Az 1145 csillagozás

Stephen King: Az Stephen King: Az Stephen King: Az Stephen King: Az Stephen King: Az Stephen King: Az Stephen King: Az

Heten ​voltak, gyerekek – mind a heten a másság számkivetettjei: Bill, a bandavezér, mert dadogott; Ben, akit kövérsége miatt csúfoltak; Richie, aki mindig előbb jártatta a száját, és csak azután gondolkodott; Stan, akit zsidósága miatt közösítettek ki a többiek; Mike, akit a bőre színe miatt; Eddie, aki félt, szorongott, és persze súlyos asztmás volt, és végül az egyetlen lány, Beverly, aki csak szegény volt, rossz ruhákban járt, és akit az apja ütött-vert, testileg-lelkileg terrorizált. Ők jöttek össze, kötöttek életre-halálra szóló barátságot és vérszövetséget, ami oly nagy erőt adott nekik, hogy még a város életét pokollá tevő, huszonhét évenként feltámadó, gyermekekkel táplálkozó, ezerarcú szörnnyel is szembe mertek szállni odalenn, a város alatti kiismerhetetlen csatornarendszer labirintusában. Meg is sebesítik Az-t, majd felnőttként, drámaian megfogyatkozva újból visszatérnek, hogy gyermekkorukban tett fogadalmukat megtartsák, s ha lehet, egyszer s mindenkorra végezzenek… (tovább)

Stephen King: It

Eredeti mű

Eredeti megjelenés éve: 1986

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Debrecen, 2019
1184 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634058045 · Fordította: Hamvai Kornél, Kiss Annamária, Koppendorfer Noémi, Szappanos Gábor, Szántó Judit
>!
Európa, Budapest, 2019
1200 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635041060 · Fordította: Hamvai Kornél, Kiss Annamária, Koppendorfer Noémi, Szappanos Gábor, Szántó Judit
>!
Európa, Budapest, 2018
1184 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634058045 · Fordította: Hamvai Kornél, Kiss Annamária, Koppendorfer Noémi, Szántó Judit, Szappanos Gábor

9 további kiadás


Enciklopédia 150

Szereplők népszerűség szerint

Krajcáros, a bohóc (Pennywise) · Richie Tozier · Bill Denbrough · Ben Hanscom · Eddie Kaspbrak · Dick Hallorann · Beverly Marsh · Stan Uris · Mike Hanlon · Mikulás · George Denbrough · Henry Bowers · Adrian Mellon · Audra Denbrough · Böfi Huggins · Dave, a taxis · Don Hagarty · Norbert Keene (Mr. Keene) · Patrick Hockstetter · Patty Uris · Sonia Kaspbrak

Helyszínek népszerűség szerint

Derry · Los Angeles · Maine · Bangor, Maine, USA · Haven, Maine, USA


Kedvencelte 367

Most olvassa 278

Várólistára tette 490

Kívánságlistára tette 515

Kölcsönkérné 14


Kiemelt értékelések

>!
Nikolett0907 P
Stephen King: Az

„Talán nincs is olyan, hogy jó barát meg rossz barát – talán csak barátok vannak, olyanok, akik az ember mellett állnak, ha megsérül, és akik segítenek, hogy ne legyen olyan magányos. Talán értük mindig érdemes aggódni, reménykedni, őértük érdemes élni. Talán még meghalni is, ha úgy kell lennie. Nincsenek jó barátok. Nincsenek rossz barátok. Csak olyan emberek, akik házat építenek a szívedben.”

Az első amit megjegyeznék, hogy imádom ezt a borítót, meg se néztem ki írta, vagy miről szól…csak megvettem, mert a egész szín hatás rabul ejtett…aztán persze rá jöttem mit is vettem kézbe, de nem bántam meg …..

Jesszusom ….életemben nem féltem ennyire egy könyv olvasása közben.
És a legjobb az egészben, hogy egy nagyon hosszú repülő útra vittem magammal.

Azt nem tagadhatom, hogy életem legnagyobb döbbenete volt, mikor rájöttem, hogy az emberek egyik legnagyobb rajongásának személye, Stephen King számomra is tudott tetszetős regényt írni.
Azt hittem, hogy pár hónapja olvasott Carrie című kötete pont megfelel az ízlésemnek, néhol sokkoló, de pont annyira borzogató, hogy eltudom viselni és nem okoz maradandó rémálmokat.
Viszont evvel a kötetével átlépte ezt a határt, őszintén szólva nálam még áll a karácsonyfa és bizony teljes pompájával égettem egész éjjel az égőket rajta, mert csak így tudom nyugodtan átvészelni az a kemény két órát alvással. :D

Maga a gonosz „csodálatos” karakter. Nem tudom milyen lehet a történetből készített film, de most már pont ezért ,nagyon kíváncsi vagyok rá, mert ha csak rá gondolok a hideg futkos a hátamon, ezt pedig nagyon szeretem. Igen tudom kicsit beteges, de aki engem ki tud akasztani díjat érdelem. :)

A gyerekeket nagyon megkedveltem, de végig úgy éreztem a történet csúfot űz belőlem, valami groteszk vonzalmam volt a cselekmény szállal és mégis taszított egyben.
Szerencsére nem kell sokat várni, pár fejezet után arcul csap az első komolyabb történés, szinte levegőt sem mertem venni, csak pislogtam….

Hogy igazán átérezzem, meg kellett emésztenem az olvasottaket és meg kellett értenem, hogy az Az jóval több, mint gyermeki énünk rettegett szörnyűségeinek életre keltésével összemosott olcsó horror-sztori. Egy igen kemény társadalomkritika a javából. Aprólékosan és nagyon részlet gazdagon kidolgozott. Egy álmos, kisváros képe tárul elénk, megfűszerezve az emberi én vérszomjas ösztönrendszerével, hamis érzelmi szálakon függő, problémás családokkal és a kamasz lét minden szörnyűségével, mely önmagában is eléggé riasztó, nem kell hozzá még a sok vér és borzalom.

Nem csak a terjedelme miatt, hanem maga az egész történet felépítése miatt is azt éreztem, ez a könyv súlyos, néhol emészthetetlen és gyomorforgató. De akkor miért tetszett ennyire, és miért olvastam volna még?

Erre csak annyit felelhetek, elvagyok cseszve, ezt majd a szüleimnél meg is reklamálom, de addig is egy élmény volt, minden rettegett szálával és bugyrával. Végre borzonghattam és ezt köszönöm a kedves írónak. Kedvenc!

16 hozzászólás
>!
Bea_Könyvutca P
Stephen King: Az

Tetszett is, meg nem is. Na jó, azért leginkább tetszett.

Ez a Stephen King által megformált gonosz mindig nagyon ijesztő és hátborzongató és mindezek mellett mindig nagyon valóságos is.

A gyerekfőszereplőket imádtam, és most arra is rádöbbentem, hogy ez a könyv hatalmas nagy inspirációforrásként szolgálhatott a Stanger Things-hez.

A befejezésnek volt egy nagyon bizarr eleme, amit nem igazán tudtam hova tenni, de amúgy lehet ezt nekem nem is kell sehová sem eltennem, de nagyon furi volt, az biztos.

Az új filmre kíváncsi leszek, bár azt most megmondom, hogy nagyon sok mindent nem igazán lehet majd a filmvásznon visszadni a könyvből, de persze azért örülnék, ha nem nekem lenne igazam. :)
http://konyvutca.blogspot.hu/2017/07/ezeket-is-olvastam.html

24 hozzászólás
>!
mate55 
Stephen King: Az

Bár a fanyalgók, a sznobok, az önmagukat kritikussá kinevezők, és hivatásos bírálók idegenkednének, én azonban kijelentem, hogy teljes mellszélességgel (mellbedobással, ha hölgy lennék:) egyetértek King-el. Ugyanis szerinte: a legerkölcsösebb, legkonzervatívabb műfaj a horror. Bár lélekfacsaróan, és ugyan tabukat döntögetve, de alapjaiban szinte biblikus módon oszt igazságot. Amolyan Ószövetségi stílusban. Mint jelen esetünkben is. Mert ez itt kérem egy igazi klasszikus. Mint Ciccollina tudjátok hol. És illik is úgy kezelni. A kilencvenes évek minden báját és szépségét magán hordozó könyvet olvashat a „nagyérdemű”, méghozzá alaposan megtámasztva riasztó és taszító rémálomi hangulattal. Tudod milyen érzés az igazi rettegés? Amikor a heréid vissza akarnak húzódni a gyomrodba (legalábbis a férfiembereknek, a volt NDK-s úszónőknek, vagy, mint Caster Semenyának) Mégis egy kicsit úgy érzem, főként fiatalabb olvasóinknak be kell számolnom erről a számomra „kedves és vidám” horror könyvről. Hogy vidám? Igen, nagyon aranyos és kedélyes kis története van. A bennünk lapuló félelemre építő, minden idők egyik leghátborzongatóbb és legnagyszerűbb rémkönyve. Ízig-vérig ’90-es évek, annak minden szépséges és kedves jegyét felvonultatva. Ügyesen működik, egész egy kicsit, megmelengeti a szívet, és horror létére igen csak felvidít minket. Mert megvan a varázsa. Szórakoztató, és egyben idegfeszítő, kellemes időtöltés, bár azt hiszem, ez nektek, Kedves Moly ismerőseim, nem újdonság. Hiszen mindenki olvasta már, ugye? Ha nem, akkor azonnal bepótolni. Hihetetlenül van tálalva: nem kell lubickolni a gusztustalanságban, de mégis megretten az ember, és nem hagyja, hogy elégedetlenül morgolódjunk. Hiszen realisztikus szórakozásnak készült, és eme célja meg is valósult. Mindenkinek ajánlom, mert gondtalan kikapcsolódást ad (a maga kis 1400 oldalával), és még a horrortól rettegők is valószínűleg meglelik benne a szépséget. Legalábbis remélem. Mert ugyebár a remény nyal meg utoljára.

15 hozzászólás
>!
Lorenza_Pellegrini
Stephen King: Az

Most néztem meg a filmet, és beugrott róla hogy hű, a könyvön is mennyire paráztam amikor olvastam. Nekem ez a legfélelmetesebb horror-rémálom talán ami a kezembe került, mert annyira valóságos és elképzelhető az egész történet. Sosem rajongtam a bohócokért azóta sem. De a másik oldalról nagyon szép is ahogy a gyerekek barátságát ábrázolja.

4 hozzászólás
>!
Inpu
Stephen King: Az

Kíváncsi vagy, miért állítják egyesek, hogy túlságosan is elmosódott a határ szépirodalom és lektűr vagy szórakoztató irodalom között? Hogy miért hangzik el alkalomadtán, hogy a „könnyű” műfajt színvonalasan művelni minden, csak nem könnyű? Hogy a sci-fi vagy a thriller az irodalomnak nem szükségszerűen inferior ága? Hát, kedves olvasó, első lépésként vedd akkor kézbe Stephen King alábbi kultikus művét, és készítsd fel magad lélekben…

Az Az (amúgy már önmagában is szenzációs ez a deiktikus címválasztás!) mindenekelőtt egy roppant vicces könyv. Csúfot űz olvasójából. Mert hát milyen beteg, horrorisztikus történet kíván négy számjegyű oldalszámmal jellemezhető terjedelmet? A válasz nem várat magára túl sokat: éppen csak három-négy fejezeten kell átrágnunk magunkat, hogy megértsük, az Az jóval több, mint gyermeki énünk rettegett szörnyűségeinek életre keltésével operáló olcsó horror-sztori, vagy mint egy kuloulrofóbia-szakkönyv. Ez (vagy Az?) kérem, társadalomkritika és szociometria a javából. Aprólékos, a legapróbb részletekig kidolgozott. Benne egy álmos, végtelenül provinciális, ám elfojtott múltjában fulladozó amerikai kisváros képe tárul elénk, megfűszerezve az emberi én atavisztikusan vérszomjas ösztönrendszerével, hamis érzelmi szálakon függő, elcseszett családokkal és persze a kiskamasz lét minden szörnyűségével, mely önmagában is eléggé riasztó, nem kell hozzá még vér és húscafat is.

Rendkívül jó megoldás az idősíkok összeolvasztása, hogy a történések láncolata a gyermekkori visszaemlékezések és a felnőttkori jelen párbeszédében bontakozik ki. s így halad fej fej mellett egészen a záró epizódig. Stephen King kifogyhatatlan írói ötlettárát példázza, hogy a múlt és jelen összefonódását a fejezetek egymásba úsztatásával is hangsúlyozza: a megkezdett, majd az időskála más szegmensében lebegő következő fejezet első szavaival teljessé váló mondatok egyben a feszültség fokozásának hathatós eszközei. Az író teremtő erejét tükrözi, hogy története mindvégig következetes, s nem túlzás azt állítani, hogy világos kozmogóniai rendszerbe ágyazott.

