Pirx ​pilóta kalandjai 65 csillagozás

Stanisław Lem: Pirx pilóta kalandjai Stanisław Lem: Pirx pilóta kalandjai

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​nem túl távoli jövőben Lem víziója szerint az emberiség lassanként meghódítja a Naprendszert – a Holdon telepek vannak, egy Mars-utazás már rutinmunka –, de maga az ember ugyanolyan esendő és törékeny lény, mint volt mindig a történelemben.
Pirxnek, a remek pilótának így aztán nemcsak a kozmosz irdatlan távolságaival és az időnként rendetlenkedő űrhajókkal kell megbirkóznia kalandjai során, hanem azzal is, amikor saját tudata űz gonosz tréfát vele. Vagy egy elromlott robottal, melynek áramköreiben rég halott űrhajósok személyiségének töredékei élnek tovább, s az éjszakánként felhangzó titokzatos morzejelekben újra meg újra végigélik tragédiájukat… És azokkal a tökéletesen emberi külsejű robotűrhajósokkal, melyek (vagy akik?) hideg terveket szövögetnek próbaútjukon, ahol senki sem tudhatja a másikról, robot-e vagy ember…

Az izgalmas kalandok főszereplőjére, Pirxre sokan nosztalgiával emlékeznek az 1973-ban bemutatott, első magyar tudományos-fantasztikus… (tovább)

Eredeti cím: Opowieści o pilocie Pirxie

Eredeti megjelenés éve: 1968

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Fekete Könyvek

>!
Helikon, Budapest, 2019
480 oldal · ISBN: 9789634792758 · Fordította: Mach Edward, Murányi Beatrix
>!
Helikon, Budapest, 2019
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634790846
>!
Európa, Budapest, 1970
408 oldal · puhatáblás · Fordította: Mach Edward, Murányi Beatrix

Enciklopédia 2


Kedvencelte 13

Most olvassa 3

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 30


Kiemelt értékelések

>!
_Nikki
Stanisław Lem: Pirx pilóta kalandjai

„Őszintén szólva amúgy végig olyan érzésem volt, hogy ez a sci-fi más, mint amiket eddig olvastam. Mindegyik novellát áthatja valami misztikus légkör, amitől borsódzik az ember háta… A rendkívül érzékletes leírástól úgy érzed, hogy a hatalmas űr, a semmi, ez a nyomasztó érzés ott van benn a pilótafülkék és az űrhajók belsejében, ahol bármikor kifordulhat a valóság a sarkaiból. Lem zseniálisan játszik velünk, amikor a félelmeinkről akar meggyőzni bennünket, nyilvánuljon meg az például egy idegen faj képében, hogy aztán technika vívmányaival (és hibáival) együtt darabokra zúzza az elvont megoldásokat kereső gondolatainkat.”

A teljes értékelés » https://nemfelunkakonyvektol.blogspot.com/2019/10/stani…

>!
Flora_The_Sweaterist P
Stanisław Lem: Pirx pilóta kalandjai

Egy érdekes olvasmányra számítottam, másképp kézbe sem vettem volna a könyvet, de bevallom, az első benyomás kicsit megijesztett: a stílus tetszett, de féltem, képtelen leszek megkedvelni a a kezdetben igencsak kétbalkezesnek tűnő Pirx kadétot. Azt mindenesetre álmomban sem gondoltam volna, hogy a Pirx pilóta kalandjai az egyik kedvenc könyvemmé lép elő és egy sci-fi olvasós lavinát indít el.

Lem egyrészt hihetetlen érzékkel mutatja be a űrben kalandozó embert, annak minden bűnével és erényével, valamint nyújt elsőrangú társadalomkritikát, és figyelmeztet a fejlődés veszélyeire; másrészt mindezt szépirodalmi stílusban teszi.

A kötetben megjelent történetek pedig egytől-egyig a szerző kiválóságát bizonyítják: a helyszín ugye adott, a főszereplőnk is, igazából a stílus is állandó, mégis a novellákban feltűnő kalandok és morális kérdések változatossága, az írói megoldások és a történetfelépítés sokszínű volta elismerést érdemelnek. Pirxszel tarthatunk egy expedíción, figyelemmel kísérhetjük egy krimibe illő rejtély megoldását, részt vehetünk egy tárgyaláson – annyi biztos, hogy egy pillanatig sem unatkozhatunk.

