8. legjobb krimi könyv a molyok értékelése alapján
19. legjobb fantasy könyv a molyok értékelése alapján
30. legjobb kortárs könyv a molyok értékelése alapján

A ​halálsoron (A halálsoron 1-6.) 677 csillagozás

Stephen King: A halálsoron Stephen King: A halálsoron

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​Cold Mountain fegyház E blokkjában, a siralomházban, néhány rab várja, hogy elérkezzen az idő, amikor végig kell mennie a halálsoron, melynek a végén ott magasodik a villamosszék, az Öreg Füstös. Mindnyájukat – Eduard Delacroix-t, a keszeg kis franciát. „Vad” Billy Whartont, az eszelős fiatalembert, és John Coffeyt, a hatalmas termetű, folyvást könnyező négert – főbenjáró bűnért, többszörös gyilkosságért ítélték halálra. Paul Edgecombe, a blokk lelkiismeretes főfoglára azonban bizonyos meglepő, mondhatni, csodás események hatására úgy érzi, néhány dolognak utána kell járnia. Lehet, hogy a három halálraítélt közül az egyik ártatlan? S ha igen, vajon módjában és hatalmában áll-e tennie is valamit ez ügyben, Hisz Paul tudja, milyen óriási kockázatot vállal megbízható munkatársaival együtt, nemcsak az állásukat veszíthetik el, de ők maguk is börtönbe kerülhetnek. Amikor megtudja az igazságot, nincs sok választása… Stephen King letehetetlenül izgalmas, feszes regényét – melyből nagy… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1996

>!
Európa, Budapest, 2019
506 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634051695 · Fordította: Bihari György
>!
Európa, Budapest, 2018
506 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634051695 · Fordította: Bihari György
>!
Európa, Budapest, 2016
506 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634051695 · Fordította: Bihari György

3 további kiadás


Enciklopédia 26

Szereplők népszerűség szerint

John Coffey · Paul Edgecombe · Brutus Howell (Brutál) · Mr. Jingles · "Kölyök Billy" Wharton · Curtis Anderson · Dean Stanton · Eduárd Delacroix · Hal Moores · Harry Terwilliger · Melinda Moores · Percy Wetmore

Helyszínek népszerűség szerint

Cold Mountain · E blokk


Kedvencelte 240

Most olvassa 46

Várólistára tette 336

Kívánságlistára tette 368

Kölcsönkérné 8


Kiemelt értékelések

Madama_Butterfly>!
Stephen King: A halálsoron

Nehéz erről a könyvről bármit is írni…Zseniális, felkavaró, elgondolkodtató és még ezer más jelzőt tudnék felsorolni ami King zsenialitását jellemezné, de félek hogy nem találnám a megfelelő szavakat…mert kevésnek tűnik, bármennyire is felmagasztalnám ezt a kötetet.
Olvassátok el, és megértitek… csak ennyi. Olvassátok el.

gazibla IP>!
Stephen King: A halálsoron

Ez egy nagyon jó könyv, King kitett magáért. :) Annyit sajnálok, hogy előbb láttam a filmet mint ahogy olvastam a könyvet, mert így végig Tom Hanks és Michael Clarke Duncan arcát képzeltem bele a szereplőkbe és tudtam a történet végkimenetelét. De még így is nagyon izgalmas történet volt. Coffey nagyon szerethető karakter és az őrök is kedvenceim lettek. Köszönöm Kingnek ezt az élményt.

