előérzetszerűnek (szerencsére csak apróságokban, találkozásokban), és félek, hogy egy nap egy rémálmom válik valóra. (És persze attól is félek, hogy egy nap megöregedve azon tűnődöm majd, ezért küzdöttem annyit?)
A Kényszerpihenőben magamra ismertem. Bárcsak néha az alteregóm vehetné át az irányítást, és olyan volnék, amilyennek megálmodtam magam.
A szobakerékpár kellemes befejezése megdöbbentett. Szerencse, hogy csak tévézés közben félórát szoktam tekerni.
Az Amiket hátrahagytak nem a kedvencem. Nem szeretek 9/11-re gondolni.
A bizonyítványosztás délutánján egyre többet töprengek Korea és Amerika kapcsán…
N. nyomasztó. A legkevésbé reális novella, inkább tűnik mesének.
A pokol macskája olvasása után megsimogattam Zizikét, a világ legkedvesebb cicóját.
A New York Times-előfizetés kicsit kellemetlen, kicsit kellemes. Jó lenne még egyszer beszélni azzal, aki elvesztettünk. Bár biztos szívszaggató lenne. (Biztos, ami biztos, mindig kedves szavakkal búcsúzom el a szeretteimtől.)
A Néma tetszik. Kedves tőle ez az apró kis „szívesség”.
Ayana kicsit a Halálsoronra emlékeztet.
A Szorult helyzetbent nem ebéd közben kellett volna olvasnom…

>!
Banditaa
Stephen King: Napnyugta után

Szeretem Kinget. Szeretem a novellákat. Szeretem King novelláit. Általában. Ezeket viszont nem. Nem azért, mert rosszak. Hanem mert teljesen semmitmondóak. Ha nem tudtam volna, ki az író, nem tudtam volna, hogy ezek King művei. Annyira átlagosak, sablonosak. Talán egy emelkedett ki a történetek közül (A mézeskalács lány), a többi olyan futottak még. Sőt, néhány nappal az olvasásuk után egy-kettőre már nem is emlékszem. Ettől függetlenül hiszek Kingben és a novella erejében.

>!
darkfenriz
Stephen King: Napnyugta után

Végre egy újabb King novelláskötet!
Eszméletlenül bírom ezeket az írásokat, talán még jobban mint a regényeit. Kiváló ötletek, ha nem is mind borzasztó ijesztő, de nagyon fantáziadús és szórakoztató. Ugye a jellegzetes King humort és fogalmazásmódot senkinek sem kell bemutatni, aki ezt az értékelést olvassa…:)
És akkor egyenként a novellákról néhány gondolat. Igyekszem nem lelőni semmi poént.
Állomás – Szürrealisztikus, hirtelen átvált félelmetesbe. Kettősség és különös hangulat lengi körül. A kötet erősebbjei közé tartozik.
A mézeskalács lány arra tanít meg, hogy soha ne add fel, minden pillanatban őrizd meg a hidegvéred. Kissé álomszerű, túlvilági a hangulata a környezet miatt.
Harvey álma – Mások álomról szóló elbeszéléseit én is sokszor félve hallgatom, mintha valami szörnyű titkot sejtenék.
Kényszerpihenő – Érdekes lehet ha az embernek bizonyos fokú kettőssége létezik és esetleg a látens énje bátrabb és akár erősebb. Mint kiderül King Richard Bachmanként bátrabbnak érzi magát :)
A szobakerékpár – Vajon mennyire lehet beleélni magunkat saját fantáziánkba? A képzelőerő fantasztikus kincs a hétköznapokból való menekülésre.
Amiket hátrahagytak – A tárgyakban továbbél tulajdonosuk szelleme?
A bizonyítványosztás délutánja – A társadalmi megbélyegzettség mindig is szörnyű, amikor akárhogy tepersz, nem éred el a megbecsülésüket.
N – Számomra a legnagyobb kedvenc a kötetben. Én is sok mindenben kényszeres vagyok és most eszméltem erre rá! :D Talán még nem késő…Egyébként erőteljesen Lovecraft-rokon sztori számomra.
A pokol macskája – Nem feltétlen kell erősebbnek lenni a másiknál, ahhoz hogy győzzünk…
New York Times előfizetés – Kinget látszik, hogy nagyon foglalkoztatja a halál utáni élet
Ayana – Csodák márpedig vannak, és a halálnak is lehet szaga, ezt sokat érezték már fizikailag.
Szorult helyzetben – Ismét vissza Floridába, Cujo-szerűen szűk a mozgástér és a reménytelenség, valamint megviláglik, hogy milyen jóban is tudunk lenni a szomszédainkkal.

