Spirál ​a tudományban és művészetben 1 csillagozás

Spirál a tudományban és művészetben

Társaságunk első Symposionjának előadásait „Magyarság és Műveltség” című kötetünkben adtuk közre, az itt következő oldalakon olvasóink a második Symposion anyagával ismerkedhetnek meg ("Spirál a tudományban és a művészetben", 1987. március 27–28-án a Fészek Művészklubban). Az előadásokat az elhangzás sorrendjében közöljük. Köszönetet mondunk e kötet Szerzőinek, akik gondolataikat írásban is rendelkezésünkre bocsájtották, hogy a téma több oldalról való megközelítésével feltárják a Spirál-elv rendező szerepét a mikro- és makrovilágban. Abban a reményben bocsátjuk útjára e kötetet, hogy tartalma továbbgondolásra fogja inspirálni az Olvasót.

Tartalomjegyzék

>!
160 oldal · ISBN: 9630194422

Enciklopédia 3


Kedvencelte 2

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

lzoltán IP>!
Spirál a tudományban és művészetben

Egy a pont, járja körül,
önmagát fogja közül,
közelítve távolítva
harmóniát ráborítva.

Talán nincs is az életnek olyan területe ahol ne találkozhatnánk a spirállal valamilyen formájában. Ezzel a zsigeri harmóniára ösztönző „élőlénnyel”, aki egy tanult vagy öröklött szellemet sejtet a háttérben miközben megtestesíti önmagát. A legősibb kód, ami minduntalan felbukkan és ráfogjuk a természet játékosságát, az emberi alkotások mesterségességét – ami igaz is, amikor a tudat alkot. Nem lehet véletlen hogy ennyi, látszólag egymástól független területen is felbukkanjon. Nem is az, a spirál lénye ott él mindenben, a harmóniára, a rendezettségre, az egyensúlyra való akart-akaratlan törekvésben.
     Viszont annál nehezebb megfogalmazni, mi is valójában a spirál. Egy szabály? Egy törvény? Az, de még annál is több, a szabályokat fel lehet rúgni, a törvényeket el lehet törölni, a spirált nem. Hiába is törekszik valaki a diszharmóniára, fejet hajtva a káosz előtt?! Legyen (Fiat), hajtsunk fejet a káosz előtt, az ősanyag előtt, amiből a világ teremtetett.

>!
160 oldal · ISBN: 9630194422

Népszerű idézetek

lzoltán IP>!

     Az aranymetszésnek van még egy egyedülálló tulajdonsága. Bármely kéttagos „memóriájú” összeadási sor – azaz egy olyan sor, amelyben mindegyik tag a megelőző két tagnak az összege – amint értékei nőnek, fokozatosan közelít egy aranymetszés arányú mértani sorhoz. E típus alapsorát Fibonacci-sor néven ismerjük: 0, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, …; 1, 2-től felfelé a sor minden két egymást követő tagjának aránya egyre jobban közelít – egész számokkal kifejezve – az aranymetszéshez. Egy másik lehetséges sor a Lucas-sor: 1, 3, 4, 7, 11, 18, 29, 47, 76, …, amely ugyanilyen tulajdonságot mutat 4, 7-től felfelé*. Az aranymetszés egész számokban való kifejezése igen fontos a zenei formákban, ahol a részeket gyakran egész számú ütemekre, ütésekre, stb. kell tagolni.

* Az utóbbi sort a XIX. századi francia matematikusról, Edouard Lucas-ról nevezték el, aki az előző sornak a Fibonacci nevet adta. Fibonacci (= Figlio Bonaccio), a XII. századi matematikus, Leonardo da Pisa volt, aki bevezette az arab számokat Európában és először írt a később róla elnevezett sorról.

85. oldal, Roy Howat: Debussy, Bartók és a természeti formák (Intart Társaság, 1988)

Kapcsolódó szócikkek: aranymetszés · Fibonacci-sor · Lucas-sor
lzoltán IP>!

Talán nem lehet mindent összefüggésbe hozni és elfogadhatóan igazolni, de Ariadné fonala előszeretettel kapcsolódik a labirintus-tánchoz. Ezt is úgy értelmezhetjük, mint leszállást a halálba és felemelkedést az életbe, a balra és jobbra tekeredő spirális táncforgás szerint: a nap járását követve mintegy az élet irányába, és ellentétesen mintegy a halál irányába (1919-ben Knuchel ezt több kultúrában is kimutatta).

20. oldal, Anatol Ginelli: A spirális az építőművészetben (Intart Társaság, 1988)

lzoltán IP>!

[…] Ám nemcsak a scalalogia, a lépcsők tudománya tartja a lépcsőket – funkciójuk és jelentőségük, teljesítményük és hatásuk alapján – az építészet fontos elemének és integrálandó térelemnek. A spirálforma, vagyis a csigalépcső a maga tekeredő, csavarodó vonalával nagy jelentőségre tett szert, amióta csak lépcsőt épít az ember.

27. oldal, Anatol Ginelli: A spirális az építőművészetben (Intart Társaság, 1988)

lzoltán IP>!