8 hozzászólás
Rodwin>!
Stephen King: A halálsoron

Nehéz írni erről a könyvről, annyira csodálatos, emberi, felkavaró egyben. Egy érzelmi hullámvasút volt míg a végére értem.
Persze a filmet már számtalanszor láttam, és akkor is hasonló érzések kerülgettek, de ezt a könyv jobban visszaadta.
King ismét remek karaktereket alkotott, ehhez nagyon ért, mellé egy izgalmas történetet is kanyarított, olykor remek humorral, sok alapigazsággal és kis fantasztikummal.
De mondhatni tökéletes koktél lett!
John Coffey-t nem lehetett, nem kedvelni, maga volt a megtestesült szeretet, egy óriás bőrében. Delacroix és Mr. Jingles is sok mosolyt csalt az arcomra, a halálsoron is van barátság, még ha az csak egy kisegér. :)
Persze kellettek a gonosz karakterek is, mint Vad Billy és Percy.
Ugyan gyilkosok, és bűnösök voltak, de szörnyű érzés lehetett várni a papírt, ami az utolsó vacsorád hírnöke. Rengeteg erő kellett nekik is, hogy végigmenjenek a halálsoron és beleüljenek abba az ördögi székbe, ami a végüket jelenti.

Élmény volt olvasni az író bevezetőjét a könyv előtt, a sok remek gondolatot és, hogy ezt sorozatként tervezte. Én örülök, hogy egyben el tudtam olvasni, és köszönöm Kingnek ezt a remek szívbe markoló történetet!

51 hozzászólás
EssentialHencsi P>!
Stephen King: A halálsoron

Emlékszem, mikor először megjelent, mennyire formabontó volt, hogy több fejezetre van bontva a könyv, és ezek egymás után, bizonyos időközönként jelennek meg. Pedig nem volt újdonság, a Galaktika magazinok használták ezt a folytatásos módszert, és maga King is mintegy tisztelgésként adatta ki így a könyvet.
Emlékszem, az első részt még elolvastam… Aztán úgy döntöttem, kivárom, míg mind megjelenik.
A történetről nem sok mindent kell mondanom, a könyv, de főleg a film a popkultúra szerves része lett, ki ne ismerné John Coffey-t, akinek úgy mondják a nevét, mint a kávé, de nem úgy írják? Ki ne siratta volna meg a zseniális Michael Clarke Duncan-t? Igaz, sokkal előbb olvastam, mint láttam, de pontosan így képzeltem el minden betűjét, és ez igen ritka csoda.
Igazi klasszikus, amit bármikor elővehetünk, nem lehet megunni.
Ezért (is) hívom Stephen Kinget Mesternek.
Köszönöm, King bácsi, szeretlek, John Coffey.

Timesz>!
Stephen King: A halálsoron

Én nem akarok regényeket írni értékelésként és nem is tudnék, egyszerűen zseniális ami King bácsi kezei közül kikerül. Nagyon sokszor láttam filmben és mindig sírtam rajta. Nagyon jó könyv, erre mást nem tudok írni. Mindenkinek ajánlom , aki szereti King írásait, azoknak is akik nem. :)

5 hozzászólás
csillagka P>!
Stephen King: A halálsoron

Puhítani kell! mert a végén semmi sem marad. Harmadszor írom át az értékelésem, túl kemény, túl szenvedélyes és sajnos túl aktuális, politikai értelemben ami az oldalon (jogosan) tiltott.
Nem megy a nyugodt, békés beszéd, ha a témáról van szó. King ebben a könyvben tudatosan a legkeményebb érzéseinkkel játszik és azt milyen mélyen és tökéletesen teszi.
Bosszú, halál és az áldozat, a nagy kérdés van e joga a társadalomnak istent játszani? vagy hagyjuk rá arra a döntést arra aki mindent lát és tud, nem csak kívül hanem a szívekbe is legbelül. Ő nem tévedhet, mi igen.
Azt hiszem (remélem) ennyi még belefér, Az egész kérdés egy hatalmas nem számomra, ebben meg is erősített a könyv, hiszem minden tíz Vad Billyre jut egy John Coffey és ma se lenne jobb az arány.
Mindegy mit gondolsz, ezt a könyv talán közelebb visz a valósághoz, pont annyira, ahogyan a téma feszegetése a tabuk ledöntéséhez.. King nagyon is tudatosan csapott bele a lecsóba, tökéletesen eltalált arányok és sok-sok könnycsepp amit szerintem nem sokan fognak megúszni az utolsó oldalak olvasása közben.
Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen

3 hozzászólás
Roszka>!
Stephen King: A halálsoron

Nagyon sokan értékelték már előttem a könyvet, én is olvashattam volna korábban, hisz amint megjelent, megvettem. Csak elkövettem azt a hibát, hogy a filmet előbb néztem meg.
Aki egyszer is látta, sosem felejti el. Nagyon megcsinálták.
A könyv viszont zseniális, míg eszemet bírom, emlékezetes lesz. Viszont úgy érzem, még előfogom venni. Velejéig megrázza az embert, összecsócsál, megrágja a lelked és más emberként köp ki magából. King zseniális író, és talán az általam adott babérkoszorúján ez az egyik legszebb levélke!

dagikám>!
Stephen King: A halálsoron

Ez nem volt olyan tipikus Kinges regèny. Voltak olyan rèszek,ahol bizony megkönnyeztem. Szurkoltam,hogy jobbra forduljon a helyzet John-nal,hogy màs vègkifejlet legyen,mint ami adott. Magàval ragadott a törtènet,szinte èszre se vettem màr vège is lett. Szìvesen olvastam volna mèg Paulèk törtènetèt. Pedig a filmet akárhányszor elkezdtem sosem jutottam a végére, de ezek után már nyugodt szívvel fogom befejezni.

Ibanez P>!
Stephen King: A halálsoron

„Álmodtam rólad. Azt álmodtam, hogy a sötétben vándorolsz, akárcsak én. Találkoztunk.”

A 100%-os könyvek egyike, semmi kétség. Ah… még mindig kavarognak bennem az érzelmek, pedig tegnap este fejeztem be (nem is szeretek ilyen könyveket este befejezni, mert akkor egész éjjel ezen jár az agyam)… annak ellenére, hogy a filmet természetesen láttam és gyorsan rájöttem, hogy a kettő közötti különbségek csak elenyészőek. Olvasás közben természetesen végig a film kockái pörögtek előttem, a filmbéli színészek (főleg Hanks és persze M. C. Duncan, R.I.P.) arcával… voltak leheletnyi eltérések (főként ugye Dolan megjelenése, illetve pár alkalmazott mondat más helyen való használata), de egyébként tényleg ugyanaz a kettő, nagyon jól meg lett csinálva szerintem a film.

„Bánom, ami vagyok.”

A történet pedig hatalmas (mint Coffey maga)… Elgondolkodtató, mennyire undorító is néhány ember, ugyanakkor az is, hogy egy-egy gyilkos (pl. Del) egy idő után, szívünk szerint mennyire mást „érdemelne”… Nem lehet egy kalap alá venni gyilkost és gyilkost, hát még egy ártatlant… kemény világba repít a könyv, ahol még nyoma se volt igazi vizsgálatoknak, elég volt, ha egy fekete emberen vér volt és már ment is az Öreg Füstösbe.. ki tudja, hány ártatlan ember végezte így és hány gyilkos szaladgált ördögi vigyorral az arcán tovább…

Kétszer könnyeztem meg olvasás közben, az első Del halála volt, ami szerintem könyvben sokkal erősebb hatást ér el, mint filmen. A másik természetesen Coffey spoiler. Mondjuk én biztos nem bírtam volna megállni szó nélkül a kislányok anyjának bekiabálását… valószínűleg Paul helyében még előbb felvilágosítottam volna őket, hiszik vagy sem…

Gyönyörű, fájdalmas, megható történet, olyan, ahol ismét nem zavart a vallásos szál a történetben, inkább a kellő misztikumot hozta bele. King művei közül szerintem az egyik legalapvetőbb olvasmány ez a könyv!

„Igazán belefáradtam a fájdalomba, amit hallok és érzek, főnök. Belefáradtam, hogy mindig járjam az utat, olyan egyedül, mint vörösbegy az esőben. Sose volt egyetlen cimborám, aki jött volna és megmondta volna, merről merre megyünk, és hogy miért. Belefáradtam, hogy az emberek rosszak egymáshoz. Mintha üvegszilánkok lennének a fejemben. Belefáradtam az alkalmakba, amikor segíteni akartam és nem tudtam. Belefáradtam, hogy sötétben botorkáljak. Főképp a fájdalomba fáradtam bele. Túl sok ez. Ha végét tudnám vetni, akkor megtenném. De nem tudom.”

