Feleségverseny 146 csillagozás

Spiró György: Feleségverseny

Lesz a jövőben egy Magyarország. Múltjában közösnek mutatkozik az általunk ismert hazával, viszont a mi mostani jelenünk ebben a regényben már a közelmúlt. Olyan múlt ez, amely nem hozott megoldásokat. A megoldások a regény idejében születnek. A haza keletkezőben van, új ideológiák, új érzelmek és új választások mentén (melyek mélyén azért mindig lapul egy-egy ismerős mozzanat). Az ország újabb csonkoláson esik át egy újabb háború következtében, és a rendszert gyökeresen meg kell változtatni ahhoz, hogy talpra álljon történelmének egyik legszégyenteljesebb vereségéből. A fizikai és szellemi leépülés fájó pillanatait egy új nyomor örömteli pillanatai váltják, amelyben a nélkülöző lakosság követhető eszmére lel, szerethető és karizmatikus vezérre, valamint világos jövőképre. Az anyaföld és a nemzet, akár a királynő és a király, egymásra talál, és immár szétválaszthatatlanok. Mindemellett bizonyítást nyer az is, hogy a hülyeség nagyon tud fájni.

Eredeti megjelenés éve: 2009

>!
Magvető, Budapest, 2009
338 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631427219

Enciklopédia 12

Szereplők népszerűség szerint

Clara Clement

Helyszínek népszerűség szerint

Eger · Duna · Budai Nagy Antal utca


Kedvencelte 14

Most olvassa 15

Várólistára tette 89

Kívánságlistára tette 39

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Tarja_Kauppinen IP>!
Spiró György: Feleségverseny

”Uram király, ki előtted áll, feltalálni Chopper.
Olcsó és jó, megbízható, üzemanyag vadkender…”*

Már vagy egy fertályórája felállva tapsolok. Mindennemű szerkesztői utasítás nélkül. Sőt. A szomszéd az imént szólt is, hogy most már fejezzem be.

A főhősnő azért nyeri meg a Feleségversenyt, mert egy őszinte embert, egy bohócot, az egész rendszer (és a világmindenség, meg minden) karikatúráját látják meg benne az ítészek. Nemcsak Rea egy – pazarul sikerült – karikatúra, hanem az egész könyv: egy fergetegesen eltalált hangú, csodálatosan leleményes nyelvezetű, megindítóan mély emberismeretről tanúskodó, üdítően polinkorrekt**, parlagfűmámoros jövő-vízió, amelynek minden egyes leütéséből csöpög a maró gúny, a fekete epe.
Nem pátyolgatja az olvasó kicsiny lelkét, sőt. Nagyon realista, nagyon életszagú (ez egy eufemizmus arra, hogy büdös, mint a dögkút), nagyon nem PC. Egy kész mentális vécépucolás (amikor is, tudniillik, könyékig olyanok leszünk).
Egy amorális – vagy éppenséggel a maga nagyon is létező, legfeljebb elég sajátos erkölcsei szerint működő – világ egy szakajtónyi buta és korlátolt szereplővel, akik a maguk kisvilágában úgy igyekszenek boldogulni, ahogy tudnak, és bizony tudnak is. Közben pedig apránként kiderül, hogy talán mégsem olyan buták, és nem is korlátoltak (már attól függ, miben, és mihez képest). Csak éppenséggel a körülmények nem teszik lehetővé, hogy válogassanak a túlélés eszközeiben.

Hogy el-e olvassad-e, vagy nem-e? Én mondám, Rea egy női Švejk.

*https://www.youtube.com/watch…
**Noha az esélyegyenlőség maradéktalanul megvalósul azáltal, hogy kortól, nemtől, etnikumtól és minden egyéb kvalitástól függetlenül a szereplőgárda összes tagja súlyosan terhelt, vagy/és mocskos gazember.

