Carrie 992 csillagozás

Stephen King: Carrie Stephen King: Carrie Stephen King: Carrie Stephen King: Carrie Stephen King: Carrie

A chamberlaini gimnáziumban közeleg az érettségi. A tizenhat éves, esetlen Carrie White-ot nemcsak bigottan vallásos anyja terrorizálja, hanem diáktársai – főként a lányok – gúnyolódásának is állandó céltáblája. Egy különösen megrázó esemény után a főkolomposokat megbüntetik, Carrie-ben pedig nőttön nő az indulat, elégtételt akar venni az őt ért sérelmekért. Egyre inkább tudatosul benne, hogy félelmetes telekinetikus képessége micsoda hatalom! Elérkezik a nagy nap, az érettségizők bálja. Csodák csodája, a rút kiskacsa Carrie-t bálkirálynővé választják a csinos és népszerű Tommy oldalán. Ám néhány diák nem bír magával, a végsőkig meg akarja alázni a lányt, s szörnyű tervet eszel ki. Válaszként Carrie szabadjára engedi pusztító erejét, melynek nyomán kő kövön nem marad…

A boszorkánylány címmel is megjelent.

Eredeti mű: Stephen King: Carrie (angol)

Eredeti megjelenés éve: 1974

>!
Európa, Budapest, 2013
282 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630796699 · Fordította: Hamvai Kornél
>!
Európa, Budapest, 2007
282 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630783460 · Fordította: Hamvai Kornél
>!
Európa, Budapest, 2007
284 oldal · ISBN: 9789630783453 · Fordította: Hamvai Kornél

3 további kiadás


Enciklopédia 27

Szereplők népszerűség szerint

Carrie White · Tommy Ross · Billy Nolan · Christine Hargensen · George Dawson · Margaret White (Momma) · Norma Watson · Susan Snell

Helyszínek népszerűség szerint

Chamberlain, Maine, USA · gimnázium


Kedvencelte 141

Most olvassa 58

Várólistára tette 228

Kívánságlistára tette 237

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Nikolett0907 P
Stephen King: Carrie

Oh te jó ég!

Első könyvem az írótól. Még pár éve egy barátnőm kezdet mesélni róla és a történeteiről. Most pedig, hogy a csapból is az ő könyveinek filmváltozatai folynak, úgy döntöttem adok neki esélyt.

Kétkedve álltam neki, ugyanis ez a nagy rajongás engem inkább taszított.
De…és itt ez a szó adja a lényeget. DE igazatok volt!

Brutális történetet sikerült olvasnom. Te jó ég, mennyire mérges voltam arra sok idiótára (már elnézést). Bosszút akartam, szenvedtem, megaláztak és éreztem mennyire reszketek, de azt is, hogy sokkal több vagyok, mint hiszik. Anya nem ért meg, sokszor kegyetlen, nem szólok, de tudom már nem sokáig bírom. És a végén …igen a végén boldog voltam, pedig morbid érzés hisz borzalmas úgy ahogy van a történet.
Carrie bámulatos egy szereplő, a lelke minden rezdülése, valós érzések kavalkádját indította el bennem.

Igen, azt hiszem nagyon csendben fogok maradni és szép sorban megveszem az úriember műveit. Mert imádtam és hatalmas kedvenc, olvassátok! :)

4 hozzászólás
>!
Disznóparéj_HVP IP
Stephen King: Carrie

Egyre több közös vonást fedezek fel magamban és Stephen Kingben.
– Mindketten szeretjük a fantasyt.
– Egyikünk sem egy világszép férfi, de lehengerlő sármunkkal, intellektusunkkal és tehetségünkkel bőven kipótoljuk. (Hú, de jól megépítették ezt a mennyezetet itt nálunk!)
– Mindketten jól írunk. (Budapest, napsütés, és a plafon még mindig tart.)
– Mindkettőnk elsőként megjelent könyve egy bizonyos zsánerbe tartozik.
És, hogy melyik is ez a zsáner? Nos, nézzük meg a Carrie legprominensebb elemeit, és állapítsuk meg abból!

