!

Hová ​lett Audrey? 135 csillagozás

Sophie Kinsella: Hová lett Audrey?
Book24 · 2.990 Ft –16% 2.512 Ft
Bookline · 2.990 Ft –15% 2.541 Ft
Régikönyvek.hu · 2.990 Ft –15% 2.541 Ft
1.400 Ft-tólMolyok eladó könyvei
Könyvtár

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Audrey hetek óta nem teszi ki a lábát a lakásból. Édesanyja szerint olyan, akár egy törött porcelánváza. A szomszéd srác szerint olyan, akár egy lökött celeb, aki napszemüvegben ül az elsötétített szobában. Linus szerint pedig olyan, akár a rebarbara, ami csak árnyékban érzi jól magát. A pszichológusa szerint… na, azt inkább hagyjuk. Audrey szorong és pánikol. Mindentől és mindenkitől. A számítógépes játékokra rágyógyult öccsétől, a női magazinokból nevelődő anyjától, a sportkocsikról álmodozó apjától, de legfőképpen Linustól, akinek olyan a mosolya, akár egy gerezd narancs.

Audrey valahol útközben elvesztette önmagát, és úgy tűnik, minden összeesküdött ellene, de egy váratlan találkozás, egy óvatos séta a Starbucksba és egy szintén különös srác közeledése talán mindent újraírhat a lány életében.

Eredeti mű: Sophie Kinsella: Finding Audrey

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Libri, Budapest, 2015
300 oldal · ISBN: 9789633107966 · Fordította: Pritz Péter
>!
Libri, Budapest, 2015
324 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633105917 · Fordította: Pritz Péter

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Harry Potter


Hirdetés

Kedvencelte 13

Most olvassa 8

Várólistára tette 78

Kívánságlistára tette 63

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Csoszi P
Sophie Kinsella: Hová lett Audrey?

Sophie Kinsella írásai nagyon kedvesek számomra. Bármelyik könyvét olvastam eddig, mindegyik nagyon vicces és szórakoztató volt. A Hová lett Audrey? kifejezetten fiataloknak íródott, de a már régebb óta fiatalok is nyugodtan olvashatják.
A történet főszereplője egy tizenéves lány, Audrey, aki pánikbetegséggel küzd, pszichológushoz jár, és gyógyszert szed. Azt nem tudjuk meg, hogy konkrétan mik az előzmények, csak sejteni lehet, hogy miért alakult ki a lány betegsége. A könyv a gyógyulás folyamatát meséli el. Az írónő remekül ábrázolja a mai tizenéveseket, a szüleiket és a köztük feszülő ellentéteket.

>!
Zsófi_és_Bea MP
Sophie Kinsella: Hová lett Audrey?

Én csak szépen olvasom, olvasom a könyvet, és egyszer csak azt veszem észre, hogy hopp már vége is van…

Sophie Kinsellától még nem sok könyvet olvastam, azt hiszem, hogy csak kettőt, az egyik a Kétbalkezes istennő volt, ami azért maradt meg bennem, mert nagyon jól szórakoztam rajta, és tetszett is, de a másikra sajnos nem emlékszem…
A boltkóros sorozatot pedig csak Anya olvasta, és azt hiszem, hogy ő nálam sokkal többet olvasott az írónőtől.
Na szóval, amikor hirtelen arra eszméltem, hogy véletlenül vége lett a könyvemnek, az volt az első gondolatom, hogy ezt Anyának is el kell olvasnia, és azt hiszem ez sok mindent elárul arról, hogy tetszett a könyv.
(És azt is hiszem, ez nem fog bekerülni a Különvélemény rovatba, mert szerintem neki is nagyon fog tetszeni…remélem.)

Bővebben:http://konyvutca.blogspot.nl/2016/02/sophie-kinsella-ho…

>!
GytAnett 
Sophie Kinsella: Hová lett Audrey?

