Lélekbonbon 154 csillagozás

Steiner Kristóf: Lélekbonbon

Steiner Kristóf második könyve leginkább egy doboz szellemi csokoládéhoz hasonlatos: bárhol felnyithatjuk, és szemezgethetünk a hetvenkét történet, emlék, gondolat, álláspont, vagy szokatlan párbeszéd között.
A „buddhista családban nevelkedett, Izraelben élő vegán, meleg kabbalista celebritás” a ráaggatott címkéket olykor leszaggatva vagy azokra önironikusan ráerősítve hol viccesen profán, hol szándékosan gejl, hol meglepően mély, és ezúttal édesen kesernyés „lélekbonbonokkal” kínálja meg azokat az olvasókat, akik a szerzővel együtt hisznek benne: miként az étel, a boldogság is csak akkor igazán finom, csak akkor valódi, ha megosztjuk valakivel.

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2014
ISBN: 9789633832851
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2011
266 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632544779

Enciklopédia 5

Helyszínek népszerűség szerint

Tel-Aviv


Kedvencelte 18

Most olvassa 12

Várólistára tette 44

Kívánságlistára tette 40

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Steiner Kristóf: Lélekbonbon

Ebben a könyvecskében, mint a bonbonos dobozokban vannak Kristóf bonbonjai, történetei. Ez olyan doboz, amiben minden bonbon más ízű.

De nem tudjuk előre kiválasztani, hogy milyet együnk, a végén derül csak ki, hogy ízlett-e vagy sem. Vannak közte nagyon jók, jók és kevésbé jók, de még ezeknél is megértem, hogy miért kerültek a könyvbe. Mert Kristófnak az a pillanat, az a történés, vagy éppen gondolat, akkor nagyon fontos volt, még ha nekem nem is jött át annyira.

Szeretett családtagokról, tanárnénikről, kutyákról és állatokról, vegánságról, étkezésről, életörömről és nagyon sok mindenről szólnak ezek a bonbonok. Néha kicsit túl édesek voltak, kicsit túltöltöttek, de alapjában véve nagyon örülök, hogy elolvastam.

A könyv végén lévő interjúk nagyon jók voltak, mégha kicsit ki is lógnak a bonbonok közül.
Bővebben: http://konyvutca.blogspot.com/2019/02/steiner-kristof-l…

Zizu P>!
Steiner Kristóf: Lélekbonbon

Egy kihívás miatt kezdtem el olvasni ezt a könyvet. Már régen gondolkodtam rajta, hogy Kristóftól is kellene olvasnom valamit. Egyáltalán nem bántam meg. Nagyon érdekes személyiség és nagyon szerethető, közvetlen srác. Sok régi szösszenetet osztott meg velünk, olvasókkal ebben a csodálatos című könyvben, számomra is egyfajta nosztalgiát jelentett. Lélekbonbonok. Már a címe is csábító. Annyira jól hangzik, és valóban egy kis csokoládé-válogatást kaptam. Érdekesek voltak az izreli életéről szóló részek is. Az egy csillagot azért vontam le, mert számomra a vége felé már egy kicsit sok volt a spiritualizmus. De összességében, nagyon klassz kötet. Szerintem többet érdemelne a maga 79%- ánál. Valahol 80-85% között érezném reálisnak.

rockdoki>!
Steiner Kristóf: Lélekbonbon

Nagyon-nagyon imádtam. Bíztam benne, hogy jó lesz, hogy egy kedves, szimpatikus embert ismerhetek meg általa, és nem kellett csalódnom. Sőt… nem csak hogy tetszettek a gondolatai, és a forma ahogy ezeket szavakba öntötte (mert a stílusa is annyira közvetlen, és könnyed és mégis van benne valami különlegesség) de képes volt arra is, hogy elgondolkoztasson, hogy vele együtt gondoljam át a saját dolgaimat és leginkább azt, hogy jó úton haladok-e. Persze ez nem azt jelenti, hogy máris szeretnék „vegán, meleg kabbalista celebritás” lenni, szó sincs róla, de ez a mély meggyőződése a szeretet erejében, hogy a világ igenis jobbá tehető és jobbá kell tennünk… hogy a sok negatív tapasztalat és tett ellenére is most olyan kiegyensúlyozottnak és elégedettnek tűnik a sorok mögött… ezt bizony irigylem tőle.

