A ​lelenc 276 csillagozás

Stacey Halls: A lelenc

Két nő, akiket összeköt egy gyermek és egy titok, amely mindent megváltoztat.

London, 1754. Hat évvel azután, hogy törvénytelen gyermekét, Clarát megszülte és a lelencházban hagyta, Bess Bright visszamegy lányáért, akit nem is ismer. Attól tart, hogy Clara nem is élte túl a csecsemőkort, de kiderül, hogy a kislányt valaki már örökbe is fogadta. Bessnek tótágast áll az élete, miközben igyekszik kideríteni, hogy ki fogadta örökbe Clarát – és miért.

Bess szállásától nem messze, London külterületén él egy fiatal özvegy, aki már egy évtizede nem hagyta el az otthonául szolgáló nagy, komor házat. Orvos barátja – aki a lelencházban dolgozik – rábeszéli, fogadjon pesztrát a lánya mellé. Az özvegy azonban nem biztos benne, hogy jó ötlet beengedni egy idegent az életébe. A múlt fenyegető árnyai azzal riogatják, hogy feldúlják gondosan elrendezett világát.

Eredeti megjelenés éve: 2020

A következő kiadói sorozatban jelent meg: KULT Könyvek XXI. Század

>!
XX. Század, Budapest, 2022
puhatáblás · ISBN: 9789635683079 · Fordította: Simonyi Ágnes
>!
XXI. Század, Budapest, 2021
352 oldal · ISBN: 9789635680535 · Fordította: Simonyi Ágnes
>!
XXI. Század, Budapest, 2021
318 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635680528 · Fordította: Simonyi Ágnes

Enciklopédia 1


Kedvencelte 12

Most olvassa 24

Várólistára tette 318

Kívánságlistára tette 416

Kölcsönkérné 8


Kiemelt értékelések

Málnika>!
Stacey Halls: A lelenc

”A barátságot márványba vésd, a sérelmeket porba ródd.”

A lelenc az anyaság magával ragadó regénye. A fiktív történetből, amelyhez az alapot a valóban létező londoni lelencház, a Foundling Hospital szolgáltatta, két nő sorsa bontakozik ki, akiket egy kislány köt össze.

Bess lelencházba adta újszülöttjét, ám hat év után végre elérkezik az a pillanat, amire kezdettől fogva várt: összekuporgatott pénzéből elmegy kiváltani Clarát. Felkészül arra, hogy lánya talán már halott, azonban még ennél is nagyobb sokként éri, hogy rögtön az odahozatalát követő napon valaki elvitte, ráadásul Bess nevében. A magányos, poszttraumás stressz szindrómában szenvedő Alexandra pedig egyedül neveli lányát, betegesen elzárkózva mindenki elől. A két nő váltott szemszögű elbeszéléséből áll össze a lebilincselő történet, a múlt rejtélyei és kérdéses végkimenetel végig fenntartja az olvasó érdeklődését. Bár a Familiárisokból már ismert meseszerű, gyors zárás ezúttal is erőteljesen képviselteti magát, a happy end mégis szívet-lelket melengető. A gyönyörűséges borítóba bújtatott könyvben megelevenedik a 18. századi London és annak társadalmi osztályai, másik erőssége pedig kétségtelenül a karakterábrázolásban rejlik.

2 hozzászólás
MissFortune>!
Stacey Halls: A lelenc

A könyv témája az anyaság. Két nő életét követhetjük nyomon a 18. századi Londonban.
Az egyikük roppant szegény életmódot él. Minden napja egy küzdelem, míg egyszer teherbe esik. A gyermek törvénytelen, illetve Bess életkörülményei sem engedik meg, hogy nevelje a babát. Ezért leadja a lelencházba, ahova 6 év után érte megy, de kiderül, hogy elvitték a lányát. Innen indul csak igazán a történet.
Ehhez képest Alexandra a szöges ellentéte. Jómódú, meg van mindene, ami kellhet. Ez eddig jól is hangzik, azonban neki is megvan a maga keresztje. A saját háza a börtöne, alig mer kilépni onnan, rögeszmésen ellenőrzi az összes ajtót és ablakot, hogy be van-e zárva.
Nekem kicsit túl lassú folyású volt. A szereplőket nem kedveltem meg kifejezetten, a két nőt főleg nem. spoiler
Olvastatta magát, de a történettől nem vagyok elájulva. Nem erre számítottam.
Amúgy számomra hatalmas csalódás volt, amikor levettem a védőborítót és megláttam mi van alatta. A védőborító csodálatos, erre alatta egy sima egyszerű kék könyv van. :(

