Minél ​véresebb 86% 528 csillagozás

Mind a négy történet érdekes, olvasmányos, és egymástól nagyon eltérőek.

A kedvencemmé a címadó történet vált, amire ugyanakkor kicsit mérges is vagyok, ugyanis King nyugodtan, szemrebbenés nélkül spoilerezi el a Mr Mercedes sorozatot (valamint A kívülállót, amit szerencsére már olvastam), ami így napokkal később is bosszant. Ennek ellenére nagyon tetszett a cselekmény, bár lassan épült fel, fordulatoktól és izgalmaktól nem volt mentes.
Ha folytatnom kellene a rangsorolást, második helyre a Mr. Harrigan telefonja kerülne, amiben szépen ábrázolta a barátságot egy fiú és egy idős bácsi, valamint apa és fia között. Itt is megjelentek a megmagyarázhatatlan jelenségek és furcsaságok, azonban a történet erőssége mindenképp a kapcsolatok megjelenítésében rejlik. Nekem egy kicsit szokatlan volt, hogy iPhone-okról, meg appokról olvasok egy King könyvben, mert eddig inkább a korai írásaihoz volt szerencsém, de mindenképp érdekes volt megfigyelni, hogy az újabb technológiák megjeleneséből is hogyan képes egy horror elemeket nem nélkülöző novellát megírni.
A Patkány c. történetet is szerettem, egy modern tanmese volt, egyedül a Chuck élete c. novella volt az, ami egy kicsit távolabb áll tőlem és nem igazán jött úgy át, ahogy a másik három.
Összességében szerintem egy nagyon erős válogatás lett, és külön kiemelném a gyönyörű borítót, amely sikeresen megragadja a könyv hangulatát.

A demokrácia meghal a sötétségben. Kiemelkedő négyes, négy egymástól nagyon eltérő mese feszültségekkel, néha meglepő gyengédséggel a maga sajátos csavarjaival. A technika csábításairól, a korrupcióiról, a szépség és a romlottság szélsőségéről, egy olyan világegyetem működéséről, amelyet soha nem tudunk teljesen megérteni. A „Mr. Harrigan telefonja” klasszikus királyi területen játszódik, spoiler. Egy ilyen világban a mese középpontjában álló nyers erkölcs, érzelmi értelmet nyer. A „Minél véresebb” c. novellája a mechanikus mesemondás jól csiszolt gyakorlata a „Kívülálló” című könyv egyfajta folytatása. King nyilvánvalóan ragaszkodik a régi „gumicsizmás” horrorfilmek pólusaihoz, gondosan kutatott törvényszéki technikával megteremtette az eljárás és a horror páratlan hibridjét, amely felpörgeti a feszültséget, még akkor is, ha kissé ismerősnek érezzük a „Kívülálló”, vagy „Bill Holdes” trilógiájához (amelyekben Holly először jelenik meg). A legfurcsább és talán a legkevésbé összefüggő novella egyben a legszebb is, a maga kíváncsi módján. „A Chuck életét” három különálló más-más műfajban meséli el, miközben King fordított túrára vezeti az olvasót Charles Krantz életének pillanataiban spoiler Kingnek ez a kicsit fertőző boldogságkitörése emlékeztet engem, a szépirodalmi kísérleteinek ábrázolásához. „A Patkány” időszerű kérdéseket vet fel arról az árról, spoiler meséjét fausti alkuvá változtatja. Mindegyik mese visszatér a jól kitaposott földre, de javarészt olyan bájjal vannak megírva, hogy „régimódi üdítőnek” érezzük őszinteségét. És valóban, az őszinteség kulcsfontosságú jellemzője ezeknek a meséknek. A király rajongói valószínűleg nem ezt a gyűjteményt fogják a legnagyobb művei közé sorolni, de novellái bebizonyítják, hogy King még mindig a csúcson van. Ezek mindegyike egy lecsatolt, vagy akár újrahasznosított változata annak a borzalomnak, amelyet a szerző korábban már felhasznált, de most is olyan szeretettel meséli el, hogy az általa létrehozott világokban még a legsötétebb árnyék mélyén is folyamatosan világít a remény fénye.