Bővebben: https://florathesweaterist.wordpress.com/2019/10/23/sta…

>!
pwz ISP
Stanisław Lem: Pirx pilóta kalandjai

Kiberiáda – Trurl és Klapanciusz (két robot) utazása a világegyetemben
Csillagnapló – Ijon Tichy „münchauseni” kalandjai a világűrben, miközben beutazza az addig ismert – és ismeretlen ;) – világegyetemet
Pirx kapitány kalandjai – egy ember kalandjai a világűrben
Hm…, lényegében ugyanarról van szó mindhárom műben, csak a nézőpont változott: nagyon is emberi kalandok – még a robotoknál is – nem is annyira különböző élethelyzetekben. Csak a megközelítés más :D
Nem tudtam kivonni magam a régi magyar TV-játék képei alól, miközben Pirxet olvastam. Most visszagondolva – és megnézve – elég gyerekes adaptáció volt. Ez annál jóval komolyabb mű! Detektív történeteket kedvelőknek is elsőrangú olvasmány, de nem tehetek róla: a TV-játékot is tudtam/tudom szeretni!
Egyébként nagyon élveztem! :)

>!
Európa, Budapest, 1970
408 oldal · puhatáblás · Fordította: Mach Edward, Murányi Beatrix
>!
Joshua182
Stanisław Lem: Pirx pilóta kalandjai

10 novella Pirx pilóta/kapitány kalandjaival, aki inkább amolyan régi vágású hős, főleg lelkiismerete, intuíciója, találékonysága és bölcsessége segítségével vágja ki magát a bajból. Aki lézerfénytől villódzó, látványos űrcsatákat és sodró tempójú akciót vár a kötettől, az csalódni fog, inkább elméleti síkon kerül kifejtésre a mondanivaló, bár izgalmaktól sem mentes a könyv. A szerzőre jellemző módon saját tudományos jövővízióira épített történeteket kapunk, melyek még ebben a viszonylag könnyedebb kötetben is feszegetik a „szokásos”, izgalmas technológiai, erkölcsi és morális problémákat, illetve ezek határait, a megszokottnál talán picit több humorral megspékelve.
A Pirx karriertörténete köré ágyazott, látszólag vidám hangvételű novellák (a Teszt-ben mindjárt ízelítőt is kapunk ebből, mely a még tejfelesszájú kadét szárnybontogatásiba enged bepillantást) szinte kivétel nélkül rendelkeznek egy komolyabb, elgondolkodtatóbb síkkal is, újra és újra visszatérő elem az űrben az emberre leselkedő veszély, időnként esetleges, erőltetett formában, vagy a valószínűtlen véletlen képében, az Őrjárat mai szemmel már elavult technikai vívmányaival is kiválóan példázza „Murphy törvényének” létjogosultságát, a technika ördögének állandó munkálkodását, de ugyanitt Az Albatrosz is megemlíthető szomorú végkifejletével. A Pirx elbeszélése, a kötet szerintem legviccesebb, egyúttal talán leginkább „emberi” novellája komikusan magas szintre halmozza a problémákat, figyelmeztetve rá, hogy a jövő asztronautáinak akkor is készenlétben kell állniuk, ha csőstül jön a baj, különben nagyon jelentős dolgokról maradhatunk le.
Szinte észrevétlenül fonódnak bele a fent említett témába a robottörténetek, az ember-gép kapcsolatnak egyszerre nagyon érdekes és valószínűtlen aspektusát, lehetséges hozadékát tárgyalja a számomra leginkább szívszorító történet, a Terminusz, de hasonló hangulatú a Vadászat is, keserédes befejezésével. A robotok evolúciójának egy lehetséges(?), nagyon érdekes kimenetelét tárgyalja a Baleset, amelyben spoiler robottal is találkozhatunk.
A nyomozói vénával is megáldott Pirx az agayafúrt rejtélyek felgöngyölítésében is remekel, a Feltételes reflex eközben a Holdra, az Ananké pedig a Marsra kalauzolja az olvasót, ez utóbbi egy tisztelgés is egyben a Mars-kutatás hőskora előtt, és itt már a technikai mellett az emberi hibalehetőségek is komolyabban terítékre kerülnek, Lem határtalan fantáziája itt is nagyüzemi hőfokon ég.
A kedvenc novellám a kötetből a Tárgyalás lett, már a felépítése is nagyon tetszett, a tárgyaláson (melynek ábrázolása szinte már majdnem kifigurázza az aktatologató bürokráciát) megismert történet eseményeibe csak visszamenőleg kapunk bővebb, csattanókkal tarkított betekintést. Amellett, hogy egyik legizgalmasabb bolygó, a Szaturnusz a történések helyszíne, maga a téma is elképesztően érdekfeszítő, az embertől megkülönbözhetetlen androidok lehetséges együttélése és együttműködése az emberrel, ambíciói és esetleges öntudatra ébredése, átitatva a megszokott, precíz tudományossággal, ismét oly módon megfogalmazva, hogy utána még jó ideig motoszkáljon az olvasóban.
Bájos történetek ezek, még akkor is, ha egyes elemeik néha kissé erőltetettnek tűnhetnek, ám ez betudható annak, hogy egy élénk képzelőerővel megáldott elme véleményem szerint inkább novelláknak álcázott gondolatkísérleteknek szánta őket. Akárhogy is, a rengeteg elgondolkodtató vízió és felvetett problémakör, kimondott és burkolt életbölcsesség miatt mindenképp érdemes elolvasni, leendő űrhajópilótáknak különösen ajánlott, ha valamelyikük mégis kihagyná, akkor tolmácsolom felé a könyv egyik fontos leckéjét:
Soha ne engedj legyeket a fedélzetre!

