Minden ​sötét, csillag sehol 91% 549 csillagozás

Na végre! A mostanában olvasott King könyvek között kimagaslóan jó volt ez a kisregény válogatás, azért nem ajánlom gyenge idegzetűeknek, mert a feleség gyilkosságon át a nemi-erőszakon keresztül a sorozatgyilkos férjig minden megtalálható benne.

Gyorsan meg is néztem két filmadaptációját: Országúti ragadozó / A dagadt sofőr (2014) és a Egy jó házasság (2014) című filmeket, nem a legjobban sikerültek, de még a nézhető kategóriába esnek. A négy kisregény közül egyedül Hosszabbítás jutányos áron c. nem tetszett annyira (abból nincs filmadaptáció sem).

King rajongóknak kötelező! Azoknak is ajánlom, akik nem rettenek meg az árnyékuktól! :)

„Ebben a könyvben durva történetek találhatók. Lehet, hogy helyenként nehéz olvasmánynak találták őket. Ha így történt, higgyék el, helyenként a megírásuk is nehezemre esett.”
A fentiekkel a legmesszebbmenőkig egyet tudok érteni, a könyv befejezése jópár napig eltartott és ez nem feltétlenül az oldalszámon múlt – egy-egy történet között mindig kellett egy kis pihenő, idő amíg az éppen befejezett rész leülepszik, és az ember készen áll a következő borzongásra.
Ettől függetlenül King ismét zseniálisat alkotott, a kötetben szereplő történetek egyedien hátborzongató és feszültséggel teli perceket nyújtanak, maximálisan hozzák a „King-élményt”.

Hirtelen felindulásból elkövetett olvasásom áldozata volt eme könyv. Mondhatom, hogy nem bántam meg, mert egy kivétellel teljesen magával ragadtak a kisregények.
Elsősorban a bosszú, megtorlás ami központi téma az írásokban, nagyon nehezen tudnék választani, hogy melyik is tetszett a legjobban. Talán a Dagadt sofőr, melynek főhőse Tess egy kisstílű írónő, aki egy dedikálásra kap meghívást. Majd szép fokozatosan kiderül, hogy semmi sem volt véletlen aznap. Továbbá ne becsüljük alá az életbe kapaszkodó, gyengének látszó nőket, mert ők is nagyon csúnya dolgokra képesek.
Egy jó házasság futott be a második helyre, melyben kiderül, hogy bizony a legjobb kapcsolatokban is akadhatnak titkok. Darcy és Bob házasságában látszólag minden nagyszerű, szép gyerekek, ház, harmónia. Egy véletlennek köszönhetően minden felborul, és kettejük közül az egyikük szörnyű hobbival él.
Hatásos és feszes kisregény volt, ebben a formátumban jobban meg van kötve a keze Kingnek, és nem rizsázik annyit feleslegesen. A vége pedig boldog befejezéssel zárult? Véleményem szerint nem, spoiler, lehetett volna keményebb kezű King.
1922 is nagyszerű írás volt, meddig képes egy ember elmenni egy darabka földért…
Film is készül ebből a kisregényből, bár az értékeléseket nézve nem biztos, hogy megnézem. A könyv általában nagyobb élményt ad.
1922-t írtunk, Wilf éldegél feleségével és fiával egy szép tanyán. Mint sokszor a kapcsolatok megromlanak, ők is hasonlóan jártak. Az egyik nem akar engedni, de a másik sem, az események pedig megállíthatatlanul követik egymást. Többszöri családi drámával találjuk szemben magunkat, talán jobb lett volna ha valaki enged.
Feszültségekkel teli írás ez is, drukkolunk a rossz ellen, de tudat alatt tudjuk, hogy itt minden csak rosszul végződhet.
Hosszabbítás jutányos áron annyira nem tetszett. Központi téma az irigység némi fantasztikummal.
Összességében jól szórakoztam, horrortól kicsit messze állt, rengeteg feszültség volt benne gyilkosságokkal megspékelve.
Én pedig lassan, de biztosan haladok tovább King életútján, mert még mindig nagyon szeretem az írásait.

