Az ​idő titkos lüktetése 11 csillagozás

Miből áll az élet?
Stefan Klein: Az idő titkos lüktetése

Mi ​is az idő tulajdonképpen?
Hogyan érzékeljük?
Hogy viszonyulunk hozzá?

Einstein volt az, aki felismerte, hogy az idő relatív. Az agykutatók mostanra tökéletesítették az einsteini forradalmat: felfedezték, hogy létezik az úgynevezett belső idő.
Stefan Klein különleges utazásra repít bennünket saját tudatunk világában. Az idő érzékelése ugyanis az emberi elme egyik legcsodálatosabb teljesítménye. Szinte minden agyfunkció közrehat – fizikai érzetek és érzékelés, érzések és tudat, emlékek és az a képesség, hogy terveket kovácsolhatunk a jövővel kapcsolatban. Mindenkori kultúránk is befolyásolja, hogy miként éljük meg az órák és percek múlását. A szerző rávilágít arra, hogyan tudjuk figyelmesebben észlelni és jobban kihasználni az időt. A külső körülmények ugyanis korántsem annyira meghatározóak időérzékelésünk szempontjából, mint gondolnánk, időérzékünket pedig könnyebben meg tudjuk változtatni, mint bármilyen más folyamatot, amely agyunkban… (tovább)

Eredeti cím: The Secret Pulse of Time

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
Laurus, Győr, 2008
300 oldal · ISBN: 9789638819109 · Fordította: Svéda Dóra

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Thomas Mann


Most olvassa 2

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Biedermann_Izabella P>!
Stefan Klein: Az idő titkos lüktetése

Az idő egy nagy átverés. Nekem az a komoly gyanúm alakult ki, hogy az idő nem létezik, és még az is lehet, hogy erről vaskos tanulmánykötetet jelentetek meg.
Na jó, nem.
Stefan Klein német alapossággal, de kellemesen szórakoztató sztorizós hangulatban áll neki az idő, az Idő, AZ IDŐ, felszámolásának. (Csak kérdezem, nem lehet, hogy ez a Klein ez egy kicsit magyar? Vagy hogy a rokonom?)
Végigszáguldunk a neuronokon, az agy bonyolult, egyenesen hogy szimfonikus zenekarokat megszégyenítő bonyolultságán és harmóniáján, aztán egy kicsit elidőzünk az irodalomnál, meg az idő társadalmi vonatkozásainál, hogy aztán a fizikusoknál lyukadjunk ki, akik arra jutnak, amire minden szerencsétlen csóringer, aki valaha az időt akarta megfejteni. Vagyis semmire.
Nagy időelméleti, kultúr- és tudománytörténeti kirándulás, de nem fáj, csak gondolkodtat, és ez tetszett.
Arra gondoltam, azért ha küldött volna Kleinnek valaki egy Pilinszky kötetet, más lett volna a vége, de így is jó.
Én mindenkinek ajánlom, aki szeret gondolkodni. Rengeteg dolognak néztem utána a sztorijai miatt. Még az is lehet, hogy okosabb lettem. Na jó, ezt majd az idő eldönti.

8 hozzászólás
csobi P>!
Stefan Klein: Az idő titkos lüktetése

Téma és nyelvezetügyileg úgy indul, mint egy strandra hurcolható keresztrejtvény újságban megbúvó, az inkák múltját firtató szösszenet, aztán a végén meg már belebonyolódik relativitáselméletbe is. Azért elég sok érdekesség van benne, belső óráról, menedzserek, multitasking kritika (két párhuzamos műveletkor már jelentősen csökken a teljesítőképesség), időbeosztás, belső óra, Japán, C.Clarke, Thomas Mann, Proust, Hitchcock, hiperaktívak, éjszakai bagoly tinédzserek (Minneapolisban pl. a biológiai ritmusra hivatkozva csak 8:40-re, máshol pedig 9:40-re járnak a skacok.. » eredmény: hiányzások csökkenése) emlékezet nélküli bácsi (http://moly.hu/idezetek/35793), stb.. és rengeteg hivatkozás természetesen ami mentén jól utána lehet járni a dolgoknak.

4 hozzászólás
lorem>!
Stefan Klein: Az idő titkos lüktetése

Izgalmas, érthetően megírt könyv, érdekes és hasznos újdonságokat villant fel a szerző az idővel kapcsolatban.
A számomra legfontosabb üzenetei most:
– a multitasking nem feltétlen hatékony,
– „normális”, hogy a figyelmi kapacitásom alacsonyabb, mint régebben volt (erre a külső hatások sajnos erősen rásegítenek),
– az idő relatív,
– a stressz és feszültség gyakran abból fakad, hogy azt érzem, nem tudom a kezemben tartani az aktuálisan elvégzendő feladatot és valójában az ettől való félelem okozza az időhiányt,
– érdemes a test belső ritmusára és üzeneteire hallgatni,
– válogatni és szűrni fontos,
jelen lenni és néha lassítani kell.

