Ámok 67 csillagozás

Stefan Zweig: Ámok Stefan Zweig: Ámok Stefan Zweig: Ámok Stefan Zweig: Ámok

Stefan ​Zweig a két világháború között a legnépszerűbb, legolvasottabb német nyelvű írók egyike volt, nemcsak a német nyelvterületen, hanem Európa- és Amerika-szerte. Népszerűségének titka hatásossága volt: bármilyen témához nyúlt, keze alól mindig hatásos, olvasmányos, divatos könyv kerekedett ki, olyan író munkája, aki ismeri-érti az írásművészet fortélyait, és mindig tudja, milyen mondanivalóval válthat ki adott pillanatban visszhangot. Életművének javát legjobb elbeszélései és esszéi adják. Ebben a kötetben elbeszéléseiből gyűjtöttünk össze a legmaradandóbbakat.
Nagy részükben egy-egy tragikus élet bontakozik ki, s az író a humanista művész szenvedélyével száll szembe azokkal a pusztító, nyomorító erőkkel, amelyek ezeket az életeket tragédia felé sodorják. Egyrészt külső társadalmi erőkkel, mint a fasizmus (Sakknovella), másrészt belülről bomlasztó lelki torzulásokkal, mint a hazug polgári konvenciók vagy a fékezhetetlen, vak szenvedélyek (Égő titkok, Érzések zűrzavara,… (tovább)

Eredeti cím: Amok. Novellen einer Leidenschaft

Eredeti megjelenés éve: 1922

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A Világirodalom Remekei

>!
Európa, Budapest, 1977
296 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630711141 · Fordította: Gergely Erzsébet, Dániel Anna, Görgey Gábor, Viktor János, Gottschlig Ferenc, Fónagy Iván
>!
Magyar Helikon, Budapest, 1972
86 oldal · Fordította: Görgey Gábor · Illusztrálta: Hans Fronius

Enciklopédia 4


Kedvencelte 6

Most olvassa 1

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 7

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
SteelCurtain
Stefan Zweig: Ámok

Stefan Zweig nem az a kuruzsló, aki rózsaszín álmot bocsát rád, s füledbe duruzsolja, hogy ha a kisujjadat se mozdítod, pusztán akaratoddal mindent elérhetsz. Ő bizony szenvedélyes sebész, aki feltárja a tályogot. Szikével, vagy konyhakéssel, de vág. Jobb híján akár egy ácskapoccsal is. Napvilágra hozza a lélek daganatait, töréseit. A ficamokat, a zsákutcákat és a kérdőjeleket. Érzéstelenítés és altatás nélkül. Sőt áltatás nélkül! Nála a rövid műtét is hosszú fájdalommal jár. Közben, pusztán a tény kedvéért megjegyzem, hogy nyilván mazochista vagyok.
Mert mindez tetszik nekem.

>!
n P
Stefan Zweig: Ámok

Heller Ágnes: Stefan Zweig második élete tanulmányát olvastam el még tegnap éjjel, a könyv befejezése után. Mindezt nem azért tettem, mert nem tudnék mit mondani az Ámokról, hanem, mert nem ismerem Zweig irodalmát, de a történet után már nagyon is ismerni szeretném. Rövid, de annál maradandóbb élményem volt annak az orvosnak a vallomása, aki egy hajóúton, (Zweigre, mint megtudtam jellemző a helyszínválasztás) a sötét, felismerhetetlenség homályából meséli el szenvedélytörténetét. Talán meglepő, hogy azt mondom egy élet elmesélésére (még ha az életnek csupán egy részletét beszélik is el), hogy rövid. Vajon hány mondat kell ahhoz, hogy érthető, átadható, érezhető legyen egy ember élete, vagy a saját életünk? Zweig az Én nagy mestere és élettapasztalata, emberismerete, ebből a néhány oldalnyi novellából is kiderül. A „legyőzött érdekesebb a győzőnél” – olvasom a tanulmányban, meg azt is, hogy a „hősei a vesztett ügyekért szálltak síkra, vagy legalábbis vereséget szenvedtek.” Igen, azt hiszem, ez a néhány gondolat határozza meg az Ámok, az ámokfutó tragédiáját is. Ha ez egy mesébe illő élmény lett volna (de nagyon nem az volt), akkor lehet, hogy gyorsan el is feledném. De nem.