Linszyy P>!
Stacey Halls: A lelenc

Stacey Halls legújabb könyve fontos témát taglal: kinek van több joga egy kisgyermekhez? A szülőanyának vagy a nevelőanyának? Nem hiszem, hogy egykönnyen állást lehet foglalni ebben a kérdésben, de az írónő jól bemutatja mindkét nő pozitív és negatív oldalát is. Nem vagyunk tökéletesek. Sem tökéletes anyák. De próbálkozunk.

Könnyű kívülről szemlélve ítélkezni mások felett, de ha megismerjük Bess és Alexandra történetét, két kemény női sorsot láthatunk. Mindezt a II. György korabeli Londonban – két különböző társadalmi rétegben –, ahol a sötét utcákat a részeg férfiak uralják, és a nők a gyermekeiket sem merik az utcára engedni.

Érdemes elolvasni ezt a könyvet, ha érdekel a Lelencház egykori intézménye, az anya-lánya viszony, és ha szeretnél egy kis reménnyel gazdagodni. Számomra ez is egy öt csillagos olvasmány volt. <3
https://youtu.be/QU_QQ3IVDuY

Nono_ P>!
Stacey Halls: A lelenc

A lelenc egy gyönyörű borítóba bújtatott, közepes színvonalú elbeszélés volt nekem.
Mégpedig azért, mert a könyv erőssége ugyan egyértelműen az 1700-as évek Londonjának és annak társadalmi rétegeinek a bemutatásán nyugszik. Legalábbis számomra ezek a részek szolgáltak a legtöbb újdonsággal és érdekességgel.
Ám az alap sztori elgondolása nekem nem volt olyan lebilincselő. Efelett szemet tudtam volna hunyni akkor, ha a karakterek “játéka” annál több színt, életet és drámaiságot vitt volna a könyvbe. De ezek hiánya miatt a szereplők nem kerültek hozzám közel. Pedig egy nagyon mély, tartalmas és szívfájdító szépirodalmi alkotás lehetett volna A lelenc, ha Stacey Halls mélyebben elmerül az emberi lélek útvesztőiben. De nekem így a történet megmaradt a szórakoztató színvonalon, amivel semmi baj nincs, ha valaki erre vágyik.
Viszont számomra ez most kevés volt. Ennek ellenére nem gondolom, hogy lemondok az írónő többi könyvének a felfedezéséről.

11 hozzászólás
Kókuszka>!
Stacey Halls: A lelenc

A meseszép borító gazdag érzelmi mélységgel bíró témát rejt magában. Halls Bess és Alexandra történetét a 18. századi Londonba helyezi, ahol az alsóbb osztályok olyan szegénységben élnek, ahol mindennap egy küzdelem az életben maradásért. Bess kénytelen gyermekét lelencházba adni, majd évekig kuporgatni, hogy kiválthassa. Hat évvel később visszatér, de lányát valaki már elvitte. Jól ábrázolt a két nő karaktere, akik nemcsak anyagilag, de mentálisan is merőben mások. A befogadó Alexandra érzelmileg labilis, a kislányt magával együtt elzárja a külvilágtól. Bess a maga egyszerű bölcsességével az elszakíthatatlan anyaság harcos megtestesítője. Az írónő fantáziavilága feloldja a történet drámaiságát.

kratas P>!
Stacey Halls: A lelenc

Csodálatos történet, végig izgalmas volt, fordulatos, remélem a szerzőnek még sok ötlete van a fejében és szépen szállítja majd őket nekünk.
A szereplők valóságosak voltak és bár én egy kicsit más végre számítottam, örülök, hogy így alakult spoiler.
Azért egy kis morgás nélkül nem tudok elmenni, hogy ilyen remek regény és csodás borító spoiler mellett a szövegben elég sok félregépelés van. Ejnye-bejnye, az automata helyesírás-ellenőrző nem figyel ám a szöveg értelmére, nem fog pótolni egy lelkiismeretes korrektort soha….

