Csillagnapló 47 csillagozás

Stanisław Lem: Csillagnapló

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ijon ​Tichy, a Csillagnapló lejegyzője talán a legkedvesebb állandó hőse Lemnek. Münchausen báró és Gulliver rokona ő. De mindegyiktől megkülönbözteti őt lényének egészen sajátos bája.
A Naplóban Tichy fejezentenként egy-egy űrutazását meséli el. A kalandok színhelye egy mesés Világegyetem, a részben valódi, részben kitalált nevű csillagok és ködök sok millió lakott bolygóján többé-kevésbé emberi formájú, mindig emberi lelkületű emberi lények társadalmai élnek, ebben a végtelen mesevilágban utazgat Ijon Tichy, ezer fényéveket röppen át egyszemélyes kis űrhajójával, amely gyakran defektet kap, mindig beszorul az ajtaja, de azért elég kényelmes: lehet ebéd után a tetején sétálni egyet, az atommáglyában krumplit sütni, a szkafandert kiakasztani a csapóajtó elé száradni. Ijont hajtja a tudásvágy, új meg új értelmes társadalmakat látogat meg, mindenütt vannak új és régi barátai, felfedezéseit a Földön egész tudományos intézet, sőt tudományág: a tichológia dolgozza fel. A távoli… (tovább)

A világűr csavargója címmel is megjelent.

Eredeti cím: Dzienniki Gwiazdowe

Eredeti megjelenés éve: 1957

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 1996
358 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635481985 · Fordította: Murányi Beatrix

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Ijon Tichy


Kedvencelte 5

Most olvassa 2

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

>!
vicomte P
Stanisław Lem: Csillagnapló

Bár a Dáridó nagyon sok megállapításával nem igazán tudtam mit kezdeni, de speciel amit Lemről ír, azzal részben egyet is értek – mármint azzal, amit abból érteni vélek. spoiler
Tény, hogy Aldissal nehéz abban vitatkozni, hogy Lem karakterei nem túl élőek, prózája száraz, leíró és áthatja valami rideg intellektuális felsőbbrendűség és a távolságtartás, ami miatt Lem soha nem lesz olyan népszerű és olvasott, mint mondjuk Asimov, vagy Heinlein – hogy csak a kortársait emlegessük – de hogy emiatt a művei kevésbé jelentősek, mint lehetnének? Hát, ez egy elég ostoba kijelentés*.

Lem humoros írásai, mint amilyen a Kiberiáda és a Csillagnapló is, sokkal élvezhetőbbek és könnyebben befogadhatóak, az olvasók számára, mint a komoly sci-fijei, de ezekben a szóviccekkel jócskán aláaknázott, számtalan ponton az amerikai és a szovjet sci-fi retro-future kliséit (vö: a világ és az ember nem változik, csak most űrhajóval járunk a szomszéd naprendszerbe tejért) parodizálja, azonban ő (többnyire) nem a jelen aktuális problémáit vetíti ki egy szatirikusan eltúlzott jövőbeli közegbe, hanem nagyon is súlyos filozófiai, tudományos problémákon és várhatóan bekövetkező komoly társadalmi feszültségeken elmélkedik.

A kötet egyes írásairól a hosszabb-rövidebb véleményem:
https://moly.hu/hozzaszolasok/8971024
https://moly.hu/hozzaszolasok/8978363
https://moly.hu/hozzaszolasok/8982705
https://moly.hu/hozzaszolasok/9006192

A novellák zöme a humoros máz, a klisés karakterek, és a poros, (néhol Wellst idéző) történetvezetés ellenére is nagyon modern és mély intellektuális mondanivalóval bír, ezért nyugodt szívvel tudom ajánlani mindenkinek, aki szeretné látni, hogy 50-60 évvel ezelőtt is volt már olyan író, aki komolyan vette a zsánert, még ha a művelőit és a rajongóit nem is.