Kiváló gyűjtemény. Biztos, hogy szerzek még be Stephen King novelláskötetet! :)


Népszerű idézetek

>!
Natasha

Negyven felett […] a felesleg úgy tapad az ember seggére, mint a babafos a hálószobafalra.

154. oldal, A szobakerékpár

>!
Almost_Zed

A pszichiáterek valójában barlangkutatók, és bármelyik barlangkutató megmondhatja, hogy a barlangok tele vannak denevérekkel és bogarakkal. Nem szépek, de a többségük lényegében ártalmatlan.

244. oldal (N.)

3 hozzászólás
>!
Natasha

Anyám egyszer azt mondta, ha egy férfi seggtörlés közben észreveszi, hogy véres lett a vécépapír, egy hónapig sötétben fog szarni, és reméli a legjobbakat. Ezzel azt a meggyőződését akarta illusztrálni, hogy a férfiak filozófiájának sarkköve: „Ha nem veszel tudomást róla, talán magától megszűnik.”

213. oldal, Amiket hátrahagytak

>!
Röfipingvin MP

A Queen legnagyobb sikereit hallgattam, és arra gondoltam, milyen jó hangja van Freddie Mercurynak, mennyire tiszta.

269. oldal (N.)

Kapcsolódó szócikkek: Freddie Mercury
>!
chhaya

„Ölemben macska dorombol, a kandallóban tűz lobog/ …Köszönöm kérdését, boldog vagyok.”

A pokol macskája

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · macska
>!
darkfenriz

És a rövid vizsgálódás során, melyet természetesen kutatásnak tituláltam, megtanultam valami érdekeset: azt, hogy a csoda orvosi szinonimája a „téves diagnózis”.

381. oldal (Ayana)

>!
darkfenriz

Azt éreztem, hogy ha odamegyek – és lényem egy része azt akarta tenni – egyetlen ökölcsapással át tudom szakítani a valóság szövetét. És ha megteszem, akkor valami elkap. Valami, ami a túloldalon van. Biztos voltam benne. És lényem egy része mégis meg akarta tenni. Azt akarta… nem is tudom… hogy hagyjuk az előjátékot, és térjünk rá a baszásra.

271. oldal (N.)

>!
Natasha

A hitelkártya olyan, mint a kacsakagyló. Rátapad a hajótörzsre, és lelassítja a mozgását.

131. oldal, Kényszerpihenő

>!
Bloody_Bunny

(…) de azért van igazság a régi mondásban, hogy késsel-villával ássuk magunknak a sírt.

154. oldal

>!
Almost_Zed

A valóság egy rejtély, dr. Bonsaint, és a dolgok mindennapos szövetét teritjük rá, hogy leplezzük a fényességét és a sötétségét. Azt hiszem, ugyanezért takarjuk le a halottak arcát is. A halottak arca valamiféle kapu a számunkra. Be van zárva előttünk… de tudjuk, hogy nem lesz mindig bezárva. Egy napon mindannyiunk számára kitárul, és átmegyünk rajta.

260. oldal (N.)


Hasonló könyvek címkék alapján

Paul Tremblay: Szellemek a fejben
Neil Gaiman: Amerikai istenek
Robert McCammon: Egy fiú élete
Shirley Jackson: Hill House szelleme
Chuck Palahniuk: Kísértettek
Justin Cronin: A szabadulás
Joe Hill: Locke & Key – Kulcs a zárját 1.
Dacre Stoker – J.D. Barker: Dracul
Douglas Preston – Lincoln Child: Csendélet varjakkal
Dean R. Koontz: Végsőkig