– 16 éves, nőnemű főszereplő, spoiler
– mindenki fúrja és szekálja őt
– szerelmi háromszög(ek)
– iskolai bál
– jól olvasható, sodró szöveg, a leírások tekintélyes része arról szól, hogy melyik lány mit visel és mit gondol a másik öltözködéséről
– misztikum
– szerelem
– tragédia

Igen. Stephen King első megjelent regénye is ízig-vérig (főleg vérig) YA.
Méghozzá a legjobb fajtából: őszinte lelki dráma, igazi konfliktussal, igazi őrülettel (mami…) és érthető, életszerű szereplőkkel.
Ja, igen, 1974-ből. Szóval mondhatni, hogy King mester láthatott valamit előre, amikor fogta magát, és több, mint 44 évvel ezelőtt írt egy olyan regényt, amivel most is tarolna a 13-25 éves lányok körében.
Nem tudom, milyen lehetett a könyv fogadtatása a megjelenésekor, durvának, túl erősnek érezték-e – az azóta eltelt évek ebben az egyben éreztetik hatásukat: most már ez a regény gond nélkül landolhat akármelyik young adult olvasó polcán és kezében, annak idején lehet, hogy nem adták volna egy kamaszkorú olvasó kezébe.
Ami kár, szerintem. Ez egy fontos könyv: szól a szülő felelősségéről (például csak képzeljük el, miféle csodalény válhatott volna Carrie-ből egy akár csak pár fokkal is normálisabb családban), a közösség szerepéről abban, hogy micsoda ember lesz vagy nem lesz belőled, sőt, a segítségnyújtás értelmes vagy értelmetlen voltáról, az önpusztításról és tombolásról, vallásról… és hát Carrie-ről. Mert valljuk be, mindnyájan ismerünk egy-egy Carrie-t, akik esetében csak imádkozni tudunk, hogy még azelőtt véget érjen a középsuli neki, mielőtt végleg összetörik.
Ami a legérdekesebb élmény volt nekem az olvasás közben, az az, hogy folyamatosan a Légy jó mindhalálig jutott az eszembe. Legalábbis az a regény szeretne valami hasonlót mondani az örökké gúnyolt, kiközösített embereknek. Csak amíg a Légy jó mindhalálig nyomasztó, kellemetlen és korszerűtlen, ráadásul még csak nem is ifjúsági könyvnek íródott, addig a Carrie egy könnyen befogadható, de szerintem még mélyebb és többrétegű, meglehetősen hasonló mondanivalóval. Legyek jó? Minek? Ezeknek? Ezek nem érdemlik, hogy jó legyek. Ezek tüzet érdemelnek, hogy a helyükön kinőhessen valami jó majd nagy sokára…

Mind ismerjük ezt az érzést. Mind átmegyünk rajta. A Carrie arról szól, hogy mi történik, amikor ez az érzés hatalommal párosul. Igazi hatalommal, nem csak néhány puskával, pedig már azokkal is brutális pusztítást lehet rendezni (ld. még pl. Columbine). És akkor a könyv megkérdezi: miért, te mit tettél volna? Nyelsz még? Vagy van olyan pont, ahol azt mondod, most vagy visszaütsz vagy megőrülsz?

És akkor a tesitanár nyavalygása: bárcsak kinyúltam volna afelé a lány felé.
De tudod mit? Ő kinyúlt. És elég volt? Nem. Aki igazán meg tudja ezeket a tragédiákat fogni, az a család. Az iskola az állandó teljesítménykényszer, a folyamatosan figyelő vetélytársak, a soha-be-nem-teljesülő-első-szerelmek és rengeteg frusztráció, feszültség forrásaként manapság mondhatni, szinte világszinten képtelen mit kezdeni a gyerek érzéseivel. Aki túl jó valamiben, nem tud haladni, mert a többiekhez kell igazodnia, aki túl rossz, képtelen felzárkózni – és ez még csak a tanulás. A lelki-szellemi egészségről ne is beszéljünk…

Carrie White-okat gyártunk, intézményesen, már évtizedek óta, és nem sok jele van annak, hogy ezzel felhagyni akarnánk.

Erről is szól ez a könyv: nem mindenki megmenthető azzal, ha kinyúlsz feléje. El is kell érni. Akkor nem lesz belőle sem öngyilkos Lisbon-lány, sem… Carrie White.

(Adalék: „A boszorkánylány címmel is megjelent.” A magyar címadási hagyomány megérdemel egy perc lassú, ütemes tapsot, ismét.)

8 hozzászólás
>!
Lillsz
Stephen King: Carrie

Sokáig tartott az olvasása ennek a könyvnek, mivel rengetegszer kellett megállnom, részben a gyomrom, részben a kedvem miatt. Se kedvem, se gyomrom nem volt ehhez a könyvhöz. Kezdem érteni, mi is a thriller és a horror közti különbség. Míg a thriller lebilincsel, megborzongat és teljesen magával ragad, már amelyik jön a horror ami ennél sokkal durvább. Megkeveri gyomrod és folyamatosan undorodsz bizonyos karakterektől, eseményektől. Ez történt velem is.
Carrie anyját gyűlöltem. Szó szerint. Milyen anya az ilyen? Legszívesebben megöltem volna az elején. Nem csoda, hogy ilyen lett a lánya… Billy-Chris párosról ne is beszéljünk. Azokat is utáltam. Sue szimpatikus volt, vele egyszerű volt azonosulni. A helyében én is hasonló képpen cselekedtem volna. És akkor beszéljünk Carrie-ről. Sajnáltam, rettentően. Több percig nem írtam tovább az értékelést, igazából nem tudtam folytatni… Sajnáltam mert egyszerűn mást nem tudtam tenni. Miért bántunk egy olyan embert aki kicsit más mint mi? Mindenkit lehetne piszkálni valamiért. Nem belerúgni, hanem segíteni kell az ilyen embereknek! Honnan tudjuk milyen a másik, ha meg sem ismertük és már ítélkezünk felette?
Elgondolkodtatott a könyv és felnyitotta a szemem milyenek is az emberek. Kegyetlenek. 5/4,5

>!
Irasalgor
Stephen King: Carrie

A Carrie nem horror. A Carrie egy tökéletes realista regény, amely bemutatja, hogy vannak helyzetek, ahol a társadalmi és lélektani konvenciók okozta nyomásból már nincs kiút, hiába próbálunk helyesen cselekedni, vannak esetek ahol a tragédia elkerülhetetlen, ahonnan csak katasztrófa útján tisztulhatunk meg. A Carriet nyugodtan nevezhetnénk egy modern korban megírt Édes Annának, amely ugyanúgy bemutatja mi vezetett a kitöréshez, mind társadalmilag, mind pedig lélektanilag, mint Kosztolányi klasszikusa. King ráadásul úgy építette fel a regényt, hogy az folyamatos feszültséget tudjon generálni az olvasóban, és még cselekményesen is érzékeltesse a mondanivalóját. Ehhez ugyan felhasználta a fantasztikumot, de csak, mint eszközt, hogy maximálisan utat találjon a szívünkhöz, mert úgy tűnik, a való élet történéseivel már képtelenek vagyunk elgondolkodni azon, hogy miért is bántjuk a gyengébbet, és miért fogadjuk el ezt teljesen természetesként, ameddig a tragédia meg nem történik?

Értékelés: 9/10
(Később blogban)

>!
Lunemorte MP
Stephen King: Carrie

Na nem gondoltam volna,hogy megtaláljam kedvenc íróm első művében máris a másik lehetséges énemet…

Carrie…Én már csak valóban megértelek. Ha léteznél,legjobb barátnőm is lehetnél. Sokáig azon morfondíroztam,nem-e a régi naplómat olvasom regény helyett…Aztán kiderült persze,hogy nem…Akár én is lehetnék ez a lány. Talán Stephen King is teremthetett volna…

Miért ilyen kegyetlenek az emberek? A fiatalság NEM mentség!!! Akkor igenis nevelje meg a szülő a gyerekét,mint sem hogy elkényeztetett,szívtelen kis nyomoronccá váljék. De a másik véglet sem jó…Amikor a szülő bántja a gyermekét,érezteti vele,hogy mennyire gyűlöli és legszívesebben megölné. Saját hibáit rávetíti a vérére,akit utál…
Ez a „meneküljünk a kereszténységbe és bolonduljunk meg " elv King későbbi könyveiben is megjelenik. Ez még nem annyira kidolgozott,de a többi már teljes mértékben az. :)
Ami nem tetszett az az,hogy az Írásról-t hamarabb olvastam és ebben King bácsi lelövi a saját poénját. A lényeget…
A legnagyobb pozitívum még az,hogy folytatást sejtet az író. :) Vajon van valamilyen folytatás? (Lehetséges,hogy nincs…De jó ezen elgondolkozni.)