Az éppen szabadságon lévő énemnek nagyon jól esett ez a könyv. Semmi életbevágó, csak olvasni kell és élvezni. Illetve a komoly témákat humorosan és könnyen emészthetően adta elő.
Attól, hogy a főszereplőnk depresszióban szenved, egyáltalán nem éreztem, hogy ebből bármi átragadna rám, mert egy eszméletlen idióta családja van, és ő is viccesen adta elő a dolgokat. A családi jeleneteken kifejezetten sokat nevettem. :D Igazából mindegyik tagját megkedveltem valamiért, mindenkiben van valami szerethető tulajdonság, még a négy éves Felixben is. :)
Lionel… Jajj, hát ő – nem túl meglepő módon – nagyon cuki volt. ^^ Nem mondom, hogy beleszerettem, mert ez nekem már sok volt a nyálból, de aranyos. Bár számomra nem volt teljesen világos, hogy mégis mi vonzotta őt egy lelkileg sérült lányhoz. De nem bánom, hogy így alakult. :)
Semmit nem olvastam még Sophie Kinsellától, elvárásaim sem voltak vele szemben, úgyhogy nagyon örülök, hogy nem kellett csalódnom. :)
Azoknak ajánlanám, akik valami könnyed nyári olvasmányt keresnek, amin nem nagyon kell agyalni, csak hűsölni és élvezni. :)

4 hozzászólás
>!
Evelena 
Sophie Kinsella: Hová lett Audrey?

Olykor szükségünk van valakire, aki emlékeztet minket arra, milyen is a felhőtlen boldogság.

Sophie Kinsella az egyik legkedvesebb írónő a számomra. A könyveiben mindig megjelenik az a barátságos közeg, amiben kellemesen érzi magát az olvasó. Sok a a nevetés, a vicces szituáció, van bennük egyfajta 'bájosság'.
Ilyen hangulatra számítottam itt is, rengeteg vidámsággal. Nos, ez a történet nem éppen ilyen, a főszereplő lány betegséggel küzd, valami történt vele korábban és most fél az emberek közelségétől.
Mindig napszemüveget visel.
(Apró kitekintés: a héten olyan helyen is viseltem napszemüveget, ahol nem is sütött a nap… az emberek máris furán kezdenek el nézni ilyenkor.)
A könyv középpontjában tehát Audrey és a családja van, akik mind-mind különlegesek, megvannak a 'mániáik', amiken valóban lehet néhol kuncogni.
Természetesen itt van a testvére barátja, Linus is, aki igencsak édes…. :)
Az emberi kapcsolatokról szólt nekem igazán.
Szerettem olvasni, jó volt ez a sokszor megjelenő forgatókönyves stílus is. :)

>!
petruu_u
Sophie Kinsella: Hová lett Audrey?

Ez a könyv… Ezer és egy csillagot érdemel tőlem. Fantasztikus! Nagyon jól esett most. Köszönöm Sophie Kinsella. :) Most megyek alszom egyet, dolgozom aztán kifejtem bővebben is.