KleineKatze>!
Stacey Halls: A lelenc

Stacey Halls nevét, úgy érzem, nem ismerik még elegen, pedig a Familiárisok méltán beemelhette a legjobb kortárs angolszász írók sorába. Persze, ahhoz hogy ne egykönyves íróként vonuljon be az irodalomtörténelembe, meg kell ugrania, vagy legalábbis meg kell közelítenie azt a bizonyos lécet, amelyet első regényével felállított.
A lelenccel azt hiszem megtett mindent, ami elvárható volt a Familiárisok élménye után. A történet atmoszférája, amit megteremt – annak ellenére, hogy teljesen más világot mutat be, mint a Familiárisok – itt is hasonlóképp kellemes, azonban a mágikus misztikum helyett a feszültség az, ami végigkísér minket. A központi elem ez esetben is az anyaság és az adott kor által elfogadott női szerepek. Érdekes, hogy előző regényéhez hasonlóan itt is egy gyermek két nő sorsát fonja össze, két teljesen különböző társadalmi osztályú és sorsú anya életét köti össze.
Bess, a nyomornegyedben nevelkedett, és helyzetéből kitörésre képtelen fiatal megesett lánynak nagyon hamar fel kell nőnie, és komoly döntést meghoznia azáltal, hogy gyermekét születése után azonnal lelencházba adja. Eközben London másik negyedében a korán megözvegyült Alexandra befogad egy gyermeket, és sajátjaként neveli fel. Bess hat éven keresztül dolgozik azért, hogy gyermekét kivehesse a lelencházból, ám amikor ezt megtenné, kiderül, hogy a gyermeket már elvitték.
Két sors, két különböző élet találkozik és fest igen komor képet a kor társadalmi különbségeiről és a szülői szerepnek való megfelelésről.

Mariann_ P>!
Stacey Halls: A lelenc

A Familiárisok írójának új könyve.
Ez sokkal szívhez szólóbb, a témája is közérdekűbb.
Egy fiatal lány szülése napján a lelencházba viszi a kislányát, mert a körülményei nem alkalmasak gyereknevelésre.
Megfogadja, hogy érte megy, nála hagy egy ismertetőjelet.
6 év múlva szembesül, hogy már nincs ott a kislány , elvitték az ő nevében.
Innentől bonyolódik a helyzet, megtalálja.
Felvetődik a kérdés, hogy kinél lenne jobb helye a kislánynak?
Jó körülmények közt él, óvják mindentől.
Anyja viszont továbbra is nyomorúságos körülmények között, az alapvető dolgokat sem tudja biztosítani neki.
Va egy segítőkész orvos is a történetben.
Bonyolódik rendesen, érdekes olvasmány.

