Rövid ​válaszok a nagy kérdésekre 47 csillagozás

Stephen Hawking: Rövid válaszok a nagy kérdésekre

A ​világhírű kozmológus, a világsikert aratott, Az idő rövid története írója ebben a zseniális, posztumusz munkájában az univerzum legátfogóbb kérdéseivel kapcsolatos gondolatait hagyja ránk.
Hogyan kezdődött az univerzum története? Fennmarad-e az emberiség a Földön? Van-e másutt is intelligens élet a Naprendszerünkön kívül? Túlszárnyal-e bennünket valamikor a mesterséges intelligencia?
Rendkívüli pályafutása során Stephen Hawking kiterjesztette az univerzumra vonatkozó ismereteinket, és lerántotta a leplet a mindenség több nagy titkáról. Bár tudományos munkáiban a fekete lyukakkal, a képzetes idővel és a párhuzamos történelmekkel foglalkozott, így gondolatai sokszor a végtelen világűr legtávolabbi mélységeiben kalandoztak, Hawking mégis szilárdan hitt abban, hogy a tudománynak döntő szerepe van földi problémáink megoldásában.
Most, amikor katasztrofális változásokkal nézünk szembe – az éghajlatváltozással, a fenyegető nukleáris háborúval és a mesterséges… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2018

>!
Akkord, 2019
232 oldal · ISBN: 9789632521534 · Fordította: Both Előd
>!
Akkord, Budapest, 2019
232 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632521183 · Fordította: Both Előd
>!
Akkord, 2019
232 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632521183 · Fordította: Both Előd

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Stephen Hawking

Helyszínek népszerűség szerint

Föld


Kedvencelte 7

Most olvassa 12

Várólistára tette 78

Kívánságlistára tette 114

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Hoacin>!
Stephen Hawking: Rövid válaszok a nagy kérdésekre

Hawking hatására a környezetem ismét megtapasztalta, ahogy egy szimpla kenyérvásárlási tervbe, vagy a macska hollétét firtató kérdésbe is megbízhatóan dobok be olyan váratlan fordulatokat, miszerint a szingularitásban a téridő görbülete végtelen, hát hogyan lehet ez? Hogyan? :D Aztán ők elmentek kenyeret venni, és megkeresni a macskát, én meg faltam tovább a sorokat, miszerint „a tömeg egyfajta energiának nevezhető”, vagy „a tér maga a negatív energia tárháza”.
Hawking vitathatatlanul zseni volt, az pedig, hogy olyan dolgokat világít meg érthetően, minthogy miből egyértelmű, hogy tágul a világegyetem, vagy hogy miért nem létezhet végtelen ideje, vagy hogy miért is háromdimenziós térben élünk, az külön fenomenális. A negatív energia például elmagyarázható dombásással, az univerzum pedig olyan, mint egy óriási kaszinó! :D Az ember már akkor sem rezzen össze, mikor bejön a határozatlansági reláció, a képzetes idő, meg a diszkrét értékek. Nyilván nem tartanék ezekről előadást most sem, és havonta ötször elfelejtem, mi a kvazár definíciója, de a könyv eléri, hogy a tudomány tényleg csuda izgalmas, felfogható ismeretként jelenjen meg, ne pedig valami unalmas és érthetetlen középiskola 10 osztályos fizika infóhalmazként.
Külön érdekesek (lelkesítőek? aggasztóak?) voltak a jövőre vonatkozó fejtegetések, főképp a technológiai szingularitást illetően. „A szuperintelligens mesterséges intelligencia megjelenése vagy a legjobb, vagy a legrosszabb dolog, ami az emberiséggel történhet.” Hawking alapvetően optimista, de rávilágít, hogy tennünk is kell azért, hogy ne mi legyünk az a bizonyos pórul járt hangyaboly, amit egy nálunk fejlettebb intelligencia véletlenül eláraszt egy nagyszabású zöldenergia-projekt keretében.
Az pedig, hogy „mi magunk a nagyon korai univerzum kvantumfluktuációinak termékei vagyunk”, olyan megállapítás, ami bármikor feldobhat egy átlagos hétfő délutánt. Már eleve az, hogy kvantumfluktuáció, annyira jól hangzik, hogy most megyek, és spontán megosztom valakivel. :D

