A ​kívülálló 10 csillagozás

Stephen King: A kívülálló

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​Mr. Mercedes – Aki kapja, marja – Agykontroll trilógia után Stephen King – vagy ahogy rajongói világszerte emlegetik: a Mester – ismét egy hátborzongató thrillerrel hozza rá olvasóira az álmatlanságot.

Az oklahomai kisváros, Flint City egyik parkjában brutálisan megerőszakolt, meggyilkolt és megcsonkított holttestre bukkannak. Az áldozat Frank Peterson, egy fehér fiúgyermek, életkora 11 év. A felfoghatatlan tett elkövetője pedig szemtanúk állítása és több, cáfolhatatlan bizonyíték szerint Terry Maitland gimnáziumi irodalomtanár és baseballedző, azaz T. edző, egy mindenki által ismert, köztiszteletben álló ember, két kislány édesapja.
Ralph Anderson nyomozó letartóztatja az edzőt, méghozzá a lehető legmegalázóbb módon: a Maitland csapata számára kulcsfontosságú meccs közben, a szurkolósereg szeme láttára. Anderson indulata érthető: az ő kamasz fia is T. edző keze alatt tanulta a sportot.
Az igazságszolgáltatás folyamatában azonban fennakadást okoz, hogy… (tovább)

Eredeti mű: Stephen King: The Outsider

Eredeti megjelenés éve: 2018

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2019
480 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635040247 · Fordította: Dranka Anita
>!
Európa, Budapest, 2019
504 oldal · ISBN: 9789635041237 · Fordította: Dranka Anita

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Holly Gibney · Bill Samuels · Howie Gold · Jeannie Anderson · Marcy Maitland · Ralph Anderson · Terence "Terry" Maitland · Yune Sablo


Kedvencelte 1

Most olvassa 32

Várólistára tette 126

Kívánságlistára tette 220

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Laszlo_Molnar_2
Stephen King: A kívülálló

A 2000-es években az egykor horrorkirályként emlegetett Stephen King új kedvenc műfajt talált, mégpedig a krimit. (De tényleg, már az évezred elején – 2001-es, Peter Straubbal közösen írt könyve, A fekete ház a hozzá képest már-már ifjúsági dark fantasyként besorolható Talisman folytatásaként már nyomozóvá tette a főszereplőt, még ha a (kifejezetten brutális) könyv nem is hagyta el a félelmetes fantasy világát.)

A 2014-16-os „Bill Hodges-trilógia”, amely a Mr. Mercedesszel kezdődött, érezhetően új lendületet adott neki, ami A kívülállóban remekül kitart. Olyannyira, hogy bár nem a trilógia része, egyértelműen azzal azonos „világban” játszódik. Ennek következtében többé-kevésbé részletesen megismerjük belőle a trilógia történéseit, erősen spoileresen, szóval érdemes ezt mindenképpen a trilógia végigolvasása után venni a kezünkbe. Már csak azért is, mert aki a trilógiát végigolvasta (vagy ismeri King munkásságát), annak nem jön váratlanul, amikor a regény egyszer csak, legalábbis látszólag, műfajt vált.

Ezen pedig akár az is múlhat, hogy az ember a könyvet ezen a ponton a sarokba hajítja, vagy még izgatottabban olvas tovább. A könyv – hátlapon is bevezetett – felütése, talán kicsit hosszan, de nem szükségtelenül hosszan és nem is unalmasan, felépíti az alaphelyzetet: adott egy brutális gyilkosság és egy egyértelmű tettes, minden egyértelműnek tűnik, csakhogy sajnos lassan az is világossá válik, hogy mégsem történhettek így a dolgok. Ez lehet egy csavaros, trükkös krimi alaphelyzete, de aki olvasott már egy tucat King-kötetet, tudja, hogy a Halálos árnyék és az Az írója szinte minden könyvében előbb-utóbb kisebb-nagyobb mértékben elkalandozik egy bizonyos területre, ahogy azt tette a Bill Hodges-trilógia harmadik kötetével is. Ha ezt nem tudjuk, a „megoldás” olcsó lehet; igaz viszont az is, hogy ha ezt tudjuk, akkor meg egy fokkal kevésbé erős a rejtély az első száz oldalon.

Talán az utóbbi idők Kingjére már nem jellemző annyira a „pörgös első harmad – lassú középrész – iszonyat izgalmas utolsó harmad” felépítés, és ennek itt sem találjuk nyomát. Ezúttal a könyv első harmada a történet fokozatos felépítéséről és bevezetéséről szól (bár elsőre talán soknak tűnik, a későbbiek is igazolják, hogy szükségünk van az eset ilyen alapos megismerésére). Aztán beüt a ménkű, és a könyv feléig úgy pörögnek az események, hogy csak kapkodjuk a fejünket, ráadásul King megvillantja régi önmagát, és akad pár „sötétben, egyedül ne olvasd” jelenet is. Aztán, amellett, hogy ezen a ponton (tényleg takkra a felénél) váratlanul felbukkan egy régi ismerősünk, a paráztatós jeleneteket már nem feledve, lassanként beindul a nyomozósdi, az események viszont már csak az utolsó egyhatod végkifejletére pörögnek fel újra.

