Az ​emberiség egy perce 34 csillagozás

Stanisław Lem: Az emberiség egy perce

Stanisław Lem a tudományos-fantasztikus irodalom világhírű művelője, magának a műfajnak bölcselője, történetírója orvos fiaként született 1921. szeptember 12-én. Maga is orvosnak tanul, de iskoláit csak a háború után fejezi be; a háború éveiben autószerelőként dolgozik. Művei 1946 óta jelennek meg lengyelül, s mellesleg a világ szinte valamennyi nyelvén. Lem fordulatos, érzékletesen ábrázolt környezetben játszódó tudományos-fantasztikus elbeszélései filozófiai töltetűek; szinte minden művében az emberiség nagy kérdéseit ábrázolja a mesés cselekményszövéssel tökéletes összhangban. A gondolkodó azonban néha leveti a mesélő álruháját – teszi ezt a jelen kötetben is –, s Naprendszerünk kialakulásától lehetséges jövőnkig vázolja, mutatja meg vagy tesz rá mindössze ironikus célzást, jelesül arra, hogy milyen esélyei voltak s lehetnek az emberiségnek. Lem minden írását nemes humánum, a legkülönbözőbb tudományágak területéről vett alapos tájékozottság jellemzi.

Eredeti mű: Stanisław Lem: Biblioteka XXI wieku

Eredeti megjelenés éve: 1986

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Mérleg, Mérleg

>!
Európa, Budapest, 1988
184 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630748134 · Fordította: Révai Gábor

Enciklopédia 10


Kedvencelte 2

Most olvassa 6

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

>!
ViraMors P
Stanisław Lem: Az emberiség egy perce

Be kell vallanom, saját figyelmetlenségemnek hála, kicsit csőbe húztam magam: novellákra számítottam. Na, de ez az én bajom :P
Részben-egészben gondolatkísérlet jellegű esszék, fiktív tanulmányok. Függetlenül attól, hogy nem pont azt kaptam, amire készültem, érdekes, elgondolkodtató olvasmány volt mindegyik. Helyenként érezhető, hogy bizony eltelt azóta harminc év, főleg a A huszonegyedik század fegyverrendszerei avagy a tótágas evolúcióban, ami kicsit poros, és nagyon ijesztő. Túl sok benne a valóság. Legjobban a statisztikák és valószínűségek szemléltetésére felhozott hasonlatok tetszettek.

>!
dani
Stanisław Lem: Az emberiség egy perce

Nehéz eltalálni, hogy hol végződik a valóság és hol kezdődik a fikció. Főleg így 20 évvel a könyv születése után – valami lehet, hogy azóta már igaz. Érdekes olvasmány, ajánlom mindenkinek! Persze türelmesnek kell vele lenni, emésztgetni kell.

5 hozzászólás
>!
atella
Stanisław Lem: Az emberiség egy perce

Érdekes és elgondolkodtató írások, ahogy megszokhattuk Lemtől.

>!
Lancaster
Stanisław Lem: Az emberiség egy perce

Nehéz lenne a könyvről értékelést írni, mert nem nagyon tetszett. Gyorsan olvasható, de a megemésztéséhez sokkal több idő kell.

>!
SignorFormica
Stanisław Lem: Az emberiség egy perce

A fenti címen megjelenő statisztikai könyveket elemzi remek esszéjében a nagy lengyel sci-fi szerző. A könyv elolvasta után, persze kedvet kap az olvasó, hogy beszerezzen egy ilyen statisztikát eredetiben. Aztán az emberiség egy percének felfogása után döbbenten konstatálja: Isten vagy félbe hagyta a teremtést, vagy ez a dolog gellert kapott, és maga a műve egy elrontott valami, ahogy a gnosztikusok mondják. Vagy Woody Allen-nel: Biztos nem volt rossz szándékú Isten, csak semmi sem sikerült neki.


Népszerű idézetek

>!
imma AP

Köztudott, hogy a kiadók semmitől sem félnek jobban, mint könyvek kiadásától, hisz ezen a területen korlátlanul érvényesül az úgynevezett Lem-törvény (senki nem olvas; ha olvas, nem érti; ha érti, nyomban elfelejti); mindenki időhiánnyal küzd, túl sok a könyv, a reklám abszolút tökélyre emelkedett.