4 hozzászólás
Zsuzsanna_Makai>!
Stephen King: A halálsoron

Nagyon sokáig tartott, míg rávettem magam az elolvasására.
Maga az olvasás is nyögve-nyelôs volt, mert egyáltalán nem vágytam rá.
Persze a saját kihívásom miatt muszáj volt..
Aztán kb a felénél elkezdtem imádni.
Az a durva h John halálát nem könnyeztem meg, Mr. Jingles-ét meg igen.
Kb emlékszem a filmre. Kb megvan minden, egy dolog nincs, Sam Rockwell. Nem is rémlett, h játszik egyáltalán a filmben, most pedig pont miatta olvastam el.
Szóóóval; Imádtam, de nem fogom kedvencelni, mert csak többszörolvasósokat kedvencelek. Ha újraolvasom, mindenképp kedvencelni fogom.


Népszerű idézetek

Sli P>!

Mindnyájan meghalunk, tudom, hogy nincs kivétel, de néha, ó, Istenem, olyan hosszú a halálsor.

(utolsó mondat)

Kapcsolódó szócikkek: halál
Sli P>!

Az idő megteszi a magáét, akár akarod, akár nem. Mindent magával visz, és a végén nem marad más, csak a sötétség. Néha találkozunk másokkal ebben a sötétségben, és néha megint elveszítjük őket.

484-485. oldal, Hatodik rész - Coffey a halálsoron (Európa, 2018)

arnold86>!

Nem volt mit tenni, a világ így forog. Megragadhatod és foroghatsz vele együtt,
vagy megállhatsz tiltakozni, és akkor rögvest lerepít magáról.

Timosz>!

Arra gondoltam, talán mindnyájan cirkuszi egerek vagyunk, futkosunk körbe-körbe abban a homályos tudatban, hogy Isten és mennyei seregei figyelnek minket bakelitházainkban, a pillámüveg ablakokon át.

280. oldal

Zúzmara>!

(…) Isten engedi, hogy így legyen, és mikor mi azt mondjuk: „nem értem”, akkor Isten azt válaszolja: „nem érdekel”.

Zúzmara>!

Nincs semmi bajom a televízióval, de nem szeretem, ahogy elfordítja az embereket a világtól, hogy semmi mást ne nézzenek, mint annak üveges mását.

csillagka P>!

Az egyik olvasóm egy láncra vert plüssmacit ábrázoló polaroid fényképet küldött, és egy üzenetet, újságokból és magazinborítókról kivágott betűkből összerakva: AZONNAL TESSÉK MEGÍRNI A DARK TOWER KÖVETKEZŐ RÉSZÉT, KÜLÖNBEN MEGHAL A MEDVE.

Kapcsolódó szócikkek: Polaroid
Rodwin>!

… (anyámtól hallottam egyszer, hogy ha egy nő csakugyan emlékezne rá, mennyire fájt világra hozni az első gyermekét, sohase szülne másodszor).

376. oldal

10 hozzászólás
Risus P>!

Azt mondják, felvágós vagyok, mert nemigen járok le a tévészobába, holott nem az emberekkel van bajom, hanem a műsorokkal,…

SophiaS25>!

Vége. Megint sikerült megsemmisítenünk azt, amit nem teremthetünk.


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Dan Wells: Csak a holttesteden át
Dennis Lehane: Viharsziget
Thomas Harris: A bárányok hallgatnak
Madeleine Roux: Sanctum – A rejtélyes társulat
Anne Rice: A múmia
Dean R. Koontz: Az ősellenség
Neil Gaiman: Amerikai istenek
Blake Crouch: Wayward Pines
Dean Koontz – Kevin J. Anderson: A tékozló fiú
Amanda Stevens: Örök kísértés