Kétbalkezes ​istennő 234 csillagozás

Sophie Kinsella: Kétbalkezes istennő

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​nevem Samantha, huszonkilenc éves vagyok. Életemben még semmit sem főztem, sőt még egy gombot sem varrtam fel soha. De azt tudom, hogyan kell átstrukturálni egy vállalat pénzügyi megállapodását úgy, hogy megtakarítsak vele az ügyfelemnek harmincmillió fontot. Samantha sikeres, londoni jogász. Rengeteget dolgozik, nincs magánélete, és már csak egy hajszál választja el élete nagy álmától, hogy üzlettárs legyen egy ügyvédi irodában. Stressz és adrenalin nélkül nem tud élni. De egy napon hatalmas hibát követ el, amely romba dönti a karrierjét. Összeomlik, rémületében kirohan a vasútállomásra, felugrik az első induló vonatra, amellyel hamarosan egy vidéki kisvárosban találja magát. Fogalma sincs hol van, ezért bekopog egy házba útbaigazításért, ám ott összekeverik az új házvezetőnővel. Az események hatása alatt belemegy a játékba, noha a házimunkákról enyhén szólva is hiányosak az ismeretei. A háziaknak fogalmuk sincs, hogy egy 158-as IQ-val rendelkező, Cambridge-diplomás jogászt… (tovább)

Eredeti mű: Sophie Kinsella: The Undomestic Goddess

Eredeti megjelenés éve: 2005

>!
Kelly, Budapest, 2007
376 oldal · ISBN: 9789638681782 · Fordította: Béresi Csilla

Enciklopédia 2


Kedvencelte 21

Most olvassa 8

Várólistára tette 74

Kívánságlistára tette 42

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
KönyvMoly_1989
Sophie Kinsella: Kétbalkezes istennő

Szórakoztató, aranyos limonádé, egy kedvelhető főhősnővel.
Nathaniel és Samantha nagyon szimpatikusak voltak, Geigeréken jókat kacarásztam.
Egyszer mindenképpen megéri elolvasni, kellemes kikapcsolódás sok humorral és némi romantikával. :)

>!
moonchristal P
Sophie Kinsella: Kétbalkezes istennő

Kedvelem ezt a könyvét is az írónőnek. Bár valamiért az első olvasás óta sok mindent elfelejtettem, de legutóbb mikor olvastam, előjöttek az élmények. Az igazság az, hogy egy kihívás miatt vettem elő újra, aminek nagyon örülök, mert így tudom, hogy fogom én még olvasni ezt. Megkedveltem a szereplőket, olyan tipikus Kinsella hősök és közben kicsit mégsem. Szerethetőek, kedvesek, mesélnek a szerelemről, megbocsátásról, karrierről, családról. Mindenről olyan valóságos, mégis meseszerű formában, amit én úgy szeretek. Egy élmény ez a könyve (is). ♥

>!
Csoszi P
Sophie Kinsella: Kétbalkezes istennő

Sokadszori újraolvasás volt, de nem tudom megunni ezt a történetet. A poénok ugyanúgy ültek és sokszor alig bírtam abbahagyni a nevetést.
Nagyon szerettem a szereplőket. Bár kicsit hihetetlen, hogy Samantha, aki jogászként dolgozott felcseréli a pörgést a házvezetőnői munkára és a kezdeti buktatók után, derekasan helytállt, sőt még élvezi is a nyugodt életet, a sok szabadidőt és hétvégét. A szerelmi szál rendben volt. Ugyan ki ne szeretne egy olyan kertészt, mint Nath? A sok bunkó, meg tini srác után, végre egy ízig-vérig normális pasi.
Aki szereti a romantikát, nem fog csalódni ebben a könyvben.

>!
FreeBird
Sophie Kinsella: Kétbalkezes istennő

Rég szórakoztam ilyen jól könyvön, jó pár helyen hangosan felkacagtam. Aranyos volt, könnyed limonádé. A végén ez a huzavona, spoiler nem tetszett, ezt leszámítva jó volt.

1 hozzászólás
>!
kiruu P
Sophie Kinsella: Kétbalkezes istennő

Kinsella specialitása az enyhén romantikus, vicces, letehetetlen könyvek. Ez is olyan volt, hogy sírsz a nevetéstől, aztán pedig attól, hogy uramatyám ! mekkora idióta a két főszereplő nem akarom, hogy szakítsanak, mamiiiiiii! Teljes kikapcsolódás pár órára, only enjoy! ;)

>!
_Enii_ P
Sophie Kinsella: Kétbalkezes istennő

Aranyos,limonádé könyvecske,kedvenc nem lett,de nagyon jókat derültem rajta. :) Bizonyos részeknél annyira nevettem,hogy még a könnyem is kicsordult pl.: a „csicseriborsós eset” :D Tetszett,hogy túlhajszolt,karrierorientált nőből szabad,és ami legfontosabb „időmilliomos lett” már nem csak 6 perc jut mindenre(igen tényleg mindenre). A döntésképtelenségét rövidebbre fogtam volna,az már nekem sok volt,a szerelmi szálat pedig jobban is kibonthatta volna az írónő. Összességében néhány órára kikapcsolt,és valljuk be ezeknek a könyveknek valójában ez a feladatuk. :))

>!
Petrus601
Sophie Kinsella: Kétbalkezes istennő

A szokásosan jó Sophie Kinsella stílus. Nálam már ezért alapból nyerő.
De maga a történet és a szereplők is szerethetőek.:)
Vicces, romantikus, való életből vett problémák.
Na lényeg a lényeg, tetszett. Kész..
5*

>!
Julc1993
Sophie Kinsella: Kétbalkezes istennő

Az eleje kicsit lassan akart beindulni nálam, vagy csak fáradt voltam az olvasáshoz nem tudom, de a végére már nagyon élveztem alig akartam elmenni aludni, pedig csak egy fejezet maradt. De ahogy belépet a Geiger házba egyből jobban élveztem már a történetet, ez volt az első könyvem az írótól, de szerintem fogom még tőle olvasni a jövőben.

2 hozzászólás
>!
rafaelo0824
Sophie Kinsella: Kétbalkezes istennő

Sokat nevettem ezen a könyvön, főleg, hogy számomra hihetetlen, hogy valaki – nemtől függetlenül – ennyire ne értsen a háztartáshoz. Sam ettől függetlenül szimpatikus volt, tetszett, ahogy megváltozott az élete, és sok mindent megtanult magáról. Szeretem Kinsella történeteit.

>!
Áfonya74 P
Sophie Kinsella: Kétbalkezes istennő

Hihetetlen, mennyire jól ír Kinsella!
Nagyon jó volt az alapsztori, és csodálatosan, érdekfeszítően bontogatta ki a cselekményt az írónő. Szerintem, ha nem ő írja meg, el sem hiszem, hogy lesz képes valaki jogászból házvezetőnővé avanzsálni! De most komolyan! El tudjátok képzelni? :) Hát Kinsellát olvasva, el! Ő még ezt is képes elhitetni!!! És még a háziasszonyt, Trisht is el tudtam viselni közben, pedig az ilyenektől falra mászom! :)
Na és a szerelmi szálat úgy beleszőtte, hogy csak na! Annyira jól, hogy majdnem én is beleszerettem a kertészbe! :)
Letehetetlen volt!!!


Népszerű idézetek

>!
nadetti P

– Néha nincs szükség tervekre – mondom. – Nem kell átlátnunk a nagy összefüggéseket. Elég a következő lépést ismernünk.

372. oldal

1 hozzászólás
>!
krisztina990

– Nem vasalhat guggolva! – neveti el magát Trish megrökönyödve. – Húzza meg a fogót! Jó erősen! Megmutatom, hogyan. – Odanyúl és két mozdulattal a kellő magasságra állítja. – Gondolom, másmilyent használt eddig – teszi hozzá megértően, amikor a tákolmány a helyére kattan. – Mindnek megvan a maga kis trükkje.
– Bizony, így van! – sóhajtok megkönnyebbülten, hogy ő maga talált mentséget számomra. – De még mennyire! Én… a Nimbus 2000-es márkához szoktam hozzá.
– Az nem Harry Potter boszorkányseprűje? – tátja el a száját Trish.
A francba! Tudtam, hogy már hallottam róla valahol.

