Dávid ​király krónikája 29 csillagozás

Stefan Heym: Dávid király krónikája Stefan Heym: Dávid király krónikája Stefan Heym: Dávid király krónikája

Bibliai ​időkben, a Biblia színterein játszódik ez a regény: Salamon király Jeruzsálembe hívatja kies vidéki otthonából Ethán történettudós s nagy és kitüntető feladattal bízza meg. A király atyjának a dinasztiaalapító Dávid krónikáját kell megírnia, örök időkre szóló tanúságul. Ethán lelkesen lát munkához, de hamarosan előre nem látott akadályokba ütközik. Az előkerülő adatok, a még élő szemtanúk vallomásai semmiképpen sem támasztják alá ezt a legendát, melyet Salamon és udvara bizonyítani óhajtana. Ahogy telnek-múlnak a hónapok, úgy szakadoznak fel a fiktív történet eresztékei, egyre több kínos tény kerül napvilágra – de nyilvánosság elé tárhatók-e valóban? Ethán megpróbálja összeegyeztetni írástudói lelkiismeretét a kínálkozó karrier követelményeivel. És ez az ami nem sikerülhet: lassanként nem csupán pályafutásának dicsőségéről kell lemondania, veszélybe kerül szerelme, szerény egzisztenciája, puszta élete is. S mikor dolgavégezetlenül, megcsúfoltatva távozik Jeruzsálemből,… (tovább)

Eredeti cím: Der König David Bericht

Eredeti megjelenés éve: 1972

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Zsebkönyvek Európa

>!
Partvonal, Budapest, 2005
284 oldal · ISBN: 9638687940 · Fordította: Görög Lívia
>!
Európa, Budapest, 1987
268 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630739801 · Fordította: Görög Lívia
>!
Európa, Budapest, 1977
282 oldal · ISBN: 9630710838 · Fordította: Görög Lívia

1 további kiadás


Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Salamon király


Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

Ferenc_Molnár_3>!
Stefan Heym: Dávid király krónikája

Nagyszerű könyv.
Kezdetben lassan olvasható, nehézkes, de amikor már megszokom, talán az ötödik lap táján (mondjuk akkor, amikor már úgy szólok a feleségemhez, "asszony, hoznál már sört az én torkomnak gyönyörűségére…"), a mondatok kibomlanak, és nem tudom letenni. A fordítás csodálatos, a monológok és a bibliai szövegek néhol összefüggéstelen keverése (Támár visszaemlékezése, Náthán öndícsérő felolvasása) hol megdöbbentő, hol humoros vagy ironikus. Vagy éppen a töketlenkedések leírása, ahogy Bethsabé történetében Uriás csak nem akar hazamenni nejéhez.

De lehet-e humoros, ahogy a történettudós nyomozása folytán napvilágra kerülnek nemcsak az események, hanem azok mozgatórugói, az ármány, a hatalom megszerzésének és megtartásának megannyi aljas módja és eszközei, amikor öntömjénező hatalmasságok által cukormázzal bevont folytonosságtörténetről lassan, cserepenként leválik a máz, és előtűnik a zsarnok arcképe? Vagy lehet-e egyáltalán a történelmet megírni?

Ethánt, a történetírót Salamon király felkéri, hogy mint bölcs és tapasztalt tudós, vegyen részt az „Egyéges és Egyetlen, Igaz és Mértékadó és a többi… ” megírásának céljából létrehozott bizottság munkájában. Az így megírt „történelem” biztosítja majd a nép előtt, hogy királysága nemes, és Isten által végig támogatott módon jött létre, tehát uralkodása is Istennek tetsző. A terv azonban nehézkesen halad, hiszen élnek még szemtanúk, akiket Ethán módszeresen kifaggat, így nyomára jut olyan tényeknek is, amit a hatalom legszívesebben eltitkolna. Ethán, mint történész, végül is megőrizte tudósi szabadságát, amivel Salamon ítélete miatt már nem kezdhet semmit. Mint ember azonban – Lillith szerelmén keresztül – elbukott.

7 hozzászólás
somoly>!
Stefan Heym: Dávid király krónikája

A történet és a közeg, amiben játszódik, érdekes volt ószövetségi területen súlyosan műveletlen fejemnek. A világ és a kultúra, amit bemutat, idegen, de vannak dolgok, amik sosem változnak ugyebár. És jó szövegek vannak benne (lásd idézetek.)

2 hozzászólás
Eta IP>!
Stefan Heym: Dávid király krónikája

Briliáns rendszerkritika – és egy kis fricska a fundamentalistáknak… :-)

Mizu P>!
Stefan Heym: Dávid király krónikája

Nagyon érdekes. A rendszerkritikán túl újfajta történelemszemléletet is ad.

thg>!
Stefan Heym: Dávid király krónikája

és Ethán nem írhatja meg Dávid király krónikáját, mert Salamon király mítoszát kell építenie.


Népszerű idézetek

Bla IP>!

Az Úr pedig elküldte hozzám angyalát, és megállt az angyal a vállam fölött és mondta: „Micsoda a kő és micsoda a vas? És mi a réz? És mi a királyok trónusa és a hatalmasoknak kardja? Porrá lesznek, mondja az Úr, de a szó és az igazság és a szeretet megmarad.”