Megjöttem. És gondolkodtam mit írjak. Még mindig nem szedtem össze teljesen, de megpróbálom leírni. :)
Először is a borítója fogott meg a könyvnek. Annyira megtetszett már itt a molyon, hogy egyből azt gondoltam, hogy kell a polcomra. :D Miután elolvastam a fülszöveget, még jobban meggyőzött: ez a könyv bizony kell nekem. És nem csalódtam. :)
A történet elég komoly téma lenne, de Sophie olyan könnyen írja le az egészet, olyan humorosan, hogy nem tudod teljesen komolyan venni. Persze sokszor elgondolkodtat, rájössz, hogy a való életben vannak ilyenek, és ilyen ok nélkül gonosz emberek is léteznek sajnos.
Audrey hetek óta nem mozdul ki a házból. A sötét szobájában kuksol és a Teleshopot nézi, mert az megnyugtatja. A napszemüvegét nem veszi le soha. Pszichológushoz jár az őt ért trauma miatt, ami depressziót, és pánikrohamokat okozott. Azt nagyon sajnáltam, hogy nem igazán derült ki, mi is történt vele, csak találgatni tudsz. :(
Van egy dilis családja: anyukája Daily Mail függő, mindent a cikkekből csinál, a gyerekeit is úgy próbálja nevelni. Az apukája, aki luxusautók után áhítozik, és szinte mindent az anyára hagy. (Sokszor nem is figyel, de beleegyezik abba, amit az anya szeretne. :D Ez általában viccesen jött ki.) A bátyja aki egy csomószor öccsnek van írva, de szerintem az a bátyja, javítsatok ki ha tévedek számítógépes játékfüggő, egész nap a játékszobában kockul. Az öccse kicsit hiperaktív, mindent sokszor megismétel, mindent gyorsan eltanul, de ez egy négyévesnek elnézhető. És Audrey, akit ugye már ismerünk valamennyire.
A tesója a LOC (az állandóan emlegetett számítógépes játék) miatt alakít egy csapatot, hogy játékkal megnyerjék a díjat a játék versenyén. Emiatt jön át Linus akit én végig linusnak és nem linusznak olvastam, my fault, aki csapattárs a versenyben. És ő az, aki a legjobb hatással van Audrey-ra. Először a lány bepánikol tőle, de aztán szépen megszokja. spoiler Audrey arra nem igazán figyel, nem fogadja meg, amit a terapeutája mond neki, de a fiúra hallgat. Így, amikor a doktornő felajánlja, hogy tegyen egy kis sétát, kitérőt a Starbucksba, elmeséli Linusnak, hogy szerinte ez hülyeség. De aztán, amikor a fiú a kávézóban szeretne találkozni vele, belemegy. Itt kezd el igazán kigyógyulni a betegségéből. És innen majd mindenki elolvassa, mert már így is sok mindent lelőttem. :D
spoiler Az anyát először nem szerettem, hasonlít az enyémre, de megváltozik, úgyhogy végül megbékéltem vele. :) Az apa elég szétszórtnak tűnik nekem. Mondjuk én az apákat eddig nem szerettem egyetlen egy könyvben sem. :D De ezen kívül egész vicces. A bátyját nagyon szerettem, segítőkész és talán ő érti meg a legjobban a húgát. Sokszor szól neki, hogy Linus átjön és ne fusson el előle. :D
Abszolút át tudtam érezni, hogy van Audrey. Sajnos én is egy elég rossz és nehéz időszakon megyek át, sokszor nekem is megfordul a fejemben, hogy senkinek nincs szüksége rám. Nagyon jól tudtam azonosulni a főszereplő lánnyal, bár csak 14 éves. Én szeretem a happy endeket, és ez is az, szóval emiatt is lett nálam egy nagy kedvenc ez a könyv. És mert borzasztó jól esett most. :)

2 hozzászólás
>!
Pepe0810 P
Sophie Kinsella: Hová lett Audrey?

Kellemes kikapcsolódást nyújtott, most pont erre volt szükségem :) A szereplők szerethetőek voltak nagyon. Nagyon szeretem Sophie Kinsella stílusát, nem ez az első könyvem, amit olvastam tőle. Azt mondjuk jó lett volna megtudni, hogy milyen trauma érte Audrey-t, de így is nagyon tetszett a könyv. :)

>!
zsebibaba007
Sophie Kinsella: Hová lett Audrey?

Ebből a könyvből árad a cukiság. Komolyan. Imádtam minden egyes cuki pillanatát, és kikapcsolódásnak tökéletes volt :)

>!
budvigszandi P
Sophie Kinsella: Hová lett Audrey?

Számomra nem csupán hihetetlenül aranyos, hanem felettébb érdekes is volt ez a történet. Audrey gyógyulásának folyamata és gondolatai nagyon inspirálóan hatottak rám, sok mindent megértettem magammal kapcsolatban is Audrey szemszögéből olvasva. Szívesen olvasnék még róla, a betegség előtt és elején zajló dolgokról is bővebben.

>!
nagara
Sophie Kinsella: Hová lett Audrey?

Tetszett. Eddig is szerettem Sophie Kinsella könyveit, bár ez teljesen más stílusú, de nagyon jól megírt, könnyen olvasható, érdekes, a témája ellenére is. Audrey-t valamilyen trauma éri, de nem derül ki a könyvből, hogy mi, még az utolsó oldalakon sem, pedig végig ezt vártam, hogy mesélje már el…

>!
K_A_Hikari P
Sophie Kinsella: Hová lett Audrey?

Nos akkor összegezve: gyorsan olvasható, de semmit ne várjon tőle az ember, vicceket és nevetést főleg ne.
Sajnos ez most nagyon nem az én világom volt.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Zsófi_és_Bea MP

ANYA: Mennyit mozogsz egy héten?
FRANK: Sokat.
ANYA: Az nem elég. Holnap elmegyünk futni.