Kapcsolódó szócikkek: Harry Potter
2 hozzászólás
>!
krisztina990

– Mit mondott, hol tanult? – kérdi végül.
Ez a pasas egyáltalán nem hülye, ijedek meg.
– Egy … cordon bleu tanfolyamon. – Az arcom már forrón tüzel. Még több sót szórok a borba, és fürgén kavargatom.
– Nem kapcsolta be a platnit – jegyzi meg Nathaniel.
– Hideg mártás lesz – felelem a nélkül, hogy felemelném a fejem. További egy perc kavargatás után leteszem a fakanalat. – Most … hagyom, hogy pácolódjon.

>!
Mircsi

Ha engem kérdeznek, nézetem szerint alapvetően hibás a párkeresés rendje. Sokkal tisztább alapokra kéne helyezni. A szóban fogó egyedekre feliratokat kellene aggatni, akár a vécéfülkékre: foglalt, szabad. Hogy ne lehessen tévedés a dologban.

25. oldal

2 hozzászólás
>!
_Enii_ P

Meglepetten rezzenek össze, mivel a papírbugyiban felzümmög valami. A mobilom. A BalckBerry mellé rejtettem, és levettem a hangot.
– Hát ez meg mi? – akad meg Maya szeme a megremegő törülközőn. – Mi a csuda zümmög ott? A BlackBerry után sehogy se akarózik bevallanom a mobilt.
– Izé… amolyan… szerelmi segédeszköz – hebegem.
– Hogy mi?! – néz rám döbbenten Maya.
A mobil ismét felzümmög a bugyimban. Fel kell vennem. Talán az irodából hívnak.
– Izé… tudja… ezt magamban szeretném itt és most elintézni – pillantok Mayára jelentőségteljesen. – Volna kedves… elhagyni a helyiséget?

>!
krisztina990

Amikor beléptem a Carter Spinkhez, eleinte zavart a gondolat, hogy minden percemről el kell számolnom. Akkor még megfordult a fejemben: mi történik, ha hat percig henyélek? Mit írok be a kimutatásba? Mondjuk:
11.00-11.06 Céltalanul kibámultam az ablakon.
11.06-11.12 Arról ábrándoztam, hogy az utcán belebotlom George Clooneyba.
11.12-11.18 A nyelvemmel megpróbáltam elérni az orromat.

>!
Csoszi P

Rendszeresen főz magának?

Dacosan tekintek fel. Mi köze ennek mindehhez? Ugyan mitől jobbak a házilag kotyvasztott ételek?

Az étrendem tápláló és változatos – írom végül.

Ami tökéletesen igaz.
Különben is, mindenki tudja, hogy a kínaiak életkora hosszabb a mienknél, tehát mi lehetne egészségesebb, mint kínai kaját enni? A pizza pedig mediterrán étel, így vélhetőleg még a házias étkeknél is egészségesebb.

11. oldal

2 hozzászólás
>!
Csoszi P

– Jól aludtál?
– Mennyi ideig aludtam? – Nehezen térek magamhoz.
– Jó pár óráig. Kérsz sört? – mutat az üvegre. – Hideg.
Feltápászkodom, leporolom magam, felveszem a szoknyámat és a melltartómat, ami a helyzethez képest ildomos szerelésnek mondható, s odamegyek hozzá. Odaad egy üveg sört, én pedig óvatosan belekortyolok. Még soha nem ittam sört. A hideg, habzó ital azonban a legüdítőbb nedű, amit valaha kóstoltam.

233 - 234. oldal

>!
Ninácska P

– Ki lennél? – kérdezem egy fűszálat csavargatva az ujjam köré. – Ha csak úgy elfuthatnál, és szabadon dönthetnél a sorsodról.
Egy pillanatig a kertet nézi a söre fölött.
– Önmagam – mondja végül vállrándítva.

234. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Milly Johnson: Yorkshire puding Klub
Helen Fielding: Bridget Jones naplója 3. – Bolondulásig
Terry Pratchett: Fegyvertársak
Stephen Fry: Csináljunk történelmet
Neil Gaiman – Terry Pratchett: Elveszett próféciák
Nick Hornby: Egy fiúról
Terry Pratchett: Sofőrök
Julia Donaldson: Tüköry Léda hercegkisasszony
Douglas Adams: Az élet, a világmindenség meg minden
Robert Nye: Faust