122. oldal, Az emberiség egy perce - Pillanatfelvétel

>!
Carmilla 

Megszánhatunk egy embert, esetleg néhányat, de nyolcszázezerrel nem lehet együtt érezni.

132. oldal, Az emberiség egy perce - Pillanatfelvétel (Európa, 1988)

Kapcsolódó szócikkek: együttérzés
1 hozzászólás
>!
Carmilla 

Ha az egész emberiséget egy helyre zsúfolnánk össze, háromszázmilliárd liter, azaz nem egészen egyharmad köbkilométer térfogatú helyre lenne szükség. Ez látszólag sok, de gondoljuk meg, hogy a világtengerekben egymilliárd-kétszáznyolcvanötmillió köbkilométer víz van. Ha tehát az egész emberiséget, az ötmilliárd emberi testet, beledobnánk az óceánba, a víz szintje egy századmillimétert sem emelkedne. Ez az egyetlen parányi csobbanás elég volna ahhoz, hogy a Földről örökre eltűnjön az ember.

142. oldal, Az emberiség egy perce - Pillanatfelvétel (Európa, 1988)

Kapcsolódó szócikkek: ember, emberiség · óceán
>!
worsi ASP

Ha egy szokatlan gondolatot, amely minden ízében igaz, el akarunk rejteni, elég annyi, hogy science fiction formájában adjuk közre. Miként a gyémánt sem ismerszik meg egy rakás üvegtörmelék közt, a szavahihető tanúvallomás is nyomban tartalmatlanná válik, ha belevész a sci-fi zagyvaságaiba.

65. oldal (A huszonegyedik század fegyverrendszerei avagy a tótágas evolúció)

>!
Carmilla 

(…) Én egyébként kezdettől fogva tisztában voltam vele, hogy az áruk piaci élethalálharcában egyre tökéletesedő reklám nem azzal nyűgöz le bennünket, hogy az áruk minősége javul, hanem azzal, hogy a világ minősége romlik.

123. oldal, Az emberiség egy perce - Pillanatfelvétel (Európa, 1988)

Kapcsolódó szócikkek: reklám
1 hozzászólás
>!
Cicu

A nap minden percében 34,2 millió férfi és nő közösül. Megtermékenyítésre mindössze az esetek 5,7 százalékában kerül sor, de a percenkénti negyvenhárom tonnányi ondómennyiség (elhanyagolható eltéréssel) egybillió-kilencszázkilencvenmillió élő ivarsejtet tartalmaz.

143. oldal

>!
worsi ASP

(…) manapság kiadókat és szerzőket semmi sem csábít jobban, mint egy olyan könyv, amelyet mindenki megvesz, de senkinek nem kell elolvasnia.

121. oldal (Az emberiség egy perce - Pillanatfelvétel)

1 hozzászólás
>!
Carmilla 

Átélni csupán egy mikroszkopikus csöppet tudunk a bennünket körülvevő emberi sorsok tengeréből.

130. oldal, Az emberiség egy perce - Pillanatfelvétel (Európa, 1988)

>!
Carmilla 

A vezető politikai elit szakadatlanul romló intellektuális minősége a világ növekvő komplexitásának következménye.

154. oldal, Az emberiség egy perce - Pillanatfelvétel (Európa, 1988)

1 hozzászólás
>!
Carmilla 

(…) A hívő ember véletlennek tartja, ha eltör egy poharat, vagy megcsípi egy darázs, de a halált már nem vezeti vissza a véletlenre; mintegy öntudatlanul hisz benne, hogy a mindenható és mindentudó Isten a véletlent csupán alárendelt szereppel ruházta fel.

58. oldal, A katasztrófa-elv (Európa, 1988)

Kapcsolódó szócikkek: véletlen

Hasonló könyvek címkék alapján

Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek
Mircea Eliade: Dionüszosz kertjében
Isaac Bashevis Singer: A hét kicsi suszter
Sławomir Mrożek: A perverz és más történetek
Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I-II.
Karig Sára (szerk.): Égtájak – Öt világrész elbeszélései – 1976
Henryk Sienkiewicz: A gravelotte-i hős
Gereben Ágnes (szerk.): Nagy tüzek
Tadeusz Różewicz: Anya elmegy
Isaac Bashevis Singer: Szenvedély és más történetek