>!
Magyar Helikon, Budapest, 1972
86 oldal · Fordította: Görgey Gábor · Illusztrálta: Hans Fronius
>!
Sapadtribizli P
Stefan Zweig: Ámok

Erőteljes, szenvedélyes írás! Kezdem azt hinni, hogy Stefan Zweig nem is tudott máshogy írni, csak így; főleg ha a legfelfokozottabb lelkiállapotokról írt! Ez viszont annyira érzékletes és megkapó, hogy nem múlik el nyom nélkül, és a főhős őrültsége, szenvedélye, kicsit beszivárog az olvasóba is. Jó könyv! És mivel szinte közvetlenül a A sötétség mélyén után olvastam, úgy érzem, hogy valahogy a két könyv kiegészíti egymást, és még pontosabb rajzot kapok így a lélek sötét bugyrairól, amihez tökéletes földrajzi helyszín a sötét-misztikus Afrika.

>!
Iustitia
Stefan Zweig: Ámok

„Téboly, úgy is mondhatjuk, emberi veszettség. Esztelenül gyilkos, mániás düh, semmi esetre sem hasonlítható egyszerű ittassághoz. Magam is tanulmányoztam néhány esetet, hiszen ha másokról van szó, mindig nagyon bölcsek és tárgyilagosak vagyunk, de sehogy sem tudtam rájönni a félelmetes titok nyitjára.”

Egy csepp indulat a Kreutzer-szonátából, egy csepp feszültség a Sakknovellából és egy nagy adag dosztojevszkiji érzékletesség emelik az Ámokot a legnagyobb elbeszélések közé.

>!
Kek P
Stefan Zweig: Ámok

Ismét egy hajó. Ismét egy téboly szélén egyensúlyozó – amúgy igen magasan kvalifikált és intelligens – mesélő, mint a Sakknovellában. Csak itt egy orvos, aki a gyarmati Indiában mint fehér európai azzal a magánykórral küzd, mint Márai könyvében (A gyertyák csonkig égnek) a távolba szökő hűtlen barát. Ám itt az orvos 7 évi remeteség után hirtelen egy vonzó, fehér, európai nő hatása alá kerül olyannyira, hogy azonnal ámokfutásba kezd utána. [Innen ez a furcsa cím, bevallom, még sosem hallottam így külön, csak ámokfutásként] Az asszony titokban abortusz elvégzésére szeretné kérni, mert jön haza a férj, ám az orvosban is felhorgad a rég nem birizgált vágy e „könnyelmű” nő iránt. Ez az ár azonban menekülésre készteti a nőt, aki így végül valami kókler kése alá kerül egy koszos sikátorban. Következménye „természetesen” halál. És akkor jönnek a férfiak – mert hát egy férjes asszony abortuszához nemcsak egy nő kell, hanem kell egy gyereket csináló ~ szerető, egy gyereket nem csináló férj, meg egy orvos. Legalább. És akkor jön az, hogy ki mit tud és mit nem, és meddig és miért, és hasonlók. S a novellában is megfogalmazott kérdés: meddig terjed egy ember (orvos) felelőssége? Inkább úgy tenném fel: mettől – meddig? Ki a felelős valójában?
Hogy ezen töprengünk, azért mindenképp Zweig szenvedélyes stílusa. Ez itt kivételesen nem megbocsátandó „bűn”, hanem erény. Ettől ilyen felejthetetlen és állásfoglalásra késztető.

>!
DaTa P
Stefan Zweig: Ámok

Mondtam már, hogy Stefan Zweig zseniális író? Mondtam? Mondtam? Mondtam?
Mondom.

>!
ppeva P
Stefan Zweig: Ámok

Sok meglepetés ért ebben az elbeszélésgyűjteményben. Először is, ezt a könyvet azért emeltem le a könyvtárban a polcról, mert egy kihívás miatt német szerzők műveit kerestem. :) Márpedig egy osztrák (pláne egy osztrák világpolgár) nem német. Másodszor, mert futó átlapozás után úgy gondoltam, lesz benne néhány elbeszélés, amin csak átfutok, annyira nem vonzott a témája – aztán olvasás közben meg se fordult a fejemben, hogy akár egy oldalt is átlapozzak, élvezettel olvastam minden sorát. Nagyon érdekesek a lélektani boncolgatásai. Bár egyáltalán nem vidám témákat boncolgat, mégsem nyomasztó.
A kedvencem a kötetből a Sakknovella lett.
A Nyugtalan szív már ott várakozik a 2013-as várólista-csökkentő polcomon. :)

>!
Lunemorte MP
Stefan Zweig: Ámok

Bűntudat, emberkerülés, alkohol…jöjjetek felém! Tartsatok velem egy olyan világba, ahol rejtély minden lépés, ahol nem tudhatod, ki is vagy…Ahol a sötét sarokból idegen szemek leselkednek rád és félhetsz és találgathatsz…Vajon ki is az ismeretlen ember? Az árnyékos vagy valami más lény? Esetleg egy másik megkeseredett ember? És ha ez utóbbi, akkor miért az? Miért lett olyanná, amilyen?

