A ​ragyogás (A ragyogás 1.) 2227 csillagozás

Stephen King: A ragyogás Stephen King: A ragyogás Stephen King: A ragyogás Stephen King: A ragyogás Stephen King: A ragyogás Stephen King: A ragyogás Stephen King: A ragyogás Stephen King: A ragyogás Stephen King: A ragyogás

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​ragyogás pompás rémtörténet, amelyben minden hitchcocki klisé adva van: a Colorado-hegység egyik magaslatán a hó által a világtól elzárt szálloda, melynek története hátborzongató rémségek sorozatából áll; egy ún. „második látással”, vagyis ragyogással megáldott-megvert túlérzékeny kisfiú, aki azt is megérzi, ami csak történni fog, s érzékenységével jelen idejű fenyegetésként éli át, ami a múltban már megesett; az alkoholizmusából éppen kigyógyult apa, akinek labilis idegrendszere fokozatosan tovább bomlik, mígnem a Szálloda (amelynek történetét meg akarja írni) szelleme teljesen hatalmába keríti, s ezzel a pusztító szellemmel azonosulva családja megsemmisítésére tör; az elhatalmasodó tébolynak már-már természetfölötti őrületté fokozása, s ennek megfelelően olyan „képsorok”, amelyekhez hasonlók csak a Hitchcock-filmek tetőpontján találhatók; s végül – ha nem is mindenki számára – a megmenekülés.

A regényből sikeres film is készült Stanley Kubrick rendezésében, Jack… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1977

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2021
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634059165 · Fordította: Prekop Gabriella
>!
Európa, Budapest, 2020
440 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634059165 · Fordította: Prekop Gabriella
>!
Európa, Budapest, 2018
430 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634059165 · Fordította: Prekop Gabriella

14 további kiadás


Enciklopédia 39

Szereplők népszerűség szerint

Jack Torrance · Danny Torrance · Dick Hallorann · Edgar Allan Poe · Wendy Torrance · Michelangelo Buonarroti · Stuart Ullman

Helyszínek népszerűség szerint

Panoráma


Kedvencelte 542

Most olvassa 172

Várólistára tette 591

Kívánságlistára tette 487

Kölcsönkérné 8


Kiemelt értékelések

Nikolett0907 P>!
Stephen King: A ragyogás

„A gyerekeknél egyébként a szkizoid magatartás nagyon gyakori. Elfogadott, mert mi felnőttek kimondatlanul is úgy gondoljuk, hogy a gyerekek bolondok. Láthatatlan barátaik vannak. Ha rossz kedvük van, bebújnak a szekrénybe, így húzódnak vissza a világtól. Mint valami talizmánhoz, úgy ragaszkodnak egy bizonyos takaróhoz, egy mackóhoz, egy kitömött tigrishez. Szopják az ujjukat. Amikor egy felnőtt lát olyasmit, ami nincs, úgy gondoljuk, a gumiszobában a helye. Amikor egy gyerek azt mondja, hogy látott egy manót a szobájában, vagy egy vámpírt az ablak előtt, csak elnézően mosolygunk. A gyerekeknél az ilyen jelenségek egész sorát elintézzük egyetlen mondattal…”

Először meg kell, hogy jegyezzem, ha nem vennék részt ezen a Stephen King kihíváson, valószínűleg soha nem vettem volna kézbe a könyvei legjavát, köztük ezt sem.
Semmi bajom nincs a horror műfajjal, sőt kimondottan szeretem, de tapasztalatból, amit a nép szeret én nem, így nem szívesen olvasok agyon ajnározott műveket.
Tehát újabb dobást kaptam a kihívás vezetőtől, most a 3:5 Olvass el egy piros borítójú könyvet, és megvettem a 2018 – as kiadást, így ez ennek megfelel.
Az eddigi olvasmányaimat nézve, szépen felépíthetem magamban az író pálya munkásságát, vagy legalább is jól látható, hogy szinte minden könyvében felüti fejét az alkoholizmus, és bár különböző emberi problémákat vetít borzalmas képekbe, és eseményekben, a valóvilág szem előtt tartott, de mégis elbagatellizált problémáit boncolgatva felszínre hoz egy bizonyos érzést bennem. Miszerint tényleg ennyire borzalmas és tragikus világban, társadalomban élünk, és ki túl élő, ki áldozat, de egyikük sem megmentő, mert ahhoz össze kell fogni, ami valljuk be nem erőssége az emberiségnek.
A kis kitérő persze csak arra jó, hogy tudatosítsam magamban, vonzom ezt a stílust most és alig várom minden egyes alkalommal, hogy megkapjam a következő feladatot. Mert felfedezek egy újabb rémképet, egy újabb valós háttérben meghúzódó félelmet, fájdalmat, borzalmat. És tudni akarom, és érezni akarom, hogy szerencsés vagyok, ha éppen egy adott szituációs helyzet nem szerepel az életem menüpontján.
Szóval ez a történet is, mint az eddigiek is, hagytak bőven gondolkodni valót, lelkileg ismét mélyre nyomtak, meghagyva egy bizonyos utóízt, melyet egyenlőre képtelen vagyok kitörölni a tudatomból, és csak újra és újra felszínre tör.
Tudom, hogy nincs új a nap alatt, de azt is, hogy ebben a műben egy ilyen "aprócska tény, mint apa – fia kapcsolat, vagy a fent már említett az alkoholizmus elleni reménytelen küzdelem, ilyen formában tálalása engem csak is riasztó, drámai sokként ért és nem tudok csak úgy elslisszanni, hogy pipa kiolvastam.
Olvastam már jó pár könyvet, ami ezen témákat boncolgatja, hogy most ezt egy adott műfajon belül (krimi, thriller, horror), vagy dokumentáció formájában került elém oly mindegy, egyik sem érte el azt a hatást amit ez a könyv kiváltott.
Elérte azt, hogy végig gondoljam a környezetemben hány család esik ennek áldozatául, és vagy barát, ismerős, távoli rokon. Egyáltalán mit tudok az adott problémáról, azon túl ,hogy létezik, de mivel nálam nincs ilyen a közvetlen környezetemben nem foglalkozom vele…
Szóval igen, ez is egy kitűnő munka az írótól, és tudom ,hogy a következő kötetét is elfogom olvasni.
De a filmre valahogy nem vágyom, sem most, sem a későbbiek folyamán.
És bár ez sem kedvenc, marad a polcom lakója, megy a többi műve mellé, mert újra olvasós.

4 hozzászólás
Bla I>!
Stephen King: A ragyogás

King tán legjobb regénye. Amikor olvastam a „ragyogás”-t, s benne ezt az érzékeny idegműködést, máris megfogott vele az író. Aztán egy elhagyott, megközelíthetetlen hely, ahol a család összezártan, s magányosan él, a hely múltjának és történéseinek komor és veszélyes jellemzői, mind-mind olyan adottságok, amelyek a család leglabilisabb személyiségét tovább taszítják a végzetes dráma felé. Kitűnő – persze kellőképp hátborzongató írás, biztosan korhatáros. De akik kedvelik a borzongást, azoknak bátran ajánlható! Egyszerűen zseniális! Kitűnő szórakoztatás!

5 hozzászólás
KönyvParfé>!
Stephen King: A ragyogás

Lehetőleg ne úgy olvasd, hogy egyedül vagy egy faházban. És ne is este… Figyelem! Cidriveszély!
Mindenképpen jár az 5 csillag, és tényleg azt kaptam, amire számítottam. Belém állította az ideget, és rájöttem, hogy King valóban egy igazi mágus.
Ha megnézem a filmet (igen, még nem láttam), biztosan világosban teszem majd és rengeteg pattogatott kukoricát készítek. Így a majrésabb részeknél lesz alibim, mert ha már túl nagy a feszültség és nem tudok a képernyőre figyelni, könyékig merülhetek a kukoricás tálba…

13 hozzászólás
Törpillaa P>!
Stephen King: A ragyogás

Nekem nagyon tetszett, ez volt az első olyan könyv, amit elolvastam King bácsi tollából, és kellemesen csalódtam. :) Egyszer már próbálkoztam a Carrie c. könyvvel, de akkor nem igazán tudtam vele haladni, mert akkor még telefonomon olvastam ebookként, és úgy nehezen tudtam ráhangolódni, amit nagyon bánok, hogy azt félbe kellett hagynom. :/ De majd egyszer az is sorra kerül, remélem. :)
Visszatérve A ragyogásra, a filmet és a belőle készült sorozatot előtte már láttam, a filmet kétszer is, és azt is nagyon, nagyon imádom, izgalmas, lenyűgöző teljesen elvarázsolt, még akkor is, ha zavart benne a sok infó. Nem lehet egy rossz szavam se a sztorira, mert azt kaptam, amire nem is igazán számítottam, és így kellemesen csalódtam. A karakterek sokkal érdekesebbek, átláthatóbbak, úgy ahogy a cselekmény is, és a Panoráma körüli dolgok is. Sokkal többet meglehet tudni róla, sokkal érthetőbb az egész, végig odaszegezi az olvasót a könyv fölé, és csak viszi magával. Fordulatos, jól kidolgozott cselekmény, néha komor, drámai, elgondolkodtató, feszültséggel teli, de néha még mosolyt is csal az olvasó arcára. :) Meg persze egy nagyon jó horror, amit meg imádok, és most már nem csak filmekben és sorozatokban. :D

További értékelésem: link link

Madama_Butterfly>!
Stephen King: A ragyogás

„És Tony megmutatta a kellögemet.”

King pedig ismét azt, hogy hogyan kell ezt csinálni….

A recept: az éjszakai olvasás ellenjavalt (csak erős idegzet esetén ajánlott), az adagolás a fogyasztó idegrendszerének állapota szerint, naponta akár többszöri alkalommal. A borzongás a fogyasztott mennyiségtől függetlenül garantált, mellékhatásként alváshiány, ijedség felléphet.

7 hozzászólás
Heni_könyvespolca P>!
Stephen King: A ragyogás

Húha…végre egy olyan King amire azt mondhatom, hogy nem untatott halálra a felesleges töltelékekkel.
Bár, lehet velem van a baj de ez sem érte el azt amit vártam volna a nagy dicséretek után.. sokan mondták, hogy jajj este ne olvassam mert ilyen – olyan félelmetes…hmmm..nem jöttem rá miért :”D itt is kicsit azt éreztem, hogy jóval a fele után indul be a történet…de ismétlem lehet velem van a baj. Egyedül azért adok rá 4,5 csillagot mert adtam már 4-et rosszabb könyvére.
Jaa ezzel a KELLÖGEM-el meg már a sírba tudott volna vinni :”D kicsit gyerekesnek éreztem ilyen sokáig elhúzni a dolgot.
Hozzátenném, hogy a filmet nem láttam még így teljesen tudatlanul kezdtem bele az olvasásába.
A szereplőkkel ki voltam békülve, bár Jack-et már az első perctől utáltam.
Őszintén…remélem, hogy az Álomdokor legalább ilyen lesz és kicsit közelebb kerülök King-hez.

2 hozzászólás
Finn_Hudson>!
Stephen King: A ragyogás

Azt kell hogy mondjam, Stephen King ismét zseniálisat alkotott. Sokan a legjobb regényeként emlegették és sokáig nem értettem, hogy miért, mert a többi regény, amit olvastam tőle, nekem ugyanolyan fantasztikusnak bizonyult. Így a könyv olvasása után el kell ismernem, nem alaptalanul emlegetik így. Zseniális alapötlet. Zseniális helyszín. Zseniális karakteralkotás. Zseniális cselekményvezetés. Zseniális lezárás.
Mindent megkaptam a könyvtől, amit vártam: a rejtélyt, kezdetben az értetlenkedést, majd a borzongást, az akciót, a cselekmény tetőpontját, majd a megfelelő befejezést. Méltán megérdemli a regény az 5 csillagot.

2 hozzászólás
Naiva P>!
Stephen King: A ragyogás

„Here’s Johnny!”
Szerintem nem túlzok, ha azt állítom, hogy a filmtörténelem egyik legnépszerűbb jelenete. Hihetetlen memek születtek belőle a 21. századra, holott nem mostani darab sem a film, sem a könyv, ami csak egy évvel íródott korábban.
Egyébként igen erős és hatásos könyv, de Kingtől ezt várja az olvasó. Az ő írásai mindig tartalmazzák „a bennünk élő gonoszt.” A film egyébként másabb, mint a könyv, mivel Kubrick nem ragaszkodott az ismert történetvezetéshez. A könyvben nagyon érezhető Jack Torrance karakterének fokozatos kattanása, míg a filmben nem. Mellesleg az alkoholizmus nagyon fontos momentum. A filmben erről persze szó sem esik.
Eléggé felkavaró lélektani horror volt. Kár, hogy a könyv elejét kissé laposnak, üresjáratnak éreztem, de a második fele; tömény izgalom.

Niki P>!
Stephen King: A ragyogás

Egy újabb fantasztikus, borzongatós King könyv.
Lehet, hogy nem egy üres lakásban kellett volna olvasni, ahol sűvített a szél, és néha fura hangok jöttek fel az utcáról, meg nagy ritkán megreccsent 1-2 bútor… És az sem volt jó hatással a picike érzékeny lelki világomra, hogy a szomszéd éjfél környékén kezdett el kalapálni :D
Mondjuk olvasás közben örültem, hogy a lakáson csak zuhany fülke van és nincs fürdőkád, mert nem igazán örültem volna egy oszladozó hullának a kádban :D
És a könyv… Nekem nagyon tetszett! Egy új kedvenc King könyvet avattam. A szereplők személyisége nagyon jól van ábrázolva. A hotel belső leírása, és a külső területek szemléltetése is annyira részletes volt, hogy teljes egészében magam előtt láttam.
@Törpillaa lassan beiktathatnánk a folytatást ;)