>!
nagara

Frankből előtör a Felbőszült Frank. Olyan hangot hallat, mint egy orrszarvúbőgés és egy frusztrált sikítás keveréke.
– A „rohadt” nem is káromkodás – mondja, és közben mélyeket lélegzik, mint aki türtőztetni próbálja magát.
– De az!
– A Harry Potter-filmekben is mondják. Érted? A Harry Potterben. Akkor hogy lehetne káromkodás?
– Tessék? – kérdezi anya elképedve.
– A Harry Potterben. Az ügyet lezártnak tekintem.

28. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Harry Potter · káromkodás
>!
zakkant

Sok mindenen gondolkodtam. Azt hiszem, anyának igaza volt a le-föl ugráló diagrammal kapcsolatban. Mindannyiunknak megvan a sajátja. Még Franknek is. Anyának is. De még Felixnek is. Anyának is. Azt hiszem rájöttem, hogy az élet arról szól, hogy felmászunk valahová, aztán lecsúszunk onnan, aztán újra összeszedjük magunkat, és elindulunk. És nem számít, ha visszacsúszunk, feltéve hogy nagyrészt azért felfelé tartunk. Mindössze ebben reménykedhetünk. Hogy nagyrészt felfelé tartunk.

321-322. oldal

>!
Roxa

(Gyakran megfigyeltem, hogy sok ember összetéveszti a humorérzéket azzal, hogy valaki igazából egy érzéketlen tuskó.)

11.

>!
nagara

Odamegyek a kocsihoz, türelmesen várok a soromra, majd megkérdezem: – Elnézést, kókuszfagyi van?
Tudom, mit fog mondani. Kábé nyolc éves korom óta kérek tőle kókuszfagyit, de soha nincs neki.
– Ma van – mondja a fagylaltos csillogó szemmel. Hülyén nézek rá, miközben kezébe veszi a kanalat.
– Hogy?
– Kókuszfagyi a kishölgynek – mondja, és közben egy széles mozdulatot tesz. – Mai különlegesség. Csak neked.
– Hogy? – pislogok hitetlenkedve, miközben beleteszi a fagyit egy hatalmas tölcsérbe. – Ez tényleg kókusz?
– Csak neked – ismétli meg, és átnyújtja a tölcsért. – És egy csoki a fiatalembernek – mondja, és odaad egy másikat. – A cég ajándéka.
– A kókuszfagyi a kedvencem – mondom szinte kábultan. – De itt soha nincs.
– Ezt mondta ő is. A fiatal barátod. És megkért, hogy egyszer hozzak.
Megfordulok. Linus figyel, és közben még szélesebben mosolyog, mint eddig.
– Köszönöm – mondom a fagylaltosnak. – Nagyon köszönöm.
Visszaérek Linushoz, átölelem úgy, hogy közben ne dobjam el egyik fagyit sem, és megcsókolom.
– Hihetetlen, hogy ezt elintézted! – Odaadom a fagyiját, és belenyalok a sajátomba. Ez nektár. Mennyei. A kókuszfagyi a legjobb a világon.

271. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fagylalt
1 hozzászólás
>!
zakkant

– De Audrey, ilyen az élet! Mindenki diagramja ilyen. Az enyém biztosan. Fel egy kicsit, aztán le egy kicsit. Ilyen az élet.

300. oldal

>!
kittenn

Annyi nevetéssel tartozik nekem az élet! Néha remélem, hogy az elmulasztott nevetések elraktározódnak bennem, és ha meggyógyulok, mind egyszerre törnek fel egy gigantikus, huszonnégy órás röhögőgörcsben.

121. oldal

>!
nagara

Sokan azt mondják, hogy anyára hasonlítok, pedig nem is vagyok olyan szép,mint ő. Anya szeme annyira kék. Olyan, mint a kék gyémánt. Az enyém meg olyan színtelen – bár jelen pillanatban ebből nem sok látszik.

18. oldal

>!
nagara

– Hát, jó szórakozást – mondom, és kiveszem a csomag Oreót

27. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

A. Meredith Walters: Find You in the Dark – Utánad a sötétbe
Tammara Webber: Easy – Egyszeregy
Rainbow Rowell: Fangirl
Cathy Cassidy: Mályvacukor égbolt
Gayle Forman: Csak egy nap
Cally Taylor: A mennyország várhat
J. L. Armentrout: Origin
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
Katja Millay: The Sea of Tranquility – Nyugalom tengere
Cassandra Clare: Üvegváros