Ég ​a puszta 23 csillagozás

Gróf Andrássy Imréné memoárja
Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta

Amikor 1919-ben a tizenhét éves svéd gimnazista lány Stella Kuylenstierna beleszeretett a stockholmi magyar követség nyalka attaséjába Andrássy Imrébe és feleségül ment hozzá, nem sejtette – nem is sejthette –, milyen sors vár rá. Nem tudhatta, hogy az egyik leggazdagabb magyar arisztokrata feleségeként, várak, kastélyok, paloták úrnőjeként tündérmesébe illő, főúri életet él majd a két világháború közötti feudális Magyarországon, és nem tudhatta, milyen drámai módon vet majd véget a háború ennek az életformának, hogyan kell majd menekülnie, pokoli körülmények között a puszta életét mentenie 1945-ben a visszavonuló németek és az előrenyomuló oroszok között. A valódi élményeket és emlékeket megörökítő, páratlanul értékes és hiteles memoár és kordokumentum 1948-ban jelent meg Svédországban. Magyar fordításban most olvasható először.

>!
Corvina, Budapest, 2015
236 oldal · ISBN: 9789631364071 · Fordította: Kúnos László
>!
Corvina, Bubapest, 2015
236 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631363098 · Fordította: Kúnos László

Enciklopédia 4


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 31

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Wiggin77 P>!
Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta Gróf Andrássy Imréné memoárja

A történet azzal indul, hogy egy szép szőke stockholmi gimmnazista, Stella Kuylenstierna beleszeret a magyar követség attaséjába, Andrássy Imrébe, majd feleségül megy hozzá, ezzel bekerülve az egyik legpatinásabb magyar főnemesei családba. Aztán az évek során a svéd lányból magyar úrinő válik. Nemes – nem csak státusz, de jellem szempontjából is.
A memoár betekintést nyújt a hajdani főúri világba, soraiban megjelennek a korabeli nemesség ismert és kevésbé ismert figurái, csodaszép kastélyok (tervbe is vettem pár Andrássy kastély meglátogatását: Tiszadob, Homonna, Krasznahorka mind bejelölt úticél a térképemen), a főúri életmód velejárói: fogadások, bálok, vadászatok. Mennyire különböztek ezek az emberek a mai újgazdagoktól! Stellát például így oktatta anyósa:

„A nagy családi ékszereket csak esküvőkön és az udvari fogadásokon szabad viselni, mert, mint mondta, úrinő csak akkor viselhet drága ékszereket, ha a társaságában lévő többi hölgy is rendelkezik hasonló ékszerekkel. A gazdagsággal való hivalkodás rossz ízlésre vall.”

Többségében művelt, több nyelven beszélő emberek voltak, akik támogatták és terjesztették a kultúrát, gondoskodtak „alattvalóikról”. Stella gyerekkórházat és tüdőgondozót is alapított, higiéniára oktatta a környékbeli nőket – negyedére is csökkent a gyerekhalandóság. A letenyei birtokról szóló fejezetekből kitűnik, hogy a település életének szerves része volt: ő vágta az újszülöttek köldökzsinórját, ott volt, ha haláleset történt, részt vett az aratóünnepen és a szüreti felvonuláson. Süt az oldalakról a boldog békeidők hangulata. Így ír az aratóünnepről:

„Ahogy ezek a férfiak táncoltak! Az izmaik acélból voltak, és annak ellenére, hogy hat hétig keményen dolgoztak a szabad ég alatt, vidámak voltak és felszabadultak. Az öröm nem ismert határokat. Az urak is mindig részt vettek a mulatságban. A nők egymással is táncoltak. Én a mosónőnkkel táncoltam minden évben, a Farkas nénivel. Idős kora ellenére úgy táncolt, mintha húszéves volna; pattogott, mint egy gumilabda, és a lába úgy járt, mint a motolla.”

Egy szimpatikus és empátiával megáldott nő visszaemlékezései ezek, akitől a humor sem állt távol. Néhol vannak mosolygásra késztető állításai:

„A tiszai halászatokon viszont szívesen részt vettem, mert ott harcsát is lehetett fogni. Hálóval néha 400 kilós, hatalmas példányokat emeltek ki a vízből.”
Hmm, neeee. Képen láttam az eddigi legnagyobbnak kikiáltott, 158 kg-os példányt (igaz, az dunai harcsa volt) és azóta keresztet vetek, ha vízbe megyek. :)
(https://fishingtime.hu/horgaszhirek/vilagrekord-harcsa-…)

Fenntartásokkal kezeltem az egyszerre 88 lövedéket kilövő Katyusát is.

