Numerátorok 6 csillagozás

Stephen Baker: Numerátorok

Minden áldott nap adatok tömkelegét állítjuk elő magunkról pusztán azáltal, hogy a modern és digitális világban éljük életünket: klikkelünk a internetes oldalakon, vásárolunk vagy eladunk a Vaterán vagy az e-Bayen, bankkártyánkkal fizetünk, elektronikus kérdőíveket töltünk ki vagy éppen mobiltelefonunkról hívjuk ismerősünket. Olyan cégek, mint a Google vagy a Yahoo!, havonta átlagosan 2500 adatot gyűjtenek össze Rólad, rólam és mindenkiről. Kinél vannak ezek az adatok? Kihez kerülnek, és ők mit csinálnak vele? A könyv írója, Stephen Baker ezeket a kérdéseket teszi fel a Numerátorokban, és fantasztikus betekintést nyújt a ránk váró új világba – és az azt irányító emberek gondolkodásába.

>!
Geopen, Budapest, 2009
264 oldal · ISBN: 9789639765979 · Fordította: Komáromy Rudolf

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
Gabo
Stephen Baker: Numerátorok

Szerencsére csak kölcsön kaptam ezt a könyvet, mert pénzt nem adnék ki érte. Senkinek sem tudom ajánlani, max azoknak akiknek az is az újdonság erejével hat, hog a SuperShop kártyát azért adják a vásárlóknak, hogy jól kielemezzék a vásárlási szokásaidat fillérekért.

A könyv maga pár témakör – vásárlás, egészségügy, munkaerő-értékelés, párkeresés – feldobásával mesél ennek a „tudományágnak” a sajátosságairól és buktatóiról – katasztrofális módon. Maga az amerikai író sem lehetett a helyzet magaslatán, de amit a magyar fordító művelt, az felteszi (vagy leveszi?) az i-ről a pontot. Pár fordítási gyöngyszem (az eredetit csak tippelem) : egyirányú vagdalt --> one-way hash ; segítő(sic!) vektorgépek --> support vector machines. De amit az utóbbiak „működéséről” levágott, az egy külön fejezetet (főleg ebben a könyben :P ) megérne..

Aki egy kicsit is szakértő a témában, az messze kerülje el, akinek pedig az egyéni szokásom elemzése új téma, az ne ebből próbáljon szerintem tájékozódni. Az a pár sztori ami ebben a könyvben van, nem éri meg a pénzt. Kerülendő.

>!
Khimaira
Stephen Baker: Numerátorok

Nem rossz könyv, de túl sok mélységet ne várjon tőle senki. Egy újságíró írta, aki elég gyakran emlegeti a könyvben, hogy bölcsész, és hogy nem ért a matematikához (ami még önmagában nem lenne baj, de nem is lát bele igazán a matematikai mechanizmusokba, gondolkodásba), pont ezért ez a könyv nem tudományos. Ismeretterjesztőnek ismeretterjesztő, egy kicsit hatásvadász is, mindazonáltal vannak benne érdekes dolgok: például a betegségek előrejelzése a mozgásunk megválozásából, vagy szókincsünk csökkenéséből, továbbá hogy hogyan skatulyáznak be minket a supermarketek különböző vásárlói típusokba, hogy ezután a megfelő reklámokkal bombázhassank, illetve odavezethessenek az akciós tengeri halhoz, (vagy kaliforniai paprikához).
Információs korban élünk, ahol akinek a megfelelő információ van a birtokában, az rendelkezik a legnagyobb hatalommal. A rólunk beszerezhető (általunk önként felkínált) – főként digitális – adatok főleg arra kellenek a cégeknek, hogy előrejelezhessék viselkedésünket: mit fogunk venni, kire fogunk szavazni, hogyan fogunk helytállni a munkahelyünkön.
Persze a statisztikusok nagyon értenek az adatok variálásához, mintázatkereséshez, én továbbra sem vagyok meggyőződve arról, hogy a statisztika lenne a legjobb matematikai eszköz a rejtett mintázatok felfedéséhez (bár jelenleg ez a legkönnyebben használható és a legnépszerűbb). Ha ez a rengeteg adat, ami kering rólunk a digitális világban, valóban összeáll egy profillá, akkor tényleg eljön az orwelli világ: lépéseinket figyelni, sőt előrejelzni fogják, és sokkal többet fognak tudni rólunk, mint azt szeretnénk. Hogy ez mikor következik be ténylegesen, azt nem tudni, de már egyáltalán nem a messzi jövő zenéje.

Összeségében a Numerátorok egy könnyed, szórakoztató olvasmány, ez a legfőbb előnye annak, hogy újságíró tollából származik.

7 hozzászólás
>!
Am
Stephen Baker: Numerátorok

Amikor elkezdtem olvasni, azt hittem, csak a szokásos dolgokról lesz szó (hú, mennyi adat kering rólunk a neten és ez milyen félelmetes és veszélyes, stb.) csak kicsit mélyebben beleásva a témába, de nem, sok új és megdöbbentő dolgot írt le, amikről még csak sejtelmem sem volt, örülök, hogy a kezembe akadt.

>!
rensaman
Stephen Baker: Numerátorok

A 21. század talán legjellegzetesebb jelenségéről szól a könyv, ezért mindenkinek ajánlom. A stílusa nagyon olvasmányos – számomra már túlságosan is: a legtöbb matematikai módszer, amiről szó van, számomra ismerősen hangzik, pont ezért érdekelt volna több konkrétum, nem csak a könnyed leírás. Szerintem ebben a témában még egy „Hawkingos” mélységű és stílusú könyv elkélne.
Ez volt a negatívum, egyébként más rosszat nem tudok mondani a könyvre, nagyon érdekfeszítő olvasmány.


Népszerű idézetek

>!
Khimaira

Emlékszem, néhány éve a barátoméknál vacsoráztam Pittsburghben. A férfi elmesélte, hogy a felesége öccse alaposan eltolta a életét, amikor szakított a barátnőjével. „Hi-he-tet-len csaj volt” – idézte föl fejcsóválva az esetet. Halmozta a jelzőket. Elképesztő, bámulatos. Nyilvánvalóan volt valami abban a nőben, valami olyan tényező, amit a barátom rendkívül kívánatosnak, talán elengedhetetlennek tartott. Izgatott, vajon ki meri-e mondani a felesége előtt, aki ott ült mellette. Végül rákérdeztem.
„Szuper volt a…” – tartott hatásszünetet, én pedig végiggondoltam az összes lehetőséget. A „személyisége” megfelelt volna. Ha azt mondja, hogy a „teste” vagy ami még rosszabb a „segge”, akkor veszélybe kerül a kellemes hangulatú vacsora.
„Szakmája” – bökte ki. Kiválóan képzett betegápolóként bármely ország bármely városában jól kereshetett volna. A barátom sógora, ha fölfogja, hogy mi a saját érdeke, biztos jövedelmet élvezett volna, bárhová veti a sors. (Az összkép érdekében megemlítendő, hogy a barátom felesége egy hónappal e megjegyzés előtt veszítette el az állását.)

210. oldal

2 hozzászólás
>!
Khimaira

Az itteni elemzéshez többek között az 1999-ben Alzheimer-kórban elhunyt, kiváló brit regényíró, Iris Murdoch írásainak tanulmányozása szolgált mintául. Murdoch a londoni University College-ban több évtizednyi kéziratanyagot hagyott hátra, valóságos kincsestárat a kognitív kutatás számára. Hossszú pályája különböző szakaszain tanulmányozták szóhasználtatát, és azt tapasztalták, hogy utolsó regényében, az 1995-ben megjelent Jackson dilemmájában egyszerűbb, kevésbé változatos szókinccsel dolgozott, mint korábbi műveiben. Mi több, úgy látták, hogy nyelvezete egy görbét írt le. Első regénye, A háló alatt után egyre összetettebbé vált, egészen a pályája csúcsán írt A tenger, a tengerig, a vége felé pedig hanyatlott. Hátborzongató (legalábbis az én nézőpontomból), hogy a blogbejegyzésektől az e-mailekig a legkülönfélébb írások fejlett statisztikai elemzésével a kutatók (vagy akár munkáltatók) jóval azelőtt felismerhetik a szellemi képességeink hanyatlását, hogy mi magunk egyáltalán gyanítanánk.

204. oldal

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Megan A. Moreno: Szex, drogok, Facebook
Jerry Dimos – Steven W. Groves – Guy R. Powell: ROI a közösségi médiában
Anthony R. Pratkanis – Elliot Aronson: A rábeszélőgép
William J. Holstein: Médiaszelídítők
Damage: Damage Report
Veszelszki Ágnes (szerk.): A világhálóba keveredett ember
Glenn Greenwald: A Snowden-ügy
Douglas Rushkoff: Jelensokk
Eric Schmidt – Jonathan Rosenberg – Alan Eagle: Google – Így vezetünk mi
John Battelle: Keress!