Félelem ​és reszketés 27 csillagozás

Søren Kierkegaard: Félelem és reszketés Søren Kierkegaard: Félelem és reszketés

Az egyformaság és az elszemélytelenedés a semmiért felelősséget nem vállaló tömegek jellemzője. Kierkegaard az ilyen létezéssel állítja szembe az egzisztenciát, az önmagát választásokban megvalósító egyént. Bemutatja, hogy az individuális magatartás miként valósulhat meg és fejlődhet tovább esztétikai, etikai és vallási fokozatra jutva. A vallási stádium példája Ábrahám, aki Isten szavára fiát is kész feláldozni. Ő nem általános elveknek tesz eleget, mert amit cselekszik az paradoxon, értelmileg megfoghatatlan. Egyszerre kelt félelmet és csodálatot. A hit és a döntés ellentmondásának megértési kísérlete ez az esszé, az emberi egzisztenciáról szóló egyik legmélyebb filozófiai vallomás.

Eredeti megjelenés éve: 1844

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Filozófiai kiskönyvtár

>!
Göncöl, Budapest, 2004
166 oldal · ISBN: 9789639183506 · Fordította: Rácz Péter
>!
Európa, Budapest, 1986
292 oldal · ISBN: 9630738031 · Fordította: Rácz Péter

Enciklopédia 8


Kedvencelte 7

Most olvassa 8

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 32


Kiemelt értékelések

>!
Arianrhod MP
Søren Kierkegaard: Félelem és reszketés

Sokat hallottam már erről az írásról, de nem volt bátorságom eddig filozófiai eszmefuttatásokat olvasni, hiszen tapasztalataim szerint egy filozófiai mű általában érthetetlen számomra, rendkvül sok „külföldi” szóval, melyeket nem értek, és olyan dolgokra vonatkozó fejtegetésekkel, amik nem érdekelnek, vagy számomra nem szoktak jelentőséggel bírni. L'art pour l'art… Játék a szavakkal, játék a jelentésekkel.

De Kierkegaard kellemesen meglepett. Mert a cím ellenére nem horrorisztikus gondolatait osztja meg velünk, hanem egy ószövetségi történet jelentéstartalmát elemzi. A történet Ábrahám és Izsák története, az a bizonyos áldozat. Gonosztevő, őrült vagy a hit fényes lovagja-e Ábrahám? Ez a nagy kérdés.

Kierkegaard szórakoztató, és világosan fogalmaz. Kivételes egy ilyen tudományban alkotótól, tapasztalataim szerint. Úgy érvel, mint egy védőügyvéd, és vádol, mint egy államügyész. És látjuk a problémát, nem csak érezzük. Mert érezzük, amikor az ószövetségi mesét elolvassuk. A lelkünk mélyén borzongunk, és fel vagyunk háborodva. Ám a filozófus fejtegetéseit végigélvezve, megértjük a homályos borzongást, ha nem is Ábrahámot.

A téma a hit, de összehasonlítva az etika (erkölcs) és az esztétika elvárásaival, az író pedig meggyőz arról, hogy a törvények betű szerinti betartása nem feltétlenül erköcsös, és főleg nem esztétikus, a hit diktálta cselekmények pedig legtöbbször egyik más kívánalomnak sem tesznek eleget.

Végig ahogy olvastam, egy régi emlék birizgálta a bensőmet, és igen, időnként jókat vigyorogtam. Mert életem nagy szerelme, akinek családja mélyen vallásos, a testvére katolikus pap, és ő maga Bencések neveltje, sokszor siránkozott nekem, hogy elvesztette a hitét. Tudja, igen, biztosan tudja, hogy van Isten, de most épp nem hiszi. Ám addig nem nyugszik, amíg újra meg nem találja magában a hitet. (Remélem, sikerült, kedvesem.)