agnesasszony>!
Stacey Halls: A lelenc

Nagyon vártam ezt a könyvet, mert a Familiárisokat nagyon szerettem minden nyilvánvaló hibája elenére is. Ez a történet viszont számomra túlságosan bő lére volt eresztve, kb. az egyharmadát konkrétan untam, és szinte csak átfutottam a sorokat.
Az alapötlet pedig olyan érdekes: a szegény, megesett lány árvaházba adja újszülött gyermekét, mert nem tudja felnevelni. Egy pillanatig sem tartja viszont ezt a helyzetet véglegesnek, 6 évig folyamatosan robotol és gyűjtöget, hogy kiválthassa a lányát, és együtt élhessenek tovább boldogan. Amikor viszont visszatér az árvaházba, szembesül vele, hogy a gyermekét a bekerülése utáni másnap már kiváltotta – állítólag ő maga.
Mindeközben megismerhetjük a jómódban, ám a világtól hermetikusan elzártan élő özvegy Alexandrát, aki a négy fal között egyedül neveli kislányát, aki még az utcán sem nagyon járt soha.
A szálak persze gyorsan összefutnak, Bess, a szegény lány hamar rájön a turpisságra spoiler. A két nő drámája viszont számomra már túl sok volt. Alexandra egyértelmű, súlyos betegsége úgy tűnik, senkit nem zavar, és mindenki halálos nyugalommal nézi, hogy ez az elmeháborodott nő egyedül, bezárva nevel egy kislányt. Bess pedig amilyen talpraesett, olyan elképesztően bugyután viselkedik, ha a családjáról van szó. spoiler A befejezés pedig egy émelyítő, cukormázas óriáshabcsók lett, ilyen biztosan soha nem történhetett volna meg. spoiler
Érdekes volt az ötlet, fontos dilemmákat vetett fel a biológiai kontra nevelőszülő problémával kapcsolatban, de egy se füle, se farka végkifejletre futott ki az egész, nulla megoldással. Ettől függetlenül az írónő stílusa továbbra is nagyon tetszik, csak ezeket a tündérmesei fordulatokat kellene elfelejtenie. Jó gyorsan.

7 hozzászólás
Niitaa P>!
Stacey Halls: A lelenc

A teljes értékelés elérhető a blogomon:
https://www.niitaabellvilaga.hu/2022/10/stacey-halls-le…

Már időtlen idők óta tervezem, hogy ezt a könyvet elolvasom. Nagyon sokszor vettem le a polcról, majd tettem vissza olvasatlanul, mert egyszerűen nem fért bele az időmbe. Most végre elérkezett az a pont, mikor tartósan fel tudtam ütni Stacey Halls regényét. Utólag azt mondom, hogy a sors akarta így, mert ha a terhesség alatt vagy közvetlenül a szülés után ismerkedtem volna meg Bess történetével, valószínűleg a hormonjaim kicsináltak volna teljesen.
A történet erős indítással rendelkezik. Bess Bright alig áll a lábán, miután világra hozta gyermekét, ám tisztában van vele, hogy a jelenlegi életkörülményei nem teszik lehetővé azt, hogy egy kisbabát eltartson, így meghozza élete talán legnehezebb döntését: beadja a helyi lelencházba. Akkor, ott, fogadalmat tesz önmagának, hogy amint elégséges pénzt összegyűjt, el fog jönni a kislányért, hogy újra együtt lehessenek. Telnek az évek, s hat nehéz esztendővel a háta mögött újra ott találja magát abba az ódon épületben, ahol egyszer már kiszakítottak egy darabot a szívéből, de ahelyett, hogy azt visszakaphatná, újabb kihívás elé állítja az élet; ugyanis a gyermeke már rég nincs a gondozottak között.
Stacey Halls a korábbi regényében megismert hangszínen mutatja be a nagyközönségnek az általa elképzelt történetet. Ahogy a Familiárisokból is kiderült már, úgy itt is bizonyítást nyert, mennyire érti a női lélek működését. Finom, egyszerű, de roppant mód erőteljes gondolatokat fogalmaz meg, amelyek által a könyv életre kel, lélegzik és kicsit belénk is tipor. Szinte a semmiből vetik magukat az olvasóra a mélyenszántó gondolatok, melyek csupán éppen pár mondatnyi helyet foglalnak el, de még jó pár lappal később is érezhető az általuk gerjesztett visszhang. Az egész könyv simulékony, olvastatja magát, csak úgy szárnyal, ám ezeknél a megállóknál igencsak tud vágni. Érdekes, hogy ezt a lelki folyamatot viszont nem negatívan éltem meg, hanem pont ez a hullámmozgás adta meg az élvezeti faktort ahhoz, hogy a végén minőségi kikapcsolódásnak könyveljem el az olvasással eltöltött időt. A regényben feszegetett kérdéskörök, minthogy mi a jobb a gyermeknek, az anyagi jólét és biztonság kontra emocionális szükségletek kielégítése, igencsak nehéz téma. A könyvben mindkét oldalra hoz a szerző konkrét példát, ami alapján az olvasó meg tudja fogalmazni magában a saját állásfoglalását. Ezt követően pedig a gyermeki szemszögöt előtérve helyezve, néhány szituáción keresztül bemutatja, hogy maga a dilemma magjában lélegző különálló egyén, miként dönt. Utóbbi számomra mondhatni vékony lécen járt, mivel több tanulmány is született már a témában, amely kissé rácáfol a könyvben feltüntetett magatartásformára, így a korábbi témák alapos körüljárása mellett ezt kissé elhanyagoltnak érzem. Ugyanakkor a szerző által megfogalmazott helyzet túlságosan speciális ahhoz, hogy holmi általános elméletre alapozzuk a végső választ.
Alexandra karaktere további korlátozó lehetőségeket foglal magában. Az 1700-as években, mint megözvegyült asszony tengeti hétköznapjait sajátos szabályrendszere szerint. Eleinte az olvasóból közömbös vagy ellenszenves érzéseket vált ki, ám ennek a helyét ezt egyre inkább átveszi az iránta érzett szánalom, ahogy kiderül, hogy kényszerességének és fóbiáinak mi az alapja. Az ő történetbeli jellemvezetése számomra kicsit túldimenzionálttá vált a végére, de ez mit sem vont le az általa közvetíteni kívánt üzenet fontosságából, valamint a cselekmény élvezeti értékéből.
Stacey Halls regényeit kellő igényesség jellemzi, amely által a megfelelő színvonalú kikapcsolódás biztosított.


Népszerű idézetek

Jagika>!

Láttam egyszer a szemét, és többször nem akartam. Úgy éreztem, megláthatom benne a lelkét, és nem szerettem volna látni.

150. oldal

Belle_Maundrell>!

A barátságot márványba vésd, a sérelmeket porba ródd.

178. oldal

Kapcsolódó szócikkek: barátság
Belle_Maundrell >!

Hiányozhat az embernek valaki, akit nem is ismer?

26. oldal

Belle_Maundrell >!

A nőies eszközök bennünk lakoznak: miért nem számít senki arra, hogy nőietlen érzelmeket is tartalmaznak? Miért nem lehetünk mi is dühösek és lekezelők, és miért nem alakíthat át bennünket teljesen a bánat? Miért kell elfogadnunk a nekünk osztott kártyákat?

303. oldal

Belle_Maundrell >!

Mindegyik baba úgy be volt csomagolva, mint egy átadásra kész ajándék.

(első mondat)

KleineKatze>!

Miért van az, hogy egy gyermek iránti szeretet mindennél bonyolultabb? Hogyan lehet egyszerre érezni irigységet, bánatot és visszautasítást, és egyszerű, fölösleges sallangoktól mentes szeretetet? Hogyan létezik az, hogy alig érinthetem meg, mégis behunyt szemmel felismerem az illatát és egyenként le tudnám rajzolni az összes szeplőt az arcán?

173. oldal

Belle_Maundrell >!

A múltam fájdalma szelíden nyaldosta a lábamat, hívogatott, hogy fürödjek meg csábító vizében, én pedig visszasüllyedtem belé, és hagytam, hogy lehúzzon.

193. oldal

konyvkritika>!

[…] a szeretet és a félelem nem különbözik egymástól. Nem igazán.

Sadie>!

– Nahát – mondta a tükörképének. – Nem olyan vagyok ma este, mint a múzsák?

105. oldal

KleineKatze>!

– Mindennél jobban szeretnék cél nélkül sétálgatni a szabad ég alatt, kezemben egy forró pitével, és távol lenni az árverési kikiáltóktól, és anyámtól meg a nővéreimtől, a szalonoktól és a Great Ormond Streettől, és a beteg és haldokló gyermekektől – csupán egyetlen délutánra.

180. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Clare Pooley: Őszinte szavak
Beth O'Leary: Otthoncsere
Sarah Penner: A méregkeverő patikárius
J. K. Rowling: Átmeneti üresedés
Sophie Kinsella: Mézeshetek
Tamzin Merchant: A Kalaposok
Lucy Strange: A fülemüleerdő titka
Leylah Attar: The Paper Swan – Papírhattyú
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Egység
Beth O'Leary: Az ágybérlő