11/22/63 ​(angol) 90% 28 csillagozás

Kicsit féltem ettől a könyvtől a vastagsága miatt, ami nem volt alaptalan. Kettős érzéseim voltak azzal kapcsolatban, kell-e ilyen hosszúság ennek a könyvnek: egyrészt tetszett, hogy annyira hihetetlenül egyedi, megfoghatatlan hangulatban ír King, amiből bármennyit elolvasnál, másrészt néhol már túl soknak éreztem és nem volt türelmem hozzá. Bevallom, a lényegtelen, oldalakon át tartó töltelékleírásokat átugrottam, nem akartam, hogy elvegyék a kedvemet a könyvtől. De így is abszolút oda voltam érte, kedvenc lett, majd megnéztem a belőle készült filmsorozatot és még jobban beleszerettem. És ha egyszer lesz türelmem, talán nyáron, elolvasom még egyszer úgy, hogy semmit nem hagyok ki belőle.

Na jó, az van, hogy napok óta nem alszom emiatt a könyv miatt. Végigsírtam, -nevettem, -rettegtem, -undorogtam, -gondolkoztam, és igen, végigizgultam a 11/22/63-at. Ilyenkor értem meg, hogy mit jelent pontosan a pageturner kifejezés. Tényleg, fel se tűnt az az 1200 oldal. És a legszebb, hogy ennek ellenére sem gyenge vagy hatásvadász szövegről van szó (oké, mondjuk Kingnél mire gondoltam volna?) Izgalmasak a karakterek, lebilincselő a nyelvezet, és nagyon értő (és plasztikus) módon közelít a családon belüli erőszak témájához. Emellett pedig teljes fegyverzetben előpattanó americana, amiről eddig úgy gondoltam, hogy nem is szeretem, de most rákaptam az ízére. Alig várom, hogy megnézhessem a sorozatot, és arra jussak, hogy „a könyv százszor jobb volt”.

Még annyi, hogy jellemzően azonnal új könyvet szoktam kezdeni, ha egyet befejeztem. Soha nem maradok könyv nélkül. Tegnap hajnal óta nem olvasok semmit. Nem megy. Megpróbálkoztam néhánnyal, de egy-két oldal után mindet letettem, mert akármit csinálok, Kingen gondolkozom.

Nem szeretem Kinget, szóval elég nehezen álltam neki, hiába érdekelnek az időutazós történetek. És ez nem volt rettegős, viszont izgalmas igen. Meg hosszú, de sebaj.
A vége azonban… nos, elég fantáziátlan lett. Én valami hasonlót tippeltem volna, a Peti meg azt tippelte, hogy spoiler.
És két inkonzisztens dolog maradt meg bennem, szintén a végéből:
1, spoiler
2, spoiler
Ja, és esetleg spoiler

Szóval a végével nem vagyok elégedett, de kikapcsolódni jó volt.
(És itt olvastam először, hogy slanguage. )

Jó, jó, de nem elég jó Kinghez képest.
Viszont élvezetes volt végre eredeti nyelven olvasni. A magyar fordítás, félreértés ne essék, megáll a talpán, de az író saját stílusa mégicsak nyom valamit a latban.
Reális a kifutás, viszont elcsépelt a befejezés.
Kidolgozottak a karakterek, de aztán megfeledkezett róluk.
Van potenciál a „kártyás emberekben”, de nem aknázta ki. Puszta beszélgetőpartnerek.
(Őszintén én rájuk jobban kiváncsi lettem volna, mint Sadie-re ENNYIRE részletesen)
Első időutazós regénynek viszont szép teljesítmény.
Ismét nem okoztál csalódást István Király. (Y)

Régebben valamiért nem szerettem Kinget olvasni, de ez a könyv végre meghozta hozzá a kedvemet. Remek a sztori, nem félelmet keltő, viszont nagyon izgulós, plusz remekül hozza az akkori idők hangulatát, egy percig nem unatkoztam annak ellenére, hogy meglehetősen terjedelmes a könyv. Egyetlen gondom vele, hogy a befejezés szerintem kissé kurta furcsa lett. Majd egyszer a sorozatot is megnézem. Ha éppen nem Kinget olvasok.

Stephen King is back! Ez nagyon jó volt. Időutazás, 60-as évek, Kennedy-összeesküvés. Nem is kell több jó kis thriller-hez. Pont amit az orvos felírt, ha már ágynak dőltem. Letehetetlen.
Mesterien szőtt szálak, nagyon jó karakterek. Mindig úgy van vége a fejezeteknek, hogy csak még egyet-, még egyet akarj olvasni.

Nagyon jó. Stephen King egyik legjobbja. De kár, hogy vége.

Nagyon jó, sokkal jobb, mint az Under the Dome, kicsit már visszatalált a régi nagy műveihez King! Ahhoz, hogy igazán jó legyen, ahhoz még kellett volna egy kis plusz, de így is egy abszolút olvasható, helyenként szinte lehetetlen könyvet kaptunk!

A közepe felé kicsit unalmas volt, de nem teljesen vagyok biztos benne, hogy maga a történet haladt túlságosan lassan, vagy csak az volt a gond, hogy egy ideig csak lefekvés előtt olvastam, hamar bealudva, és emiatt alig haladtam előre. A vége felé viszont felgyorsultak az események, és kifejezetten érdekes lett a könyv. Nagyon tetszett a befejezése is, megmentette a könyv értékelését. :)

Stephen King románcot írt. Gyönyörű történet.