7 hozzászólás
Alvarando P>!
Spiró György: Feleségverseny

Magyarország a nem túl távoli jövőben. Budapesten tombol a káosz, emellett a kormány egy új adó bevezetésén dolgozik, amely a prostituáltak szolgáltatásait veszi alapul, ezért el is nevezik kamatyadónak. Emellé jön még a magyar-cigány háború, amelynek eredményeképpen Békés Megyét leválasztják Magyarországról és megalapítják Romanisztánt. A megmaradt országrészben pedig kikiáltják a Magyar Kommunista Királyságot, és találnak egy szegről-végről Jagelló leszármazottat, egy villanyszerelőt, akit III. József néven a Duna jegén királlyá is koronáznak. Ebben a káoszban éli mindennapjait nem éppen az eszéről híres Vulnera család valahol Kelenföldön, akik mindenbe belecsöppennek, miközben próbálnak valahogy túlélni, ki rendőrként, ki hamisítóként, ki tolvajként, ki halottként. A családból kiemelkedik Renáta, aki sokmindent átél mire 16 éves lesz, majd benevez a Feleségversenyre, ahol az új királynak keresnek feleséget….
Spiró György regénye egy rendkívül ijesztő, ugyanakkor viccesen leírt jövőkép Magyarországról. A szereplők szerethetőek, és butaságuk teszi őket ugyanakkor kedvelhetővé és humorossá is. A cselekmény leírásában vegyül a család története és a jövő Magyarországának, főleg Budapestnek a káoszos leírása, illetve a közélet és a magyar-cigány háború bemutatása. Miközben elborzadunk, hogy mindez megtörténhet, a stílus miatt ugyanakkor kacagunk rajta, mert sokszor a nyelvi játék sem hiányzik a történetből, amelyet rendkívül gördülékenyen lehet olvasni. Humorérzék mindenképpen szükséges hozzá, ajánlható bárkinek, aki szereti a kortárs szépirodalmat, vagy egy humorosan leírt, de kemény jövőképet ábrázoló kötetet kíván olvasni!

csillagka P>!
Spiró György: Feleségverseny

Azt hiszem még sosem olvastam pamfletet* magyar író tollából, Jonathan Swift nyomdokain lépkedve hír kaptunk a magyar utópia világáról és a butaság dicséretéről.
"Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?
Ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg?" (Toldi)
Rendesen fejbe kólintott, kicsit kótyagosan, próbálok elvonatkoztatni, néha felismertem az alternatív jelen olyan eseményeit amiket bizony jobban is csinálhatnák, tökéletesen alkalmazható célokkal tele a könyv, csak a megvalósítások csúsznak kicsit félre, de Istenkém nem a győzelem, hanem a részvétel és az akart a fontos.
„A háború: béke, a szabadság: szolgaság, a tudatlanság: erő.” (1984)
A nagytestvérnek viszont leáldozott! Éljen hazánk szeretett uralkodója Kegyes Jóság.
Aki bármiféle hasonlóságot talál, az magára vessen!

*A röpirat vagy pamflet olyan nyomtatvány (füzet, könyv), amelyet abból a célból terjesztenek, hogy a közvéleményt valamely ügyben, akár mellette, akár ellene, befolyásolja, fő jellemzője ezért az aktualitás. A könyvnyomtatás első korszakában, az időszaki sajtó kifejlődése előtt a röpiratok voltak a nyilvánosság sajtóorgánumai.

metahari P>!
Spiró György: Feleségverseny

Jó pár hónapja már annak, hogy áthurcoltam ezt a könyvet a csatornán túlra. Hogy képben legyek az akkori aktuális magyar irodalommal. Hogy tudjam követni az aktuális diskurzust az élet nagy – magyarországi – kérdéseiről. Hogy legyen valami más is itthon.
Na aztán persze, hogy egy időre a börönd alján maradt, mert hogy a napi mókuskerék hajtása közben mindig másra kellett az energia. Azért az igazán jó könyveknek megvan az a spirituális érzéke, hogy a lehető legjobb időben toppannak elő a legeldugottam sarokból, kiugranak a napfénybe és sugározzák azt az ellenállhatatlan erőt, ami arra kényszerít, hogy a legbokrosabb teendőim közepette kinyissam és eltűnjek a lapok között – amíg a kinti vérzivatar el nem múlik…
Most is ez történt.
Pont akkor, amikor a munkahelyi és közéleti állapotokat itt magam körül épp ajtó nélküli bolondokházának nyilvánítottam és erősen gondolkodtam a periodikus alkoholizmuson (egy üveg cider hogy tudjak aludni a hétvégén), na akkor lepottyant a polc széléről a Feleségverseny és hát felvettem… kinyitottam… elvittem magammal a kis helyiségbe… aztán a fürdőkádba… aztán a buszra… aztán a másik buszra, amit azért kellett használnom, mert nem vettem észre a megállót, csak azt, hogy a végállomáson hideg van… és a mosogépre várás közben is szórakoztat, még a zinternetet se kapcsoltam be pár napig!