5 csillagot megérdemli az alapötletért,bár néhol hagy némi kívánni valót maga után.

11 hozzászólás
>!
Kikiriki
Stephen King: Carrie

„Mi van akkor, ha vannak még hozzá hasonlók? Mi lesz akkor a világgal?”
Kavarognak a gondolatok a fejemben, és két ellentétes oldal próbál győzni bennem:
1) Egyesek teljesen megérdemelték azt, amit kaptak. És mivel ez egy horror, elfogadható az öldöklés. Carrie teljesen jól cselekedett.
2) Bánt, hogy szinte egy egész város pusztul el. Mert rengeteg embernek semmi köze sem volt ehhez. De legalább akkor ő is meghalt. Különben nem tartottam volna igazságosnak.
Szóval nem tudok dönteni, egyszerre mindkettőt érzem.
Ez volt az első könyvem az írótól, de nem az utolsó! Teljesen rendben volt. Tetszett a felépítése, de azért nem vezetném be minden könyvnél. Ennél viszont helytállt és különleges volt.

>!
eme P
Stephen King: Carrie

Nem vagyok nagy horrorolvasó, így nem sok fogalmam van a műfajról, de erről a regényről nyugodtan ki merem jelenteni, hogy nem tartozik a kategóriába. Ha meg igen, akkor az eddigi olvasmányaim elég nagy hányadát is el kellene látni ezzel a címkével.
Maga a regény egy sok szempontból sablonos, mondanám tipikusan amerikai, de inkább tipikus amerikai díszletek között játszódó tipikusan emberi szituáció és az ebből fakadó következmények megragadása. A telekinetikus száltól eltekintve, bármennyire ijesztően hangzik, szinte hétköznapi helyzetről van szó. Egy bizonyos közösség normáitól való eltérésről és ennek katasztrofális következményeiről: kirekesztésről, megalázásról, kegyetlenségről, az ember tűrőképességének határairól, elfojtott érzelmekről és ezek erőszakba fúló kirobbanásáról. És még azt sem mondhatjuk, hogy King nagyon eltúlozta a katasztrófa nagyságát, elég ha a ma már szinte heti rendszerességgel jelentkező ámokfutásokra, vallási tébolyba zsongított emberek sokaságára, különböző traumák okozta lelki sérülésekre és az ebből származó, emberi ésszel sokszor felfoghatatlan tettekre gondolunk. Na ez az igazi horror, ami Kingtől függetlenül hatással tud lenni rám. Magát a könyvet nem tartom remekműnek, és nem csak azért, mert King a tőlem távol álló természetfölötti beemelésével próbálja minél látványosabbá és fogyaszthatóbbá tenni Carrie történetét. Ezt némiképp ellensúlyozza a realisztikusság látszatára való törekvés, a dokumentarista próza technikájának utánzása. Az elbeszélés így nem a meglepetésre, a cselekmény fordulatosságára, a csattanóra épít, hiszen számos előre utaló jel és konkrét utalás, de idősíkváltás is van a regényben, amely világossá teszi a következményeket. King arra kíváncsi, hogyan jutunk el a katasztrófáig. Nos itt bizony vannak hiányosságok, úgy karakterábrázolásban, mint cselekményvezetésben, a már említett sablonosságról nem is beszélve. Nem ártott volna egy kis kidolgozottság, árnyalás. Túl kevés volt ez egy ennyire komoly témához.

>!
Virág_Blogger P
Stephen King: Carrie

Nem egy könnyen felejthető olvasmány, az biztos. Egy hónap távlatából, már az értékelés írása alatt is képes visszahozni azt a hangulatot, amit maga a könyv olvasása hozott ki belőlem, és egyszerűen úgy érzem, hogy megint ki kéne nyitnom, és bizonyára még többet találnék a sorok mögött, mint eddig, mert tele van részlettel és mondanivalóval. Első Kingem volt, és rögtön sikerült megnyernie a különleges, sajátos stílusával és írásmódjával, de leginkább persze magával a történetével, és a kivitelezésével, amibe valamiért egy ponton sem bírok belekötni. Mivel nem akarok spoilerezni, ezért a cselekményről magáról nem mondtam sokat, és így csak azt tudom elismételni, mint amit eddig már többször is a poszt alatt: elképesztő, ahogy King mindent felépített, részletesen kidolgozott és összefűzött, engem pedig különösen megfogott a dolog lélektani vonulata. Ez töltött életet a Carrie-be, amitől nem egy üres sztori lett, vagy egy jó történet váza, hanem egy kerek egész. Úgyhogy ha még nem olvastál Kinget… rajta, most kezdd el!