Mind a négy történet elvarázsolt. Különböző, egyedi kis írások és nagyon tetszettek. Érdemes a Mr. Mercedes és A Kívülálló után olvasni, mert spoileres lehet ezekre. Jó volt találkozni a régi szereplőkkel, élvezetes volt a történetvezetés és különleges hangulatot varázsolt az írásokban ismét a Mester. Az írói utószó pedig még nagyon sokat adott az élményhez. Persze, hogy 5 csillag. :-)

Az első kisregény Mr Harrigan telefonja volt a kedvencem. A fiatal Craig miközben a gazdag, világtól elvonult, Mr. Harrigannél dolgozik kölcsönösen hatnak egymásra. A kísérteties elemek mögött meglepően sok érzelem, bölcsesség jelenik meg.

Chuck élete egy fordítva elmondott történet, visszafele haladva az időben megmutatva az élet örömeit, egyben törékenységét.

A címadó „Minél véresebb, annál híresebb. Merthogy az embereket legjobban a rossz hírek érdeklik. Gyilkosságok. Robbanások. Autószerencsétlenségek. Földrengések. Cunamik.” Vannak, akik más fájdalmából táplálkoznak, a gyász és a gyötrelem élteti őket, és mindjárt itt van a mi kis alakváltónk, A kívülálló-ból, valamint a Bill Hodges trilógiából is ismert, a természet fölötti dolgok szakértője Holly. Holly Gibney mikor meglátja a tévében az iskolai robbantásokról leadott felvételeket rájön, hogy valami nem stimmel a tudósítóval, nyomába ered.

A patkány ban egy feltörekvő író Fausti alkut köt az ördög képében megjelenő patkánnyal a siker érdekében.

Mind a négy kisregény különleges, egyedi, ott van a borzongás, még ha nem is véresen, ugyanakkor a sorok között mélyebb, megszívlelendő gondolatok is helyet kaptak.

Nagyon szeretem King történeit, akár regényről, akár novellákról van szó. Az egyik kedvenc íróm, így igyekszem tőle mindent elolvasni, de elég nagy elmaradásom van. Ez a kötet négy teljesen különböző hangulatú, eltérő tartalmú novellát tartalmaz. Kedvencem a Mr. Harrigan telefonja lett, ahol a misztikus hangulat mellett nagy szerepet kap a barátság is az ifjú Craig és az idős úr között. A címadó történet is nagy hatással volt rám, már csak ilyenek vagyunk mi emberek, hogy szomjazunk a hírekre, és főleg azokra, amik minél véresebbek. Nagyon érdekes volt, hogy a Chuck életében visszafelé haladtunk az időben. Legkevésbé nekem a Patkány tetszett a fausti alkuval. De egy nagyon jó válogatás, klasszisokkal jobb, mint Az éjszakai műszak.

Egy eszköz, mely életünk szerves részét képezi, akinek hűséget fogadunk és együtt maradunk vele jóban-rosszban, egészségben és betegségben. Meghallgatjuk a felesleges információit, elfogadjuk a feltételeit, eltűrjük a korlátait, költünk rá, és bár ő egyre jobban korlátozza a hozzá való férést, mi mégis foggal, körömmel ragaszkodunk hozzá. Egy kapcsolat, mely egyoldalú mégis örökké tartó.

Egy romokban heverő világ, ahol kitör a káosz és minden, amit eddig természetesnek hittünk a semmivé válik. A világ vége kellős közepén mégis egy átlagos, ismeretlen embert búcsúztatnak. Ezt az átlagos ember életét megismerve lehet rájönni arra, hogy nincs olyan, hogy átlagos. Az ember az élete során, annyi mindenkivel találkozik, annyi mindent megtanul, és megannyi információt szerez, hogy ő maga egy általa alkotott világ.

Egy alkotási válságban élő író, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy alkosson egy regényt, de a sikernek ára van. Egy alku az ismeretlennel és a szerződés megköttetett, amit illően teljesíteni kell mindkét fél részéről.

A komor hangulat, a misztikus elemek és a hátborzongató csattanók miatt mondható minden egyes történetről, hogy rendkívül egyedi és mélyen elgondolkodtató.

(a „Minél véresebb” történetet, majd az előzmények után fogom elolvasni)

https://anigersbooks.blogspot.com/2021/10/stephen-king-…

Leállva egy jó időre Camilláról itt az idő, hogy a legújabb King novelláskötet is a kezembe kerüljön. Minden alkalommal elmondom, hogy nem szeretem annyira a novellákat, de ez most akkor is jólesett. King öregségére olyan lesz, mint az irodalom Yoda mestere: mostani könyveitől az adrenalin görcs nem ránt meg, sokkal inkább elgondolkodtat, és ezzel sincs másképpen. Na de részleteiben: az első két történet tényleg a technológiai halandóságunk ékes példái, nem igazán ütősek, sokkal filozofikusabb az egész, aki a régieket szereti, annak ez nem fog annyira bejönni. A második fura történet vezetése egyedi, nekem is csak a végén esett le a teljes kép, ez volt nekem a leggyengébb. Aztán jött a harmadik történet, és visszatért Holly is, modern korunk Rolandja, aki a 21. századi krimi köntösében a kívülálló-univerzum főhőseként dominál most már 3-4 könyv után. Jó lenne, ha abból még többet kapnánk, mert tényleg jó egy Setét toronyhoz hasonló ívelten, már-már borostyánként futó világ megalkotásának tanúja lenni. És jött a negyedik történet, mely nekem a harmadikkal holt versenyben a legjobbnak bizonyult. Tanulságos sztori, kicsit a ház az erdő mélyén feeling-gel, de pusztán csak a helyszín miatt. Alapja a Thomas Mann-i Dr. Faustus történet újragondolása szerintem jó kivitelben. Összességében volt már jobb is, de nagyon jó volt, végig lekötötte a figyelmet, és élvezetes olvasmány.

Nagyon jó kis kötet, gyakorlatilag egy szuszra befaltam. Kétségkívül a Mr. Harrigan telefonja vitte a prímet, nagyon jó kis történet, picit talán lassan épül fel, de ugyanakkor ez megadja az egész hangulatát, megérteti a kapcsolatát az öregember és a kisfiú között és a kisfiú egyéniségét is. Talán picit korai volt a CCC sp jelzés, még egy-két felnőttkori eset előjöhetett volna, hogy aztán tényleg lezáruljon :-D (kis vérszomjas vagyok).

A Chuck-sztori is jó volt, főleg a visszafelé haladás, de nekem azóta is azon jár az agyam, hogy mit olvastam félre, vagy mit hagytam ki, mert így utólag sem értem (lehet, újra kell olvasnom az első fejezetét), hogy most akkor hogy is volt ez a spoiler

A harmadik történetet úgy ahogy van, elrontottam. Merthogy A kívülállót ez után a kötet után terveztem be, így persze kicsit „lelőttem a poént” magamnak. Rendben, azt amúgy is gondoltam volna, hogy spoiler

A negyedik történet kicsit semmis volt, hasonlót már sokszor olvashattunk Kingtől és másoktól, ráadásul szegény pateszok már megint gonosz szerepet kaptak. Kár, hogy nem az író fickót vitte magával a búsba, megérdemelte volna.

