Borzalmak ​városa 86% 1117 csillagozás

A könyv olvasása előtt, bevallom, nem olvastam el a fülszöveget, és a véleményekbe se nagyon olvasgattam bele, így meglepődtem, hogy vámpírokról szól a történet. A kívülálló, vagy az Az olvasása után azt hittem, itt is King-szerűbb gonosz lények lesznek; a vámpírtörténetek eléggé lerángott csontnak tűnnek nekem. Viszont Kingnek mégis sikerült már az elején megragadnia a figyelmemet, és végig fent is tartani. Izgalmasan építette fel az eseményeket, a történet nem lassult le, épp ellenkezőleg. A karakterek is ismét sokszínűek és életszerűek lettek, bár az elején nehéz volt követni, hogy ki kicsoda, mert túl sok szereplő lett bemutatva túl hirtelen. A kiégett író, az elfáradt tanár, a vidéki orvos, a rosszkor rossz helyen lévő gyerekek… Minden karakter érdekes és hiteles lett, akik bármelyik kisvárosban megtalálhatóak.
Egy kisebb gondom volt a könyvvel, amelyet már több King könyv esetén tapasztaltam, hogy míg a végkifejlethez vezető út lassú és hosszú, maga a megoldás viszont gyors és túlontúl egyszerű spoiler. Viszont ez nem vont le sokat az olvasási élményből, kárpótolt a hozzá vezető izgalmas út.

Minden egyes King-olvasás alkalmával eljátszom a gondolattal, hogy mi lett volna, ha az adott kötet kerül tőle elsőként a kezembe. Nos, legutóbb A kívülálló – mondjuk így – okozott egy hangyányi csalódást, úgyhogy fokozott kíváncsisággal vetettem magam Jerusalem's Lot történetébe és meg kell mondjam, napokra befészkelte magát az agyamba, hovatovább okozott pár kellemetlen, szorongós percet is – ha mindezt ki tudja váltani egy-egy újabb ismerkedés alkalmával, akkor nálam már eleve jó pontról indul az Öreg, ezzel együtt viszont röviden és bátran elmondható a Carrie után sorrendben második megjelent SK-regényről, hogy igenis I-J-E-S-Z-T-Ő. Úgy sejtem, hogy ha ezt olvasom tőle elsőként, egy jó darabig biztosan nem térek vissza hozzá.

Őszintén szólva egyáltalán nem kedvelem a vámpíros történeteket, ez viszont nagyon sodort magával minden, a címből kivehető borzalom ellenére is. Eleinte tartottam attól, hogy egy újabb túlírt, feleslegesen érdektelen szócsépléssel teli mese lesz ez, de aztán szépen, lassan beindultak az események, minden a maga paranormális voltában történt, ahogy azt a jó öreg Mestertől már megszokhattuk. Ismételten egy végletekig kidolgozott, az utolsó oldalakig feszített cselekményű, aprólékos és finomra hangolt könyvet olvashattam idei évem talán legnagyobb felfedezésétől, újdonsült kedvencemtől. Biztos, hogy idővel újraolvasom majd, ugyanis eléggé rabul ejtett és kedvenc is lett. Kiváncsi vagyok, mit tartogat az év utolsó hónapja kettőnk részéről, mivel István nálam visszatért a játékba. Oké, hogy elég para a sztori és minden hozzávalót tartalmaz, amitől King az King, de pont ezért szeretem.

Szeretem a vámpíros történeteket és ez egy igazán jó könyv volt, izgalmas nagyon, félelmetes jelenetekkel. Olvastatta magát. Persze itt is előfordult a sok sok “felesleges” rész…persze lehet csak számomra :D emiatt is éreztem a végét olyan gyorsnak. Főképp, hogy kb. 300-350. oldal körül éreztem azt, hogy beindulnak jobban az események. Nem vette át számomra az első helyet…azon még mindig a Tortúra àll, de mindenképp megéri elolvasni. Talán majd pár év múlva megint neki ugrok :D

Gyermekkorom egyik kedvence. De amúgy tök normális vagyok. :)

„Koporsó a te nyoszolyád, alulról szagolsz ibolyát…"

Őszintén szólva sohasem gondoltam volna korábban, hogy majd terhesen Stephen King-től fogok olvasgatni. Azt meg még kevésbé, hogy be is fog jönni. Sokan ilyenkor ilyen-olyan nyálasabb könyvekre buknak, szerencsére nálam nem ez a helyzet…
Ebbe a történetbe viszonylag mégis nehezen rázódtam bele, mindig volt hirtelen valami fontosabb elintéznivaló, másik könyv amit előrébb vettem. Pedig a sztorival semmi gond nincs, elég kemény horror. A Mester egyik kihagyhatatlan írása ez a rajongók számára…
Volt egy-két kérdőjel számomra olvasás közben, de a vége is folytatásért kiált…Na majd egyszer, hátha…
Az elején azt gondoltam, hogy jé, ez csak egy újabb kísértetházas horror, ooké. Szerencsére továbbra is maradtam nyájas, hűséges olvasó és tovább olvastam a kötetet. Ez jóval több ennél…

Jobb volt, mint amire számítottam.
Szokásosan kicsit hosszú, kicsit túlírt.
Egy egész városnyi embert meg kellett ismerni, hogy aztán spoiler… A főszereplők karaktere pedig nem volt elég kidolgozott.
Nem unatkoztam, bár olyan nagyon nem is kötöttek le az események. Az hozzá tartozik, hogy valamelyest rémlett még Jerusalem's Lot története (valamelyik filmből, meg az Éjszakai műszak egyik novellájából), és amúgy sem szeretem a vámpíros történeteket.
Mindezek ellenére, és azt is figyelembe véve, hogy ez egy 1975-ben íródott könyv, jó volt.

Este 6 kor elkezdtem és másnap reggel 8ra befejeztem.
Fogalmam sincs miért.

Nem sok könyvet olvastam még Kingtől. Édesanyámnak kedvence de csak a régebbi történetek. Az eleje lassan indul be. Időnként úgy éreztem felesleges és unalmas ennyire részletesen leírni az embereket és a kisvárost.Vártam,hogy mikor fog beindulni. Amikor végre eljött ez a rész és kezdett izgalmas lenni szaporodni a vámpírok száma már értékelni tudtam e aprólékos leírást. Egyre jobban keltette a feszültséget,izgalmat.A befejezés kissé csalódás volt valahogy nagyobb durranásra számítottam több feszültségre. Ahhoz képest mennyi időt szentelt a történet elejére valahogy gyorsan lerendezettnek éreztem a végét. Ezt a könyvét én nem fogom újra olvasni de van még jó pár amivel meg lehet ismerkedni még.

Nos, elmaradtam ennek az értékelésével, de nem véletlenül. Ez volt az első King könyvem bevallom. Izgalmasnak találtam kb a felétől, de nem tudtam hova tenni. Lehet túl sokat vártam tőle? Vagy mert nem tudtam, hogy vámpíros lesz? Engem egyáltalán nem hoznak lázba a vámpírok :( Valószínű emiatt nem éreztem annyira át ezt, ami tuti az én hibám.
Kezdődött a soook sok sok szereplővel, akik közül csak páran ragadtak meg. Azt se tudtam néha kire tér vissza :) Talán kicsit később összeállt a kép jobban és a felétől elkezdtek potyogni a „hullák” és beindultak a dolgok. Nagyon részletesen le lettek írva a szereplők, a helyszínek, az érzések. Megértettem miért is olyan nagyszerű írő Mr.King :) De azért ez még nem az a könyve amitől én hátast dobok :P Legalábbis nagyon remélem, lesznek majd tényleg „borzalmas”, libabőrös olvasásaim tőle :) Igazából ez is tetszett, izgalmas volt és ha nagy vámpír fan lennék, akkor lehet ez lenne a kedvenc könyvem :P Nah majd legközelebb ☺️

Nem olvastam el előzőleg a fülszöveget, így némiképp meglepett a könyv vezérfonala.
A King életmű második kötete is végig lekötött. Különösen tetszett, hogy Salem's Lot legutolsó lakójának is aprólékosan ki volt találva valami tömör kis élettörténet. Ahogy a legtöbb korai King-művet, ezt is élvezettel olvastam, pláne, hogy az egyik kedvenc klasszikus rémtörténetem szolgált valahol alapjául a cselekménynek.