* No persze, lehet, hogy ez a kijelentés is csak a fordító bénázása…

>!
vargarockzsolt P
Stanisław Lem: Csillagnapló

A könyv két részből áll. Az első, hosszabb, Ijon Tichy galaktikus utazásairól szóló beszámolókat tartalmaz – ezek lényegében Lem filozófiai, társadalmi, politikai, erkölcsi stb. nézeteinek illusztrációi. Időnként didaktikus, időnként hosszadalmas, ugyanakkor mégis zseniális, ahogy a történeteket felvezeti, írói iskolában kéne tanítani a módszereit. Lem szemlélete rendkívül kritikus, minden értéket megkérdőjelez, a vallások kapják a legtöbbet, de a tudományokat sem kíméli. Nehéz lenne kitalálni, milyen is lenne az elfogadható világ számára.
A könyv második felében máshol már megjelent novellákat olvashatunk (pl. Corcoran, Zazul professzor története.) Ezek irodalmilag erősebbek, de szintén nem tartoznak Lem legjobb munkái közé. A könyv erőssége a humora, amely bennem hol Rejtőt, hol Moldovát, hol a Karnevál Hamvas Béláját idézte.

3 hozzászólás
>!
Profundus_Librum
Stanisław Lem: Csillagnapló

A Csillagnapló egy űrkori Münchausen báró–Till Eulenspiegel-keverék csavargó kalandjait és megpróbáltatásait meséli el. Az Ijon Tichy névre hallgató XXVII. századi nagyotmondó űrutazó/felfedező/kutató/életművész rendre különböző kalamajkákba keveredik, miközben bolygóról bolygóra vándorol és különféle földönkívüli civilizációkkal kerül kapcsolatba. Összegyűjtött történetei oly nagyszabásúak és hihetetlenek, hogy személye köré külön tudományág, a tichológia épült. A kapcsolatfelvételek és utazások sora alatt Tichy szemén keresztül többek között az emberi civilizációról, a kozmogenezisről, az időutazásról, a biotikus életről, a gépi evolúcióról, különböző tudományágakról, vallásokról és a társadalmak különféle fejlődési útjairól kaphatunk görbe – de minden pillanatban metszően éles és végtelenül kritikus – képet.

És emellett iszonyúan szórakoztató és humoros!

Bővebben a blogon:
http://profunduslibrum.blogspot.hu/2013/05/stanislaw-le…

>!
Uxellodunon
Stanisław Lem: Csillagnapló

Vannak gyenge pontjai, de kétségtelenül érdemes volt elolvasni. A társadalmi és politikai kritikákat, amiket megfogalmaz az akkori események inspirálták, amikor íródott, de ettől jó részük még ugyanúgy aktuális lehet napjainkban is. A történetek nagy része, valamiféle tanulságot fogalmaz meg, de cseppet sem szájbarágósan teszi ezt, és a fanyar, irónikus humor gondoskodik arról, hogy élvezhető maradjon. Néhol viszont kicsit sok volt a főhős agymenéseiből, és nyílvánvaló hazugságaiból, és voltak pontok, ahol nagyon megakadt a történet lendülete.

>!
Mezzanine
Stanisław Lem: Csillagnapló

Ijon Tichy űrkalandor élményei kellemesen humorosak, néhol szatírikusak, sőt időnként erősen filozófusak . A történeteknek van elejük, közepük és végük; ám – mint Jean-Luc Godard óta tudjuk – nem feltétlen ebben a sorrendben. Egy kezdő űrkadét is felfedezheti, hogy Lem élt ezzel a módszerrel (amennyiben a különböző kalandokat egységes életútnak tekintjük); Shadowfire pedig meg is határozta a pontos kronológiát (@http://english.lem.pl/works/novels/the-star-diaries/14-the-star-diaries). Eszerint így kalandozott Tichy: 22, 23, 25, 11, 12, 13, 14, 7, 8, 28, 20, 21. Eképpen olvasva nyilvánvalóbbá válik egyféle fejlődés a történetek jellegében.

A mű amúgy is több részre tagolódik. Az utazásokat követően Tichy emlékeiből szemezgethetünk. Ezek is számozottak, csak az ötös rajtszámú, zseniális „Mosógép-tragédia” kapott önálló alcímet. Tichy ezen emlékei már nem a kozmoszban grasszálásból származnak, hanem bizony kicsiny planétánkon megesett néhol húsbavágó, másutt mellbevágó vagy szívbemarkoló – a Diagonász doktorról szóló fejezetben egyszerre mindhárom – történetek. Úgyhogy tessék vigyázni a zsigerekre! Majd ezeket követően újabb címmel rendelkező írások jönnek.