Az idilli és igencsak irigylésre méltó főúri életnek (melyik moly ne álmodozna arról, hogy egy 50000 példányos könyvtárszobában üldögél a kandalló mellett, olvasgat, közben
meg tokajit szürcsölget?) a háború vet véget. Indul a sok-sok nélkülözéssel teli menekülés nyugat felé, lehetőség szerint kerülve mind az oroszokkal, mind a németekkel való találkozást. Arisztokrata vagy paraszt, munkás vagy kereskedő – sokat nem számított, senkinek nem volt egyszerű a hidegben, napokig étlen-szomjan kóborolni a osztrák hegyekben. A szovjet katonák primitív barbarizmusáról, rémtetteiről, a megerőszakolt nőkről is tanúskodnak sok bekezdés. Egyes becslések szerint 400-800 000 nőt erőszakoltak meg itthon a szovjetek. Nem mindegyik volt ekkora gazember, átlag minden tizedik erőszakolt – de ő többször is. Nem csak fiatal nőket, kifejezetten vadásztak az öregasszonyokra is, mert azt tartották, hogy növeli a férfierőt, ha idős nőt tesznek magukévá.

A németekről/osztrákokról se tud sok jót mondani a grófnő, sőt… Ausztriában a sógorok között is sok volt, aki egy falat kenyeret sajnált egy lázas nőtől, vagy éppen menekülő, beteg gyerektől.

Viszontagságos, hosszú út után a család végül megmenekül, idővel eljutnak Svédországban, majd onnan az Egyesült Állomokba. Imre 1985-ben, Stella 1998-ban hunyt el. Memoárja értékes kordokumentum, ablak egy letünt világba.

4 hozzászólás
robinson P>!
Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta Gróf Andrássy Imréné memoárja

Érdekes, személyes hangvételű írás. Olvastam volna kicsit bővebben is.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2015/08/eg-puszta.html

kisssan27>!
Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta Gróf Andrássy Imréné memoárja

Megindító. A háborútól kevéssé érintett svéd olvasók el se akarták hinni, hogy ilyesmik megtörténhettek.
(A két világháború közti magyar idillhez olvassuk azért hozzá az „Ebéd a kastélyban”-t, és egyáltalán Illyés Gyulát.)

pannamari>!
Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta Gróf Andrássy Imréné memoárja

Nagyon érdekes, ahogy a magyar szokásokat leírja. Leír olyan apró (?) részleteket is, amiket mi észre sem veszünk, mert természetesnek érezzük.

Evelyn_Carnahan>!
Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta Gróf Andrássy Imréné memoárja

„Végtére is a lélek az, ahol a dolgok valóban megtörténnek”.

elizabennet>!
Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta Gróf Andrássy Imréné memoárja

(menet közben)
Helytelensegek, pl. Homonna / Kárpátalja / ruténok / csehek. Tapasztalatainak általánosítása pl. Magzarországon minden 20 év feletti férfinak ágyasa van…

Or_Sheet>!
Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta Gróf Andrássy Imréné memoárja

Újabb hihetlen könyvélmény. Nem gondoltam volna, hogy a két világháború között még viszonylag jól és békében élt az arisztokrácia. Egyes történetek esetében utána kellett néznem interneten, vajon tényleg így történt-e, persze egy dologról semmit nem találtam, a fehérvári fekete miséről. Itt élünk a XXI. században, és ez még mindig egy olyan tabu téma, hogy alig lehet forrást találni róla (kivébe ugye Polcz Alaine könyvét).


Népszerű idézetek

Wiggin77 P>!

A nagy családi ékszereket csak esküvőkön és az udvari fogadásokon szabad viselni, mert, mint mondta, úrinő csak akkor viselhet drága ékszereket, ha a társaságában lévő többi hölgy is rendelkezik hasonló ékszerekkel. A gazdagsággal való hivalkodás rossz ízlésre vall.

13. oldal

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta Gróf Andrássy Imréné memoárja

1 hozzászólás
Wiggin77 P>!

A magyar káromkodás művészetének fontos szabálya, hogy semmit nem szabad ismételni benne. Lányaimmal együtt egyszer tanúja voltam, hogy a révész harminc percen keresztül folyamatosan szidalmazta az egyik hajcsárt, méghozzá olyan cifrán, hogy egyetlen szót sem mondott kétszer.

29. oldal

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta Gróf Andrássy Imréné memoárja

Wiggin77 P>!

Ha jól emlékszem, az istenek Walhallájában nincsenek anyósok, csak valkűrök, megbízható fegyverhordozók, akik söröskorsókat tartanak erős kezükben.

156. oldal

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta Gróf Andrássy Imréné memoárja

Kapcsolódó szócikkek: Walhalla
1 hozzászólás
Wiggin77 P>!

A nő a gyökérzet, a férfi a fa. A fa olyan magasra nő, amilyen erős a gyökérzete.

152. oldal

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta Gróf Andrássy Imréné memoárja

Wiggin77 P>!

Emlékszem az utolsó pompás színjátékra Budapesten, 1938 nyarán. Ez volt a Szent Év. Az egész katolikus világ egybegyűlt az Eucharisztikus Kongresszusra – amit a nép tiszteletlenül csak a „papok olimpiájának” nevezett.

24. oldal

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta Gróf Andrássy Imréné memoárja

Kapcsolódó szócikkek: 1938
1 hozzászólás
Wiggin77 P>!

Ami azt illeti, az oroszok annak idején szinte kifogástalanul viselkedtek. Amikor elvonultak a kastélyból, a hallban, egy üvegtálban otthagyták a névjegykártyáikat, amelyeken franciául mondtak köszönetet a vendéglátásért. Az orosz tábornok csak apósom legjobb vadászkürtjét vitte magával, valamint egy oklevelet, amelyben Imre nagyapját az Aranygyapjas Rend lovagjává nevezték ki. A tábornok nyilvánvalóan gyűjtötte az emléktárgyakat. Anyósom csak egyedül azért neheztelt az oroszokra, mert természetes szükségleteiket az ő perzsa szőnyegein végezték el, majd a szőnyeg négy sarkát egyszerre felrántva végterméküket felhajították a mennyezetre. A mennyezetet egyébként allegorikus témájú freskók díszítették. Anyósom szerint az oroszok valamiféle keleti szokást, a „célba szarást” gyakorolták. A mennyezetet könnyen rendbe lehetett hozni, és távozásuk után az ittas állapotban vécének nézett zongorát is kitisztították.

27. oldal

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta Gróf Andrássy Imréné memoárja

3 hozzászólás
Wiggin77 P>!

Életemben a legnagyobb gyöngyszemeket a grófnő fülbevalójában láttam. Akkorák voltak, mint egy dió. Senki nem hitte el, hogy valódiak, ami mulattatta Lincsit. A vörösök felkelése idején, 1919-ben egy bolsevik egyszer ráparancsolt, hogy adja át neki a fülbevalóit.
– Tessék – mondta, és átnyújtotta az ékszert. – Ha azt hiszi, valódi, vegye el.
Nem vette el.
Az autója hűtőrácsát hatalmas, színaranyból készült, rubin- és gyémántszemű sas díszítette.
– Senki nem gondolja, hogy a pipi igazi – kuncogott elégedetten.

14. oldal

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta Gróf Andrássy Imréné memoárja

robinson P>!

Bármennyire szerettem is drága öreg papámat, nem álltam meg , hogy találkozgassak a magyarommal.

10. oldal

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta Gróf Andrássy Imréné memoárja

robinson P>!

Külön világ volt a grófi lovarda is. A ménesigazgató csak az apósomtól fogadott el utasításokat. Családjában már a tizedik generációt képviselte ebben a pozícióban, és amit ő nem tudott a lovakról, azt nem is volt érdemes tudni.

19. oldal

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta Gróf Andrássy Imréné memoárja

robinson P>!

Andrássy Gyula műgyűjteményének hírnevével egyedül felesége szabadszájúsága vetekedhetett. A grófnő mindig kimondta, amit gondolt és érzett.

16. oldal

Stella Kuylenstierna-Andrássy: Ég a puszta Gróf Andrássy Imréné memoárja


Hasonló könyvek címkék alapján

Károlyi Istvánné Windisch-Graetz Mária Magdolna: Feljegyzések és életképek
Kornfeld Tamás: Nem mindennapi élet
Pavel Luknyickij: Magyar napló
Sárdi Mária: Kislány a pokolban
Dezsényi Miklós: Örvények a Dunán
Leon Leyson: A lehetetlen valóra vált
Polcz Alaine: Asszony a fronton
Erwin Bartmann: A népért és a Führerért
Rudolf Höss: Auschwitz parancsnoka voltam
Erwin Rommel: Háború gyűlölet nélkül