Mivel befejeztem az egész kötetet, így pótoltam a csillagozást és az értékelést:
A továbbiakban nem áll szándékomban, minden kisregényről értékelést írni, de az 1922-ről szóló kirohanásomat itt hagyom.
Végül, bár mind a négy történet tetszett, még is az első lett a kedvencem. A kötet négy, tematikusan összeillő történetet tartalmaz. A kisregények bár rövidek, nem könnyű olvasmányok (talán a harmadik a kivétel, ami elég mesésre sikeredett). Mindegyik komoly témákat, erős érzelmeket, és komoly döntéseket boncolgat. A történetekben a „főhőseink” valaki más halálát okozzák, van akinek a tette erkölcsileg igazolható, van akié nem. Mindenestre sokszor eszembe jutott, én vajon mit tettem volna az ő helyükben. És szeretem azt hinni, hogy én magam erkölcsileg megdönthetetlen vagyok, de ezt szerencsére addig úgy se tudom meg, amíg nem találom magam egy ilyen helyzetben. És emiatt talán a harmadik történet volt a legfelkavaróbb. Hiszen a történet végén spoiler
Mindegyik történetnél voltak pontok, ahol arra gondoltam: „igen jól tetted, én is így tennék”, míg máskor teljesen máskép. Egy valami biztos, mind a négy esetben a főhősök számára erkölcsileg igazolható volt a tettük – a két nő esetében talán egy kívülállónak is –, és éppen emiatt voltak annyira érdekesek, és megrázóak a történeteik.
Mindenkinek ajánlom, továbbra is úgy gondolom, King szeret túlírni, így elsősorban a kisregényeit, novelláit preferálom. De nem gondolnám tökéletes első könyvnek valakinek, aki éppen ismerkedne az íróval.
A címválasztás és a borító pedig egyszerűen tökéletes, felesleges erről bármi mást mondani.

Szóval nem szoktam ilyet csinálni, de most értékelem a könyvet, úgy, hogy még nem olvastam el, de annyi érzelem kavarog bennem, hogy muszáj. Már egy ideje szeretném megszerezni ezt a kötetet, amióta láttam, hogy az egyik streaming szolgáltatónál spoiler az 1922 című novellából készült film megtekinthető. Mivel a könyvet még mindig nem tudtam beszerezni spoiler, így ebookban olvastam el. De ilyen düh, harag, legutóbb King miatt a Ragyogásnál volt bennem spoiler Ez a fajta nők iránti gyűlőlet, ami mindkét műből sugárzik borzalmas. Az-az arrogncia, amit a „főhősünk” megenged magának gyomorforgató. És bár a novella nagyon szépen és érdekesen van felépítve – külön öröm, hogy nem pusztán a gyilkosságról ír, hanem az egész évet bemutatja, mint egy szörnyű évet, kár, hogy nem 1920 a dátum, akkor még erősebb párhuzamokat tudnék vonni –, és egyértelműen a kedvenceim közé került spoiler és a filmet is meg fogom nézni, ezt az embert szívből megutáltam. Az egész műben spoiler végig a feleségét hibáztatja, azért, hogy meg kellett tenni. Azt szeretné ha sajnálnánk, vagy ha azt nem is, azt, hogy megértjük. Hiszen mennyire igaza volt spoiler. Egyetlen egy dolog adott egy kis megnyugvást, az, hogy az egész élete tönkrement, és ha nem is szenvedett eleget, azért jócskán kijutott neki a „mókából”. A fiúról a véleményem: spoiler És ami egy kis elégedettséget nyújt, a nőnek végig igaza volt, ha az a ******* férje és az a bolond fia, csak egy picit is elgondolkodik azon, amit a nő beszélt, akkor most ez egy másik könyvben, egy másik szerző története lenne, egy aranyos családról, akik túlélték a nagy gazdasági válságot együtt, szeretetben. De hát ez egy King kötet szóval…
Az értékelést kiegészítem, ha a többi novellát is ellolvastam és, a csillagozást is pótlom.

