Antijég 49 csillagozás

Stephen Baxter: Antijég

Az ​1800-as évek közepén vívott krími háború fordulópontja volt Szevasztopol eleste. A hosszan elnyúló ostrom végül a jobb utánpótlási vonalakkal rendelkező szövetséges angol–török–francia csapatok javára dőlt el, melyek így megszállhatták a kiéheztetett várost. A mi világunkban.

Stephen Baxter regényében a történelem menetét egy rendkívüli felfedezés forgatja fel: a Déli-sarkon egy angol utazó különleges jégre bukkan, amely melegítéskor nem vízzé olvad, hanem erős robbanást idéz elő. Ezt az antijégnek elnevezett anyagot vetik be a britek Szevasztopolnál, jóformán a földdel téve egyenlővé a várost. A felfedezésnek köszönhetően rohamos fejlődésnek indul a technika és a tudomány is, és az éjszakánként rejtélyes ikerholdak fényében fürdő Föld lakói fejüket kapkodva próbálják a lépést tartani a haladás mind sebesebben kattogó fogaskerekeivel.

Baxter varázslatos gőzpunk világot épít fel a forradalmak és háborúk szaggatta 19. századi Európa romjain, megidézve Jules Verne… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1994

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: (Új) Galaktika Fantasztikus Könyvek Metropolis Media

>!
Metropolis Media, Budapest, 2014
238 oldal · ISBN: 9786155158537 · Fordította: Hidy Mátyás
>!
Metropolis Media, Budapest, 2014
248 oldal · ISBN: 9786155158490 · Fordította: Hidy Mátyás

Most olvassa 2

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 17

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Noro P>!
Stephen Baxter: Antijég

Baxternek van ez a fura hobbija, hogy időnként újraírja H.G Wells könyveit. Az Időhajók Az időgép folytatása, a The Massacre of Mankind a Világok harcának átdolgozása, az Antijég pedig a kevésbé ismert, de nem kevésbé fontos Emberek a Holdban alapján készült. Nem szerencsés a szerzőt ezek alapján megítélni, mert bár ijesztő hitelességgel adja vissza a 19. század végi populáris irodalom modorosságát, ez nem az ő saját stílusa.
A történetet az teszi egy kissé felemássá, hogy ezt a retró-hard sci-fit – ami végső soron egy űrrepülés elbeszélése poszt-viktoriánus felfogásban – disztopikus keretbe ágyazza. Ez utóbbi a klasszikus 20. századi steampunk jellegzetes témáját dolgozza fel, vagyis azt, hogyan teszi tönkre az elsietett műszaki fejlődés a korszaktól elvárható társadalmi eredményeket: hogyan válik a túliparosodott Anglia a zsarnokság bölcsőjévé. A két tematika együttes kibontására viszont nincs elég hely a könyvben. Így végső soron érdekes tollgyakorlat marad, de sem a természettudományos, sem a társadalmi vonalat nem képes a kellő mélységben feldolgozni.

Dominik_Blasir>!
Stephen Baxter: Antijég

Sajnos olvasás után sem tudom eldönteni, vajon jó-e, ha valaki 1994-ben Verne stílusában és szellemiségében ír regényt.
Ha komoly steampunk (vagy izé, antiicepunk) regényként akarnám olvasni, pillanatok alatt elhasal, már a felütése – ami egy technikai „hívjuk szmírpnek a nyulat” – sem túl erős, elvégre gyakorlatilag Baxter eljátszik a gondolattal, hogy mi történt volna, ha az atomenergiát nagyjából száz évvel korábban fedezik fel (ebből kifejezetten érdekes alternatív történelmi regény lehetett volna), de ahelyett, hogy atomenergiáról (vagy netalán, sci-fisebb megközelítésben egy átgondolt koncepciójú antianyagról) beszélne, vázlatos és meglehetősen egyszerű elméletet gyárt az „antijég”-hez. Ezen pedig az sem segít, hogy zavarba ejtően erős brit patriotizmus süt a lapokról; hogy a történet és a mellékszereplők fele teljesen felesleges; vagy hogy hőseink kalandjaik során egy kisebb kényelmes katasztrófában érezhetik magukat.
Viszont ha elfogadom, hogy mindez csupán egy barátságos hangulatú kalandregény Verne nyomdokaiban, az összkép is kellemesebb lesz – csak már nem vagyok általános iskolás, hogy a maga teljességében élvezhessem ezt a regényt.
Szóval érdemes elolvasni (már csak azért is, mert rövid), de azért nem szabad tőle olyasmit várni, hogy megújítja a gőzpunkot, vagy hasonló; az Antijég egyszerűen nem több, mint egy szórakoztató, kellemesen izgalmas kaland. Tulajdonképpen már ez is elég.
Bővebben: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2014-03-30+…

6 hozzászólás
zamil>!
Stephen Baxter: Antijég

Ez nem az én regényem, nem én vagyok a célközönsége. Valahogy semmi nem fogott meg benne, se a régies nyelvezete, se a stílusa, se maga a történet végig előre sejteni lehet mindent. A karakterek semmilyenek, nincs érdekes közöttük. Maga a Hold utazás érdekes is lehetett volna, ha a 19.századba írják le, viszont 1994-ben írt könyvtől sokkal többet várok.
Sajnos nem hagyott mély nyomokat.

2 hozzászólás
Trillian>!
Stephen Baxter: Antijég

Érdekes könyv volt. Ez volt a második könyv, melyet olvastam a szerzőtől, úgy, hogy ő az egyedüli szerző és kezdem azt érezni, hogy társszerzővel sokkal jobbat alkot. Ennek ellenére sem gondolom, hogy rossz könyv lett volna. Az 1800-as évekbe kerülhettem vissza szerzővel és szerintem a(z alternatív) történelmi környezetbe jól illeszkedett a történet és a nyelvezet is. Igazi retro sci-finek éreztem. Voltak benne mérnöki találmányok, tudományos fejlődés, a nőket is pont annyibe vette, mint akkoriban, és elég vernei volt néhol. A történetben nem voltak túl meglepő események. Egynek elment.

Drazsi>!
Stephen Baxter: Antijég

Először is, ehhez a regényhez nem árt a 19. század végi világpolitikai/hatalmi helyzet ismerete (mondjuk elég csak általános iskolai szinten), ugyanis egy alternatív történelmi regénnyel van dolgunk. A történet a krími háború elején, Szevasztopol ostrománál veszi kezdetét, és az antijég-bomba bevetésével véget is vet a háborúnak. Ezzel együtt megalapozza az antijég-technológiát és a brit hegemóniát is.
A könyv egyfajta steampunk-kalandregény, ami szerintem Jules Verne életművébe is tökéletesen illene. Mai szemmel nézve a történet nem bonyolult, a csavarok előre tudhatóak. A tudományosság sem annyira jellemző rá, megmarad vernei szinten. Szerintem nem is ez a könyv lényege, hanem az atomenergia antijég felelőtlen felhasználása, az emberi természet rosszabbik oldalának előtérbe kerülése.
Mindenesetre nagyon olvasmányos volt, egyszer megérte elolvasni.

Profundus_Librum>!
Stephen Baxter: Antijég

Baxter eme könyve modorában, nyelvezetében és kissé nehézkesnek ható elbeszélési módjában és sutácska karaktereivel is sikeresen idomul a klasszikus vernei hagyományokhoz. (Mintha csak egy új, régen elveszett majd varázslatos módon meglelt Verne-művet olvasnánk.) A tudományos, ismeretterjesztő részek – például az űrrepülésről, a csillagászatról vagy a giroszkóp működéséről szólóak – megalapozottak, nem légből kapottak, ahogy azt Baxtertől megszokhattuk már, aki egyébként matematikai és mérnöki diplomával is rendelkezik. Az antijégen alapuló technikai fejlesztések is akkurátusak és hihetőek… lennének, ha létezne az antijég.

Bővebben a blogon:
http://profunduslibrum.blogspot.hu/2014/05/stephen-baxt…

Paulinusz_Tünde P>!
Stephen Baxter: Antijég

Ajjjjajjjjjjaj.
Szóval. Borzalmas bakikkal van tele ez a könyv, leginkább műszaki téren. Vernei dolgokat emlegetnek ezzel a könyvvel kapcsolatban, de én ettől eltekintenék, mivel nem egy Verne könyvet olvastam.
Szereplőink úgy váltják tulajdonságaikat, akár a pillangó dobja el bábját. Nem, abszolút nem volt hiteles, sőt ez a hiteltelen kategória számomra.
Pedig az Időhajók nekem kimondottan tetszett.
Sajnos ebben most nagyot kellett csalódnom.

Szentinel>!
Stephen Baxter: Antijég

A steampunkot gyakran megvádolják azzal, hogy hiányzik belőle a tudományosság. Ez itt nem így van. Stephen Baxter eme korai regényében tökéletesen megidézi Verne legyőzhetetlen kombóját: az ismeretterjesztést és a szórakoztatást. Hard sci-fibe illő technológiai részleteket ismertet, és nagyon ügyesen teremti meg a viktoriánus hangulatot. A karakterek beszédstílusa szándékosan modoros több helyen, és a brit kultúra-fétis is remekül átjön belőle. Ugyanakkor társadalomkritikai erővel is bír, mellyel nem csak a viktoriánus korra, hanem az előrevetített, ma is mindenki által rettegett atomháborúra is utal. Egyedüli nehézséget talán a régies, modoros párbeszédek elolvasása jelenthet, hasonlóan a viktoriánus kori irodalom klasszikusokhoz. Igazi csemege mind a retro sci-fi, az alternatív történelem és a steampunk rajongóknak!

Zakkant_Tudós>!
Stephen Baxter: Antijég

„Futottak még” kategóriás sci-fi. Átlagos, közepes könyvnek éreztem, semmi szédítő magasság vagy mélység nélkül. Unaloműzésként egyszer olvasható, bár pénzt adni érte annyira nem tanácsos, én is könyvtárból hoztam ki.

gica15>!
Stephen Baxter: Antijég

Megijedtem először mikor megláttam hány százalékon áll. Adtam neki egy esélyt, nem csalódtam.
Szerintem egy elég jó fantasy-sci-fi keveréket kaptunk, megfűszerezve egy kis történelemmel. Tetszett ahogy egymással vitatkoztak a szereplők egy-egy politikai kérdésben. Hogy látja a mérnök, az újságíró vagy egy más ország szülőttje a helyzetet, és ott volt a főhősünk aki olyan volt mint ártatlan elsőbálozó. De idővel őt is elérte a rút valóság.


Népszerű idézetek


Hasonló könyvek címkék alapján

Roman Kulikov: A becsület romjain
George Mann: Mechanikus London
Andy Weir: A marsi
Adrian Tchaikovsky: Hadállat
Jasper Fforde: Egy regény rabjai
Zsivicz Norbert: Zárt Birodalom
Szemán Zoltán: Idegen istenek
T. B. Byrt: A néma csillag dala
David Mitchell: Felhőatlasz
Troy Denning: A Tatuin szelleme