Az ​idő rövid története 281 csillagozás

Stephen Hawking: Az idő rövid története Stephen Hawking: Az idő rövid története Stephen Hawking: Az idő rövid története Stephen Hawking: Az idő rövid története Stephen Hawking: Az idő rövid története

Az angol szerző ugyanannak a tanszéknek a vezetője Cambridge-ben, amely valamikor Sir Isaac Newtoné volt. Teljesítményét Einsteinével veti össze a tudományos közvélemény. Hawking az Univerzum keletkezésének és megszűnésének, a fekete lyukaknak, a térnek, az időnek, a téridőnek a kutatója. Könyve olvasmányosan, szellemesen foglalja össze a „teremtés” legfontosabb kérdéseit.

Eredeti mű: Stephen Hawking: A Brief History of Time

Eredeti megjelenés éve: 1988

>!
Akkord, Budapest, 2010
256 oldal · ISBN: 9789632520384 · Fordította: Molnár István, Egri Győző
>!
Akkord, 2004
256 oldal · ISBN: 9639429554 · Fordította: Molnár István, Egri Győző
>!
Akkord, Budapest, 2003
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632520261 · Fordította: Molnár István, Egri Győző · Illusztrálta: Ron Miller

7 további kiadás


Enciklopédia 7


Kedvencelte 29

Most olvassa 105

Várólistára tette 304

Kívánságlistára tette 208

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

>!
csillagka P
Stephen Hawking: Az idő rövid története

"– Mit fecseg itt összevissza nekünk? A Föld valóságban lapos, és egy óriási teknősbéka hátán nyugszik.
– No és mi tartja a teknősbékát? – mosolygott fölényesen a tudós.
– De okos maga, fiatalember, hű, de okos – válaszolt a néni. – Egyszerű: egy másik teknősbéka, azt megint egy másik, és így tovább."

Tudjátok mit félek, kicsinek, butának, lényegtelennek érzékem magam, felesleges porszemnek a nagy galaktikus anyag-antianyag játékban. Ez a könyv félelemmel tölt el, mivel az ember ösztönösen retteg attól, amit nem ismer. Milyen szép lenne még is egy teknős hátán lovagolni :P

>!
gybarbii P
Stephen Hawking: Az idő rövid története

Habár biztosan állíthatom, hogy eddig Stephen Hawking magyarázatai voltak számomra a legérthetőbbek a fizika kérdéseit illetően, még így is volt egy-két dolog, amit csak többszöri olvasásra fogtam fel vagy még úgy se…. De büszke vagyok magamra, hogy a könyv végére értem, főleg azért, mert humán beállítottságú ember vagyok. A könyv több érdekes témát is említett, pl. az Ősrobbanást, a fekete lyukakat, az időutazást, de olvashattunk Arisztotelész, Ptolemaiosz, Kopernikusz, Galilei, Newton és Einstein elképzeléseiről is, valamint a könyvben megjelent még II. János Pál pápa és a Vissza a jövőbe c. film is. :)
Nem hittem volna, hogy egy ilyen témájú könyvre valaha is ilyet mondok, de érdekes volt!! :)

>!
vargarockzsolt P
Stephen Hawking: Az idő rövid története

Röviden:

A világ talán leghíresebb tudományos ismeretterjesztő könyve, a világ talán leghíresebb természettudósa tollából.

A világegyetem története, relativitás- és kvantumelmélet, fekete lyukak és időutazás.
Aki nagy vonalakban tisztában szeretne lenni azzal, hogy a modern tudomány mit gondol a világegyetem keletkezéséről és működésének alapelveiről, annak érdemes elolvasni.

Egy laikus számára nem mindenütt érthető könyv, mert hiányoznak belőle részletes magyarázatok, de akit érdekelnek ezek a témák, azok az alaposabb kifejtéseket megtalálhatják például az AKKORD Kiadó, a TYPOTEX Kiadó természettudományos ismeretterjesztő sorozataiban. Ettől függetlenül érdekes és hasznos olvasmány.

Kicsit bővebben – néhány provokatív állítás:

1. A közvélekedés szerint a természettudósok, és ezen belül a matematikusok és a fizikusok a világ legokosabb emberei. (Ha szavazást tartanának arról, hogy ki volt az emberiség történetének legokosabb embere, biztosan Einstein nyerne.)
2. Az átlagember véleménye szerint minden zseni lökött (abnormális, sérült) egy kicsit.
3. A fizikailag sérült embert általában lenézik és kiközösítik.
4. Egy fizikailag sérült, de köztudomásúan nagyon okos ember kiválóan alkalmas arra, hogy eljátssza a zseni szerepét, akit egyszerre csodálhatunk és sajnálhatunk.
5. A modern tudománynak szüksége van olyan személyiségekre, akik közvetíthetik a tudományos felfedezéseket az átlagemberek, az adófizetők felé, akiknek a pénzéből aztán a tudomány működik.
6. Stephen Hawking nagyon jelentős tudós (Wolf-díjas fizikus), de nem feltétlenül a legjobb (a laikusok számára közérthető) tudományos ismeretterjesztő. Tökéletesen tisztában van a modern tudomány legújabb és legfontosabb eredményeivel, nagyszerű humora van, a megjelenése, az imázsa annyira egyedi, hogy azonnal felismerhető, ezért tipikus média személyiség, de ettől még a könyveit nyugodtan érheti kritika.
7. Szerintem ez a könyve annyira nagy témát fog át, hogy nincs ideje a kellő mélységű kifejtésére – a laikusok* számára mindenütt érthető formában. Azok számára viszont, akik a felvetett kérdéseket (relativitás elmélet, kvantummechanika, egyesített elmélet, húr elmélet, kozmológia) alaposabban, esetleg szakértői szinten ismerik, nem hoz túl sok új ismeretet.
8. Mindezek alapján én azt gondolom, hogy ez a könyv arra ugyan alkalmas, hogy felkeltse az olvasók érdeklődését a világegyetem keletkezésének és működésének természettudományos magyarázata iránt, de tudományos ismeretterjesztő könyvként nem a legtökéletesebb. Nem a matematikai levezetéseket hiányoltam, hanem a részletesebb magyarázatokat.
9. De lehetséges az is, hogy nem a könyvvel van a baj, csak én hülyülök, mert jó pár évvel ezelőtt, amikor először olvastam, úgy gondoltam, hogy sokkal jobban értem.
10. Ha eljutott idáig valamelyik „elvetemült” olvasóm, aki a Hawking könyvét is olvasta, kérem, válaszoljon arra a kérdésre, hogy szerinte – a könyv alapján – mi a gravitáció? A tömeg jelenlétében keletkező téridő görbület, vagy kölcsönhatás, amelyet a gavitron nevű virtuális részecskék közvetítenek? Esetleg valami más?

*laikusok: akik kb. annyira értenek hozzá, mint én, azaz hallottak már a Nagy Bummról, és nem gondolják azt, hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot

8 hozzászólás
>!
otaksa
Stephen Hawking: Az idő rövid története

Fenomenális. Alapmű. Sose értettem a fizikához, utoljára általános iskolában okítottak rá, de a csillagászat, húrelmélet, relativitáselmélet, ez mind-mind olyan dolog, ami érdekelt. Mostanság láttam a Spektrumon Hawking dokumentumfilmjét is, ugyanerről, amiatt döntöttem el, hogy ugyanezt, lassabban, meg-megállva, visszalapozgatva, könyvben is el kell olvasni. Mert na, nekem nem volt triviális, hogy azért nem láthatunk sohasem egyetlen neutront vagy protont sem, mert a fény hullámhossza nagyobb nála, ezért nem lehet soha látni. Meg hogy a fekete lyuk nem is lyuk, van ott ám egy összetöpörödött törp ördög, csak azért fekete, mert a fény sem jut ki belőle, akkora a gravitációja. Hazudnék, ha azt mondanám, mindent értettem benne (főleg a képzetes időt, a huszonvalahány dimenziót, az antianyagot), de azt már értem, miért üti egymást a relativitáselmélet és a kvantumelmélet. És hogy addig nem alszanak édesdeden a fizikusok, amíg meg nem születik a kettőt egyesítő gravitáció kvatumelmélet. Azt várom mától, mikor mondják be a híradóban, hogy már ez is megvan. A világbéke túl snassz lett…

>!
BubbleTea
Stephen Hawking: Az idő rövid története

Először is tisztázzunk valamit; aki könnyű olvasmányra vágyik, ne ezt a könyvet válassza! Ez a könyv bonyolult, összetett és mégis egy remekmű.

