Magtár 13 csillagozás

Spiró György: Magtár

„Élők ​és holtak között a társalgást nem lehet megakadályozni, erre való az irodalom." – jegyzi meg új könyvében Spiró György, aki nemcsak nagyszerű író, hanem remek olvasó is. Egyaránt jellemzi a kamasz kíváncsi-kutakodó szenvedélye és a sokat látott ember rezignált józansága – a szerző tömör, pontosságra törekvő, gondolkodói és írói stílusával párosulva mindez a Magtárt különlegesen gazdag szellemi és személyes olvasmánnyá teszi. Ami összeköti a pontosan megrajzolt portrékat, a legfontosabb olvasmányélményeket, a színházról szóló emlékezéseket, a Kelet-Közép-Európát, a mindenkori provinciákat és napjaink Magyarországát taglaló elemzéseket, az Spiró egyszerre tárgyszerű és szubjektív érdeklődése, viszonyulása a fentebbi témákhoz. Így elevenedik meg Major Tamás és Molnár Gál Péter ellentmondásos alakja, lesz kedvünk újra vagy inkább először olvasni Spiró ajánlatára a magyar irodalom elfelejtett remekműveit Jókaitól Mikszáthon át Móriczig, átgondolni, hogy mi a Csehov-darabok titka,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
Magvető, Budapest, 2012
356 oldal · ISBN: 9789631430080
>!
Magvető, Budapest, 2012
ISBN: 9789631430257

Enciklopédia 24

Szereplők népszerűség szerint

Zrínyi Miklós · Szolimán

Helyszínek népszerűség szerint

Szigetvár


Kedvencelte 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Spiró György: Magtár

Gyűjteményes esszékötet a legjava, amire a cím is utal. Kedves barátokról kedves emlékképek, a magyar klasszikusokról írt ajánlókkal, és sok egyéb, érdekes, elgondolkodtató írás.Gazdag szellemi és személyes történeteket olvashatunk. Nagyon elgondolkodtató, mély sorok,röviden, tömören.
„Arra való az irodalom, hogy ne érezzük magunkat magányosnak, és megtapasztaljuk azt a sokszor keserű, de alapvetően mégis felemelő érzést, hogy olyan szörnyű helyzetben, mint amilyenben most éppen mi vagyunk, voltak már mások is: amint ezt megérezzük, helyzetünk máris kevésbé reménytelen.” / a könyv hátsó borítójáról/

Almost_Zed>!
Spiró György: Magtár

Lenyűgözött történelmi, irodalmi és színháztörténeti műveltségével Spiró, még úgy is jó volt olvasni, ha egyes részek nem tartoznak a közvetlen érdeklődési kőrömbe. Színészről, könyvekről, a római korról vagy napjaink történelmi-politikai összefüggéseiről nagyszerűen értekezik. Érthetően fogalmaz és kiváló kedvcsináló néhány könyvhöz is. Örülök, hogy nem hagytam ki ezt az esszégyűjteményt.

sagittarius>!
Spiró György: Magtár

A kötetben megjelent esszéket, tanulmányokat – témájukat illetően – öt, számozott részre osztotta az író. Mindegyikben találtam értékes, általam eddig végig nem vitt gondolatokat, felfedezéseket. A legtöbb nóvumot a korunk társadalmi kérdéseivel foglalkozó V. fejezet tartalmazta. Őszintén szólva meglepett Spiró széleskörő tájékozottsága, lényeglátása. Honatyáinknak a kötetnek ezt a mintegy 80 oldalát kötelező olvasmányként tenném az asztalára.

MortuusEst>!
Spiró György: Magtár

Olvasás közben sokszor nem tudtam eldönteni, hogy szépirodalmat olvasok, vagy egy tanulmánykötetet. Hihetetlenül jó könyv. Azt hiszem, hogy újra a kezembe kéne venni, mert ezt nem szabad ilyen gyorsan elolvasni, hiszen így is nagyon sok gondolat ragadott meg.


Népszerű idézetek

csillagka P>!

Nagy költő az, akinek a sorai kirázhatatlanul benne maradnak az ember fülében, és minduntalan előbukkannak, valahányszor szükségünk van rájuk.

Almost_Zed>!

Minden élet megoldhatatlan, minden élet tragikus, mert a halállal áll szemben, s ez akkor is így van, ha a történet csak anekdota, vagy a gyermekkori boldogságát ecsetelő idős szereplő meséli el.

Móricz Zsigmond: Válogatott novellák

Kapcsolódó szócikkek: élet
csillagka P>!