„2009-ben a Cambridge-i Egyetemen a Gonville & Caius College-ban partit szerveztem, hogy megnézzünk egy időutazásról szóló filmet. Annak érdekében, hogy csak valódi időutazók jöhessenek, a parti kitűzött időpontja után küldtem ki a meghívókat. a parti napján reménykedve üldögéltem az egyetemen, de senki nem jött el.”

KleineKatze>!
Stephen Hawking: Rövid válaszok a nagy kérdésekre

Annyi mindent nem tudunk a világról, annyi mindent nem tudunk, amit a tudomány már ismer. Sokkal messzebbre jutott el, mint azok a sci-fik, amiket olvastunk és néztünk. Olyan magaslatokba emelkedett, annyi információval gazdagodott, amennyit feldolgozni is lehetetlen, nem hogy egy 230 oldalas könyvbe belesűríteni. Az, pedig – hogy egy fizikából épp hogy csak átment – egyén (mint jómagam) is megértse, lehetetlennek tűnik. De mégis elmagyarázta nekem valaki. És én értettem, sőt, kíváncsivá tett, úgy éreztem, minden amit leír általam megfogható, nem elképzelhetetlen, ott lebeg a szemem előtt! Elképesztő. De talán nem is az, ha arra gondolunk, ki az, aki mesélt nekem; Stephen Hawking. Egy csodálatos elme, aki képes eljuttatni a tudományt és annak szépségét a laikus tömeghez is, aki alig tud többet a Naprendszer bolygóinak felsorolásáról. Na, és a Húrelméletről hallottál már? Apaaa, tudtad hogy…? Nem fogjátok elhinni, de… Az elmúlt néhány napom körülbelül így nézett ki, arról szólt hogy egyik ámulatba ejtő tényt akartam megosztani a körülöttem lévőkkel. A könyvvel keltem és feküdtem, habzsoltam a tudást és nem úgy, mint annak idején a fizikakönyvet, amiből semmit sem értettem. Nem, olyan közel hozta hozzám Hawking mindazt, ami fényévekre volt eddig, hogy nem is akarom elengedni. Még többet akarok tudni, még többet tanulni!
Azt hiszem, a professzor nemcsak hozzátett valamit, de még annál is többet!
Igen, a tudomány terjesztése, annak újabb felfedezései létfontosságúak. Igenis tudjon az ifjúság, a jövő generációja arról, hol tart most a tudomány, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát saját javunkra használni, hogyan élhetjük túl!? Nem kell, hogy minden gyerekből tudós legyen, ahogy mondta. De az, hogy részesei legyenek, fontos. Hiszen róluk szól! És ha Hawking könyveit olvassák, akkor biztos vagyok benne, hogy a részeik akarnak majd lenni!

>!
Akkord, Budapest, 2019
232 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632521183 · Fordította: Both Előd
2 hozzászólás
Horanna P>!
Stephen Hawking: Rövid válaszok a nagy kérdésekre

Hamisítatlan Hawking. Informatív, érthető, vicces, meghozza a kedvet a tudományhoz. Ebben a kötetben különböző kérdéseket jár körbe, néhol kissé spekulatív, de teljesen tudományos alapon.

Brigii_Posa>!
Stephen Hawking: Rövid válaszok a nagy kérdésekre

Nagyon keserédes a kapcsolatom az efféle könyvekkel. Érdekel és lenyűgöz az univerzum, de egy kicsit mindig rosszul érzem magam az ilyen olvasmányok után, mert igenis vannak részek, amiket nem értek. Van, hogy egész oldalakat kell újra olvasnom és részletekben haladnom, de ezek ellenére sem akarok megválni az ilyen könyvek olvasásától.