Számomra sok helyen volt nehezen érthető, ami valószínűleg a hiányos fizika tudásom eredménye. Lassan emészthető fejezeteket tartalmaz, amik boncolgatják a Világegyetem működését. Rendkívül érdekes olvasmány, amihez valószínűleg 4-5 múlva visszatérek. Remélem, akkor már kevesebb fekete foltot fogok érezni. :)

Mindenképpen ajánlom azon embereknek is a könyvet, akik nem rendelkeznek magasztos fizikai tudással, de érdeklő őket a Világegyetemünk működése. Stephen Hawking rengetek példával szemlélteti az elméleteket, amivel érthetőbbé és megfoghatóvá teszi őket.

>!
norka
Stephen Hawking: Az idő rövid története

Kudarc volt. Életemben először butának éreztem magam. Aztán megszoktam :)

Azóta is vissza visszatérő harc és a dac, hogy megértsem. Hiszen csak fizika, kémia, matemetika, filozófia, vallás és hit. Kinek ne menne?!

>!
dwistvan P
Stephen Hawking: Az idő rövid története

Nem könnyű megérteni ezeket a kérdéseket. Mégis sokat lehet tanulni ebből a könyvből, amelyet a szerző nagyon logikusan épített fel. Mint minden tudós a tudomány nyelvezetét használja, mégis próbálja a tudomány új vívmányait közérthetően megvilágítani. Ez olykor elég bonyolultra sikerült. Bár mérnökként végeztem az egyetemen, azóta is rohamosan fejlődött a tudomány. Próbáltam megismerkedni az újabb eredményekkel. A könyv legalább ízelítőnek mindenképpen jó.

>!
Panni777
Stephen Hawking: Az idő rövid története

Tetszik, ahogy Stephen Hawking a tudományról magyaráz közérthetően. Mindig is jobban szerettem az ilyen típusú magyarázatokat és a kissé mesélős stílust, mint a száraz tudományt. A fizika 1-2-n kívül az egyetemen sosem olvastam külön a fizikáról, csillagászatról, elméleti fizikáról, így ha nagyon felületesen is, de végre megértettem a miérteket és hogyanokat. A kémia és atomok szempontjából mindent tudtam (vicces is lenne, ha újat mondana nekem ilyen általános szempontból egy fizikus!!), jó volt összekapcsolni a világyetemmel és a céllal, hogy egy egyesített elméletet hozzanak létre. Ami furcsa, hogy már majdnem 30 éve írta Stephen Hawking ezt a könyvet, mégsem éreztem elavultnak. Kíváncsi lennék egy update-elt könyvre is, hogy a húrelméletben mennyit sikerült előrehaladni. Annyira azonban nem vagyok kíváncsi, hogy cikkeket kezdjek olvasni és rendesen utána nézzek! :D

>!
WolfEinstein
Stephen Hawking: Az idő rövid története

Arra számítottam, hogy majd felfogom a névelőket és a kötőszavakat. Ezzel szemben egy tökéletesen érthető kozmológiai ismeretterjesztő könyvet kaptam, amit azok is könnyen befogadhatnak, akiknek nincs kellő fizikai ismeretük, mert mindent megmagyaráz, példákkal illusztrál. Nem mondom, hogy könnyű olvasmány, de tényleg bárki számára leküzdhető nehézséget jelent, ha hajlandó odafigyelni minden mondatára. A Világegyetem legizgalmasabb kérdéseivel foglalkozik, amik közül többre talán soha nem fogunk választ kapni. Az Univerzum keletkezése, fekete lyukak, féregjáratok, időutazás, hogy csak párat említsek. Mindezt szórakoztató stílusban. Egyetlen képlet fordul elő a könyvben, a mindenki számára ismert összefüggés az általános relativitáselméletből, ami az energia, a tömeg és a fénysebesség közötti kapcsolatról szól. Nagyon érdekes, olvasmányos könyv, aminek segítségével egy egészen kicsit jobban megérthetjük a bennünket körülvevő világot.

>!
Vladi
Stephen Hawking: Az idő rövid története

Nekem az egészből annyi jött le, hogy minét többet tudnak látszólag a tudósok, igazából az derül ki, hogy mennyire nem tudnak szinte semmit. De végülis mint ahogy ezt az Égett-hegyi könyvtárból megtudtam, erre is kitaláltak egy okosan hangzó elméletet:
https://moly.hu/idezetek/633319
Többet értem az Érkezés című film megnézésével, mert utána pontosan megértettem az idő működését. Vagyis a nem működését, merthogy az idő csak illúzió.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
psn

Ma már tudjuk, hogy minden részecskének van egy antirészecskéje, amellyel kölcsönösen megsemmisíthetik egymást. Elképzelhető, hogy egész antivilágok és antitársadalmak épülnek fel antianyagból. Ha azonban a tisztelt olvasó az antiénjével találkozik, inkább ne rázzon vele kezet!

85. oldal

>!
Algernon +SP

(…) fogadást kötöttem Kip Thorne-nal a California Institute of Technology-ról, hogy a Cygnus X-1 valójában nem is tartalmaz fekete lyukat! Ezt afféle balesetbiztosításnak tekintem. Rengeteg munkát fektettem a fekete lyukakba, s ez mind kárba vész, ha kiderül, hogy mégse léteznek fekete lyukak. Így legalább meglesz az a vigaszom, hogy megnyerek egy fogadást: négyévi előfizetést a Private Eye (Magándetektív) című folyóiratra. Ha viszont a fekete lyukak mégis léteznek, Kip egyévi Penthouse előfizetést nyer tőlem.

102-103. oldal

12 hozzászólás
>!
Eszter01

Gamownak sajátos humora volt: rábeszélte Hans Bethét, a híres atomtudóst, hogy adja nevét a cikkhez, mert akkor a szerzők listája így alakul: „Alpher, Bethe, Gamow”, ami olyan, mint a görög ábécé kezdete: alfa, béta, gamma. Roppant helyénvaló egy cikkben, ami a Világegyetem kezdetének történetét feszegeti!

138. oldal

2 hozzászólás
>!
psn

– Mit fecseg itt összevissza nekünk? A Föld valóságban lapos, és egy óriási teknősbéka hátán nyugszik.
– No és mi tartja a teknősbékát? – mosolygott fölényesen a tudós.
– De okos maga, fiatalember, hű, de okos – válaszolt a néni. – Egyszerű: egy másik teknősbéka, azt megint egy másik, és így tovább.

11. oldal, 1. Milyennek látjuk a Világegyetemet?

>!
Epilógus

Elég bőven hullottak díjak azért, ha valaki kimutatta, hogy a világ nem is olyan egyszerű, mint hinnénk.

96. oldal, Akkord kiadó, 2003

>!
psn

Amikor az égre nézünk, olyannak látjuk a világegyetemet, amilyen valamikor a múltban volt.

>!
zcserei

A korábban már említett vatikáni konferencián terjesztettem be először elképzelésemet, hogy a tér és idő esetleg olyan együttes felületet alkot, amelynek mérete véges, de nincs határa vagy pereme. Dolgozatom erősen matematikus jellegű volt, ezért Istennek a világegyetem teremtésében játszott szerepére vonatkozó súlyos következtetéseimet általában nem ismerték fel (szerencsémre).

141-142. oldal

1 hozzászólás
>!
BorsoB

Amint Nathan Myhrvold, egy korábbi tanítványom megjegyezte: több könyvet adtam el a fizikáról, mint Madonna a szexről.

Előszó

>!
Epilógus

A táguló Világegyetem nem zárja ki a Teremtő létét, de kétségkívül megszabja neki, hogy mikor végezhette el feladatát.

20. oldal, Akkord kiadó, 2003

>!
Epilógus

Mivel a fény hullámhossza nagyobb, mint egy atom mérete, nem remélhetjük, hogy a szokásos módon „megnézhetjük” az atom részeit.

82. oldal, Akkord kiadó, 2003

7 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Gerald Durrell: Életem értelme
Gerald Durrell: Vadállatok bolondja
Gerald Durrell: Hogyan lőjünk amatőr természetbúvárt?
Steve Parker: Isaac Newton és a gravitáció
Marcus du Sautoy: A prímszámok zenéje
Steve Parker: Louis Pasteur és a bacilusok
Steve Parker: Thomas Edison és a villany
Steve Parker: Charles Darwin és az evolúció
Steve Parker: Galilei és a világegyetem
Steve Parker: Marie Curie és a rádium