>!
Leonidas
Stanisław Lem: Pirx pilóta kalandjai

Remek űrhajós sztorikat tartalmazó elbeszéléskötet. Csak az elején akadt problémám, mivel Lem stílusa nekem néhol kissé túlzottan is aprólékos. Hozzá kellett szoknom a rendkívül részletes leírásokhoz, amik azért nem voltak zavaróan hosszúak. Eleinte lassan csordogáló történetek hirtelen ritmust váltanak, és felgyorsulnak az események, aminek köszönhetően, a történetek nagyon izgalmassá válnak. Feltűnően sok szerepet kapnak különböző típusú robotok. Nagyon tetszett a robotok viselkedése. Kiderült, hogy Lem robotjai valamilyen szinten szabad gondolkodásúak. Pirx remek figura, amolyan igazi szerethető hős. Tehetsége és bátorsága révén, fokozatosan egyszerű pilótából parancsnokká küzdi fel magát.
Néhol humoros, néhol szomorú, remek ötletekkel teletűzdelt elgondolkodtató olvasmány.

>!
lilijan
Stanisław Lem: Pirx pilóta kalandjai

azt hiszem ez visszatérő sci-fi kedvenc lesz. én pont ezt a részletes, magyarázó, elmélkedő, hosszan leíró, kicsit technokrata stílust szeretem, egyáltalán nem találtam unalmasnak, nameg pirx marha jófej. a sztorik között van elgondolkodtató, ami egyszerűen a (táj- és hajó-)leírás, vagy az elmélkedés miatt élvezetes, de van pár olyan is, ami letehetetlenül izgalmas és hátborzongató, mint például terminusz és a coriolanus esete; több helyen felbukkannak robotetikai kérdések, a kezdő darab pedig igazi tanárúrkérem-hangulatú gyöngyszem, és a végére még egy kis űrkrimi is jutott. az egyetlen kicsit fura dolog volt, hogy nem volt időrendi sorrendben, és az első pár oldalon bizonytalan volt, hogy pirx személyiségfejlődésében és karrierjében éppen hol tartunk.

2 hozzászólás
>!
P_A_Doorman P
Stanisław Lem: Pirx pilóta kalandjai

Be kell valljam, Lem munkássága fehér folt volt a számomra. Ezért is örültem nagyon, amikor a Helikon Kiadó egy felújított formában, újra kiadta önálló kötetben Pirx pilóta kalandjait. Lem optimista jövőképe minden tekintetben megfelelő táptalaj lehet a mai kor emberének. Pirx pilóta kalandjai igazi feltöltődés, de ugyanakkor intellektuális birkózás is elolvasni, a kissé már megkopott hetvenes évekbeli jövőképet. Annyi azonban bizonyos, hogy aki szereti a science fictiont, nem mondhatja ezt magáról addig, amíg el nem olvasta Pirx pilóta kalandjait.
A könyvről írt részletesebb kritikámat megtaláljátok a Smoking Barrels blogon:
https://smokingbarrels.blog.hu/2020/01/10/konyvkiritka_…

>!
Bla I
Stanisław Lem: Pirx pilóta kalandjai

A Pirx pilóta kalandjai egy novellafüzér, amelyben Pirx végzős növendékből legendás parancsnokká válik, s még Lem A kudarc c. könyvébe is megemlítik. Pirx egy igazán szerethető, kezdetben csetlő-botló, később egyre tapasztaltabb pilóta, majd parancsnok, aki izgalmas kalandokba keveredik. Lem itt sem hazudtolja meg önmagát, részletes leírásaival megteremti a soha nem volt még jövőbeli képzelet-kulisszáit, s az olvasót az elképzelt időtávolba varázsolja… Nagyon ajánlható nemcsak sci-fi-fanoknak!

>!
Blissenobiarella
Stanisław Lem: Pirx pilóta kalandjai

A Pirx kalandjai című Rajnai Zoltán által jegyzett magyar filmsorozat ismeretében nagyon kíváncsi voltam erre a műre, ami így második Lem-olvasmányom lett.
Nem tetszett annyira, mint a Solaris, épp azért, mert arra jutottam, hogy a sorozat minden gagyisága ellenére elég jól el lett találva hangulatában. (aki esetleg nem ismerné, annak mondom: tényleg komolyan érdemes megtekinteni, mert annyira dilettáns az egész, hogy rendkívül szórakoztató. Ma már a youtube-on is fellelhetőek az epizódok)
A Pirx pilóta kalandjai elég könnyed, humoros olvasmány az igen részletes technikai leírások ellenére is. Főhősünk meglehetően „emberi” problémákkal küzd, ami tényleg elég nevetségesen hat olykor.
Bájos és szerethető sci-fi ez, és bár nem válik a kedvencemmé, de kedvet csinált további Lem-könyveket olvasni.

>!
Aliko P
Stanisław Lem: Pirx pilóta kalandjai

A világhírű lengyel sci-fi író novella füzére ez, melyben az írások között nincs lényegi kapcsolat, a történeteket egyedül Prix pilóta személye köti össze. A novellák többsége kimondottan jó, bár nekem egy kettőnél a túl sok technológiai kifejezés (matematikai, fizikai, kémiai, csillagászati és gépészeti) megülte a gyomromat, de nőből vagyok, így talán érthető.
Nekem összességében tetszett a könyv, bár a történetek színvonala elég változatos. Volt amit nagyon szerettem, volt amit untam, de a végső konkluzió az, hogy nem bántam meg az olvasásra fordított időt és örülök, hogy csatlakozhattam Pirx űrbéli utazásaihoz.

A kötetet Lem megszokott igényessége jellemzi. A főszereplő életéből vett eseményeket mutatja be a szerző, de nem teljesen időrendi sorrendben. Hőséről sokat nem mesél, lényegében életének random eseményeibe in medias res kapcsolódunk be. A történetek során pedig megismerjük Pirxet, aki nem egy szuperhős, hanem egy becsületes, jópofa, talpra esett ember. Egy teljesen átlagos figura, akivel valahogy mindig történik valami. Vagyis hát mi ezekbe a jelesebb eseményekbe kapcsolódunk be… Mert ugye egy egyszerű kávézás, nem olyan izgalmas, mint egy űrbéli délibáb kergetése. Bár Lem által elmesélve, lehet hogy az is olvastatná magát… Na de mindegy is. :) Szóval a történetek érdekesek és változatosak. Néhol hátborzongatóak, gyakran humorosak. A szerző hihetetlenül jól érzékelteti a pilóta magányosságát, az unalmat és az ebből fakadó gondokat.

Az első novella során az ifjú Pirx kadéttal ismerkedünk meg, ahogy egy expedíció során egy zseniális landolást mutat be, mintegy vizsgafeladatként. A lezárás csavarja nekem nagyon tetszett ez volt az egyik kedvenc történem itt.
A második elbeszélés sötétsége, magányossága miatt annyira nem fogott most meg. De véleményem szerint az író nagyszerűen festi elénk azt a szürkeséget, az unalmat és a magányos utazás során a pilótára leselkedő őrületet, ami Pirxet is kerülgeti az őrjárata során.
A harmadik novella katasztrófa szituációja és a rohanása verhetetlen. Imádtam. Hihetetlen jó a történet hangulata, de igazából ennél többet nem ad. Sok mondani valója nincs maximum csak aláhúzta az űrutazásban rejlő veszélyeket és megmutatja az összetartást és a legénységek egymás iránti lojalitását.
A negyedik novella, a Terminusz, egy régi tragédia felelevenítése a túlélő robot által. Nekem itt ült le egy kissé a kötet. A hosszú és aprólékos leírások, a részletes tudományos fejtegetések nagyon zavaróak voltak.
A Feltételes reflex volt az a része a műnek, ahol ráébredtem, hogy nem lineárisan felfűzött történet láncról van szó. Ugyanis visszaugrottunk Pirx ifjúságába. Itt szerencsére Lem már visszafogta a szájbarágós tudományos elmélkedéseket, így élvezhetőbb,volt mint az előző történet.
Az ezt követő Vadászat még a jobb novellák közé tartozott. A baleset fő kérdése pedig, hogy lehet e a robotoknak saját személyisége is érdekes, így a közepes írások táborát erősíti. Viszont Pirx elbeszélése nagyon vicces és még szívesen olvastam volna. Sajnos ez az egyik legrövidebb történet. A tárgyalás nekem az elmegy kategória volt, mely robotok és az emberek együtt élésének kérdéskörét járta kicsit körbe. Az Ananké marsi történetét viszont nem tudtam megvenni. Untam.


