Magtár 88% 15 csillagozás

Nagy költő az, akinek a sorai kirázhatatlanul benne maradnak az ember fülében, és minduntalan előbukkannak, valahányszor szükségünk van rájuk.

A fantáziát, a mese befogadására való eredendő képességünket a modern iskolarendszer és a mai társadalom folyamatosan rongálja, és a végén kiöli belőlünk. Akinek nem mesélnek gyerekkorában eleget, akit nem képesítenek arra, hogy megtanulja: az olvasás öröm, annak az aktív fantáziája ki sem alakul. A képi kultúrával éppen ez a baj: az aktív fantázia kifejlődését gátolja, csak passzív befogadásra képesít. Nem kell a szöveget képpé átfordítanunk, mert eleve képben közlik, a belső szem lusta marad, és elsatnyul. Nem épülnek ki agyunkban az asszociációs láncok, nem vagyunk képesek váratlan, egymástól távoli területek összekapcsolására, ha ömlik ránk a képi információ, amely mögött nincsen semmi más. Akinek az aktív fantáziája idejében kialakult, az a képi kultúrát kritikával szemléli. A feladat az, hogy a gyerekeket megtanítsuk a hallott és az írott szöveg – egyáltalán a nyelv – rendeltetésszerű használatára, a belső, személyes vízió kialakítására. A dolog az óvodában és az általános iskolában dől el, a kialakult beidegződéseket később már bajos javítani. Többször javasoltam, most ismét megteszem: az általános iskolai tanárok kapjanak nagyobb megbecsülést, ezen belül magasabb fizetést, mint az egyetemi tanárok. A befektetés egy-két nemzedéken belül kifizetődne.

Kora gyermekkorától kezdve mindenki mesékre vágyik.

(első mondat)

Minden élet megoldhatatlan, minden élet tragikus, mert a halállal áll szemben, s ez akkor is így van, ha a történet csak anekdota, vagy a gyermekkori boldogságát ecsetelő idős szereplő meséli el.

Móricz Zsigmond: Válogatott novellák

Arra való az irodalom, hogy ne érezzük magunkat magányosnak, és megtapasztaljuk azt a sokszor keserű, de alapvetően mégis felemelő érzést, hogy olyan szörnyű helyzetben, mint amilyenben most éppen mi vagyunk, voltak már mások is; amint ezt megérezzük, helyzetünk máris kevésbé reménytelen.

A mese haszna

Hihetetlen élmény, amikor a legnehezebben fordítható, vagyis az eredetiben a legegyszerűbb, legvilágosabb művek sok elvétett kísérlet után egyszerre magyarul is olyan egyszerűen és világosan szólalnak meg, mintha nem is fordítások lennének. Ennél mélyebb szellemi kalandot nem ismerek. Az egyszeri ember ilyenkor magának a nyelvnek válik a médiumává, feloldódik és kiárad. Hangszerré válik, amelyen nem tudni, voltaképpen ki is játszik. Csodálatos érzés hangszerré válni. Bámulatos, ahogy hol Amati, hol Stradivari, hol Guerneri tónusa szólal meg a fordítóból. Nem lehet ezt megérteni, és megmagyarázni se lehet, noha sokan próbálták – csak csinálni.

Ha nincs vallás, mondja Csehov, az emberek kvázi-vallásokat koholnak maguknak, mert nem bírják ki másként. Vagy a másik embert, vagy valamilyen idealizált hivatást, vagy valamely anyagi természetű dolgot – például birtokot – neveznek ki abszolútummá, nyilvánvaló valláspótlékká. A másik emberre önkényesen aggatnak rá olyan tulajdonságokat, hogy megváltónak tekinthessék; ennek az emberfeletti szerepnek a másik ember természetesen nem képes megfelelni, vagy nem is akar, és ebből a legnagyobb személyes tragédiák következnek. Szerelmet koholnak maguknak alaptalanul. A mániájukból, amit védekezésként, gyáván találnak ki a tett helyett, akkor sem engednek, ha minden ellene szól.

A magyar irodalom legnagyobb káromkodása a József Attila sírjánál című dermesztő remekmű, és a legkétségbeesettebb siratóének az Ady Endre utolsó fényképe. A kommunista ideában való mélységes csalódás után, a totális vereségben nem marad más hátra, mint a legnagyobb, legszebb lelkű magyarok utólagos elsiratása.

Juhász Ferenc köszöntése 85. o.

A körkérdés – „Miért hagytuk, hogy így legyen ?” – azt sugallja, hogy nagy lehetőség nyílt meg Magyarország előtt 1989-ben, és ami rossz azóta történt, azért csak magunkat hibáztathatjuk.
Erről mást gondolok.

330. oldal

Ebben az irodalmi nagyüzemben, amely világszerte futószalagon dobja piacra a könyvnek látszó valamiket, csak kézműves kisiparosként, a szeretettől hajtva lehet értékeset művelni.