Négy kisregény található ebben a kötetben. Négy olyan történet, ami húsbavágó, nem ereszt, mindegyik után üldögéltem egy kicsit és néztem magam elé. Sőt még a könyv elolvasása után napokkal is eszembe jutottak a történetek. King bácsi nagyon tud valamit…
A kedvencem a négy közül az Egy jó házasság volt.

Mind a 4 törtènet a maga mòdjàn izgalmas ès egyben borzalmas volt. Nekem az 1922 ès a Dagadt sofőr tetszett a legjobban. Az első sztoriban egy tragikus csalàdi dràmàt ismerhetünk meg, ami tovàbbi feszültsègekhez ès meglepő fordulatokhoz vezet.

A Dagadt sofőrben egy ìrònő egy elmebeteg csalàd ùtjàba kerül,ès majdnem az èletèvel fizet,de felülkerekedik a bosszù ès a gonosz elnyeri a vègső jutalmàt.

A 3. törtènetben megismerhetünk egy olyan fèrfit,aki bàrmit megadna/eladna (akàr mèg a lelkèt is) csak hogy ùjra egèszsèges legyen.

Az Egy jò hàzassàg cìmű törtènetben ràjöhettünk,hogy nem biztos,hogy ismerjük azt az embert,akivel èvek òta együttèlünk. Aki èvtizedekig titokban tudja tartani a szörnyű màsik èletèt.

Megint hatalmasat alkotott King. Bravò :)

Nagyon sokáig tartott, míg sikerült megszereznem, de így annál jobbn örültem neki :)
A történetek tipikusan Kingesen borzongósak.
A dagadt söfőr nem lett a kedvencem, néhol túlságosan egyszerűnek találtam a főhősnő dolgát, mintha minden pont a ˇkezére játszott volnaˇ.
Az 1922 egy család történetét meséli el. Fordulatokkal teli, meddig képes elmenni az ember.
A Hosszabítás jutányos áron elgondolkodtatott, vajon én mit áldoznék fel, ha egyezséget köthetnék az ördöggel az életemért cserébe?
Egy jó házasságból kiderül, hogy vajo tényleg ismerjük-e, ismerhetjük-e azt az embert, akivel évek óta együtt élünk, akivel elvileg mindent megosztunk.

Az értékelés olvasható a blogomon:
https://thedeathgoddess.blogspot.com/2021/08/stephen-ki…

A kötetben négy, nagyjából azonos hosszúságú kisregény kapott helyet, melyek mindegyike a hétköznapi emberek és mindennapi helyzetek sötét oldalát hivatottak bemutatni.

Az 1922 középpontjában egy gyilkosság áll, annak minden aspektusával. Részletesen látjuk annak megtervezését, végrehajtását, és az azutáni életet is; ennek hatására szinte filmszerűen pergett előttem a történet. Emellett a lélektani oldal fogott meg igazán; azt a kérdést feszegeti, hogy egy ilyen tett után hogy tudunk elszámolni magunkkal, mivé válunk a további életünkre. A kötet négy novellája közül ezt tartom a legerősebbnek.

A dagadt sofőr egy kicsit másképpen összetett. A novella első felében történtek nem is annyira a valóságtól elrugaszkodottak; sajnos nagyon is valószínű, hogy a való életben is előfordul ilyen. A történet második fele szintén a lélektanra épül; látjuk a főszereplő írónő vívódását, ahogy a józan ész felett átveszi az irányítást a bosszúszomj. A végkifejlet ugyanakkor arra is felhívja az olvasó figyelmét, hogy minden esetben, mielőtt agy horderejű dologra szánjuk el magunkat, győződjünk meg arról, hogy minden, a birtokunkban található információ helyes és kellően pontos. Alapvetően tetszett ez is, de egy kicsit túlnyújtottnak éreztem.