Bővebb értékelésemet a könyvről a blogomon olvashatod: http://neverletmegobyviranna.blogspot.hu/2016/10/2016-h…

Snitt: https://snitt.hu/ertekelesek/300656

>!
Lanore P
Stephen King: Carrie

El sem hiszem, hogy 4 csillagot adok egy King könyvre!! Hiszen eddig ő volt a mumusom!! És most megtört a jég, ez a történet végre megfogott, nem éreztem úgy, hogy feleslegesen hosszúra van nyújtva végtelen körmondatokkal, és nem zavart a nyers stílus sem. Horrornak nem nevezném, de végig fenntartotta a feszültséget, még úgy is, hogy a film(ek)et már láttam, így nem volt nagy meglepetés, de Carrie és az anyja közti kapcsolat a lapokon talán még jobban bizarrnak tűnt. Hihetetlen, hogy ezt mondom, de jöhet a többi könyve, persze csak jól átgondolva a választást! :)

24 hozzászólás
>!
AniTiger MP
Stephen King: Carrie

Olvasmányos volt, gyorsan haladtam a könyvvel, de be kell vallanom, hogy nem egy pörgős regény. Szerintem nagyon „első könyv” jellege van, noha ez nem az író első könyve, hanem az első megjelent könyve! (Érdekesség: a 4. regénye.)

Nem szórakoztatott, nem is élveztem a regény olvasását, de azt se merem kijelenteni, hogy a horrorisztikus részei hatottak volna rám. Olyan… semmilyen volt. So-so könyv, de mivel régóta érdekelt, örülök, hogy elolvastam.

spoiler

Sokkal bővebben:
https://hagyjatokolvasok.blogspot.com/2018/07/stephen-k…

>!
Európa, Budapest, 1995
282 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630757613 · Fordította: Hamvai Kornél

Népszerű idézetek

>!
Dün SP

– Egyáltalán, alig akad valaki, akit foglalkoztat, hogy amit tesz, fájdalmas másoknak! Az emberek nem lesznek jobbak, legfeljebb okosabbak. Ha pedig okosabbak, ugyanúgy kihúzkodják a légy szárnyát, csak ravaszabb indokot találnak hozzá.

96. oldal (Európa, 1995)

>!
Lunemorte MP

A rút kiskacsát nem emelik gyengéden magukhoz a társak, hogy azután beállítsák a sorba; ellenkezőleg, gyorsan és könyörtelenül elűzik maguk közül.

Kapcsolódó szócikkek: bullying
>!
Irasalgor

Csakhogy a sajnálat tüneti kezelés. Az ember sajnálja, hogy mellélötyköli a kávét, vagy elrontja a játékot azzal, hogy sorozatban egyetlen bábut sem talál el bowlingozáskor. Az igazi bánat azonban ritka, mint az igazi szerelem.

153. oldal

>!
Lunemorte MP

Egész ember szeretnék lenni, mielőtt túl késő…

>!
Lunemorte MP

Emeld fel tudatalattid szőnyegét, és söpörj alá mindent. Agyő.

>!
Izsák

Jézus a falról néz le rám
De arca hideg, mint a kő;
Mért érzem olyan
Egyedül magam,
Ha szeret, ahogyan mondja ő?

84. oldal

>!
Virág_Blogger P

Rock 'n rollt hallgatott a rádióban. Megkísértette őt az Antikrisztus.

67. oldal

>!
Lunemorte MP

Veszélyes és beláthatatlan dolgot csinált: kitört a maszkból, és felfedte az arcát.

48. oldal


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Rácz-Stefán Tibor: Fogadj el!
Michelle Hodkin: The Unbecoming of Mara Dyer – Mara Dyer eszmélése
Dan Wells: Fragments – Töredékek
Peter Clines: 14
Joe Hill: Szarvak
Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos
Blake Crouch: Wayward Pines
Ania Ahlborn: Vértestvérek
Becca Fitzpatrick: Black Ice – Tükörjég
Josh Malerman: Madarak a dobozban