JUEX P>!
Stephen Hawking: Rövid válaszok a nagy kérdésekre

A fizikás, kozmológiai részek teljesen rendben vannak, érthetőek, érdekesek. Hawking nagyon jól mesél, nem hagy semmit megválaszolatlanul. Többször is említi, hogy azért (is) kellene új, nagyszabású űrprogram, mert az olyan nagy figyelmet kap, hogy sok fiatalt terel természettudományos pályára. Az utolsó 2-3 kérdés, ami az emberiség jövőjéről szól, ott már talán túl földhözragadt, de látszik, hogy követett minden eseményt. Vagy én vagyok elszállt és ő a realista. :)

Luna_Dephensis>!
Stephen Hawking: Rövid válaszok a nagy kérdésekre

Hawking zsenialitása nem pusztán tudományos sikereiben nyilvánul meg, hanem abban, ahogy gondolatait laikusok számára is érthető és élvezhető módon volt képes átadni. Erre tökéletes példa ez a munkája is. :)

Nigra>!
Stephen Hawking: Rövid válaszok a nagy kérdésekre

Alapvetően soha nem voltam egy könyvmoly típus, de valahogy életem ezen időszakában úgy éreztem, hogy inkább egy könyvet lapozgatnék, mint egy képernyőt bámuljak. Arra gondoltam, hogy valamilyen valóság alapú könyvet olvasnék inkább, mint valami fikciós regényt. Valahogy elém jött Stephen Hawking neve mostanában és így leghíresebb könyve „Az idő rövid története”. Rá is kerestem az interneten és elolvastam néhány véleményt. Kicsit megrettentem, mert bár tudok számolni, így matematikai tudásom talán az átlagot megközelíti, de fizikából határozottan tudom, hogy tudatlan vagyok (lehet, hogy most már nem). Az idő rövid története-ről olyan véleményeket olvastam, nálam a témában jártasabb emberektől, hogy kell azért ide némi átlagon felüli tudományos ismeret a megértéséhez. Ez egy kicsit elbizonytalanított. Karácsonyi vásárlás alkalmából eljutottam egy könyvesboltba és szembe találtam magam Hawking könyvével, amiről úgy éreztem, hogy nekem ez érthetetlen lesz. Közben megpillantottam a „Rövid válaszok a nagy kérdésekre” című könyvét és kézbe vettem. Megvettem.
Egy mondatban összesűrítve: ma sem tudnám biztonsággal elmondani valakinek, hogy mit is jelent Einstein általános relativitáselmélete, de megismerkedtem a határozatlansági reláció fogalmával.
Először, amikor olvastam a tartalomjegyzéket azt gondoltam, hogy ez egy interjú, könyv formájában. Felteszik a kérdést és jön rá egy kifejtős válasz. Utólag azt mondom ez egy „regény”, egy ügyesen szerkesztett történetmesélés, ami ebben a témában (egy magamfajtának) szerintem nehéz feladat.
In medias res, egy rövid bevezető után belecsap a lecsóba. 1. kérdés: Létezik-e Isten? Megkezdődik a történetmesélés és a szereplők bemutatása. Isten egy szereplő ebben a történetben, ahogyan rengeteg tudós, úttörő vagy politikus (Trump:), és mi mind.
Egy ilyen „regényben” számtalan ismeretlen fogalommal találkozik egy átlag(alatti) olvasó, mint én. Az író nem volt rest, ezeket a könyv folyamán akár többször is elmagyarázni, néha más stílusban (ismétlés a tudás anyja, ezt mindenki vésse az eszébe). De ez nem zökkent ki a történetből, sőt, pont jókor jön az ismétlés. Egy példa: „… a természet törvényeinek megsértésével Isten nem avatkozik bele a világ működésébe. … A tudományos törvény ugyanis nem lenne tudományos törvény, ha csak akkor lenne érvényes, ha egy természetfölötti lény úgy dönt, hogy hagyja az eseményeket a törvények előírásainak megfelelően történni, és nem avatkozik bele a folyamatba.” Ez az idézet nem az első fejezet kérdésének megválaszolásából származik, hanem ahol a történet érinti, és egy lehetséges magyarázatot ad a tudományos determinizmus fogalmára, visszacsatolva Isten létezésének lehetőségéhez.
Sci-Fi. Tudomány és fikció. Ez egy tudományos kalandregény szerintem, ami bebizonyitja, hogy amit ma sci-finek mutatnak be a filmvásznon, az majdhogynem csak „sci-”, fikció nélkül. Kiderül a könyvből, hogy a témában meghatározó tudosok szerint, a Világegyetem működésének leírására az „M-elmélet” a jelenlegi legelfogadottabb magyarázat. Nem gondoltam volna arra, hogy ilyen létezik.
A könyv azt is elmeséli, hogyan száguldottunk el a biológiai evolúció mellett es jutottunk el a saját tervezésű evolúció korszakába, ami akár a technológiai szingularitásba is vezethet. A végén a hétköznapi olvasó is belátja, hogy a mai Sci-Fi filmek tisztán „Science” filmek.
A könyv végén azt éreztem, hogy szívesen olvastam volna tovább. Hogyan alakulhat a történet? Mert ez egy olyan könyv, ami az utolsó oldalon nem ér véget. De azért Hawking utal lehetséges folytatásokra: „Létezik egy elgondolás, amely szerint azért nem sikerült mindeddig kapcsolatba lépnünk földönkívüliekkel, mert amikor egy civilizáció eléri a mi fejlődési szintünket, instabillá válik, és elpusztítja magát.” Megvan az emberiségnek az eszköze, amivel képes elpusztítani a jelenleg ismert civilizációt a földön. De hogy a történet hogyan folytatódik tovább? A válaszhoz Hawking szerint arra lesz szükség, hogy a tudósok végre egyesíteni tudják Einstein általános relativitáselméletét Heisenberg határozatlansági relációjával. Így közelebb kerülhetünk a mindenség elméletéhez.
Addig is: „Jövőnk versenyfutás lesz a technológia növekvő ereje és a bölcsesség között, amellyel a technológiánkat használjuk.”

Leon29>!
Stephen Hawking: Rövid válaszok a nagy kérdésekre

Nem kérdés, hogy a könyvre maximális értekelést adok, ugyanakkor szerintem ez a könyv 5,5 csillagot érdemelne. Most már ez lett a kedvenc olvasmányom Stephen Hawking-tól, és az egyik legjobb könyv, amelyet olvastam. A válaszok, amelyek a műben vannak, rövidek, de attól még viszonylag részletesen tárgyalva vannak. Ez a kettősség, pedig bámulatos. Nagyon jó tudományos ismeretterjesztő könyv!


Népszerű idézetek

LuPuS_007 P>!

Az emberi faj nem vizsgázott túl jól intelligens viselkedésből.

74. oldal

Delora>!

Mindannyian időutazók vagyunk, akik együtt haladunk a jövő felé.

44

Anaire>!

Pontosan tudom, milyen értékes kincs az idő. Ragadjuk meg a pillanatot! Cselekedjünk most!

28. oldal - Miért kell feltennünk a nagy kérdéseket?

Fay >!

Azt hiszem, amikor meghalunk, porrá leszünk, amelyből vétettünk. Bizonyos értelemben mégis tovább élünk, mert fennmarad a világra gyakorolt hatásunk és megőrződnek a génjeink, amelyeket továbbadunk a gyermekeinknek. Ez az egyetlen életünk szolgál arra, hogy nagyra értékeljük az univerzum nagyszerűségét, és ezért nagyon hálás vagyok.

58. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál · Stephen Hawking
Szécsi_M>!

Számomra ez azt jelenti, hogy nincs lehetőség a teremtő létezésére, mert nem létezik az idő, amelyben az alkotó létezhetett volna.

58. oldal

rOy_Zomby P>!

Kétségtelen, hogy világunk politikailag instabilabb, mint emlékezetem óta bármikor. Nagyon sok ember érzi úgy, hogy gazdaságilag és társadalmilag egyaránt leszakadt. Ennek következtében olyan populista – vagy legalábbis populáris – politikusok felé fordulnak, akiknek korlátozott tapasztalataik vannak a kormányzással kapcsolatban, és akiket nem vizsgáltak meg olyan szempontból, hogy válságos helyzetekben képesek-e nyugodt döntéseket hozni. Ebből az következik, hogy a Végítélet Óráját közelebb kell állítani a kritikus ponthoz, mert egyre nagyobb annak az esélye, hogy az az óvatlan vagy rosszindulatú erők az Armageddonba taszítanak.

156. oldal

1 hozzászólás
thrillersandteacups>!

Miután a várakozásaim nullára csökkentek, minden újabb napot ajándéknak tekintettem, és elkezdtem értékleni mindent, amim volt.
Amíg élsz, remélsz.

34. oldal

Hoacin>!

A mesterséges intelligencia valódi kockázata nem a rosszindulata, hanem az alkalmassága. A szuperintelligens mesterséges intelligencia rendkívül hatékonyan éri el saját céljait, ám ha ezek a célok nem állnak összhangban a miénkkel, akkor bajban vagyunk. Valószínűleg ön sem egy gonosz hangyagyűlölő, aki merő gonoszságból tapossa el a hangyákat, de ha egy zöldenergia-projekt keretében vízerőművet kell építenie, és a régióban egy hangyabolyt eláraszt a víz, akkor ez meglehetősen rossz hír a hangyák számára. Ne tegyük ki az emberiséget annak a veszélynek, hogy az említett hangyák helyzetébe kerüljünk. Előrelátónak kell lennünk. Ha egy nálunk sokkal fejlettebb civilizáció üzenetet küld nekünk, miszerint: „Néhány évtized múlva megérkezünk”, akkor egyszerűen csak annyit válaszolnánk: „Rendben, szóljatok, ha ideértek, égve hagyjuk a lámpákat”? Valószínűleg nem, pedig többé-kevésbé ez az, ami a mesterséges intelligencia esetében történt.

Luna_Dephensis>!

A 13.8 milliárd éves kozmikus történelem során valamikor csodálatos esemény történt. Az információfeldolgozás olyan tökélyre fejlődött, hogy az élőlények öntudatra ébredtek. Ezáltal az egész Világegyetem felébredt, és tudatosult benne önnön létezése. Nagyszerű diadalnak tartom, hogy mi, akik magunk is csillagok puszta porából lettünk, ilyen mélyrehatóan megértettük az univerzumot, amelyben élünk.

189. oldal

dorkarolyi>!

Nemcsak az a fontos, hogy kérdéseket tegyünk fel és válaszokat találjunk, hanem tudósként azt is kötelességemnek éreztem, hogy tudtára adjam a világnak, mire jutottunk.

40

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Michael White – John Gribbin: Stephen W. Hawking
Michio Kaku: Párhuzamos világok
Neil deGrasse Tyson: Terítéken a világegyetem
Jorge Cham – Daniel Whiteson: Halványlila gőzünk sincs
Martin Rees: Csak hat szám
Sean Carroll: Most vagy mindörökké
Jeremiah P. Ostriker – Simon Mitton: Sötét hatalom
Arthur Koestler: Alvajárók
Corine Stockley – Chris Oxlade – Jane Wertheim: Képes Usborne enciklopédia
Corinne Stockley – Chris Oxlade – Jane Wertheim: Fizika képes szótár