A Hosszabbítás jutányos áron címét elolvasva valamiért a könyvtári könyvek kölcsönzésének meghosszabbítása jutott eszembe. A kisregényben viszont szó sincs ilyesmiről. Egy kicsit a Sorvadj el!-re emlékeztet, de azt nem mondanám, hogy ennek a regénynek lenne az újraírt verziója. A történet főszereplője alkut köt egy árussal, amely szerint ő megszabadul a ráktól, de meg kell neveznie valakit, akit gyűlöl, hogy a balszerencse a továbbiakban ezt az embert sújtsa. Érdekes abba belegondolni, hogy mire vagyunk képesek a saját jólétünkért, hogy adott esetben kiken tudunk átgázolni csak azért, hogy nekünk jobb legyen. Nem tudtam a végén őszintén együtt örülni Dave-vel, Tomot pedig rettenetesen sajnáltam. Talán a négy közül ez tetszett a legkevésbé, habár az árus nevében levő anagrammáért jár egy piros pont.

Az Egy jó házasság szuper példa arra, hogy 27 év ide vagy oda, nem biztos, hogy maradéktalanul sikerül megismernünk a másikat. Darcy egy sötét titokra bukkan a férje életében, amely egy csapásra megváltoztatja az addig szinte tökéletes házasságukat és a nő szemléletét. Ebben a történetben is látunk egy belső átalakulást, és az őrlődést azon, hogy vajon tényleg jó ötlet volt-e a kíváncsiságra hallgatni. Valójában ez az elolvasás után sem teljesen egyértelmű.
Darcy elmélkedései során sok jó gondolat is megfogalmazódik a házasságról, amelyek igazságtartalmát én egyelőre csak sejteni tudom. A kisregény végi feloldás is elnyerte a tetszésemet, bár nem egészen erre a végkifejletre számítottam.

A történetek erejét az adja, hogy szinte bármelyik megtörténhetne a való életben is. Valahol ez ijesztő, és egyben tragikus is.

Mondanám, hogy bármi, ami Kingtől jön, azt imádom, de ezzel a novellás könyvével nem vett le maradéktalanul a lábamról.
A 4 történetben az emberi természet legsötétebb bugyraiban merítkezünk meg. A sötét oldalunkkal.
1922 Egy férj rossz döntése, ami egy katasztrófa lavinát indít meg, amiből senki sem tud jól kijönni. spoiler Vérből, és patkányokból kaptunk rendesen. Nem volt rossz, de nem voltam elragadtatva. A feleség „szelleme” kísértette Wilfet, arra számítottam, hogy talán fizikai valójában is megjelenik, hogy még horrorisztikusabb legyen a történet, de ez sajnálatomra elmaradt. Leginkább a gyerekeket sajnáltam, hogy így kisiklott és rossz véget ért az életük.
A dagadt sofőr: Sokaknak nem tetszett, de szerintem egész jó volt, úgy összességében. Az eleje mondjuk nem igazán kötött le bár lehet, hogy a migréntől és a kéretlen-pofázós vonat úti társaktól , aztán ahogy beindult a történet spoiler egyre jobban élveztem. Bevallom, örültem, hogy sikeresen teljesítette a küldetését a főhősnő és az spoiler Egyetlen bajom, hogy olyan könnyen ment neki a dolog, semmi nagyobb akadály nem gördült az útjába.
Hosszabbítás jutányos áron: Egész jó, bár nem hiszem, hogy egyedi ötlet. Egy rákban haldokló férfi üzletet köt az ördöggel, hogy meghosszabbítsa az sajátját, cserébe romba dönti a barátja sikeres-boldog életét. Ezek után Dave nemcsak meggyógyul, de karrierje és családja élete is sikerekben és boldogságban gazdag, míg Tom (a barátja) pont az ellentéte lesz…nyomor, bánat, halál és boldogtalanság jut neki az elkövetkezendő évekre… Nagyon sajnáltam szerencsétlent, olvasni is rossz volt a sok nyomorúságot és szerencsétlenséget, ami vele történt. Teljesen felháborodtam, amikor úgy ért véget a novella, hogy Dave él, mint hal a vízben…és ennyi! Vártam volna egy kis kompenzálást ,hogy végül őt is utoléri a végzet…de nem…így nagyon igazságtalannak éreztem a történetet. Nem mintha az élet nem lenne az! Egy jó házasság: Hehe, érdekes kis novella volt. Nem minden arany, ami fénylik. Darcy férje sötét titkot rejteget, és a tökéletes életük hirtelen csak illúzió lesz. Mennyire nem ismerhetjük még a legközelebb álló családtagunkat sem…erre akar utalni King. Amikor lehull a hétköznapi álarc és feltárul a rút valóság. Darcy helyesen cselekszik, ha nem is az emberi törvények szerint spoiler . Nem volt kivetnivalóm, ez volt a Dagadt sofőr mellett, ami még úgy tetszett, de itt is túl egyszerűen oldódtak meg a dolgok.
King itt nagyon a szereplők lelki oldalát helyezte előnybe, és nem a cselekmény fordulatosságára koncentrált. Ez nem baj, csak most nem erre vágytam, ennek ellenére megadom a 4,5 csillagot, mert King azért mégiscsak King és imádom, ahogy ír, és ahogy a világot látja! :)

