Homokba ​temetett városok 5 csillagozás

Régészeti és földrajzi utazás Indiából Kelet-Turkesztánba 1900–1901-ben
Stein Aurél: Homokba temetett városok Stein Aurél: Homokba temetett városok Stein Aurél: Homokba temetett városok Stein Aurél: Homokba temetett városok

Kalandregény ​ez a javából, de persze nem hollywoodi értelemben. Sokkal inkább szellemi kaland elkísérni e kiváló tudóst India, Pakisztán, Észak-Afganisztán magas hegyein, nyaktörő hágóin át a Szaharánál sokszorta szárazabb belső-ázsiai homoktengerbe, a Takla-makán sivatagba, ahol szerzőnk az egykori Selyemút legendás „elsüllyedt” városainak nyomába ered. S miközben a legkiválóbb viktoriánus felfedezők céltudatosságával halad előre, számos felmerülő kérdésre és problémára ad érdekfeszítő, s ma is érvényes választ, a kasmíri törzsek szokásaitól kezdve, az indiai kultúra, így a buddhizmus hihetetlen méretű ázsiai térhódításán keresztül, a sivatagi városok elpusztulásának okáig. S amellett, hogy megtudjuk, hogyan kell egy jó expedíciót megszervezni vagy, hogy milyen módon lehet kivitelezni többnapi járóföldre az ivóvíztől egy szakszerű ásatást a sivatagban, Stein még nyomoz is, megoldva egy sokat érintő, régóta húzódó rejtélyt. A történet háttereként a Kipling indiai világát idéző… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1908

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára Franklin-Társulat

>!
Palatinus, Budapest, 2007
268 oldal · ISBN: 9789639651388 · Fordította: Halász Gyula
>!
326 oldal · keménytáblás · Fordította: Halázs Gyula
>!
326 oldal · keménytáblás · Fordította: Halász Gyula

Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 14


Népszerű idézetek

Habók P>!

De nem csak Ázsiából vártam én ezeken a napokon szinte aggodalommal kis karavánom felszerelésének kiegészítését. Tudtam nagyon jól, hogy azon a vidéken, amerre utazni fogok, az európai nem kerülheti ki azt, hogy a hakím (orvos) szerepét ne játssza s azért már jó előre rendeltem egy orvosságos szekrényt a Burroughs, Wellcoma & Co. nagy londoni cégtől, amely különösen tablóid preparátumairól híres.

Stein Aurél: Homokba temetett városok Régészeti és földrajzi utazás Indiából Kelet-Turkesztánba 1900–1901-ben

Arianrhod P>!

Pandit barátaim is számtalan kérdéssel faggattak, hogy hova készülök s hogy mi a célja utazásomnak. Habár ők inkább csak a mithikus geográfiában voltak járatosak, még sem elégítette ki őket az a feleletem, hogy én „Uttarakuru” felé (az indiai mithologia legszélső Thuléje, Óperenciás ten­gere felé) indulok.

Stein Aurél: Homokba temetett városok Régészeti és földrajzi utazás Indiából Kelet-Turkesztánba 1900–1901-ben

Arianrhod P>!

A régészeti kutatás India és Belső-Ázsia óriási területein még nem keltette fel eléggé a nagyközön­ség érdeklődését. Azokkal a tájakkal, amelyek a biblia világának a körén kivül esnek, a közkeletű történe­lem nem sokat törődik.

Stein Aurél: Homokba temetett városok Régészeti és földrajzi utazás Indiából Kelet-Turkesztánba 1900–1901-ben

Arianrhod P>!

