Silver ​Surfer: Parable 2 csillagozás

Stan Lee: Silver Surfer: Parable

A star falls to earth. Panic grips the planet as mankind prepares for its inevitable end. But the star is a ship, and inside is a god. All he asks is adoration. Overcome with relief, man rushes to obey. There is only one voice of dissent that will not be silenced: the Silver Surfer, who recognizes the „god” as his former master! But why has Galactus encouraged mankind to live down to his darkest nature? The Sentinel of the Spaceways stars in a bewitching tale of man's folly and nobility.

>!
Marvel, 1988
72 oldal · keménytáblás · ISBN: 9780871354914 · ASIN: 0871354918 · Illusztrálta: Moebius

Várólistára tette 1


Kiemelt értékelések

walkingRead>!
Stan Lee: Silver Surfer: Parable

„But if everyone is to frightened to think, to question, what will happen to us?”
Ennél a mondatnál gondolkoztam el azon, hogy miért más a hangulata egy átlag szuperhős-történethez képest. Megtévesztő, mert a kerettörténet a legtipikusabb cselekményre épül, a párbeszédek néhol erőltetettnek hatnak, a szereplők nagyon sematikusak; de a kapkodó cselekmény, a teátrális figurák, illetve az erős kijelentések vezethetik rá az olvasót, hogy ez valójában egy dráma, ami elsősorban képi- és nyelvi rétegekkel akar állításokat megfogalmazni a magányosságot okozó létkorrupcióról. Ez már az első képen kiderül, amikor az arisztokrata nő “shooting star”-nak nevezi az égi jelenést a természetesebb “meteorite” vagy poétikusabb “falling star” helyett, majd ezt rombolja tovább a profán “satellite” megfejtés, a kép ráadásul hazudik is, noha a bibliai címből már beugorhat analógia Luciferre, mint a bukott angyalra. Galactus (Lucifer) amolyan második Messiásként érkezik, hogy megállítsa a rosszatspoiler. Galactus hajója a megtestesült anyagiság, egyfajta biztos, látható isteni tengely az emberiség szemében, amit Moebius a súlyos fényekkel még jobban kihangsúlyoz. A „the great ship” akár egy óriási fúrótorony, egy utolsó szög a Föld koporsójában, de Galactus is ezt az ikont testesíti meg a merev mozdulatlanságával és tekintélyt parancsoló villás koronájával. A jelenséget párhuzamba lehet vonni Clarke A gyermekkor vége c. regényével, ahol nemcsak a szimbólumok hasonlóak, hanem ugyanúgy, szimbólum-félreolvasási lehetősége is fennáll – ami persze nem félreértést jelent, mert a jelentés többpolaritású. Galactus félreolvassa az Ezüst Utazót, a tömeg félreolvas mindent, az Ezüst Utazó tragédiája viszont az, hogy konkrét kijelentéseivel nem tud párbeszédet folytatni senkivel – talán ezért is fontos az elején, hogy átalussza a kezdeti eseményeket, plusz nem evilági lény (tkp. ez lehet a fő oka a meg-nem-értésnek), ráadásul az álomvilágból érkezik, ahol a saját világképzete tömörül, és ezt a képzetet próbálja minél gyorsabban átadni. És ez a másik tragédia, hogy az ő legfőbb minősége a gyorsaság, de ezzel szemben a kapkodás is. Képességével minél előbb meg akarja oldani a létproblémát, de csak a legvégén jön rá, hogy a Földnek más a ritmusa, és az utolsó oldalon fogalmazódik meg, hogy a tömegnek nem elhozni kell, hanem magától kell észrevennie a valós csillagot.


Hasonló könyvek címkék alapján

John Broome – Gardner Fox – Jack Schiff: Green Lantern – The Silver Age Omnibus 1.
Kurt Vonnegut – Ryan North: Slaughterhouse-Five, or the Children's Crusade
Marvel Classics Comics Omnibus
Skottie Young: Rocket Raccoon 1. – A Chasing Tale
Gerard Way – Gabriel Bá: The Umbrella Academy 3. – Hotel Oblivion
Brian K. Vaughan: Saga 2. (angol)
Rick Remender – Tony Moore: Fear Agent – Re-Ignition
Mac Walters – John Jackson Miller – Jeremy Barlow: Mass Effect: The Complete Comics
Greg Rucka: Star Wars: Shattered Empire
Dan Abnett – Andy Lanning – Christos N. Gage – C. B. Cebulski – Jay Faerber: War of Kings: Warriors