Népszerű idézetek

>!
pwz ISP

Akarja hallani kedvenc definíciómat az emberről? Egy lény, amely arról beszél a legszívesebben, amihez a legkevésbé ért.

378. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ember, emberiség
>!
pwz ISP

A demokrácia nem más, mint tökfejek által megválasztott intrikusok uralma.

394. oldal

>!
Mezzanine

A jó könyvek mindig igazat mondanak, még akkor is, ha olyasmit írnak le,ami sohasem történt meg, és nem is fog megtörténni.

>!
Blissenobiarella

Langner kiterítette az asztalon az új fotogrammokat, és miközben olyan figyelemmel vizsgálgatta őket nagyítójával, ahogyan Pirx még kedvenc színésznőjének fényképeit sem tanulmányozta, megkérdezte Pirxtől, hány éves.
-Száztizenegy – felelte Pirx, és amikor társa felpillantott, hozzáfűzte –, a kettes számrendszerben.

>!
Jesper_Olsen 

Úgy érezte, a hajónak ezt az éjszakai csendjét minden más csendtől meg tudná különböztetni. A földön érezni lehet a csend határait, véges és ideiglenes voltát. A Hold kősivatagában a saját kis csöndjét cipeli magával az ember, szkafanderébe zárva, amely dörejjé fokozza a tartószíjak minden reccsenését, az ízületek roppanását, az érverést, még a lélegzetvételt is. Ilyen jeges, fekete csönd csak az űrhajón van, éjjel.

125. oldal

Kapcsolódó szócikkek: csend
>!
Flora_The_Sweaterist P

De egyszer Thomas nem tért vissza. A nagydarab, kövér Thomas, aki negyvenötös cipőt hordott, szeretett mókázni, és uszkárokat tenyésztett – természetesen a világ legokosabb uszkárjait.

50. oldal

>!
Flora_The_Sweaterist P

Pirx pilótának eddig még nem volt ideje gondolkodni; most legelőször is az jutott eszébe, hogy amit lát, csak káprázat lehet, mert ilyesmi nem létezik. Ez a gondolat becsületére válik. Az emberek általában túlságosan bíznak az érzékszerveikben, és ha elhunyt ismerősüket pillantják meg az utcán, inkább készek feltételezni, hogy az illető feltámadt, minthogy ők hibbantak meg.

64. oldal

>!
Flora_The_Sweaterist P

Nem botránkozott meg. Nem is csodálkozott. Csak szemlélődött.

82. oldal

>!
abstractelf

A logika sokkal hamarabb cserbenhagy minket, mint az élet.

244. oldal, Feltételes reflex

>!
Joshua182

Harminc és negyven között, az utóbbihoz közelebb: az árnyék sávja − amikor már el kell fogadni egy aláíratlan, megkérdezésed nélkül készült szerződés feltételeit, mikor tudod, hogy ami másokra érvényes, az terád is vonatkozik, és e szabály alól nincs kivétel: bár ez természetellenes, mégis meg kell öregedni. Eddig a test titokban csinálta − ez már nem elég. A beleegyezésedet követelik.

Ananké


Hasonló könyvek címkék alapján

Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma II.
Isaac Asimov: A Szaturnusz gyűrűi
Adam Wiśniewski-Snerg: A robot
Philip K. Dick: Különvélemény
Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
Alan Dean Foster: Terminátor – Megváltás
Jerzy Żuławski: Ezüstös mezőkön
Czeslaw Chruszczewski: A kozmosz tüneménye
Kuczka Péter (szerk.): Robur 9.
Vlagyimir Szorokin: Cukor Kreml