Nyilván, amikor sikerül egy értelmes áron spoiler beszerezni ezt a ritkaságot, akkor jön az info, hogy kiadja újra az Európa kiadó…na de mindegy is, lássuk ezt sokat várt 4 kisregényt.

1922:

“Na, Wilf, tetszik, ahogy a dolgok alakultak? Megérte?”

A férj kitalálja, hogy itt az idő és el kell tenni az asszonyt láb alól, amibe bevonja (!) a gyereket is. Az indíték okés, a kimenetel nem úgy sikerül, ahogy tervezik, de a projekt megvan. Ellenben ami utána következik, arra egyikőjük sem számít. King mesterien adagolja a horrorelemeket és persze kíváncsiak vagyunk, hova fut ki ez az egész. Kissé mesterkélt, de bevezetésnek rendben volt.

A dagadt sofőr:

Megint egy írás a Mestertől, ahol egy író van a középpontban off Tess egy író-olvasó találkozóról tart hazafelé egy javasolt kerülőúton, amikor megállni kényszerül és megtörténik vele az, ami minden nőnek a rémálma. spoiler Ezután megfogadja, hogy revansot vesz, amit elég thrilleresen ábrázol King, de aztán valami nagyon félremegy, belső hangok spoiler illogikus következtetések következnek. Jó kezdés utána erős visszaesés :(

Hosszabítás jutányos áron:

Dave Streeter rákos és semmi jel nem mutat arra, hogy a kemo segíthet, várja utolsó perceit. De találkozik egy alakkal, aki hosszabításokat árul, mely felcsillantja Dave-nek az esélyt, hogy tovább éljen. Ez ugyanaz az összefüggés, amit tíz évre rá ír meg a Mester a Stephen King: Minél véresebb 4. kisregényében és ugye az eredeti Goethe ötlete volt…Nekem nem túl eredeti, szerencsére ez volt a legrövidebb a négy közül.

Egy jó házasság:

Ha több évtizedes házasság után kiderül a férjről, hogy nem olyan, akinek mondja magát és az egész egy színház volt, mit teszel? A végére hagyta az író a bombát, ami robbant is rendesen. Egy igazi lélektani finomság, már ezért megérte a könyvet kézbe venni.

A fő téma a kilátástalanságnak azon ága, amikor merünk valamit tenni és nem a véget választjuk. Wilf, Tess, Dave és Darcy-ban is az volt a közös, hogy mertek változtatni, nem süppedtek bele a mocsárba. spoiler Összesítve, nekem ez a gyűjtemény kicsit csalódás volt, picit többet vártam.