Jó alkalom adódott tehát a személyes és országos bolondokházák összehasonlítására és nevetve vonom le a következtetéseimet, hogy már megint túlreagálom a hülyék hatalmát és megváltoztatni próbálom, ami hiába-tevékenység.
Spiró szerint ez görbe tükör plusz a véres valóság és még sok minden. Jó finom humorba csomagolta. Abszurdnak tűnik.
A felénél járok éppen. Majd folytatom az értékelést, de ezt le kellett írnom, mielőtt elfelejtem. Szóval abszurdnak tűnik, a regény első negyede után azt éreztem, nem is abszurd, hanem nevetséges, megint pár tíz oldal után – amikor a politikai rendszert írta le – mást gondoltam, azt, hogy nem abszurd, hanem ez így van a valódi életben is… na aztán elolvastam az esti lapokat az itteni aktuálpolitikáról (brexit) és megint mást gondoltam, azt, hogy Spiró most megírta a Nagy Lényeget arról, hogy mi is a Zélet folyása és a valóság körülöttem csak ennek halvány mása… van hová fejlődnünk!
Na erősen kíváncsi leszek, mi lesz a vége :)
A parlamentáris anarchia kifejezést azonnal kölcsön is vettem személyes jövőtervezés céljából.

Bla IP>!
Spiró György: Feleségverseny

Feleségverseny – már jó két éve megvettem e könyvet töritanár ismerősöm ajánlására. Sőt, még dedikáltattam is a szerzővel, de – akkor, ott – kénytelen voltam bevallani neki is, hogy első nekifutásra képtelen voltam elolvasni. Annyira elszomorítottak és kiábrándulttá tettek az alkalmazott szimbólumokkal ábrázolt analógiák, hogy le kellett tennem, mert teljesen elment tőle a kedvem, meg a világunktól is – amely sajnálatomra: így alakul. Nem tudtam csak egyszerű könyvként kezelni, mert egy időközben – megírása óta – valósággá vált utópia!
Pedig Spíró a szívem csücske kicsit, amióta megfogott a Csikefej-jel.
Aztán most ismét nekifutottam a hátralévőknek, ennek a mára megjósolt korrajznak, s hol sírtam, hol nevettem a groteszk szatírán, mert tragikomikus. De az, hogy mindez velünk történik, csak tragikus!

tgorsy>!
Spiró György: Feleségverseny

nem ez Spiró legjobb könyve, de félelmetes prófécia volt mikor íródott. ma már nagy része véres valóság. Hogy a fene enné meg!!

10 hozzászólás
pwz I>!
Spiró György: Feleségverseny

Komolyan mondom, néha azt hittem a politikusok is ezt olvassák, vagy ez a „politikusképző” szakkönyve, mert ebből a szatirikus, utópisztikus – inkább disztópikus – és groteszk írásból minduntalan visszaköszönnek a ma eseményei, történései. Pedig ezt jó négy-öt évvel korábban írta Spiró. Kínomban néha röhögök rajta, miközben félelmetes, hogy néhol már súrolja a mai valóságot… Ez a mindent megadóztatunk elv nagyon ismerős valahonnan… :D
Arra azért kíváncsi lennék, hogy ezt mikor tudják majd esetleg megfilmesíteni! Örkény Tóték-ja is sokáig parkolópályán volt, bár a Feleségverseny sokkal vadabb szatíra.
Szerintem csillagos ötös :D!

>!
Magvető, Budapest, 2009
338 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631427219
4 hozzászólás
Black_Venus>!
Spiró György: Feleségverseny

Nem regény ez, hanem korrajz, és már nem is kell 20 évet várni arra, hogy bekövetkezzen. Itt van már minden, sztem Spiró elolvasott néhány bulvárlapot, megnézett pár tv-vetélkedőt, meg a napi politikai és kulturális híreket és tendenciákat, aztán szépen leült és kissé zanzásítva megírta ezt. Sajnos nagyon realistára sikerült, ami lelombozott.
Azért vontam le fél csillagot, mert helyenként kicsit untam, sztem kb 50 oldalt lehetett volna belőle húzni.

robinson P>!
Spiró György: Feleségverseny

Szomorkás, édes-bús,huncut, és keserű. Sírva vigadós, ez lesz? Ez vár ránk?
Nem túl vidám ez a jövőkép, ami már itt is van?