Tatlin tornyát sokan a bábeli toronyhoz hasonlítják. Ez az összehasonlítás egyrészt az emberi elbizakodottságra vonatkozhat – az égig építeni –, dacolva az alázatra intő erkölcsiséggel; másrészt a bábeli torony építésének mítosza az emberi alkotóképesség bizonyítékaként is interpretálható: feltételezhetjük, hogy ez volt Tatlin értelmezése is.

35. oldal, Anatol Ginelli: A spirális az építőművészetben (Intart Társaság, 1988)

lzoltán IP>!

     Az állati szervezet felépítése e tekintetben több vonatkozásban is idézhető. A csiga külső váza, a Nautilus testfelépítése, a Narval dárdaszerű „fejnyúlványa”, a juhok szarva, a fül csigajárata, mely a törzsfejlődés során egyre hosszabbá vált, egyre jobban feltekeredett, mind ilyen „csigaszerű”. Alkalomszerűen ilyen alakot vesz fel mozgás közben a lepke pödörnyelve és a baktériumok ostora mozgás közben…

52. oldal, Czakó Kálmán Dániel: Meghatározhatatlanul és ismételhetetlenül (Intart Társaság, 1988)

lzoltán IP>!

Az énekes népi játékok két komponense a mozgás és a dal. A játékok egészében tehát tér- és időbeli művészet egyesül. Az alkotórészeket tovább is bonthatjuk: a térbeli megjelenés meghatározott mozdulatokban és térformákban jelentkezik, az időbeliséget vers, ritmus és dallam képviseli. Tér és idő között a ritmus a közös mérték, végső soron pedig a játékszabály rendezi a cselekményt. A játékok forrása természet és társadalom, képzelet és valóság, rítus és maga a játék gyönyörűsége.

60. oldal, Szarkáné Horváth Valéria: Spirál az énekes játékokban (Intart Társaság, 1988)

lzoltán IP>!

Amint az ábrázolásban és táncban tapasztalható, a spirálképződményű játékformák is hordoznak szakrális-rituális elemeket. Varázsoló jellegű a „hajnövesztő”; a holdalakú labirintusvonal bejárása a tavaszi holdújulással kapcsolatos. Az „Ásom, vájom”-ban lakodalom előtti füstölő szertartásról, szemmel verés elleni védekezésről énekelnek. A „rétes” hagyományosan is leánykérő játékhoz csatlakozik, és a felkontyolás jelképe. „Csivirítem-csavarítom a menyasszony kontyát” szöveggel énekelik, vagy összecsavarodó (fészkét óvó) kígyóról beszélnek, ami szintén a felkontyolást (a családi fészket őrző asszonyt) szimbolizálja. A körnek a régi néphit szerint óvó, biztonságot adó ereje van. Ez nyilvánul meg a tavaszi „falukerülő”-ben és a párválasztó játékokban („Hajlik a meggyfa”).

69. oldal, Szarkáné Horváth Valéria: Spirál az énekes játékokban (Intart Társaság, 1988)

lzoltán IP>!

     Így Ariadné gyapjúgombolyagját építészeti modellnek tekinthetjük: ahogyan a fonal egy központ körül különböző irányokban tekeredik körbe, úgy tekerednek az egymásba fonódó, látszólag vég nélküli utak egy középpont köré. A legombolyított, kétdimenzióssá vált fonalat a labirintus alaprajzához, a gombolyagba tekercselt fonalat egy háromdimenziós modellhez hasonlíthatjuk.

21. oldal, Anatol Ginelli: A spirális az építőművészetben (Intart Társaság, 1988)

lzoltán IP>!

     Ez a modell-elképzelés annyira kézzelfoghatónak tűnik, hogy az építészetben nemegyszer magát a fejlődést szimbolizálja. Így vált a papírtekercs alakja a Dallasban lévő Élet-kápolna mintájává. Az épület egyszerre utal a bölcsességre, az élet fejlődésére, a kibontakozásra azáltal, hogy külső formája papírtekercs, mennyezeti ablaksora pedig spirális sorba rendezett.

48. oldal, Czakó Kálmán Dániel: Meghatározhatatlanul és ismételhetetlenül (Intart Társaság, 1988)

2 hozzászólás
lzoltán IP>!

Szó és dallam létrejöttének organikus alapja a fülben elhelyezkedő csiga és labirintus. Utóbbi a mozgásirány és az egyensúly rendben tartását végzi. A szót és a dallamot a szájüregben rezgésbe hozott levegő rezonanciája teszi hallhatóvá. A felhangok sorában az oktávok a kettes kvóciensű mértani sorozat számai szerint követik egymást.

A hang terjedése a levegő sűrűsödés-ritkulás hullámzásával longitudinálisan megy végbe. A hang a térben gömbszerűen terjed.

64. oldal, Szarkáné Horváth Valéria: Spirál az énekes játékokban (Intart Társaság, 1988)


Hasonló könyvek címkék alapján

Priya Hemenway: A titkos kód
Leonard Bernstein: A megválaszolatlan kérdés
Leonard Bernstein: A muzsika öröme
Takács Imre: A francia gótika recepciója Magyarországon II. András korában
Falus Róbert: Az aranymetszés legendája
Peter Matthews (szerk.): Guinness Rekordok könyve 1995
Paul Johnson: A reneszánsz
Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban
Őszy-Tóth Gábriel: Operacsillagok függöny mögött
Tüskés Tibor: Testvérmúzsák