Senkit sem szeretnék megfosztani az élvezettől, aki még nem olvasta az Az-t, így hát óvakodok attól, hogy konkrét motívumokról regéljek, rébuszokban beszélni pedig csak üres fecsegés lenne, tehát beszéljen maga helyett inkább a könyv: kellemes borzongást kívánok!

U.I.: hiányérzetem egyedül akkor támadt, amikor a nőiességének tudatára ébredő Beverly Marsh sajátos módszerrel pecsételi meg a hat fiúval való összetartozását, s kiderül, hogy én nem vagyok közöttük…

1 hozzászólás
>!
Naiva P
Stephen King: Az

Ejha!
Ilyen az, amikor az olvasó egy ilyen könyv után nehezen jut szóhoz. Szeretek olvasni Stephen King-től. Akkor is, ha nem olyan gyakran teszem. Ezzel a könyvével pedig évek óta szemezek, de soha nem volt elég bátorságom a kezembe venni. Már csak a terjedelme miatt sem. Valóban hosszú. Alapos, aprólékosan mesélős, részletekig tartalmas és az idősíkok közötti váltás, csak fokozza az izgalmakat. Nem egyszerű olvasmány, de megéri egyszer elolvasni.
Szerintem Stephen King nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az emberek nagy része (nem csak a gyerekek!) utálják a bohócokat és/vagy félnek tőlük. spoiler
Aki már olvasta a könyvet és látta is a filme(ke)t, tegye a szívére a kezét, és vallja be nyugodtan könyvben mennyivel alaposabb, jobb, élvezhetőbb történet. Egyrészt az összefonódások, másrészt olyan, jeleneteket, belső gondolatokat tartalmaz, amelyek – mai, modern technika ide, vagy oda – de egyszerűen megfilmesíthetetlenek. Nem állítom, hogy nincs előnye egy filmnek, hiszen ad legalább valamilyen látványalapot a könyvhöz. Segít elképzelni a jeleneteket, a szereplőket. A történet szereplői főként hátrányos helyzetű gyerekek. Talán éppen ezért olyan felkavaró a könyv.
Viszont gyakran úgy éreztem, hogy ezek a gyerekek, jóval érettebbek a koruknál.
King könyveinél nagy szerepet játszanak az emberi félelmek, valamint az emberi kapcsolatok boncolgatása.
Most már tudom, hogy a könyv 1000x jobb.
Az 1990-es változat, mai szemmel gyerekes mozinak hat. Egyszerűen nevetséges. Az a legnagyobb bajom a filmekkel, hogy nagyon messzire távolodnak a könyv szellemétől, tartalmától. Szóval messze nem a legjobb King-féle filmes adaptáció. A könyv viszont meglepően az egyik legjobb King könyv, amit eddig olvastam. Kellőképpen sötét, eléggé borzongató és igazán felkavaró.

6 hozzászólás
>!
Angele P
Stephen King: Az

Na, én is olvastam az AZ – t, kétszer is. Gyerekkorom egyik kedvenc olvasmánya volt. Nekem nem tűnt túlírtnak. Fogalmam sincs tizenpár évesen hogyan tudtam elviselni a vastagságát, talán már akkor se voltam teljesen normális.