5 hozzászólás
Lunemorte P>!
Stephen King: A ragyogás

Vegyél ki pár szabadnapot és nyaralj a Panoráma Hotelben! Jöjj egyedül vagy akár társaságban, a Colorado Drinkbár majd gondoskodik a hangulatról! A legtöbb vendég nem szokott később reklamálni…A helyedben azért éjszaka nem járkálnék ki annyit inni. Tudod, azt csak az igazi nagymenők tehetik meg.
Na mi az, doki? Megijedtél, ugye? Azt kétlem, majd most megtudod, ki is az úr a háznál.
Bumm! Bumm!
Kellögem?

Komolyra fordítva a szót, tetszett ez a történet, de nekem nagyon hiányos. Nyilván ezért is van folytatás. De ha pár évvel ezelőtt olvasom, ez nagyon zavaró lett volna. A hosszúságot megértem. Tipikus Kinges bravúrok, hogy amikor már kezdesz bealudni (hát szabad/lehet ilyet?!!), akkor hirtelen valami elképesztő történik.
Nem az első számú legjobb könyve ez nyilván a bácsinak, de nagyon izgalmas és misztikus, ami miatt is megérdemli az ötöskéjét. :)

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

agisajt>!

Egy idegentől meg lehet szabadulni. Önmagunktól nem.

287. oldal (Árkádia, 1986)

Miamona>!

Mert ez a dolgod ebben a cudar világban: életben kell tartanod magadban a szeretetet, de közben tovább kell lépned, történjék bármi.

468. oldal (Európa, 1986)

4 hozzászólás
Adrienn_ka P>!

Ez az embertelen hely emberi szörnyetegeket szül.

167. oldal

Cicu>!

Le az álarcokkal!

Nagyon sok helyen a könyvben

petibácsi>!

Jack és Al nem véletlenül, hanem egészen természetes módon barátkoztak össze: az iskolai és tanszéki rendezvényeken mindig ők ketten rúgtak be legjobban.

474. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jack Torrance
2 hozzászólás
agisajt>!

Mögöttük, a turistaosztályon, többen nyöszörögtek, egy stewardess friss adag tengeribeteg-zacskóval sietett hátra; egy férfi, három üléssel Hallorann előtt, belehányt a National Observer-jébe, és bocsánatkérően vigyorgott a segítségére siető stewardessre. – Semmi baj – vigasztalta a stewardess – én a Reader's Digest-tel kapcsolatban érzek ugyanígy.

379. oldal (Árkádia, 1986)

Lunemorte P>!

A gyerekeknél egyébként a szkizoid magatartás nagyon gyakori. Elfogadott, mert mi felnőttek kimondatlanul is úgy gondoljuk, hogy a gyerekek bolondok. Láthatatlan barátaik vannak. Ha rossz kedvük van, bebújnak a szekrénybe, így húzódnak vissza a világtól. Mint valami talizmánhoz, úgy ragaszkodnak egy bizonyos takaróhoz, egy mackóhoz, egy kitömött tigrishez. Szopják az ujjukat. Amikor egy felnőtt lát olyasmit, ami nincs, úgy gondoljuk, a gumiszobában a helye. Amikor egy gyerek azt mondja, hogy látott egy manót a szobájában, vagy egy vámpírt az ablak előtt, csak elnézően mosolygunk. A gyerekeknél az ilyen jelenségek egész sorát elintézzük egyetlen mondattal…

175. oldal

1 hozzászólás
Miamona>!

(…) az, ahogyan a dolgoknak lenniök kéne, és ahogy vannak, az szinte sose ugyanaz

468. oldal (Európa, 1986)

agisajt>!

Ugyanaz a könny, ami gyógyít, sebezhet és büntethet is.

467. oldal (Árkádia, 1986)

agisajt>!

Úristen, bár nekem is olyan jó szívem volna, mint az anyámnak. Ő mindenkiben meglátta a jót. Én viszont olyan rosszindulatú vagyok, mint egy kígyó, ha övsömörje van.

29. oldal (Árkádia, 1986)


A sorozat következő kötete

A ragyogás sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Anne Rice: Interjú a vámpírral
Justin Cronin: A tizenkettek
Joe Hill: NOS4A2
Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos
Shirley Jackson: Hill House szelleme
Libba Bray: The Diviners – A Látók
Robert McCammon: Egy fiú élete
Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
Madeleine Roux: Sanctum – A rejtélyes társulat
John Cure: Hontalan lelkek