A ​fordult szív 30 csillagozás

Stefan Hertmans: A fordult szív

A ​19. század végén a kairói Ben Ezra zsinagógából egyedülálló dokumentumok gyűjteménye látott napvilágot, köztük egy rejtélyes levél, melyben Moniou rabbija egy prozelita asszony tragikus sorsáról számol be az első keresztes hadjárat időszakában.
Stefan Hertmans ebből a forrásból kiindulva írja meg regényét, amely egyszerre varázsol a középkorba, és vet fel mai erkölcsi kérdéseket. Egy normann származású keresztény nő beleszeret egy zsidó fiatalemberbe, és hátrahagyja egész addigi életét: vagyonát, nemesi nevét, hitbeli meggyőződését. Franciaországot átszelve a fiú családjához, Provence-ba menekülnek üldözőik elől, ám csak ideiglenesen lelnek menedékre – 1095-ben II. Orbán pápa háborút hirdet a Szentföld visszaszerzésére, fellángolnak a régóta izzó vallási ellentétek. A Moniou izraelita közösségét sújtó véres pogrom hatására a lány újabb viszontagságokkal teli utazásra kényszerül: ezúttal Jeruzsálem felé, hogy a keresztes hadakat követve visszaszerezze elrabolt… (tovább)

>!
Helikon, Budapest, 2021
416 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634793687 · Fordította: Fenyves Miklós
>!
Helikon, Budapest, 2021
416 oldal · ISBN: 9789634796794 · Fordította: Fenyves Miklós

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Marcel Proust

Helyszínek népszerűség szerint

Marseille


Kedvencelte 5

Most olvassa 2

Várólistára tette 42

Kívánságlistára tette 42


Kiemelt értékelések

giggs85 >!
Stefan Hertmans: A fordult szív

Olvasás közben azon gondolkoztam, hogy mi köthetne össze még ennyire elválaszthatatlanul egy gazdag, keresztény családba születő, majd zsidó szerelméért mindent maga mögött hagyó és már majd’ ezer éve halott nőt egy 21. századi francia faluban élő férfival a szépirodalmon kívül, de bizony semmilyen másik válasz nem jutott az eszembe.

Ez a két ember között szövődő – és jelen ismertető témájául szolgáló kötetben ábrázolt – kapcsolat az idők során olyan szorossá vált, hogy a saját nagyapja sorsát középpontba állító I. világháborús regénye miatt (Háború és terpentin) idehaza is ismert Stefan Hertmans nem kevesebb, mint huszonkét évet áldozott az életéből arra, hogy megírhassa annak a Vigdis Adelais Gudbrandrnak (alias Szarának, alias Hamutalnak) az élettörténetét, akinek az emlékét mindössze egy kairói geniza (egyfajta zsidó irattár) őrizte meg egyetlen megsárgult, hiányos, szakadozott levél formájában, hogy végül a hányatott sorsú nő életre kelhessen a flamand szerző legújabb kötetének, A fordult szívnek a lapjain.

Bár maga a történet – a keresztény lány és a zsidó fiú románca – sokféle interpretációt tenne lehetővé, de a bőséges történelmi ismeretekkel rendelkező és kiterjedt kutatásokat is folytató Hertmans realizmusa gondoskodik arról, hogy ez a bő négyszáz oldal ne egy újabb Rómeó és Júlia történet legyen, hanem maga a valódi, megelevenedett horror.

Ugyanis a rövidebb történelmi esszébetétekkel is megtűzdelt szöveg a lehető legélethűbb és legéletszerűbb módon mutatja be, hogy mekkora árat is kellett fizetniük a társadalmi konvenciókat felrúgó fiataloknak ebben az éppen egyre eszkalálódóbb, és egyre erőszakosabbá váló világban, ahol az addigi viszonylagos békét és toleranciát egyre inkább felváltotta a (főleg zsidóellenes) gyűlölködés, amely párhuzamosan vezetett a zsidók zaklatásához, elűzéséhez és meggyilkolásához, illetve az Isten nevében meghirdetett I. keresztes hadjárathoz is, amely – paradox módon – életre keltette a máig tartó és értelmetlenül pusztító iszlám dzsihádot is.