2 hozzászólás
zsofigirl>!
Steiner Kristóf: Lélekbonbon

Nem sokat tudok erről a Steiner Kristófról. Némi halvány emlékem van, nagymamámnál, évekkel ezelőtt, valami régi bulvármagazin, és benne ez a meleg, szőke srác. Azóta nem hallottam róla, de ennek a könyvnek a borítója mindig is nagyon tetszett. (És csak most látom, hogy kólás gumicukor! Gumimacik!)

Nem kifejezetten szeretem a rövid (sem hosszú, ha már) novellákat, szösszeneteket, egyperceseket, lélekbonbonokat, nevezzük akárhogy. Egy kivétel van: ha minden nap egyet, reggelente. De ezt valahogy nem ítéltem érdemesnek arra, hogy hosszú ideig ez adjon löketet a napnak.

Voltak benne jó gondolatok. Sok mindennel egyetértettem. De valahogy nekem túl sok volt ez a szerénységbe burkolt kivagyiság, azéndrágaszerelmem, Madonna, a bolhapiacról kirittyentett lakás, ez a túlzott magamhozölelemazegészvilágot fíling. Végig az volt az érzésem, hogy hiába vannak annyira különlegesnek beállítva a szereplők, valahogy mégsem azok. Ők is ugyanúgy jók, rosszak, mint bárki más. Ahogy az egyik értékelésben láttam: ilyen történetei bárkinek lehetnek. Whatever.

(Amúgy az interjúk nekem tetszettek a végén.)

dtk8>!
Steiner Kristóf: Lélekbonbon

Nagyon szeretem Steiner Kristóf írásait a Díványon. Sok dolog van, amiről ugyanazt gondolom.Tőlem azonban távol áll a spiritualizmus bármely vetülete, szóval az az érdekes, hogy teljesen más alapról indulva érünk el hasonló következtetést.
Most ez így egyben azért tömény volt. Kicsit többet kell levegőznöm két szöveg között, az biztos.

labe>!
Steiner Kristóf: Lélekbonbon

olyan ez a könyv, mint a minyon, ha ránézek, csömör és émelygés
olvasva azonban néha jó ízekre találok
valahogy a csillogtatott PR-szerű mondatok mögött mégis egy szerethető és szeretetre vágyó figura van, aki gyűjtögeti a „bonbonjait”, amelyekbe néha beleragad a fogam, néha olyan, mintha hideg vajat harapnék

édesség, ami nem mindig esik jól, de utazgatva, buszon, villamoson, vonaton, hajón ideális

Judyt89 P>!
Steiner Kristóf: Lélekbonbon

Szeretem a receptjeit es receptes konyveit, amiben sok kis aprosag is benne van az eleterol. Ebben a konyvben ugyanez volt a stilus, ami nekem nagyyon tetszik. Neha kicsit sok Kristof hozzaallasa, de szeretem megismerni a kulonbozo embereket es velemenyeket megismerni. A borito pedig a gumimacikkal nagyon tetszik.

lutza>!
Steiner Kristóf: Lélekbonbon

Anyukám, akiről mindenki azt hitte, hogy rendíthetetlenül gyűlöl mindenkit aki kicsit is más – legyen az bőrszín, vallás, vagy nemi identitás – kérte ajándékba ezt a könyvet. Kikerekedett szemmel figyeltem napokig, amíg olvasta, vártam a pillanatot amikor összecsukja és azt mondja hogy „mit is vártam ettől a kis …-tól” (elnézést, Kristóf!). De mindenki nagy meglepetésére nem ez történt. Hamar befejezte és azt mondta nagyon tetszett neki. Ez után már 2x akkora érdeklődéssel kezdtem neki, hogy mégis mi lehet benne, ami erre a véleményre juttatta még őt is. És megtudtam.
Nem vagyok vegán, még csak vegetáriánus sem és igencsak keveset tudok a buddhizmusról, a kabbaláról vagy egyáltalán Izraelről. Ez az én szegénységem, de orvosolható. Viszont ez a könyv leginkább a szeretetre tanít és egymás elfogadására, arról pedig mindenki eleget tud. (Az már más kérdés, hogy mennyit mutat ebből a tudásból) Volt egy lélekbonbon, a 72 közül, amelyik különösen érzékenyen érintett és úgymond felnyitotta a szemem. Köszönöm ezt az élményt Kristófnak és köszönöm a viccesebb kis történeteket is, mert némelyiken bizony jót nevettem. Tényleg egy nagy doboz lélekbonbon ez a könyv. :)