Riru>!
Spiró György: Feleségverseny

Zseniális könyv, szórakoztató és megrázó egyszerre. Vad fikció még soha nem volt számomra ennyire valószerű, a görbe tükör döbbenetes élességgel mutatja meg valóságot. Néha kimerítő volt olvasni, annyi szimbólum és fájdalom (is) van benne, vagy inkább fájdalmas szembenézés a világgal. Időnként azt gondoltam, rövidebbre kellett volna fogni, nem lehet ennyi mindent belesűríteni egy könyvbe, de a végére érve most úgy hiszem, ez így volt éppen megfelelő terjedelem ahhoz, hogy örökre bennem maradjon Rea, Kolonc, Birs, Csetra, Emmő, Kárpi bácsi, Árkád Vezér és a többiek, és mindaz, ami mögöttük van.


Népszerű idézetek

BZsofi P>!

[…] mint tudjuk, a demokrácia a Balkánon azt jelenti, hogy a törvényeket senki se tartja be, és a gazdagokon számon se kérik.

153. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Balkán · demokrácia
Sárhelyi_Erika I>!

Rea valahol azt hallotta, hogy a szótárat a párna alá kell tenni, mert a szavak alvás közben az ember agyába másznak.
– Hülye vagy te – mondta Birs –, ez egy tök hülye babona. A fejcsont túl vastag. A nyelvkönyvet a hátizsákba kell tenni, a háton a bordák között be tud hatolni, mert ott nincs csont, ami árnyékolna, és ami bele van írva, az belehatol a gerincvelőbe, ami aztán a szavakat felviszi az agyba, és az ott megtapad. Ami nem tapad meg az agyban, az nincs. Ha jártál volna iskolába, bazmeg, akkor tudnád!

8 hozzászólás
orter>!

Követelem az egyenlő közteherviselést, amely alól egyedül én mentesüljek.
Legyen mindenkinek egyenlő a jövedelme. Az enyém lehet kicsivel több. Mindenki legyen egyenlő a törvény előtt. Én kicsivel többre vágyom. Legyen mindenki szegényebb nálam, akkor én is lehetek szegény.
Az egyetlen személyben megtestesülő tekintélyt: a királyt, a hadúrt, a pártfőtitkárt feltétlenül és rajongva tisztelem, imádok róla gonoszul pletykálni, és amint lehet, néhány évtized múltán megbuktatom.
1848-49, 1918-19, 1956 a magyarság természetétől idegen fellángolás, mert már Levédiában is felfordulásellenes, honfoglalást ellenző kispolgári mentalitást nyilvánítottam. A nyugalmamhoz továbbra is ragaszkodom.
Kiváló eredményeket tudok elérni a passzív rezisztenciában, eltitkolom a jövedelmemet, adót csalok, nem adok számlát.
Gyűlölöm az államot, tessék az államnak eltartani engem.
Az aktív ellenállás nem az én kenyerem, veszélynek – családszerető ember lévén – nem teszem ki magamat.
Kiváló honfitársaimat irigylem és gyűlölöm. Mindenkinek legyen olyan szar, mint énnekem, főleg, ha tehetségesebb nálam. Akit csak érek, följelentem. Aki ebben az országban kiváló lett, az csalt, rabolt, gyilkolt és hordja el magát: ez az én hazám, nem az övék!
Bármilyen ellenforradalmi rendszerhez alkalmazkodom. Minden szar rendszert túl fogok élni. Lemerülök, kibekkelem.
A modern társadalom által megkövetelt szervezett együttműködésre nem vagyok hajlandó, nem is értem, mi az. A közösségi műfajokat nem szeretem. Az egyéni műfajokban kiváló szoktam lenni.
Nem megyek sehova, ne jöjjön ide senki.
Tanuljanak meg magyarul ők, a kurva anyjukat. Mindenkinek a kurva anyját, aki nem úgy magyar, ahogyan én.
Jó, hogy hozzánk soha sem a jó, sem a rossz nem tudott teljesen benyomulni.
De az nem jó, hogy hozzánk soha sem a jó, sem a rossz nem tudott teljesen benyomulni.