Ha elfogadjuk a kezdetben nem jelzett műfaji kettősséget, kifejezetten szórakoztató és amolyan kingesen letehetetlen olvasmányról van szó. Látszik persze, hogy egy hetvenéves írót más foglalkoztat, mint egy harminc-negyvenévest (aki talán a végkifejletet egy százoldalas, nagyszabású tombolásban mutatta volna be, bár abban is van logika, sőt igazságtétel és tanulság, hogy egy ilyen gonoszt esetén miért nem szükséges igazán heroikus küzdelem a könyv végére), de ez teljesen rendjén van, különösen, hogy közben ízig-vérig King-darabról beszélhetünk. A könyv mellett párhuzamosan olvastam harminconévesen írt elemzését-beszédét a horror (könyves-filmes) műfajáról, a Danse Macabre-t, és öröm volt látni a párhuzamokat, azt, ahogy a fiatal King megmagyarázza az idősebb King motivációit, a regényének egyes jeleneteit is akár. És viszont: egy 2018-as könyvben már-már természetes az önreflexió, amellyel akár konkrét egykori trashfilmekre hivatkozva beszélik meg a szereplők a tapasztalataikat és vonják le következtetéseiket.

De nagyon 2018-as a téma is, ami minden kisebb-nagyobb önismétlés ellenére egyértelműen maivá teszi a könyvet. A #metoo korszakában egyfelől láthatjuk, hogy miként mehet tönkre egy-egy tisztes vagy tisztesnek tűnő férfi élete egyetlen nyilvános vád következtében és ez hogyan teheti tönkre a családját is – másfelől viszont az is elhangzik, hogy a perverz erőszak-elkövetők mindig makulátlan, tisztességes, „senki nem gondolta volna róla” figurák képében jelennek meg. Mert ahogy a Danse Macabre egyik fő tanulsága is szól, a legtöbb horrorszerző igazából nagyon erős erkölcsi mércével írja nemritkán tanmesének szánt írásait. Bár odáig nem fajulunk, hogy mint a BH-trilógia végén, megadná az öngyilkosjelöltek segélyszámát, vagy mint a 2010-es Minden sötét, csillag sehol-ban, a szereplőkkel már-már kilógó lólábbal mondatná ki az erkölcsi ítéletet, azért érezhető pár megfelelően hangsúlyos, ám megfelelő arányérzékkel megfogalmazott tételmondat a témában. De ez egyáltalán nem baj.

Jó a könyv, na.

(Az értékelés az angol eredeti alapján íródott.)

5 hozzászólás
>!
MetalMurphy
Stephen King: A kívülálló

Ha röviden összegezni akarnám ezt a közel ötszáz oldalas regényt, annyit mondanék, hogy bár Stephen King a kétezres-kétezertízes évekre bőven túljutott már a zenitjén, és a mostani kötetében is rendre akadnak régebbi műveiből ismerős motívumok és/vagy szituációk, mégis egy modern hangulatú szórakoztató misztikus thrillerrel örvendeztette meg rajongóit.

teljes cikkünk elérhető itt:
http://www.cinegore.net/2019/09/18/stephen-king-a-kivul…


Népszerű idézetek

>!
NaNa_88 

– Védőügyvéd vagyok, fiam. Én bármit el tudok hinni.

442. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Howie Gold
>!
pribrgre

Úgy jár a nyelvem, mint fizetésnapon a futószalag a szupermarket kasszájánál.

49. oldal

>!
pribrgre

A szabály egyszerű volt: ha a zsaruk megjelennek, nekik ideje lelépniük. Ahogy a szüleik tanították őket: a feketék élete számít, de a zsaruknak nem mindig.

13. oldal

>!
NaNa_88 

Ez nem egyszerűen a fény az alagút végén, (…) ez egy komplett szivárvány.

124. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Marcy Maitland
>!
NaNa_88 

– Bármi létezhet a világban. Ezt most már tudom.
– Jézusom, remélem, nem így van!

501. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bill Samuels · Ralph Anderson
>!
NaNa_88 

– A valóság vékony jég, de a legtöbb ember egész életében korcsolyázik rajta, és sosem szakad be alatta, csak a legvégén.

503. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Holly Gibney
>!
FreeAngel 

Olyan baráttal, amilyennel egyszer találkozol az életben, csak egyszer fogsz találkozni az életben.

>!
pribrgre

– Szeretném, ha elmenne – mondta a kislány.
– Ebben biztos vagyok, a pokolban lévők pedig jeges vizet szeretnének.

253. oldal

>!
NaNa_88 

– Az álmok útján érintjük meg a láthatatlan világot (…).

495. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Holly Gibney
>!
NaNa_88 

A kanyaróhoz, mumpszhoz vagy rubeolához hasonlóan a tragédia is fertőzőnek tűnt, a betegségekkel ellentétben azonban nem létezett ellene védőoltás.

323. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Holly Gibney

Hasonló könyvek címkék alapján

Neil Gaiman: Coraline
Libba Bray: The Diviners – A Látók
Robert McCammon: Egy fiú élete
Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
Jon Sprunk: Az Árny fia
Dan Wells: Fragments – Töredékek
Kathy Reichs: Virals – Kincsvadászok
Celeste Ng: Amit sohase mondtam el
Alyson Noël: Riválisok
Lauren Oliver: Tünékeny lányok