Video>!
Stefan Klein: Az idő titkos lüktetése

Kellemes csalódást okozott a könyv. Egy kicsit sok benne a felesleges semmitmondó blabla, de sok az érdekesség is, különösen amikor az időt mint emergens jelenséget tárgyalja.

László_Benedek>!
Stefan Klein: Az idő titkos lüktetése

Maximálisan meg vagyok elégedve a könyv tartalmával. Nem kínál 10000* kínált időgazdálkodási technikákat, nem kínál megoldást mindenre, viszont bennem elindított valamit. Valamit amit csak nagyon kevés könyv tud elérni…még nagyon friss az élmény, ezért nem is igazán tudok mit mondani bátorításként : Aki szereti a paradox igazságokat, a feje tetéjére állított valóságot, azoknak csak ajánlani tudom.


Népszerű idézetek

csobi P>!

Az agy elsősorban úgy próbál segíteni magán, hogy támpontokat keres a külvilágban: gyakorlatilag a környezetünket használjuk óraként. Például tapasztalatból tudjuk, hogy az út túloldalán haladó embertársunk mintegy fél percet időzik látómezőnkben. És általában egy-két óra telik el a naplementétől addig, míg a csillagok feljönnek az égen, kivéve ha Hitchcock forgatja az óra mutatóját.

73. oldal (Győr: Laurus, 2008)

3 hozzászólás
Biedermann_Izabella P>!

Éppen olyan értelmetlen szemrehányással illetni egy éjszakai baglyot, ha hajnalban nem duzzad a tettvágytól, mintha valakinek azt rónánk fel, hogy szőke a haja. A belső órát ugyanis a gének szabályozzák, az ezzel kapcsolatos tulajdonságok tehát örökletesek.

3 hozzászólás
Biedermann_Izabella P>!

Nem minden alap nélkül számít a nyugati társadalmakban az időhiány státusszimbólumnak. Aki sok pénzzel és befolyással rendelkezik, annak ideje is sokkal értékesebb. És ahogy sokan Porschét vesznek, hogy láthatóvá tegyék gazdagságukat, már csak az önértékelés miatt is hajlunk arra, hogy állandó mókuskerékben éljünk – világgá kürtölve, milyen fontos embernek számítunk.

lorem>!

Ezért egy ilyen ingergazdag világban igen nehéz saját belső ritmusunk szerint élni. A minket körülvevő világ ránk kényszeríti a maga ritmusát. Úgy engedelmeskedünk a külvilág eseményeinek, mint az idomított kutya a csengőnek.

172. oldal

2 hozzászólás
csobi P>!

Némely elmélet nem azért képes nagy nyilvánosságra szert tenni, mert helyénvaló, hanem mert olyan vonzónak tűnik.

197. oldal (Győr: Laurus, 2008)

cassiesdream>!

Hogy valami mennyit ér a szemünkben, az akkor mutatkozik meg, ha cserébe valamiről le kell mondanunk.

lorem>!

Ha nincs sürgető motiváció, akkor oda a figyelem.

217. oldal

lorem>!

A lehetőségek tárháza egyidejűleg az igényeinket is növeli – szinte becsületbeli üggyé vált, hogy csemetéinket bébiúszásra járassuk, és az interneten felkutassuk a legolcsóbb nizzai fapados járatot. Így megmagyarázható, hogy miért érzi évről-évre jobban az európai átlagpolgár, hogy fokozottabban szorítja az idő, mikor pedig nincs kevesebb szabadideje, mint korábban: az időhiány az az ár, amit a számtalan lehetőségért fizetünk.

222. oldal

Biedermann_Izabella P>!

Az ember esetében ez a központi óra néhány rizsszem méretű idegcsomóból áll, melyek az agy mindkét felében megtalálhatók kétujjnyi távolságra az orrtő mögött, és szuprakiazmatikus mag névre hallgatnak. Csaknem egész testünk a központi óra ellenőrzése alatt áll.


Hasonló könyvek címkék alapján

Megay László: Hány perced van?
Judith Herman: Trauma és gyógyulás
A pszichológia nagykönyve
Philip Zimbardo – Robert Johnson – Vivian McCann: Pszichológia mindenkinek 1.
Malcolm Gladwell: Kivételesek
John Teasdale – Mark Williams – Zindel Segal: Tudatos jelenlét a gyakorlatban
Mark Mieras: Többet ésszel
Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia
Fehér Krisztina: Babák a hangok világában
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan