A ​nagy terv 68 csillagozás

Új válaszok az élet nagy kérdéseire
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv

A ​VILÁG EGYIK LEGNAGYOBB GONDOLKODÓJÁNAK CSAKNEM EGY ÉVTIZED UTÁN AZ ELSŐ JELENTŐS MUNKÁJA, MELYBEN ÚJ VÁLASZOKAT AD AZ ÉLET VÉGSŐ KÉRDÉSEIRE.

Mikor és hogyan kezdődött az Univerzum története? Miért vagyunk itt? Miért van ott valami a semmi helyett? Mi a valóság természete? Miért vannak a természeti törvények olyan pontosan beszabályozva, hogy éppen megengedjék a hozzánk hasonló lények létezését? És végül, a Világegyetemünkre érvényesnek látszó „nagy terv” bizonyítékot jelent-e egy jóindulatú Teremtő létezése mellett, aki mozgásba hozta a világ fejlődését – vagy a természettudomány másmilyen választ ad erre a kérdésre?
Stephen Hawking és Leonard Mlodinow legújabb könyvükben briliánsan szellemes, ugyanakkor egyszerű és közérthető nyelven mutatják be az Univerzum rejtelmeire vonatkozó, legfrissebb tudományos elképzeléseket. Elmondják, hogy a kvantumelmélet szerint a kozmosznak nem egyetlen létezése vagy történelme van, hanem az univerzum minden lehetséges történelme… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2010

Tartalomjegyzék

>!
Akkord, 2016
232 oldal · ISBN: 9789632520926 · Fordította: Both Előd
>!
Akkord, Budapest, 2011
228 oldal · ISBN: 9789632520551 · Fordította: Both Előd

Enciklopédia 1


Kedvencelte 9

Most olvassa 18

Várólistára tette 61

Kívánságlistára tette 109


Kiemelt értékelések

Nikolett0907 P>!
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire

„A kvantumfizika szerint nem számít, milyen alapos a jelenre vonatkozó megfigyelésünk, a (megfigyelhetetlen) múlt, akárcsak a jövő, határozatlan és csak a lehetőségek spektrumaként létezik. A kvantumfizika szerint az Univerzumnak nem egyetlen múltja van, vagyis nincs egyetlen történelme.”

Elképesztően hatnak rám ezek a könyvek és lassan új füzetet kell vennem.
A füzet azért kell, mert sok mindent ki akarok próbálni, levezetni, számolni. Mániákus utána olvasó vagyok és sokszor teljesen elvesztem az időérzékemet mikor ilyen könyveket olvasok.
Rendkívülinek találom, és nem csak azért, mert újdonságot hozott örök diák lelkemnek, hanem azért is, mert érthetően fogalmaz, tehát nem kellett külön mindent átrágnom.
Érdekes, olvasmányos, és fantasztikus.
Eddig az egyik legjobb amit a témában olvashattam.
Ajánlom!♥

kaporszakall >!
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire

Sokkal korszerűbb könyv, mint Hawking 1988-as munkája, Az idő rövid története. A tárgyalásmódja is összefogottabb (meglehet, ez a társszerző Mlodinow érdeme…). Egy kifogásomtól eltekintve (a Világegyetem tágulásának hatóerejeként fungáló sötét energia – mely antigravitációt biztosít – szerepe itt sincs kifejtve) egész jó összefoglaló, olvasásra sokkal inkább javallott, mint Hawking említett, korábbi kötete.

Remélhetőleg egy évtized múlva már ennél is többet tudunk majd, és ez a könyv is megy az elavultak közé.

2 hozzászólás
Risus P>!
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire

Számomra ugyan azt a színvonalt nyújtotta ez a könyv, mint az eddigiek Stephen Hawking professzortól. Mindig megdöbbenek, hogy egy ennyire sokrétegű és témájú könyv, hogy tud ennyire érthetően íródni. Persze tudom, hogy nem megy bele a téma legmélyébe, de mégis olyan a nyelvezete, példái és az egész magyarázata, hogy néha elhiszem, hogy tényleg értem. Nem nagyzolós, nem túlmisztifikált, egyszerű, érthető és szerethető.
Nagyon sajnálom, hogy több ilyen könyv már nem fog íródni…

zso506>!
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire

Láttam már Hawking előadásait a televízióban, és akkor nagyon elbűvölt a fogalmazásmódja, és az a lelkesedés, ahogy a csillagászatról beszél. Ez lelkesedés érződik a könyveiben is. Nagyon tetszett a kötet, sok mindent megmagyarázott, de sok új kérdést is felvetett. Azt gondoltam, hogy a multiverzum elmélet csak egy lehetőség, amit nem nagyon lehet bebizonyítani, de izgalmas elképzelés, hogy ezt is lehet majd idővel cáfolni vagy igazolni. Rengeteg döbbenetes gondolat van benne. Néhány tudományosan bizonyított elméletet még szoknom kell, mert ezeket nehéz elképzelnem. Viszont végre megértettem, hogy mi az a húrelmélet, ez azóta érdekelt, amióta el kezdtem nézni az Agymenőket. Élvezetes és tanulságos olvasmány. Mindenkinek alapműként kéne olvasnia, és elgondolkodnia a világ nagy dolgain.

BorsoB>!
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire

Hálás vagyok érte, még ha csupán illúzió is, hogy megértettem a Nagy Terv legalább néhány kis részletét, de amikor nagy lelkesen el akartam magyarázni szerencsétlen áldozataimnak, mi, hogy, mivel, miért, kézzel-lábbal sem ment. Szerettem, és biztosan felkerül néhány újabb könyve a könyvtárba járós kis listámra. :)

Traclon>!
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire

Lehet (sőt, biztos), hogy a hiba az én készülékemben van, de annak ellenére, hogy ez állítólag a végletekig lebutított és mindenki számára befogadható megfogalmazása a tudomány ezen szeletének, nekem néha még így is sok volt. Viszont ahol érthető volt, ott lekötött, érdekelt és végig fenntartotta a figyelmem, nagyon tetszett, sok újat tanultam belőle.

timionthebranch P>!
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire

Nekem ez nagy falat volt, mert a fizika bármennyire is érdekes számomra, egyszerűen meghaladja a felfogó képességemet. Végig lekötött, végig dolgozott az agyam, és mire valamit megérteni véltem már a következő dolgon kellett gondolkodnom, amitől az első gondolatot elvesztettem. Szerintem ez nem a könyv hibája, csak túl sok volt nekem új. Szóval úgy érzem itt minimum egy újraolvasás kell majd, hogy ne csak megértsem, ami le van írva, de esetleg el is tudjam fogadni mondjuk egy más természeti törvények által működtetett hét plusz három felcsavarodott dimenziójú univerzum előfordulásának valószínűségét… :)

tiborszerintabor P>!
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire

A szerzők a könyvben alapvető jelentőségű fizikai és (tudomány)filozófiai vonatkozású témákat tárgyalnak. A könyv központi témaköre a természeti törvények és a természeti erők – a szerzők különböző modelleket, feltételezéseket, paradigmákat ismertetnek az ókortól napjainkig. A mű magyar címe nem pontos, hiszen alapvetően nem „tervről” van szó (a két szerző ateista), hanem a természeti erőkről és az azok közötti összefüggésekről, azaz „mintázatról”. A szerzők a modellfüggő realizmus hívei: úgy gondolják, nem létezik a valóság világképtől és elmélettől független fogalma. A könyvből kiderül, hogy számos valósnak és tudományosnak hitt elképzelés és feltételezés (Föld-középpontú, Nap-középpontú világegyetem, stb.) hiedelemnek bizonyult idővel.

A természeti törvények kapcsán a szerzők ezt írják: „Ha a természetet törvények irányítják, akkor három kérdés merül fel: 1. Honnan erednek ezek a törvények? 2. Vannak-e kivételek a törvények érvényessége alól, azaz léteznek-e csodák? 3. A lehetséges törvényeknek csak egyetlen rendszere létezik? Ezeket a fontos kérdéseket természettudósok, filozófusok és teológusok a legváltozatosabb formákban tették fel.” A szerzők a könyvük végére egy materialista jellegű, magasabb rendű intelligencia nélküli univerzum koncepcióját vázolják.

Úgy gondolom, a téma ennél árnyaltabb megközelítést igényel: ha a természetet törvények (szabályok) irányítják, jónéhány kérdés merül fel: milyen szabályokat ismerünk és azokat elég alaposan ismerjük-e? Hogyan írhatók, képezhetők le a szabályok? Egy-egy szabálynak milyen az érvényességi köre? A szabályok különböző közegek és eltérő viszonyok esetén hogyan működnek, milyen körülmények befolyásolják azokat? A szabályok milyen kapcsolatban állnak egymással? Melyek a legfontosabb, legalapvetőbb szabályok, és melyek kevésbé azok? Egy-egy szabályt mire tudunk használni, hogyan tudjuk azt ésszerűen hasznosítani, hogy minél kevesebb kárt okozzunk?

E „kézenfekvő” kérdések mellett feltehetők spekulatív jellegű kérdések is: hol vannak jelenlegi tudásunk korlátai, milyen szabályokat nem ismerünk érzékelésünk korlátai miatt? Van-e a szabályoknak rendszere, mintázata? Meg tudjuk-e változtatni az adottnak tűnő szabályokat, és ha esetleg igen, milyen keretek között? Mi a háttere a szabályoknak, honnan erednek – és miért épp ilyenek? Hogyan alkalmazhatók a természetben megfigyelt szabályok az emberre és a társadalmi viszonyokra? Ezekre a kérdésekre a szerzőknél jóval árnyaltabb válaszokat lehet, illetve kell adni.

Ami a természeti erőket, kölcsönhatásokat illeti, a szerzők a gravitációt, az elektromágnesességet, a gyenge magerőt és erős kölcsönhatást említik – utóbbi kettő „szabad szemmel” nem megfigyelhető. A könyv szerzői a „természeti hátteret” figyelmen kívül hagyva értekeznek különböző teóriákról, amelyek segítségével a „láthatatlan erők” egyesíthetők, egybevonhatók, „integrálhatók” egy „M(indenség)-elméletbe”. A „természetig visszanyúló” háttér feltárása érdekében képzeljük el, hogy visszamegyünk a tudomány előtti időszakba – milyen fizikai erőket tapasztalhatnánk „magunk körül”, ha „alaposan körülnézünk”?

Vannak először is a „nyilvánvaló” hatások, ilyen például a súrlódás, amikor egy mozgó test hozzáér egy másik testhez. Némi kísérletezés után felismerhető, hogy a súrlódás lassítja a testek mozgását, adott esetben bizonyos anyagok esetén látványos kopást eredményez, illetve hőt termel. Felismerhető az is, hogy a súrlódás sikosító anyag (zsír, olaj) használatával csökkenthető.

Súrlódáshoz hasonló a helyzet, amikor nem szilárd felületek érnek egymáshoz, hanem a szilárd test egy speciális közegben mozog, például vízben vagy szélben. Felismerhető, hogy ezekben a speciális közegekben „áramvonalas” testek kevésbé ütköznek ellenállásba, azaz könnyebben tudnak haladni. Azon pedig el lehet gondolkodni, hogy az űr milyen közeg, és hogy ott vajon van-e közegellenállás.

Erő rejlik a nyújtásban és a feszítésben is. Ha egy rugalmas anyagot megfeszítünk, benne „erő” jön létre, amit tárolni is lehet, és aminek segítségével munkát lehet végezni. (Ezen az elven működik a csúzli vagy a számszeríj.) Megfeszített húrok sajátos hangot adnak ki, és ezen megfigyelés finomrahangolásával létrehozhatók kellemes hangokat adó eszközök, hangszerek.

A tűz hőjének is ereje van. Ez az erő egyrészt „átalakító”, „átformáló” jellegű: bizonyos hőfokok képesek bizonyos anyagokra hatni, azok állagát, állapotát megváltoztatva. Logikus feltételezés, hogy tűzelőanyagok égetésével vagy víz melegítésével keletkező hőerő, gőz megfelelő szerkezetek használatával mechanikai munkává alakítható, mellyel különféle gépek működtethetők. A hőnek másrészt felhajtóereje is van, azaz a hő képes magasba emelni és repíteni. A tűz további tulajdonsága, hogy láthatatlan (hő)kisugárzása, egyfajta „aurája” is van.

A villámlás szintén egy figyelemre méltó jelenség, hiszen olyan, mintha az ég szikrákat szórna – és az „égi szikra” erős fényt ad, világít, illetve képes meggyújtani például egy kiszáradt fát. A villámlás során elgondolkodhatunk azon, hogy hasonló a jelenség ahhoz, mint amikor idegesek, feszültek vagyunk, és úgy sül ki a bennünk felhalmozódott feszültség, hogy kiabálni kezdünk és ilyenkor a szemünk „szikrát szór”. Szikrát képes szórni a természetben a vaspirit és a kovakő (kvarc) is, amelyek segítségével tüzet lehet csiholni.

Különleges hatóereje van a természetben a lokális és a regionális kiterjedésű forgószélnek – utóbbihoz hasonló jelenség a vízben az örvény, és joggal feltételezhetjük, hogy hasonló jelenség az űrben is van (lásd „fekete lyuk"). A helyzet különlegessége, hogy a forgószél középeről hiányzik a "mozgató”, ami mozgatná maga körül a perifériát, miközben „ott kell lennie középen” valamilyen erőnek.

Ezek a nyilvánvaló, egyértelműen érzékelhető hatások. Viszont vannak láthatatlan hatások is a természetben is.

A Nap sugárzása, hasonlóan a tűz kisugárzásához, egy láthatatlan jelenség, ami hatással van a Földön az élővilágra. Az éjszakai eget hosszasan kémlelve felfigyelhetünk arra, hogy olyan a bolygók és csillagok működése, mintha valamilyen láthatatlan erő mozgatná őket, egy bizonyos pályán tartva őket – mint amikor egy zsinórra kötünk egy tárgyat, és magunk körül forgatjuk, csak éppen az égitestek esetén hiányzik a zsinór, az „összekötő kapocs”.

Ha tenger mellé kerülünk, észrevehetjük, hogy a víz szintjére valami erőteljes befolyást képes gyakorolni, a láthatatlan erő pedig pedig kiszámítható, ciklikusan ismétlődő hatást fejt ki. Tekintettel arra, hogy érzékelhetően nem a Föld „ringató” mozgása „hintáztatja” a tengerek szintjét, a Földön kívüli nagyobb égitestek hatására gyanakodhatunk.

Elgondolkodhatunk azon, hogy a kezünkbe vett, felemelt tárgyak, amiket elengedünk, miért nem maradnak a levegőben, és ha feldobjuk őket, miért nem repülnek el felfelé, és miért esnek le? Felfigyelhetünk arra is, hogy egy objektumot, pl. egy almát különböző magasságokból ejtünk le a földre, akkor a nagyobb magasságból elengedett test felgyorsul és nagyobb erővel csapódik a földbe. Ha elhajítunk különböző erővel különböző tárgyakat, azok egy bizonyos pályán, bizonyos ívben mozognak, mintha valamilyen láthatatlan erő hatna rájuk. Felfigyelhetünk arra, hogy az égitestek is, a tárgyak is egy bizonyos pályán mozognak. Felfigyelhetünk arra is, hogy a felgyorsításnak, illetve a forgatásnak is ereje van, mintha a forgatással többleterőt adnánk át a testnek.

Nagy távolságra vonuló állatok, madarak megfigyelése esetén is úgy érezhetjük, hogy ők is egy bizonyos pályán mozognak – és úgy gondolhatjuk, létezik valamilyen láthatatlan jelenség, ami segíti őket a tájékozódásban, illetve egy bizonyos pályát jelöl ki számunkra, hasonlóan a tengerekben, óceánokban tapasztalható áramlásokhoz. Elgondolkodhatunk azon is, hogy vajon a madarak a levegőben, illetve a tengeri állatok a vízben milyen láthatatlan erő felhasználásával tudnak „úszni az áramlássa"?

Láthatatlan erő megnyilvánulásával találkozunk, ha gyors tempóban felmegyünk egy hegyre vagy lejövünk onnan: dobhártyánk ilyenkor eldugul, mintha valamilyen nyomás nehezedne rá. Hasonló testünkre ható nyomást érzünk, ha víz alá merülve a mélységbe próbálunk leúszni, vagy ha valami módon a levegőbe emelkedünk egyre magasabbra.

Fellelhetők a természetben olyan anyagok, amelyek befolyást képesek gyakorolni a környezetükben bizonyos tárgyakra láthatatlan távolhatás révén, ilyen mágneses ásvány a magnetit, amely segítségével iránytű készíthető, és amelynek használata alapján rájöhetünk, hogy a Föld egy hatalmas mágnes, aminek van egy bizonyos láthatatlan erőtere, csak azt nem látjuk szabad szemmel. Felfigyelhetünk arra is a természetben, hogy ha bizonyos anyagokat, például állati szőrmét megdörzsölünk és azt a hajhoz közelítjük, akkor itt is egy láthatatlan távolhatás érvényesül: valamilyen erő képes megmozdítani, illetve „bizonyos mintába rendezni” a hajat.

Egyéb láthatatlan hatás is jelen van a természetben sugárzás formájában: az egyik ilyen sugárzás a radioaktivitás. Sugárzó anyag az uránérc – és minél magasabb a koncentrációja, annál inkább sugárzó. Ennek tanulmányozása azonban speciális feltételeket, „laboratóriumi körülményeket” igényel, hasonlóan a röntgensugárzáshoz, nem utolsó sorban azért is, mert ezek a sugárzások súlyos roncsoló hatásuk miatt az emberi szervezetre, illetve az élőlényekre, és általában az életre komoly veszélyt jelentenek. Ezeken kívül említést érdemelnek még a sugárzás vonatkozásában a fluoreszkáló és foszforeszkáló anyagok: fluoreszkálás esetén az anyag külső hatásra bocsát ki fényt, míg foszforeszkálás esetén az anyag képes külső energiát magába fogadni és az energiát alakítja át fénysugárzássá.

A természetben tehát vannak fizikai erők, amik bizonyos módon, bizonyos közegben, bizonyos hatókörben, bizonyos objektumokra bizonyos hatást fejtenek ki. A többi pedig már fizika.. A természettudomány terén munkálkodó szerzők a könyvben nem tettek említést arról, hogy „láthatatlan befolyásolás és távolbahatás” nem csak a természetben, hanem az emberi közegben is megfigyelhető. Közismert, hogy bizonyos személyek képesek másokat pszichés befolyásuk alá vonni – ilyen például a „végzet nője” / "végzet asszonya” jelensége – és az elnevezés arra utal, hogy ezzel a képességgel csúnyán vissza is lehet élni. Nem csak személyek vannak, amik erőteljes befolyást képesek gyakorolni a pszichére, hanem anyagok is – ilyen anyagok a függőséget, személyiségtorzulást okozni képes pszichoaktív szerek, e körbe sorolva a kábítószerként ismert anyagokat és az alkoholt. Ez azonban már nem fizika, hanem kémia.. és pszichológia.. és történelem..

Végül még egy személyes észrevételt említenék meg: a „végzet nője” jelensége esetén a láthatatlan vonzerő minőségi jelenség, amelynek kulcsa a „kisugárzásban” rejlik – ilyen jellegű és erejű pszichológiai befolyásolásra nem mindenki képes. A befolyásolás mértéke az egyes emberek esetén nagyon különböző. Ezzel arra szeretnék utalni, hogy e jelenség alapján nem a „tömeg”, hanem az „erő” vonz.

A témához kapcsolódó további értékeléseim:
Mlodinow: Az emberi gondolkodás története https://moly.hu/ertekelesek/3481404
Lao-ce: Tao Te King https://moly.hu/ertekelesek/3321609
Sheldrake: Hét kísérlet, amely.. https://moly.hu/ertekelesek/3055756
Kaku: A jövő fizikája https://moly.hu/ertekelesek/3079123
Szent-Györgyi: Az őrült majom https://moly.hu/ertekelesek/3305493

Szécsi_M>!
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire

Stpehen Hawking életét mindig is követtem valamennyire de mióta meghalt azóta érdekel igazán az élete és a munkássága. A könyv igazán érthető volt igazából 90%-ban mindent értettem. Nagyon ajánlatos ez a könyv mert ilyenkor jön rá az ember két dologra. Egy: lehet látni hogy mi történik az univerzumunkban 13,8 milliárd év alatt. Kettő: aki valamennyire ismeri Stpehen Hawking az tudja miben szenvett és min ment keresztül és akkor jön rá az ember hogy egy ekkora agy mire képes ekkora korlátozottsággal. Csak egy idézetet van amit nem rég találtam egy cikkben. "Egy briliáns elme egy használhatatlan testében.


Népszerű idézetek

KoŁibri>!

Józsué könyve szerint a Nap körülbelül egy teljes napra állt meg az égen. Ma már tudjuk, hogy ez azt jelentette volna, hogy megállt volna a Föld tengely körüli forgása. ha viszont megáll a Föld forgása, akkor Newton törvényei értelmében mindennek, ami nincs lerögzítve, a Föld eredeti kerületi sebességével (mintegy 1800 km/óra az Egyenlítőnél) tovább kellett volna mozognia – ami elég nagy ár egy késleltetett napnyugtáért.

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire

neko>!

A római katolikus egyház végül 1992-ben elismerte, hogy tévedtek Galilei elítélésekor.

52. oldal

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire

1 hozzászólás
psn>!

A tízes számrendszer, amelyet az egyszerű számolási műveletekhez ma oly kényelmesnek találunk, csak Kr. u. 700 körül alakult ki, amikor a hinduk megtették az első jelentős lépéseket abba az irányba, hogy az aritmetika hatékony eszközzé váljék. A plusz és a mínusz jelek bevezetésére egészen a XV. századig kellett várni. A XVI. század előtt sem az egyenlőségjel, sem pedig az időt másodperc pontossággal mérő órák nem léteztek.

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire

1 hozzászólás
Szelén>!

(…) a fizikai folyamatokat néha jogi kifejezésekkel írták le, és úgy gondolták, hogy ezeket hatályba kell léptetni, noha a törvényeknek „engedelmeskedő” testek élettelen tárgyak. (Ha úgy gondolják, hogy nehezükre esik a közlekedési szabályok betartása, akkor képzeljék el, milyen nehéz lenne meggyőzni egy kisbolygót arról, hogy ellipszis alakú pályán mozogjon.)

30. oldal, 2. fejezet - A törvény uralma (Akkord, 2011)

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire

psn>!

A kvantumfizika szerint nem számít, milyen alapos a jelenre vonatkozó megfigyelésünk, a (megfigyelhetetlen) múlt, akárcsak a jövő, határozatlan és csak a lehetőségek spektrumaként létezik. A kvantumfizika szerint az Univerzumnak nem egyetlen múltja van, vagyis nincs egyetlen történelme.

100. oldal

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire

Kapcsolódó szócikkek: kvantumfizika
KoŁibri>!

Talán különösen hangzik, de számos olyan eset fordul elő a fizikában, amikor egy sokaság – úgy tűnik – másként viselkedik, mint az egyes összetevői. Egyetlen idegsejt válaszreakcióiból például aligha következtethetünk az agy működésére, vagy hiába ismerjük a vízmolekula minden tulajdonságát, attól még szinte semmit sem tudunk a tó viselkedéséről. Ami a kvantumfizikát illeti, a fizikusok még mindig dolgoznak, annak levezetésén, hogyan származtathatók Newton törvényei a kvantumvilágból. Azt azonban mindenesetre tudjuk, hogy minden test összetevői a kvantumfizika törvényeinek engedelmeskednek, Newton törvényei pedig jó közelítéssel leírják a kvantumos viselkedésű összetevőkből felépülő makroszkopikus tárgyak viselkedését.

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire

Aragorn>!

Nehéz elképzelni, miként működhetne a szabad akarat, ha viselkedésünket a fizika törvényei szabják meg.Úgy tűnik tehát, hogy nem vagyunk egyebek biológiai gépeknél, a szabad akarat pedig csupán illúzió.

42. oldal

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire

psn>!

Azt tartották, hogy a kopernikuszi világkép ellentmondásban áll a Szentírással, amelyet úgy értelmeztek, hogy a bolygók a Föld körül mozognak, noha a Biblia ezt ilyen formában sehol sem állítja. Valójában a Biblia születése idején az emberek a Földet még síknak gondolták.

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire

1 hozzászólás
Dora>!

Napunk minden hullámhosszon bocsát ki sugárzást, de legerősebb az emberi szemmel látható tartományban. Valószínűleg nem véletlen, hogy szabad szemmel éppen azokat a hullámhosszokat látjuk, amelyeken a Nap sugárzása a legerősebb: szemünk fejlődése során minden bizonnyal azért éppen a tartományban alakult ki a legnagyobb érzékenysége, mert itt a legerősebb a sugárzás. Ha valaha ráakadnánk egy másik bolygóról származó lényekre, akkor valószínűleg azt fogjuk tapasztalni, hogy ők azt a sugárzást képesek „ látni”, amelyet az ő csillaguk bocsát ki legnagyobb mennyiségben, figyelembe véve az ott uralkodó, a fényt gyengítő tényezőket, például a bolygójuk légkörében lévő por és gázok elnyelő hatását. A röntgensugárzó környezetben kifejlődött földönkívülieknek tehát jó állásuk lehetne a repülőterek biztonsági szolgálatánál.

111. oldal

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire

1 hozzászólás
BorsoB>!

Hacsak valaki nem élt Zimbabwében, ahol a helyi valuta inflációja a közelmúltban meghaladta a 200 000 000 százalékot, akkor az infláció szó nem kelti a robbanásszerű hevességű tágulás érzetét. Ám a kozmológiai infláció időszakában még a legvisszafogottabb becslések szerint is a Világegyetem mérete, 0,00000000000000000000000000000000001 másodperc alatt a 1 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000-szorosára nőtt.

155. oldal

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire


Hasonló könyvek címkék alapján

Hoimar von Ditfurth: A Világegyetem gyermekei
Paul Strathern: Hawking
Bernard le Bovier de Fontenelle: Beszélgetések a világok sokaságáról
Paul Davies: Egyedül vagyunk a világegyetemben?
Arthur Koestler: Alvajárók
Pergel Attila: Véletlen könyv
Eperjessy László (szerk.): A világegyetem
Gellér Tibor (szerk.): 202 kérdés és válasz – Világegyetem, föld
Norbert Pailer: Az Univerzum
John D. Barrow: Univerzumok könyve