A szerző, aki az egyik szálon maga is bejárja a szökevény pár, majd a meggyilkolt férje után egyedül maradó és elrabolt gyermekei nyomába szegődő Hamutal útját szerte Európában és Egyiptomban, folyamatosan szembesül azzal, hogy ezen a majd’ ezeréves, szűkszavú és foszladozó papírdarabon kívül alig akad valódi fogódzója. Hiszen ennyi idő után szinte semmi sem maradt érintetlen és változatlan, így hiába járja be maga is az eredeti helyszíneket, mindenütt csak a pusztulással, változással és felejtéssel szembesül, ezért nem marad más választása, mint bőséges történelmi ismeretei mellett segítségül hívni saját alkotó képzeletét, amely révén újrateremtheti és életre keltheti a fiatal nővel történteket, és elmesélheti, hogy milyen lehetett a zavaros világba vetett és még saját identitását sem találó (ki ő? normann? flamand? keresztény? zsidó?) Hamutal rövid, ám annál fájdalmasabb élete.

Hertmans, aki kutatásai során szinte valóban látni véli maga előtt a lány alakját (így néha a két világ, a 11. és a 21. századi egy-egy pillanatra egymásba csúszik), nem kegyelmez teremtményének, így arra mindenki készüljön fel, hogy a kötet lapjain főleg egy vérben és egyéb testnedvekben bővelkedő történelmi regény fog megelevenedni (például a keresztes seregek által végrehajtott zsidóellenes pogrom az egyik legerősebb jelenet volt, amit az utóbbi időkben olvastam), így A fordult szív minden bizonnyal egy olyan regény, amely olyan közel állhat a valósághoz és a valóságban történtekhez, amennyire csak az irodalom révén ez lehetséges. Ez utóbbi persze köszönhető a tökéletesen hihető módon életre keltett középkori világ mellett annak a csupa fényből és árnyékból, színtiszta költészetből és merő realizmusból álló, zökkenőmentesen magyarra ültetett nyelvezetnek (Fenyves Miklós nagyszerű munkája), amely megint csak a most hetvenesztendős flamand szerző sajátja. Ha már ennyire dicsértem ezt a kötetet, nem maradhat más, mint hogy bízzak abban, még sokak felfedezik maguknak ezt brutális, fájdalmas és emlékezetes történetet.

jethro>!
Stefan Hertmans: A fordult szív

Stefan Hertmans mestere a szavaknak. Olyan puritán módon meséli el a történetet, hogy az embernek oly érzése támad, mintha egy három évtizeddel ezelőtti vízállás jelentést hallgatna. Ennek ellenére hatalmába keríti az olvasót a vágyakozó szenvedély, a szinte állandó csalatkozás, és a legmélyebb tragédia. Hertmans ebben nagyon jó. Érdekesnek tartom továbbá, ahogy a múlttal és a jelennel bánik. Múlbeli emlékeink lehetnek írásosak, vagy tárgyiak. Ha már nem is hiszünk felhőtlenül az írásos dokumentumoknak, a szemünknek azért hinni kéne. Hertmans egy felől regényt ír, mely történelmi háttérrel rendelkezik, más részről próbálja e történet kötődéseit jelenünkhöz kapcsolni. És ez a kötődés izgalmas.

silja>!
Stefan Hertmans: A fordult szív

A középkort kelti életre a belga író, egy furcsa és tragikus sorsú szerelmespár történetén keresztül. Az 1070-ben született gyönyörű, keresztény lány, minden gazdagságát és egész családját hagyja oda a szerelemért, mely egy zsidó fiú személyében bukkan fel az életében. Innentől az egész életük menekülés a lány bosszúszomjas apja és annak lovagjai elől. Gyönyörű francia tájak, hideg patakok, kisebesedett lábak, egy fiatal pár a középkor mindennap változó világában, az éhezés, a rettegés hétköznapisága. A keresztes háború brutalitása, a keresztes csapatok mindenen átgázoló vonulása aztán meghozza számukra a valódi tragédiát is. A gyönyörű nőt hamar felzabálja az élet, végigvonul a fél világon, majdnem meghal, elveszíti gyermekeit, majd a mindent feledtető őrületbe „menekül”. Brutálisan kegyetlen sorstragédia, mely mögött gyönyörű erdők, hatalmas kígyók, farkasok, hullámzó mezők és hatalmas tölgyek bukkannak fel. A történet elbeszélője a jelenből beszél, innen próbálja rekonstruálni ezt a lírai, tragikus, valódi középkori történetet.

langimari>!
Stefan Hertmans: A fordult szív

Nehéz erről a könyvről recenziót írni, de nem nagyon bánom, hogy kihagyom a hosszas értekezést, hiszen mások már amúgy is egészen részletesen megírták helyettem, annyi azonban bizonyos, hogy a szerzőt rendesen hatalmába kerítette a történet. Olyannyira, hogy képes volt nemcsak az európai, de még az egyiptomi helyszíneket is végigjárni elképzelt hősnője nyomában. Elképzelt, mert valójában semmit nem tudunk róla, azt a néhány sort kivéve, amelyről egy kairói genizában talált kéziratos levél tudósít. Tetszett, hogy benne van a könyvben a kézirat másolata. Annyit azért hozzáfűznék, hogy a bibliai Cidkija király anyját hívták még így, חמוטל (Hamutal)-nak.

frozaliee>!
Stefan Hertmans: A fordult szív

Sokáig kerülgettem ezt a könyvet a boltban és itthon is, mire elolvastam. Biztos nem volt véletlen, mert az olvasása lelkileg megviselt – többször félre kellett tennem pár napra, hogy kicsit megnyugodjak. Tetszett, hogy a történet alapja egy valós dokumentum és az író által bejárt helyszínek leírása is sokat hozzátett az élményhez. Annak ellenére, hogy Hamutalt nem tudtam megkedvelni, mélységesen megérintett a sorsa, és általa az akkori világ viszonyai, eseményei. Sokszor éreztem azt, hogy a problémák nagyjából ugyanazok ma is, mint ezer évvel ezelőtt… off Végig munkált bennem egy kettősség, hogy minden változik, de mégis semmi sem változik; erre az érzésre erősítettek rá az író saját tapasztalatairól szóló fejezetek. Olvasás közben sok új ismeretet szereztem, ahogy egy-egy helynek, fogalomnak alaposabban utánanéztem.
Nagyon erős, gondolatébresztő könyv döntésekről, múlt és jelen kapcsolatáról – ajánlom!


Népszerű idézetek

kiscsiga>!

Marseille fürdik a verőfényben. Vagy tizedszerre járok a városban – ez az a hely, amely összeköt egy másik világ kezdetével, remény árad belőle, szabadságérzés, amely nem vár konkrét beteljesülésre, csak van, egyfajta megkönnyebbülés és öröm. Kerülgetem a kitetovált menő srácokat és a hamis Ray-Bant áruló etiópokat, a füvet szívó hátizsákosokat és a fürge drogneppereket, elsétálok az öregek előtt, akik már délelőtt tíztől ott ülnek a pastis-jukat kortyolva, majd át a bazáron, ahol eleven csirkék futkároznak a földön, és marihuána, menta, szárított tőkehal, olíva és fahéj szaga tölti meg a levegőt. Kék árnyékban víz csorog a régi kavicsokon, máris por gyűlik a platánok levelén. Kedvem támad egy erős feketéhez, és ég a torkom a csábítástól, hogy rágyújtsak újból. A túlpart kikötőire gondolok, mi másra is lehetne ezen a helyen. Jó volna hajóra szállni, és eltűnni a saját életemből.

251. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Marseille
kiscsiga>!

A hely, ahol vannak, később az Illiers nevet kapja, amihez idővel a Combray nevet is hozzáteszik. Ez az a hely, ahol az ifjú Marcel mitikus nyarakat ábrándozik át a magasra nőtt galagonyák mellett – Proust helye a sárga mezők tengerében, óriás egek alatt, amelyeken mintha nem fogna az idő.

106. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Marcel Proust

Hasonló könyvek címkék alapján

Noah Gordon: Az orvosdoktor
Marilyn Miller: Szíria szülötte
Colin Falconer: A Selyemút
J. S. Margot: Mazel tov
B. E. Belle: Megtörtek
Bánki Éva: Elsodort idő
Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke
Ken Follett: Egy új korszak hajnala
R. Kelényi Angelika: Rejtélyes Rio
Alice Hoffman: Galambok őrizői