Rocketdog>!
Steiner Kristóf: Lélekbonbon

Így betegen valami olyan könyvre vágytam, ami elsősorban könnyed, de azért értelme is van a puszta szórakoztatáson túl. Amennyire ismerem Kristóf világképét a cikkei, interjúi alapján pontosan olyan írást kaptam, amit vártam: könnyed, mert olyan a stílusa, mint egy baráttal kellemesen cseverészni; szórakoztató, mert sok benne a popkultúrális utalás; tartalmas, mert bármikor képes a többezer éves szövegekben rejlő bölcsességek tanításait fejtegetni. Bár belőlem hiányzik az a spirituális szemléletmód, amivel Kristóf tekint a világra, ez nem akadályozott meg abban, hogy értsem és élvezzem, amiről és ahogyan ír.

eeszter>!
Steiner Kristóf: Lélekbonbon

Steiner Kristófra én elsősorban a konyhája miatt figyeltem fel, és ezután kezdtem el kíváncsi lenni az egyéb írásaira, megnyilvánulásaira. Ehhez jó választás volt ez a könyv. Nem összefüggő történet, de a különböző írásaiból szépen kirajzolódik a világnézete és bepillantást adnak az élete egyes eseményeibe. Tetszik a nyíltsága, és az, ahogy bemutatja, hogy jutott el lélekben oda, ahol épp most tart.


Népszerű idézetek

Timosz>!

Mi volna, ha minden évben egyetlen napra fölvennénk egy pólót, amelyre reggel felírjuk a titkunkat? Hatalmas, színes, ragyogó, harsogó felirattal hirdetnénk ki azt, ami miatt a leginkább félünk az emberek ítélkező tekintetétől. Feltüntetnénk magunkon: „Igen, én ez vagyok, és az év háromszázhatvannégy napján szenvedek attól, hogy nem fogadtok el.” Mindannyian láthatnánk egymás gyöngéit, és felismerve, hogy mindenkinek megvan a maga keresztje, az előítéleteket, a rosszindulatú pletykálást és az egymásról és önmagunkról gyártott hazugságokat felcserélné az együttérzés.

1 hozzászólás
Bea_Könyvutca P>!

Ha semmi másra nincs erőd, legalább mosolyogj.

228. oldal

facsibe>!

…a csótány valójában teljesen olyan, mint a pillangó… csak rosszab a PR-ja.

Timosz>!

..az álláspontunk megváltoztatása nem gyávaság, hanem a legnagyobb bátorság.

45. oldal

Bea_Könyvutca P>!

Bár meglehetősen furcsán hatna, ha egy üzletbe belépve „Jó napot” helyett így köszönne valaki: „Békével jöttem”, vallom, hogy ezt a csodálatos üdvözlést mindegyikünknek használni kellene. Meggyőződéssel, igaz hittel, őszintén.

168. oldal

Bea_Könyvutca P>!

A szépség nem más, mint lelki esztétikum, és megszépít minden, ami jobb emberré tesz.

216. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szépség
chhaya>!

[…] a logika sosem szabhat határt az álmoknak […]

11. oldal

Bea_Könyvutca P>!

Egy nő például lehet butácska vagy IQ-bajnok, húsz- vagy hatvanéves, ha mer önmaga lenni, biztosan élete végéig sugárzóan gyönyörű lesz.

259. oldal, Sigourney Weaver

Timosz>!

Beau megtanított arra, hogy a párom minden mosolya, pillantása, szava ajándék, és mindennap díszbe kell öltöztetnem a szívemet, mielőtt ismét a kezébe adnám.

136. oldal

Miamona>!

[…] a boldogsághoz semmi más nem kell, csak folyton megrakott tűzhely, ahol a közös életünk rotyog.


Hasonló könyvek címkék alapján

Hullan Zsuzsa: Bakancskoptató
Böszörményi Gyula: Dávid király asszonya
Elizabeth Gilbert: Eat, Pray, Love – Ízek, imák, szerelmek
Szabó Péter – Farkas János – Muhoray Róbert – Szántai Zsolt: A tudat hatalma
Csorba Dávid: Négy fal között szabadon
Gyökössy Endre: Életünk – Jézus tükrében
Weöres Sándor: A teljesség felé
Csávossy Elemér: Együtt a Mesterrel
Szabó Judit: A tűz szárnyain
Jálics Ferenc: Isten jelenlétében élni