>!
Frank_Spielmann I
Søren Kierkegaard: Félelem és reszketés

Kierkegaard azon kevesek közé tartozik, akik nem fogalmaznak homályosan és enigmákban, mert a gondolataik sem homályosan és megfejtetlenek. Van, ahol érinti a misztikumot, de nem próbál beléhatolni, mert a misztikum lényege az, hogy úgy van, ahogy van, nincs mit magyarázni rajta. Az alapvető probléma az, hogy Ábrahám, amikor Isten szavára (vagy valami hasonlóra) kész feláldozni az igen későn született egyetlen fiát, akinek a léte maga is kisebbfajta csoda, és akinek megígérte Isten, hogy egy nagy nemzet ősapja lesz (így aztán Ábrahám lesz az ősapa), hajlandó tehát Izsákot feláldozni, és aztán mégse kell feláldoznia, van ott egy kos, azt áldozza föl. Lehet azzal játszadozni, hogy nem szó szerint fogjuk fel, és sokféle tanulságot ki lehet belőle hámozni – de mi van, ha szó szerint fogjuk fel? Akkor az borzalom, megszáll minket a félelem és a reszketés, mert ezt nem értjük. Isten, aki állítólag jó, azt kívánja, hogy öljem meg az egyetlen gyerekemet? Az Isten, aki azt mondja, hogy ne ölj, azt akarja, hogy öljek, méghozzá a saját gyerekem?! Ábrahám vagy őrült és gonosztevő, vagy pedig szent és igaz ember. És nem lehet eldönteni, nem tudjuk meg, melyik. Ha az egyik oldalra állunk, akkor a másikat nem vesszük figyelembe. Vagy-vagy. Nem lehet, hogy a gonosztevő és a szent azonos legyen, de nem lehet az sem, hogy csak egyik. Rejtély. Nem lehet megérteni, és nem azért, mert hülyeség, hanem mert egész egyszerűen nem megy. Nem biztos, hogy érteni kell. Legjobb a dolgokat megoldatlanul hagyni. Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell, mondá az Úr Wittgenstein, de jóval később, erről Kierkegaard még nem tudott, úgyhogy írt is egy jó könyvet arról, amiről nem lehet beszélni.

>!
calmovato P
Søren Kierkegaard: Félelem és reszketés

Én ezzel kapcsolatban most nagyon szőrősszívű leszek. Nem azt kaptam amire számítottam. A túl sok teológiai vonatkoztatás hevében egy kicsit félresiklott a mondanivaló. Sokat vártam a könyvtől pedig, egyszer még azért belefogok kezdeni újra, hátha.


Népszerű idézetek

>!
Frank_Spielmann I

…az ostoba mindig talál egy nála is ostobábbat, aki csodálja – miként Boileau mondja.

69. oldal

>!
Frank_Spielmann I

…az embernek a másik iránti szerelemben is be kell érnie önmagával.

53-54. oldal

>!
Arianrhod MP

Az esztétika mindazonáltal udvarias és előzékeny tudomány, mely több kijáratot ismer, mint általában a házmesterek.

Kapcsolódó szócikkek: esztétika
>!
NLaci_21

…mert a hit éppen ott kezdődik, ahol a gondolkodás megszűnik.

66. oldal

>!
Arianrhod MP

Korunkban sok szó esik az iróniáról és a humorról, és különösen azok beszélnek róla, akik soha nem tudták azt a gyakorlatban művelni, de ennek ellenére mindent meg tudnak magyarázni.

Kapcsolódó szócikkek: humor · irónia · magyarázat
>!
Frank_Spielmann I

…csak a közönségesebb természetűek származtatják cselekedeteik törvényét egy másik emberből, csak ők keresik tetteik premisszáit másokban.

54. oldal

>!
Frank_Spielmann I

Ha a gyermeket el kell választani, az anyja befeketíti a mellét; hiszen bűn volna, hogy a mell vonzó, de a gyermek többé mégsem érintheti. A gyermek így azt hiszi, hogy a mell megváltozott, de az anya ugyanolyan maradt, mint volt, tekintete szerető és szelíd, mint mindig. Jó annak, akinek semmilyen borzasztó eszközre nincs szüksége, hogy elválassza gyermekét!

15. oldal

>!
Arianrhod MP

Ezt pedig azok a régi görögök, akik egy kicsit azért mégis értettek a filozófiához is, egész életre szóló feladatnak tekintették, mert a kételkedésben való készség nem sajátítható el néhány nap vagy néhány hét alatt, s ezt csak az a vén kiszolgált harcos szerezte meg, aki minden buktató ellenére megőrizte a kétely biztonságát, aki bátran tagadta mind az érzéki, mind a gondolati megismerés bizonyosságát, aki rendíthetetlenül szembeszállt az önzés félelmével és az együttérzés ártó sugalmazásaival — ezzel kezdi manapság mindenki.

Kapcsolódó szócikkek: kételkedés · kétely
>!
madárka

Meggyőződésem, hogy Isten szeretet; ennek a gondolatnak számomra eredendő lírai érvénye van. Ha velem van, kimondhatatlanul boldog vagyok; ha eltávolodik tőlem, hevesebben vágyódom utána, mint szerelmes a kedvese után; hinni azonban nem hiszek, ehhez nincs bátorságom.

Kapcsolódó szócikkek: Isten · szeretet

Hasonló könyvek címkék alapján

Csejtei Dezső: Filozófiai metszetek a halálról
Gyenge Zoltán (szerk.): Søren Kierkegaard – A jelenkor kritikája
Bartha Judit: A szerző árnyképe
Kővári Sarolta – Soóky Krisztina – Weiss János: A szubjektum labirintusai
Gyenge Zoltán (szerk.): Søren Kierkegaard
Köpeczi Béla (szerk.): Az egzisztencializmus
Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre!
Jean-Paul Sartre: Drámák I-II.
Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia
Kovács András Bálint – Szilágyi Ákos: Tarkovszkij