A Csillagnapló összetettségének – Lem hihetetlen fantáziáján túl – az egyes részek keletkezésének erős időbeli eltolódása az oka. Élhet bennünk most már a gyanú, hogy az író személyesen is megtapasztalta az időgép áldásos hatásait… Vagy pedig mégiscsak az történt, miszerint a „A sárkány hasznát” 30 évvel később írta, mint az első sztorit. Vigyázat! Ez csak a Szukits féle gyűjteményes harmadik kötetében szerepel!
Az első kiadás, 1957-ben még „A világűr csavargója” címmel jelent meg , szerényebb és eltérő tartalommal ráadásul, mint címe is mutatja, más fordításban. Sajnos ezt a kiadványt még nem ismerem (pótolandó hiányosság), de Murányi Beatrix újabb fordítása zseniális. Így nem hiszem, hogy a már említett Shadowfire az egyetlen szerencsés, aki a lengyelhez állítólag közeli ukrán fordításban olvashatta a művet, így kerülve ki a magyarítás, angolosítás, stb. során keletkező élvezeti hiányosságokat.

Münchausen báró, Guliver és Mézga Aladár lelki rokonának Ijon Tichy-nek naplója kötelező minden gyakorló és leendő tichológusnak! Egyet sajnálhatunk csak: nem valószínű, hogy több írás kerülne elő tőle:(

4 hozzászólás
>!
worsi ASP
Stanisław Lem: Csillagnapló

A Kiberiáda jobban tetszett, de ez is szuper volt. Főleg a krumplik!

>!
pwz ISP
Stanisław Lem: Csillagnapló

„Lem apó” remek gondolatokkal lepi meg az olvasót. Ezt én darabokban olvastam, nekem így nagyon bejött.

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 1996
358 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635481985 · Fordította: Murányi Beatrix
>!
Woola
Stanisław Lem: Csillagnapló

Őrült száguldás téren, időn, és néha saját magunkon keresztül is. :) Tetszett, bár néhol kissé terjengősre sikerültek az epizódok. Legjobbnak az első, „időhurkos” részt és a Vliperdius doktor intézetéről szólót tartottam. Persze a legütősebbet, a csattanót a végére tartogatta, -A sárkány haszna- volt a kedvencem, ez egy tipikus Lem filozófiáját hordozó, remek kis történet, „a ronda baromról, ha világméretűre növekszik.” :)

>!
Sceurpien I
Stanisław Lem: Csillagnapló

Néha egy picit lapos és lassú, de nem kis fantáziáról és ötletességről tesz benne tanúbizonyságot Lem. Az első hosszabb hangvételű művem tőle, de nem az utolsó.

>!
Albertzsolt
Stanisław Lem: Csillagnapló

Túl azon, hogy néha nagyon vontatott/mélyre menően magyarázós/messzemenően filozofikus roppantul elgondolkodtató volt néhány története, emellett pedig elképesztően jó humorral és cinizmussal írja le az egyes történeteket. Összességében annyira volt csak vontatott/magyarázós/filozofikus, hogy jön még a listámra Lem.


Népszerű idézetek

>!
vicomte P

A Kozmosz ugyanis hitelre létezik. Minden csillaghalmazával és galaxisával egyetlen gigászi adósság, kötelezvény, jelzálog, melyet végül vissza kell fizetni. A Világegyetem illegális kölcsön, anyag-energia-adósság, látszólagos aktívuma csupasz „T a r t o z i k”. Így hát a Kozmosz, lévén Törvénytelen Kilengés, egy szép napon eloszlik, mint a szappanbuborék.

110. oldal, Tizennyolcadik utazás

Kapcsolódó szócikkek: hitel · közgazdaságtan · világegyetem, univerzum
1 hozzászólás
>!
vargarockzsolt P

Részlet az előszóból:
A Napló sajtó alá rendezésében segítségemre nem volt senki; azokat, akik hátráltattak, nem sorolom fel, mert túl sok helyet venne igénybe.

Magyar Könyvklub Kiadó 1982, 5. oldal

7 hozzászólás
>!
csartak MP

A fő űrpályákon elviselhetetlen a káosz. Nem csoda, hogy rengeteg baleset történik, mikor annyi a gyorshajtó. Főleg a nők veszik semmibe a sebességkorlátozást, mert ha gyorsan utaznak, lelassul az idő, és így kevésbé öregszenek.

327. oldal

3 hozzászólás
>!
csartak MP

az egyik egyetemi agyunk beleszeretett a matematikaprofesszor nejébe, és féltékenységében minden számítást meghamisított, úgyhogy a matematikus mély depresszióba zuhant, mert azt hitte, hogy nem tud összeadni. De a szóban forgó agy mentségére el kell mondanom, hogy a professzorné kacéran elcsábította, ugyanis beletáplálta összesítés végett legintimebb fehérneműje számláit.

46. oldal

2 hozzászólás
>!
Sceurpien I

Új csillag felvillanása az égboltnak olyan helyén, ahol eddig nem volt csillag, arra vall, hogy éppen szétesik egy bolygó, amelynek lakói a civilizáció magas fokára értek és felfedezték az atomenergia felszabadításának módját.

>!
vargarockzsolt P

VIII.33.
Még mindig augusztus. Ebéd után leugrottam a szervizállomásra. Egy tök üres kis bolygón van. Az épület kihalt, sehol egy árva lélek. Fogtam egy marmonkannát, és elindultam körülnézni, van-e valami lakkfestékük. Ahogy mászkálok, egyszerre szuszogást hallok. Odanézek, hát egypár gőzgép áll a ház mögött, és beszélgetnek. Közelebb mentem.
Azt mondja az egyik:
– No jó, az világos, hogy a felhők a gőzgépek síron túli létformái. Csakhogy az itt a döntő kérdés: mi volt előbb: a gőzgép vagy a vízgőz? Én azt mondom, a gőz!
– Elhallgass, te átkozott idealista! – sziszegte a másik.
Megpróbáltam lakkfestéket kérni tőlük, de úgy pöfögtek és sivítottak, hogy a tulajdon hangomat sem hallottam. Beírtam a panaszkönyvbe, és továbbrepültem.

Magyar Könyvklub Kiadó 1982, 92. oldal

1 hozzászólás
>!
Sceurpien I

Többek között feltalálta a kellemetlen emlékeket elmosó folyadékot, a vízszintes nyolcassal ellátott bankjegyeket – ez végtelen nagyságú pénzösszeget jelent –, a köd tetszetős színezésének háromféle módszerét és egy különleges port a felhők meghintésére és megfelelő formákba préselésére úgy, hogy szilárd, tartós alakot öltenek. Az ő műve az a készülék is, amely hasznosítja a gyermekek általában kárba vesző energiáját – tudjuk, a csemeték egy pillanatig sem nyugszanak.

>!
vargarockzsolt P

Részlet a bevezetésből:
Az utóbbi időben lábra kaptak egyes nézetek, amelyek kétségbe vonják Tichy műveinek szerzőségét. A sajtó olyan állításokat közölt, miszerint Tichy valakinek a segítségét vette igénybe, sőt, úgymond, nem is létezik, műveit pedig egy szerkezet hozta létre, az úgynevezett „Lem”. Sőt, némely szélsőséges verziók szerint az a „Lem” egy ember. Mármost bárki, aki csak harangozni is hallott az űrhajózás történetéről, jól tudja, hogy a LEM a LUNAR EXCURSION MODULE elnevezés rövidítése – így nevezték a Holdra küldött felderítő tartályt, mely az Egyesült Államokban készült az Apolló-terv (az első holdra szállás) keretében.

Magyar Könyvklub Kiadó 1982, 6-7. oldal

1 hozzászólás
>!
Sceurpien I

Az ablakban megvillant valami. Feltételeztem, hogy a Tejút, de csak a lakk pattogzik.

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Philip K. Dick: Különvélemény
Douglas Adams: Galaxis Útikalauz stopposoknak – A világ leghosszabb trilógiája öt részben
K. B. Rottring – Stanley Steel: A jeti visszatér
Stanley Steel: Turmix 2 – Újra törölve
Mark Haddon: Bumm!
Gareth Roberts – Douglas Adams: Shada
Eoin Colfer: Ja, és még valami…
Miguel de Cervantes: Don Quijote
Kurt Vonnegut: Macskabölcső
Kurt Vonnegut: A Titán szirénjei