Időszámításunk negyedik századától kezdve ke­gyes khínai zarándokok keresték fel India buddhista szentélyeit s jelentéseikből kiderül, hogy még ama barbár nyugati országokban is, amelyeken keresztül utaztak, SÁKJAMUNI tanításainak sok követője volt. Azonban e khínai utazók és köztük különösen JUAN-CSANG, a „Törvények mestere”, a mi indiai Pauzániászunk — vallási dolgokkal törődtek leginkább; szent helyek, csodatévő templomok, a buddhista tanok tételei és a szerzetes élet érdekelték őket. Belső-Ázsia vidékeiről, amelyeken keresztül hatoltak, röviden emlé­keznek meg irataikban. Nem nyújtanak határozott tudósításokat az indiai művelődésnek, nyelvnek és művészetnek a buddhista hittérítés következtében tör­tént elterjedéséről a Himaláján és Hindukuson át.

Stein Aurél: Homokba temetett városok Régészeti és földrajzi utazás Indiából Kelet-Turkesztánba 1900–1901-ben

Kapcsolódó szócikkek: Himalája · Hindukus
Arianrhod P>!

Juan-Csang-nak hagyományszerű tiszteletét általánosan elterjedtnek találtam. Juan-Csangot válasz­tám én vezéremül és védőmül…

Stein Aurél: Homokba temetett városok Régészeti és földrajzi utazás Indiából Kelet-Turkesztánba 1900–1901-ben

1 hozzászólás
Arianrhod P>!

Khínai-Turkesztannak egyik része sem volt még régészeti kutatásnak alávetve, és erősen meg voltam győződve arról, hogy bármily odaadó figyelmet fordí­tanak is hivatott európai orientalisták az efféle lele­tekre, teljes történelmi és régészeti jelentőségüket a helyszínnek rendszeres átkutatása nélkül soha sem lesz lehetséges megállapítani.

Stein Aurél: Homokba temetett városok Régészeti és földrajzi utazás Indiából Kelet-Turkesztánba 1900–1901-ben

Arianrhod P>!

„Indusz-atyát” úgy kö­szöntöttem, mint régi barátot. Láttam a gyönyörű folyamot folyásának nem egy nevezetes pontján. Lát­tam ott, ahol áttöri Baltisztán sziklaszurdokait; — ahol leomlik a Juszufzái lapályra; — és gyors futá­sát az Attok alatti hegyszorosok között: de soha se hatott rám felemelőbben, mint most, amikor várat­lanul pillantottam meg ezek között az égigérő szirtfalak között.

Stein Aurél: Homokba temetett városok Régészeti és földrajzi utazás Indiából Kelet-Turkesztánba 1900–1901-ben

1 hozzászólás
Dénes_Gabriella>!

Kora ifjúságában került el Magyarországból a ma 44 esztendős tudós kutató; húsz éve él Kelet-Indiában – mindamellett ma is meglepő szépen beszél magyarul.

V., A szerkesztő előszava

Stein Aurél: Homokba temetett városok Régészeti és földrajzi utazás Indiából Kelet-Turkesztánba 1900–1901-ben

Arianrhod P>!

Különösen a Khotan-vidéki rend­szeres ásatások kecsegtettek nagy sikerrel, amiótacsak ez a terület ismeretessé vált. A khínai jelenté­sek odavetett jegyzetei szerin ennek a kis országnak kiváló szerepe lehetett az Indiából jövő szellemi behatások kifejlesztésében és kelet felé való terjeszté­sében, mert annak a nagy útnak a derekán feküdt, amely Khínából az Oxusz felé és onnét Indiába, vala­mint nyugatnak vezetett.

Stein Aurél: Homokba temetett városok Régészeti és földrajzi utazás Indiából Kelet-Turkesztánba 1900–1901-ben

6 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

V. K. Arszenyev: Derszu Uzala
Halász Gyula: Öt világrész magyar vándorai
Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor
V. K. Arszenyev: Az őserdők fia
Magyar László – Krizsán László: A fekete földrész vándora
Bendefy László: Az ismeretlen Juliánusz
Boros János: A Kaukázus
Vámbéry Ármin: Dervisruhában Közép-Ázsián át
Diószegi Vilmos: Sámánok nyomában Szibéria földjén
Tim Marshall: A földrajz fogságában