>!
fülcimpa
Stefan Zweig: Ámok

Harmadjára olvastam, veszett jó filmet tudnék belőle csinálni! (ha rendező lennék, plusz volna zsé-m…)

>!
Gebics
Stefan Zweig: Ámok

Hát én nem is tudtam, hogy ez a Zweig ilyen jól ír! Gondoltam olvasok néhány oldalt elalvás előtt, mint mindig, aztán már majdnem kifolyt a szemem olyan fáradt voltam, de hát ezt nem lehetett letenni…

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
sophie P

Kivett egy cigarettát, tüzet adtam. A fekete háttérből vibrálva lehasadt a tegnapi arc, (…)

17. oldal (Helikon, 1972)

>!
Gebics

Ez a pillanatnyi hallgatás volt az első őszinte szó kettőnk között.

>!
Adriaticum 

A golfozástól még senki sem esett teherbe…

86. oldal

Kapcsolódó szócikkek: golf
>!
Foximaxi

ifjúkorában az ember azt hiszi, láz és halál mindig csak másokat teper föld alá.

>!
kékcseresznye

– Tehát nem vállalja?
– Pénzért nem.
Teljes csönd lett egy pillanatra. Még a lélegzetét is hallottam.
– Mi mást kívánhat még?
Elvesztettem önuralmamat.
-Először is… azt, hogy embernek tekintsen, ne pedig holmi szatócsnak. Másodszor, ha segítségre van szüksége, ne a rongyos pénzével hozakodjon elő, hanem kérjen… tőlem, aki ember vagyok, hogy segítsek magán, aki szintén ember… Én nemcsak orvos vagyok, nemcsak rendelőórám van… vannak más óráim is… S talán most épp egy ilyen órában jött hozzám…
Egy pillanatig elhallgatott. Szája könnyedén megrándult, s remegő ajakkal, gyorsan kérdezte:
– És ha kérném… akkor megtenné?
– Már megint üzletet akar kötni. Csak akkor kér, ha először ígéretet teszek. Először kérnie kell, akkor majd válaszolok.
Fejét felszegte, mint egy makacs csikó. Haragosan végigmért.
– Nem. Kérni nem fogom. Inkább belepusztulok!

37. oldal

>!
Sheeana P

Tavasz volt a levegőben. Nyugtalan, fehér felhők röpködtek az égen, amilyeneket csak májusban és júniusban látni, azok a fehér, még ifjú és röpködő cimborák, amelyek játékosan rohannak a kék pálya fölé, hogy aztán hirtelen magas hegyek mögé bújjanak el; összeölelkeznek és elszöknek, azután összegyűrődnek, akár a zsebkendő, majd csíkokban szálakra foszlanak,és végül bolondosan fehér sapkát nyomnak a hegyek fejébe.

5. oldal Égő titok

Kapcsolódó szócikkek: felhő · június · május
>!
Lunemorte MP

Akihez hozzányúltam, nem ő volt többé, hanem maga a halállal viaskodó élet, egy rettenetes kínokban fetrengő ember…

>!
Foximaxi

– Tudja, mi az ámok?
– Ámok?… Azt hiszem, igen. A malájoknál… valamiféle részegség.
– Több annál. Téboly, úgy is mondhatjuk, emberi veszettség. Esztelenül gyilkos, mániás düh, semmi esetre sem hasonlítható egyszerű ittassághoz.

>!
Foximaxi

Szinte érthetetlen, hogy egy ilyen egyszerű kis lényben miként rejtőzhet ennyi tapintat… ennyi színtiszta jóság, mely bizonyos pillanatokban egész valóját átmelegíti?

>!
Izolda +SP

Semmi sem élesíti úgy az értelmet, mint a szenvedélyes gyanakvás, semmi sem bontja ki úgy az éretlen elme valamennyi képességét, mint a sötétbe vezető nyomok.

Égő titok


Hasonló könyvek címkék alapján

Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger / Elbeszélések
Lev Tolsztoj: Kreutzer-szonáta
Horváth Lajos (szerk.): Örök kortársaink
Arthur Schnitzler: A titokzatos asszony
Ingeborg Bachmann: Szimultán
Akutagava Rjúnoszuke: A vihar kapujában
Jack London: Északi Odüsszeia
Hajnóczy Péter: Hajnóczy Péter összegyűjtött írásai
Örkény István: Bevégzetlen ragozás
Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek