John Franklin gyermekkori álma, hogy tengerész lesz, noha látszólag teljesen alkalmatlan erre a hivatásra: lassú észjárású, vontatott és szaggatott beszédű, mozgása nehézkes, akadozó, mintha csak lemaradt volna a fejlődésben. John hátrányos adottságai azonban rendkívüli képességeket rejtenek: az események részleteit bárki másnál jobban megragadja, mintha csak lassítva látná a folyamatokat. Ha egyszer megtanult valamit, örökre megjegyzi. Franklin jelentkezik a haditengerészethez, ott találjuk a koppenhágai és a trafalgari csatában. A kaotikus, számára alig-alig áttekinthető harci cselekmények gyors változásait, a szörnyűségeket szinte nagy felbontásban látja, és ez egész életére pacifistává teszi. „Mindenki a jó oldalon akar állni. Csakhogy a csatában nincs bizonyosság, ki van a jó oldalon. Különben is, halállal semmit sem lehet hitelt érdemlően bizonyítani.” John békés felfedezőutakról álmodozik, meg akarja találni a híres Északnyugati-átjárót.
A lassúság… (tovább)
John Franklin gyermekkori álma, hogy tengerész lesz, noha látszólag teljesen alkalmatlan erre a hivatásra: lassú észjárású, vontatott és szaggatott beszédű, mozgása nehézkes, akadozó, mintha csak lemaradt volna a fejlődésben. John hátrányos adottságai azonban rendkívüli képességeket rejtenek: az események részleteit bárki másnál jobban megragadja, mintha csak lassítva látná a folyamatokat. Ha egyszer megtanult valamit, örökre megjegyzi. Franklin jelentkezik a haditengerészethez, ott találjuk a koppenhágai és a trafalgari csatában. A kaotikus, számára alig-alig áttekinthető harci cselekmények gyors változásait, a szörnyűségeket szinte nagy felbontásban látja, és ez egész életére pacifistává teszi. „Mindenki a jó oldalon akar állni. Csakhogy a csatában nincs bizonyosság, ki van a jó oldalon. Különben is, halállal semmit sem lehet hitelt érdemlően bizonyítani.” John békés felfedezőutakról álmodozik, meg akarja találni a híres Északnyugati-átjárót.
A lassúság felfedezése egyszerre fejlődésregény, egy kalandos életű felfedező élettörténete, az ipari forradalom korának színes tablója. A híres sarkkutató, John Franklin (1786-1847) fiktív elemekkel átszőtt életrajza finom árnyalatokkal megfestett remekmű a pillanat megéléséről; túlhajszolt korunk kritikája, amelyben a lassúság, mint egyfajta életfilozófia, új tartalmat és értelmet nyer.
Sten Nadolny regénye az elmúlt évek során a kortárs német irodalom modern klasszikusává vált. Jelentős sikerét jelzi, hogy 24 nyelvre fordították le, és több mint 1,7 millió példányban kelt el.
„Csak az lehet bizonyos a dolgában, aki maga is maradandó, mint a csillagok, a hegyek vagy a tenger. Nekik pedig nincs rá szavuk, hogy elmondják, amit hosszú létükből fakadóan tudnak. Ebben a kérdésben, vélte John, nagyobb a szabadság, mint amennyi kívánatos volna. Lehet ugyan helyesen cselekedni, de bármikor előfordulhat, hogy azt mások mind helytelennek tartják. És nem kizárt, hogy nekik van igazuk.”
„Nem kerülhetjük meg, hogy Nadolny törekvéseit össze ne kapcsoljuk Peter Handke műveivel. Talán egyszer közmegegyezés lesz abban a kérdésben, hogy a leglényegesebb, amit Handke bevezetett a kortárs irodalomban, a lassúság tanulmányozása volt. […] Ezen a ponton kapcsolódik a handkei lazasághoz Nadolny új regénye. Ami a lassúságot illeti, ez a legfontosabb könyv az immár legendás A rövid levél és a hosszú búcsú óta.”
DER SPIEGEL
„Gyönyörű regény az időről.”
CORRIERE DELLA SERA
„Nadolny valami egészen bámulatos dolgot vitt véghez: megszabadította a lassúságot barátságtalan arculatától. Könyve történelmi tabló, egy a tengereket járó különc felfedező regénye és szerelmi történet egyszerre; de ez a sokféleség illik hozzá.”
FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG
„Egyike korunk legmegindítóbb regényeinek.”
EL PAÍS
„Sten Nadolny életrajzi regényének koncepciója az, hogy mint egy lassított felvételen megmutassa, […] miként tud Franklin a lassúságából erényt kovácsolni, miként állítja azt az együttérzés, az öröm és az emberiesség szolgálatába, miközben kora vadul forrong körülötte a birodalom és a műszaki haladás mámorában.”
THE NEW YORK TIMES
„Színes és meglepetésekben bővelkedő mű, Sten Nadolny élete regénye…”
THE WASHINGTON POST