194-195. oldal

3 hozzászólás
cseri P>!

A királyválasztás időpontja augusztus 20-a legyen, színhelye pedig a Duna jege.

206. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Duna
Sárhelyi_Erika I>!

Az elit iskolában a tanár feleltetett és osztályozott, és az érdemjegy ellen a diák nem élhetett fellebbezéssel.
A normális iskola ezzel szemben azt az akkoriban elterjedt, demokratikusanak nevezett nézetet képviselte, hogy nem a tudás megszerzése a fontos, hanem a gyerekek személyiségébe való be nem avatkozás. Ha egy ilyen iskolában a gyerekek többsége úgy szavazott, hogy a Nap forog a Föld körül, akkor a tanárnak abban az osztályban ezt a nézetet kellett elfogadnia, és a továbbiakban – az érettségit is beleértve – képviselnie. […] Szavazattöbbséggel Amerikát is mi fedezhettük fel Mátyás király vezetésével, aki híres, hollóval ékesített, Kolombo Korvino nevű vezérhajóán kitartóan távcsövezgetve sikeresen áthajózta New Yorkba a Fekete Sereget, amely utóbb a kegyetlen, emberevő indiánok elleni hősi harcban is kitűnt. (A példa a legjobb budapesti normál iskola, a Fazekas egyik érettségi dolgozatából való.)

neko>!

Mindenkinek legyen olyan szar, mint énnekem, főleg, ha tehetségesebb nálam.

194. oldal

encsy_eszter>!

A forint volt nyolcvan éven át a hivatalos magyar fizetőeszköz. Sok évvel történetünk kezdete előtt az egyik bukott magyar miniszterelnök a lemondása után szóvá tette, hogy az utolsó havi járandóságát nem fizették ki neki, „nem kapott egyetlen huncut vasat sem”. Ellenfele és ellensége, az ellenzék vezére másnap küldött neki egy papírlapot, amelyre saját kezűleg felírta: „huncut vas”, és mint reménybeli következő miniszterelnök, alá is írta. A volt miniszterelnök, aki a képviselői mandátumát megtartotta, másnap a parlamenti büfében ezzel a papírlappal fizetett a kávéért. A büfés egy darabig forgatta a papírlapot, végül úgy döntött, hogy elfogadja, és visszaadott húsz forintot. A különös új pénz híre futótűzként terjedt el, és már este bemondta az egyik kereskedelmi televízió, hogy új magyar pénz született, a huncut.

cseri P>!

Vulnera Renáta, akit az egész magyar nép egyöntetűen és rajongva imád, Kelenföld és Albertfalva határán született egy nyolcadik emeleti, lerobbant, két és fél szobás panellakásba, és Reának becézték, mert a Reni nem tetszett nekik.

(első mondat)

Alvarando P>!

Clara Clement lefordította angolra Heves megye nevét – Violent county –, és ez a férjének nem tetszett. Lefordította BAZ megye nevét – Fuck county –, és a férjének az sem tetszett. Lefordította a Viharsarok nevét – Tornado corner – és a férjének nem tetszett. Aztán lefordította Békés megye nevét – Peaceful county –, és a férje úgy döntött: ott lesz Romanisztán.

221. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Békés megye · Clara Clement · Heves Megye
olvasóbarát P>!

Azt állítják, hogy minden emberi szimpátiának a felszabadult, kárörvendő megvetés az alapja. Aki még nálunk is nyomorultabb, azt hajlandók vagyunk szeretni, mert nem veszélyes ránk nézve.

315. oldal

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Robin O'Wrightly: Andrea & Andrea
J. Goldenlane: Csillagok szikrái
Kurt Vonnegut: Börleszk
Gabriel Wolf: Something Sickly Unique
Gabriel Wolf: Valami betegesen más
Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Vivien Holloway: Tolvajok kézikönyve
Tarja Kauppinen: A nép igazsága
Christopher Moore: Biff evangéliuma