A király legújabb novellaválogatása került a kezembe a @Pannónia_Könyvtár újdonságok polcán. Magas színvonalú, érett, bölcs, időskori írások – mondhatnám kis drágakövek – rendhagyóan mai mindennapjainkról mesélnek IPodokkal, appokkal, Internettel és annak hiányával is. Érzelemgazdag és egyben ijesztő írások, helyenként dermesztő perspektívákkal – de ezeket tulajdonképpen megszokhattuk a mestertől. Jó volt ilyeneket is olvasni. Nekem a Mr. Harrigan mobilja tetszett legjobban, helyenként szívbemarkolónak éreztem a barátsággal, gyermekkori rajongással, s némi kísértetiességgel megírt mesét. Félelmes volt Chuck jelene, s Holly érzékenysége a gyerekek elleni öncélú merénylet történetében hozzám közelálló. Kis remekek a már hetven éves elmúlt mestertől.

Van valami különös és megmagyarázhatatlan

Stephen King négy történetet mesél el a kötetben, és mindegyik valamilyen módon egy-egy megmagyarázhatatlan eseményhez kapcsolódik.

Mr. Harrigan telefonja

Klasszikus rémtörténet, amolyan Néha visszatérnek stílusban, de ez inkább ifjúsági és nem keményvonalas horror. Adott egy Dagobert bácsi, Mr. Harrigan, aki noha tisztességesnek látszik, a saját boldogulását mindig mindenek fölé helyezte. Dúsgazdag, mogorva de korrekt, és könyörtelenül földbe tapossa azt, aki tisztességtelen vagy erkölcstelen. Néha még a túlvilágról is. Igazán megkedveltem. Craig meg egy jó fej gyerek, amolyan felolvasó az öregnek, akinek rossz a szeme. Kettejük kapcsolatát meg egy iPhone emeli egy nem várt, különösen bizarr szintre. Szép novella, klasszikus klimaxszal és lecsengéssel.
Én erre ★ ★ ★ ★ ★ azaz öt csillagot adok. :)

Chuk élete

Furcsa novella, ahol a vég kezdete a vég kezdete. Bár a halálról szól, erős az életigenlő töltete. Szépen megágyazott háromfelvonásos monodráma. Tetszett, de mindenek ellenére nem volt annyira átütő. Chuck nem volt eléggé szimpatikus számomra, de valószínűleg ez nem is volt cél a tartalmat figyelembe véve.
Erre én ★ ★ ★ ★ azaz négy csillagot adtam.

Minél véresebb

Minél véresebb annál hosszabb. Na, ez bizony idegörlően túlírt volt. Persze volt egy bizonyos rész, ahol indokoltnak éreztem és együtt őrjöngtem Hollyval, azzal nem volt gondom, sőt, meg is mosolyogtatott. Viszont King ezt határozottan túltolta a novella kisregény többi részében. Erősen spoileres elemei miatt nem szerencsés ezt a novellát a Bill Hodges trilógia vagy A kívülálló előtt olvasni. Én megtettem. Holly talán épp ezért egy agyrém volt nekem, mert bár teljes körképet kaptam róla, megszeretni nem nagyon tudtam. Sőt. Ez persze nem lenne gond, ha nem drukkoltam volna a haláláért szinte végig. Bocsi a rajongóktól! :D
Ez nálam ★ ★ ★ azaz három csillagot ért.

A patkány

Avagy az író sirámai Kalliopéhoz, vagy Fortuna istenasszonyhoz, vagy inkább csak szimplán egy múzsához. Megfelelő szavakat keresve, végül megtaláltam a “siralmas” jelzőt ehhez a novellához. Rettenetesen idegesítő volt az a fajta írói blokk leírása, amivel már én is szembesültem. Tetszett? Nem. Vagyis nem egészen. Jól volt megírva? Nyilván, mint mindig. Mégis ez a patkányos wtf, ez nem tudom, mi volt benne, de nem hiányzott ide a semmiből lecsapó misztikus elem. Teljesen idegen volt a történettől, hogy úgy mondjam, kívülálló.
Ez megmaradt ★ ★ ★ azaz három csillag nálam.

Ja ja ja, majdnem elfelejtettem: a borítóért kézcsók, mert az valami fenomenálisan kiváló, gyönyörűséges lett! :D