A fantáziát, a mese befogadására való eredendő képességünket a modern iskolarendszer és a mai társadalom folyamatosan rongálja, és a végén kiöli belőlünk. Akinek nem mesélnek gyerekkorában eleget, akit nem képesítenek arra, hogy megtanulja: az olvasás öröm, annak az aktív fantáziája ki sem alakul. A képi kultúrával éppen ez a baj: az aktív fantázia kifejlődését gátolja, csak passzív befogadásra képesít. Nem kell a szöveget képpé átfordítanunk, mert eleve képben közlik, a belső szem lusta marad, és elsatnyul. Nem épülnek ki agyunkban az asszociációs láncok, nem vagyunk képesek váratlan, egymástól távoli területek összekapcsolására, ha ömlik ránk a képi információ, amely mögött nincsen semmi más. Akinek az aktív fantáziája idejében kialakult, az a képi kultúrát kritikával szemléli. A feladat az, hogy a gyerekeket megtanítsuk a hallott és az írott szöveg – egyáltalán a nyelv – rendeltetésszerű használatára, a belső, személyes vízió kialakítására. A dolog az óvodában és az általános iskolában dől el, a kialakult beidegződéseket később már bajos javítani. Többször javasoltam, most ismét megteszem: az általános iskolai tanárok kapjanak nagyobb megbecsülést, ezen belül magasabb fizetést, mint az egyetemi tanárok. A befektetés egy-két nemzedéken belül kifizetődne.

2 hozzászólás
robinson P>!

Kora gyermekkorától kezdve mindenki mesékre vágyik.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: mese
Almost_Zed>!

Arra való az irodalom, hogy ne érezzük magunkat magányosnak, és megtapasztaljuk azt a sokszor keserű, de alapvetően mégis felemelő érzést, hogy olyan szörnyű helyzetben, mint amilyenben most éppen mi vagyunk, voltak már mások is; amint ezt megérezzük, helyzetünk máris kevésbé reménytelen.

A mese haszna

Kapcsolódó szócikkek: irodalom
1 hozzászólás
csillagka P>!

Hihetetlen élmény, amikor a legnehezebben fordítható, vagyis az eredetiben a legegyszerűbb, legvilágosabb művek sok elvétett kísérlet után egyszerre magyarul is olyan egyszerűen és világosan szólalnak meg, mintha nem is fordítások lennének. Ennél mélyebb szellemi kalandot nem ismerek. Az egyszeri ember ilyenkor magának a nyelvnek válik a médiumává, feloldódik és kiárad. Hangszerré válik, amelyen nem tudni, voltaképpen ki is játszik. Csodálatos érzés hangszerré válni. Bámulatos, ahogy hol Amati, hol Stradivari, hol Guerneri tónusa szólal meg a fordítóból. Nem lehet ezt megérteni, és megmagyarázni se lehet, noha sokan próbálták – csak csinálni.

csillagka P>!

Ha nincs vallás, mondja Csehov, az emberek kvázi-vallásokat koholnak maguknak, mert nem bírják ki másként. Vagy a másik embert, vagy valamilyen idealizált hivatást, vagy valamely anyagi természetű dolgot – például birtokot – neveznek ki abszolútummá, nyilvánvaló valláspótlékká. A másik emberre önkényesen aggatnak rá olyan tulajdonságokat, hogy megváltónak tekinthessék; ennek az emberfeletti szerepnek a másik ember természetesen nem képes megfelelni, vagy nem is akar, és ebből a legnagyobb személyes tragédiák következnek. Szerelmet koholnak maguknak alaptalanul. A mániájukból, amit védekezésként, gyáván találnak ki a tett helyett, akkor sem engednek, ha minden ellene szól.

Kapcsolódó szócikkek: Anton Pavlovics Csehov · vallás
robinson P>!

A magyar irodalom legnagyobb káromkodása a József Attila sírjánál című dermesztő remekmű, és a legkétségbeesettebb siratóének az Ady Endre utolsó fényképe. A kommunista ideában való mélységes csalódás után, a totális vereségben nem marad más hátra, mint a legnagyobb, legszebb lelkű magyarok utólagos elsiratása.

Juhász Ferenc köszöntése 85. o.

robinson P>!

A körkérdés – „Miért hagytuk, hogy így legyen ?” – azt sugallja, hogy nagy lehetőség nyílt meg Magyarország előtt 1989-ben, és ami rossz azóta történt, azért csak magunkat hibáztathatjuk.
Erről mást gondolok.

330. oldal

csillagka P>!

Ebben az irodalmi nagyüzemben, amely világszerte futószalagon dobja piacra a könyvnek látszó valamiket, csak kézműves kisiparosként, a szeretettől hajtva lehet értékeset művelni.


Hasonló könyvek címkék alapján

Esterházy Péter: Ha minden jól megy
Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből
Mérő László: Mindenki másképp egyforma
Kertész Imre: A száműzött nyelv
Esterházy Péter: A mi a bánat
Kertész Imre: A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt
Borbély Szilárd: Egy gyilkosság mellékszálai
Heller Ágnes: Olvasónapló 2012–2013
Nádas Péter: Talált cetli
Zilahy Péter: Három plusz 1