5 hozzászólás
>!
EssentialHencsi MP
Stephen King: Az

„Elhagyjuk Derryt, és ha ez egy regény lenne, akkor ez valahol az utolsó hat oldal tájára kerülne; lassan visszateheted a könyvet a polcra és elfeledkezhetsz róla!”
Mégis nehéz lesz megválni Derrytől, hiszen (most) két hétig az életem része volt; valójában persze mindig is az volt, legalábbis huszonöt éve mindenképp, többet éltem vele, mint nélküle.
Minden King-rajongónak megvan a maga kedvence, kinek a Végítélet, kinek a Setét Torony, nekem Az. Mert mindegyik egyezik abban, hogy monumentális horderejű, zseniálisan felépített klasszikus egy született mesélő tollából.
Az nagyon hosszú, mert King egyik szálból szövi a másikat, elindulunk egy történetből, aztán hirtelen egy másikban találjuk magunkat, hogy aztán mindenféle girbegurba úton keresztül visszacsöppenjünk az eredetibe. De hát kit érdekel, mikor annyira érdekes és izgalmas az összes!
A gyermekkor vége, lehetne ez is a címe, ha egy másik zseni nem stoppolta volna le magának. Mert bármennyi szörny és vér és gyilkosság történik ebben a könyvben, a lényeg ez: hét kiskamasz felnőtté válása. És érdekes (nem, nem is érdekes, teljesen természetes), hogy az összes általam olvasott vélemény, kritika, esszé, mittoménmi egyezik abban, hogy írójának jobban tetszett a gyerekekről szóló rész, mint a felnőttekről. Nekem is, hiszen mindnyájan vágyunk vissza azokba az évekbe, amikor önfeledten élvezhettük a nyarat, ami egy örökkévalóságnak tűnt, pedig csak röpke két és fél hónap az egész, az istenit neki, hiszen az felnőttkorban két szempillantás! Visszavágyunk, még akkor is, ha a csatornában leselkedik ránk a Gonosz, ha Henry Bowers-ek vesznek körbe minket, akkor is, mert gyereknek lenni jó.
Nehéz lesz elszakadni Derrytől, talán sose fog sikerülni, de nem bánom, mert a lelkünk mélyén mind ott lebegünk együtt.

8 hozzászólás
>!
Anarchia_Könyvblog 
Stephen King: Az

Stephen King: Az című könyve, elemi erővel hat az olvasóra. Igazi mestermunka, amelyben – mint, ahogy sok más munkájában is –, több esetben az olvasóra hagyja, hogy mit gondoljunk az adott szereplőiről, a történet mondanivalójáról. A könyv hosszúsága mindenképpen kellett ahhoz, hogy megértsük azokat a lelki vívódásokat, amellyel felruházta a történetben megjelenő hőseit, vagy éppen a gonoszt. Nemhiába, ez a kedvenc kötete sok embernek Kingtől. Minden benne van, ami őt jellemzi és pontosan ezért képtelenség visszaadni filmben, vagy akár sorozatban a gondolatait. Sokan egyetértenének velem, ha azt írom, a horrormester karrierjének, legnívósabb és leggrandiózusabb áttekintése az AZ. Bár benne van a sajátos, eleinte nehezen induló történetépítés, amivel sokan nincsenek kibékülve, azonban, mint ahogy már említettem, ezek a kitekintések az ő sajátosságai, az ő védjegye.
(Zsófi)
Folytatás:
https://anarchiakonyvblog.blog.hu/9999/12/31/stephen_ki…

>!
Blissenobiarella
Stephen King: Az

Nem nagyon tudom megmondani, hogy miért csak most került sor arra, hogy elolvassam ezt a könyvet, elvégre úgymond „klasszikus”, és a belőle készült „Zs-kategóriás” tv-filmet is láttam többször, sőt, ez egyike azoknak, amit még szerettem is.

Ha eddig nem lettem volna Mr. King szerelmese, mostanra biztosan az lennék, de így… még a kedvenc-könyv listámat is frissítenem kell – egy pici sajnálattal ugyan, de a Rémkoppantók (egyébként megérdemelt) első helyét egyértelműen átvette az AZ.

Az első oldaltól kezdve imádtam minden sorát. King remekül ért ahhoz, hogy atmoszférát teremtsen, nagyon jól hozta az ’50-es évek vége hangulatot is, és nem utolsó sorban a nyáriszünet, és a 12 éves kiskölyök-lét hangulatát is.
Nagyon szerettem azokat a részeket az elején, amikor a gyerekek összeismerkedtek.
King remekül ért ahhoz is, hogy egy karakter jellemvonásait pár mondatban, látszólag felszínes információk segítségével kitűnően érzékeltesse, és ez a gyerekekről szóló részeknél számomra még hangsúlyosabb volt.
Külön szeretném kiemelni a könyv humorát, ami sokszor igen szarkasztikus, olykor pedig kifejezetten alpári – mégis, nem tudom másnak tekinteni, mint tökéletesen odaillő mondatoknak.
(Pl. "Az apa nagy rakás szar, a fiú a fing utána.")

Az AZ nagyon sok gondolatot fogalmaz meg (1400 oldalon illik is), és én nem feltétlenül nevezném elsősorban horrornak, hiszen egy-két fejezeten kívül nem is félelmetes egyáltalán. King könyveiben én mindig is azt szerettem, hogy bár műfaja szerint horrornak tekintendő,
de mégsem a félelemkeltésen, a borzongatáson van elsősorban a hangsúly, sokkal inkább az emberi történeteken. Így érzek az Azzal kapcsolatban is. A főszereplőink ezek a gyerekek, és a felnőttek, akik lettek belőlük. A történet az ő érzéseikről,
megélt viszontagságaikról, és természetesen a barátságukról szól. AZ az én olvasatomban mellékszereplő maradt. Valami, ami keretet ad a történetnek.
De nem csak róluk szól a könyv, hanem egyúttal Derry-ről is, hiszen a kisvárost is alaposan megismerjük történetével együtt.

Elképesztően sokrétű műről van szó, és teljesen esélytelennek tartom, hogy minden általam fellelt szempontot, gondolatot be tudjak mutatni az értékelésemben, ezek csupán az elsők voltak, amik eszembe jutottak, így talán a legfontosabbak is.

Nem tudok mást mondani, mint hogy ezt a könyvet mindenkinek érdemes volna elolvasnia, hiszen mély, izgalmas, szép, elgondolkodtató.
Óriási élmény volt.

Köszönöm, Mr. King.

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Vali

Talán, gondolta, nincs is olyan, hogy jó barát meg rossz barát – talán csak barátok vannak, olyanok, akik az ember mellett állnak, ha megsérül, és akik segítenek, hogy ne legyen olyan magányos. Talán értük mindig érdemes aggódni, reménykedni, őértük érdemes élni. Talán még meghalni is, ha úgy kell lennie. Nincsenek jó barátok. Nincsenek rossz barátok. Csak olyan emberek, akikkel együtt akarsz lenni, akikkel együtt kell lenned; olyan emberek, akik házat építenek a szívedben.

Kapcsolódó szócikkek: barátság
1 hozzászólás
>!
mandarina

Ha megfogná a kezem, lehet, hogy belehalnék a boldogságba.

5 hozzászólás
>!
TribeBubu

Nincsenek jó barátok. Nincsenek rossz barátok. Csak olyan emberek, akik házat építenek a szívedben.

2. kötet, 196. oldal, TIZENHATODIK FEJEZET — Eddie csúnya törése: 8 (Európa, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: barát · barátság · Eddie Kaspbrak
3 hozzászólás
>!
Citrompor P

Könyvet választani nem tréfadolog; alapos meggondolást igényel.

244. oldal (Európa, 2008)

Kapcsolódó szócikkek: könyv
>!
vilmos

(…) viharban minden kikötőnek örül az ember.

>!
Sansa I

(…) amire egyszer fény derült, azt már nem lehet visszatemetni…Vannak lezárt szobák is – de kulcs, az mindig kerül.

4 hozzászólás
>!
Blissenobiarella

– Apám azt mondta, hogy a Jóisten legjobban a köveket szereti az ő teremtett világában, meg a legyeket, a gyomnövényeket és a szegény embereket, azért csinált belőlük olyan rengeteget.

Egy az eltűntek közül: mese 1958 nyaráról

Kapcsolódó szócikkek: Mike Hanlon
>!
wolfsteps

Legjobban magunknak tudunk hazudni.

Kapcsolódó szócikkek: hazugság
>!
alexxy

Könyvet választani nem tréfadolog; alapos meggondolást igényel. A felnőtt annyit kölcsönözhet, amennyit csak akar, de a gyerek egyszerre csak hármat vihet el; és ha otthon kiderül, hogy valami dögunalmat szúrt ki, már késő.

>!
Lunemorte MP

A könyvtár szakon egy tudós professzor egyszer azt magyarázta nekünk: – Ha lábjegyzettel találkoznak, tapossanak a fejére, és öljék meg, mielőtt tovább szaporodna.

201. oldal, I. kötet (Európa, 2008)

1 hozzászólás

Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Dennis Lehane: Viharsziget
Anne Rice: Interjú a vámpírral
Peter Straub: Lebegő sárkány I-II.
Thomas Harris: A vörös sárkány
Shirley Jackson: Hill House szelleme
Jack Ketchum: A szomszéd lány
Ania Ahlborn: Vértestvérek
Lauren Beukes: Tündöklő lányok
Chuck Wendig: Halálmadarak
Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos