Vanina ​Vanini 15 csillagozás

Stendhal: Vanina Vanini Stendhal: Vanina Vanini Stendhal: Vanina Vanini Stendhal: Vanina Vanini Stendhal: Vanina Vanini Stendhal: Vanina Vanini

Tavaszi este 182*-ben. Egész Rómát felkavarta B. herceg, a híres bankár estélye új palotájában, a Piazza Venezián. Minden együtt volt itt, hogy ezt a palotát megszépítse, minden, ami Itália művészetében, Párizs és London pompájában a legnagyszerűbb. Nagy volt a vetélkedés. A nemes Angila szőke, tartózkodó szépségei törték magukat, hogy ott lehessenek ezen az estélyen; seregestül érkeztek

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Populart Füzetek, Képes regénytár

>!
Interpopulart, Budapest, 1995
84 oldal · ISBN: 9636130663 · Fordította: Benyhe János, Ilés Endre, Kolozsvári Grandpierre Emil, Rubin Péter
>!
Interpopulart, Budapest, 1995
84 oldal · ISBN: 9636131236 · Fordította: Benyhe János, Ilés Endre, Kolozsvári Grandpierre Emil, Rubin Péter
>!
Interpopulart, Budapest, 1994
84 oldal · ISBN: 9636130035 · Fordította: Benyhe János, Illés Endre, Kolozsvári Grandpierre Emil, Rubin Péter

4 további kiadás


Kedvencelte 3

Most olvassa 3

Várólistára tette 12


Kiemelt értékelések

>!
esztiyay
Stendhal: Vanina Vanini

Arra jutottam, hogy a Stendhal-történetek váza nem túl bonyolult:
1. Adott egy férfi és egy nő. Egyikük mindenképpen gazdag (általában a hölgy).
2. Azt hiszik, szerelembe estek, pedig mi tudjuk, hála az elbeszélőnek, hogy csak beképzelik.
3. Halál/gyász/örök szomorúság/tönkrement életek és ezeknek a kombinációi.

Egy idő után ez unalmassá tud válni, de ebben a kötetben még pont elég volt. A történetek egyre jobbak lettek, ahogy haladtam a regénnyel, de mivel az első egyáltalán nem jött be, ez nem számít akkora dicséretnek. Sokan szeretik Stendhalt nagyon, de én nem tartozok közéjük, sajnos, nem sajnos.

>!
oscarmániás
Stendhal: Vanina Vanini

Vanina, Minna és Ernestine története, A láda és a kísértet, valamint San Francesco a Ripa című elbeszélések. Olasz krónikák : Vittoria Accoramboni, A Cenci család, Palliano hercegnő, A castrói apátasszony.
Főleg Itáliában, Francia- és Spanyolországban ( megemlítve még német nyelvű területeket is ) játszódó, igaznak feltüntetett, az arisztokráciát és a klérust rossz színben feltüntető, zaftosan erotikus és vérben tocsogó történetek. Rablólovagok és szabadságharcosok küzdenek meg szűzies lányok és szépasszonyok kegyeiért az álszent főpapokkal és romlott lelkű főnemesekkel. A női nemet sem kell félteni, beleadnak apait-anyait, arcpirongtató módon túltesznek ravaszságban, kitartásban és olykor kegyetlenségben is a „teremtés koronáin”. Stendhal ügyesen és fondorlatosan kívül marad a történéseken, ő csak leírja a hallott és olvasott sztorikat néha-néha megjegyezvén,hogy a franciák különbek, mint az olaszok, de kivétel csak erősíti a szabályt. Óriási előnye, hogy nem ereszti bőlére a dolgokat és igazolja a közmondást, miszerint az élet nem habostorta és nem is lányregény.
( Világháborús érdeklődőkkel tudatom, hogy megemlítésre kerül Salo városa és a Compiégne-i erdő. Magyar törirajongóknak pedig álljon itt ez a kis szöszenet:
"…keserűen visszhangzott Bonaparte tábornok egyik mondata, s ez a mondat szabta meg viselkedését az asszonyokkal szemben. Amikor 1796-ban a tábornok kivonult Bresciából, a városatyák elkísérték a város kapujáig, és ott azt mondták neki: Itáliában a bresciaiak szeretik legjobban a szabadságot. – Valóban!- felelte ő. – Szeretnek róla szavalni a szeretőiknek.")

>!
Beo
Stendhal: Vanina Vanini

Szeretem, ha történik valami, ami nem ilyen történés. Nekem unalmas volt, egyetlen jó pontja talán az, hogy rövid.


Népszerű idézetek

>!
oscarmániás

Így én a keresztény vallásnak tulajdonítom, hogy lehetővé tette Don Juan sátáni szerepét. Kétségkívül ez a vallás tanította a világnak, hogy egy szegény rabszolgának, egy gladiátornak lényegében éppen olyan lelke van, mint magának Caesarnak; így a keresztény vallásnak köszönhetjük a gyöngéd érzéseket; egyébként nem kétlem, hogy ezek az érzések előbb vagy utóbb szintén kialakultak volna a népek közt. Az Aeneis már sokkal szelídebb, mint az Íliász.

163. oldal, A cenci család

>!
oscarmániás

Meg kell jegyeznünk, hogy Paolo Orsini herceg rendkívüli módon meghízott; a lábszára vastagabb volt, mint egy közönséges ember dereka, és egyik hatalmas lábát a lupa (bőrfarkas) nevű betegség kínozta, amelyet azért hívnak így, mert sok friss hússal kell táplálni a beteg testtájakon; máskülönben a maró nedv, nem találván fölfalni való élettelen húst, a környező élő húst kezdené ki.

147. oldal, Vittorio Accoramboni Bracciano hercegnő

>!
oscarmániás

A római lányok azt tartották, hogy ha az ember letör egy virágot, ha bármilyen módon megcsonkítja a szerelem adta csokrot, kiteszi magát a veszélynek, hogy a szerelmet is megöli.

230. oldal, A castrói apátasszony

>!
oscarmániás

A rákövetkező nap folyamán Vittoria Carafa megtudta, hogy egy súlyos ténybeli tévedés következtében, amelyet a castrói apátasszony helyére jelölt három hölgy névsorában fedeztek fel, hat hónappal elhalasztották a választást; a listán másodikként szereplő hölgy családjában egy hitehagyottat találtak: egyik dédnagybátyja Udinében protestáns hitre tért.

293. oldal, A castrói apátasszony

>!
oscarmániás

A kacér nő hiúságból féltékeny, a gáláns hölgy megszokásból; az őszintén és szenvedélyesen szerelmes asszony tudatában van jogainak.

95. oldal, San Francesco a Ripa

>!
oscarmániás

A római divat, amely két évszázadon át a spanyoloknak kedvezett, kezdett visszatérni a franciákhoz. Kezdték megérteni jellemüket, amely gyönyört és boldogságot visz mindenhová, ahol csak megfordulnak. Ezt a jellemet akkoriban csakis Franciaországban lehetett megtalálni, az 1789-es forradalom óta pedig sehol. Az állandó vidámságnak ugyanis gondtalanságra van szüksége, s Franciaországban többé senkinek sem nyílik biztos pálya, még a lángésznek sem, ha ugyan van ilyen.

94. oldal, San Francesco a Ripa


Hasonló könyvek címkék alapján

Hector Malot: Talált gyerek
Guy de Maupassant: Az ember szíve
Prosper Mérimée: Colomba
Honoré de Balzac: Pons bácsi
George Sand: Rudolstadt grófné
Guy de Maupassant: Maupassant összes regényei I-II.
Hector Malot: Az akarat diadala
Jules Verne: Nemo kapitány / 20 000 Leagues Under the Sea
George Sand: A megszelídült farkas
Honoré de Balzac: Széplányok tündöklése és nyomorúsága