244. oldal

Kapcsolódó szócikkek: igazság · szeretet · szó
somoly>!

Jonathán pedig ráfelelte: Aki uralkodni akar, annak nem lehet más célja, csak a hatalom. Nem szerethet senkit, csak önmagát. Még Istene is csak az ő saját Istene lehet, ki gaztetteit igazolja és béfedezi szent nevével.

65. oldal

Sándor_Langer_Pudingman P>!

Akkor megértettem, hogy Salamon király jó előre számításba vett mindent, s én nem vonhatom ki magam kegyes akarata alól. És észbe vettem: végezhetem csúfosan is, amiképpen nem egy írástudó, kinek fejét vették, testét pedig a városfalra szögezték; de ki is gömbölyödhetek s meggazdagodhatok, ha vigyázok a nyelvemre, s palavesszőmet bölcsen forgatom. Némi szerencsével és Jehova segedelmével talán még el is rejthetek Dávid Király Krónikájá-ban itt-ott egy szócskát avagy sort, melyből megtudhatják későbbi nemzedékek, mi is történt ezekben az években Izráelben, s miféle ember volt valójában Isai fia Dávid, ki egyszerre volt ágyasa a királynak, a király fiának és a király lányának; ki zsoldért hadat vitt tulajdon népére; ki megölette vér szerinti fiát, legyilkoltatta leghűbb szolgáját, majd fennszóval elsiratta őket; s ki egy rakás nyomorú parasztból és nyakas pásztorból nemzetet kovácsolt.

12. oldal

Sándor_Langer_Pudingman P>!

„Sádok!” – szólt a király.
Sádok meghajolt.
„Intézkedj, hogy Ethán ben Hósaja két fiát felvegyék egy jóféle lévita iskolába. – És mert Sádok kérdőn felvonta a szemöldökét, a király kegyes gesztussal hozzátette: – Tanuló és kosztpénzüket a királyi kincstár fedezi!” Mert Salamon király roppant nagyvonalúan bánt az ő népének adófilléreivel.

13. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Salamon király
Bla IP>!

…és láttam méretre faragott és egymásra halmozott, hatalmas kőtömböket és az oszlopos tornácot és gránátalmákkal és liliomokkal ékes oszlopfőket, de láttam azoknak a korbácsmarta hátát és beesett arcát és gyűrött tekintetét is, akik a templomot építik.

244. oldal

Bla IP>!

„Anép jónak és rossznak egyaránt forrása.” – mondtam

245. oldal

Sándor_Langer_Pudingman P>!

„Megmondom neked, Ethán, mit gondolok. Ti úgy tartjátok: Jehova, a ti Istenetek teremtette az embert, önnön képére és hasonlatosságára. Csakhogy Jehova elővigyázatos volt, ügyelt rá, hogy mégse tegye önmagához mindenben hasonlóvá teremtményét. Az ember halandó, de igenis arra vágyik, hogy hasonlóvá váljék Istenhez, hogy örökké éljen; miért is az én országom királyai bebalzsamoztatják és befalaztatják magukat piramisuk legbenső kamrájába, szolgáikkal és mindazzal egyetemben, amire az öröklétben szükségük lehet. Ti pedig, Ethán, és mindazok, kik a te mesterségedet űzik, szavaitokkal teszitek halhatatlanná az embert; akiről ti megemlékeztek, annak nevét ezer meg ezer év múlva is ismeri a nép. Ebben van hatalmatok. Ezért öntik ki szívüket nektek az emberek. Ezért akarja az öregasszony is, hogy meséit hallgasd. Én azonban…”
Egyszerre elhallgatott, felemelkedett, s ott áltt előttem karcsún, ápoltan, a feje búbjától a saruja orráig előkelően.
„Mióta szétzúzták heréimet, nem hiszek istenben, hívják bár Rának avagy Jehovának” – mondta befejezésképpen. És elment.

65. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Isten
somoly>!

Áldassék az Úr neve, a mi Istenünké, ki látónak és a költőnek álmában nyilatkoztatja ki az Ő igazságát, másoktól ellenben temérdek gondot, kutatást s fáradságos munkát követel érte.

66. oldal

Bla IP>!

Akkor megértettem, hogy Salamon király jó előre számításba vett mindent, s én nem vonhatom ki magam kegyes akarata alól. És észbe vettem: végezhetem csúfosan is, amiképpen nem egy írástudó, kinek fejét vették, testét pedig a városfalra szögezték […]

11. oldal

GeoMaileR>!

Akár az elhajított kő, olyan az ember; s nem tudja, mi cél felé repíti a parittya. Törekedhet-e másra s többre, mint arra hogy túléljék őt gondolatai, ha csak egy kevéssel is, halovány jeladásként későbbi nemzedékeknek?

268. oldal, 24. fejezet (Európa, 1977)


Hasonló könyvek címkék alapján

Jorge Luis Borges: A halál és az iránytű
Karl Ove Knausgård: Játék
Mario Vargas Llosa: A rossz kislány csínytevései
Murakami Haruki: A kormányzó halála
Thomas Mann: József és testvérei
Mario Vargas Llosa: A Kecske ünnepe
Ismail Kadare: A fellegvár
Joyce Carol Oates: Hűtlenség
Mario Vargas Llosa: A beszélő
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita