Egy ​boltkóros naplója (A boltkóros 1.) 445 csillagozás

Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Komolyan ​mondom, ha mindenki mindennap új ruhát venne fel, szerintem megszűnne a depresszió mint népbetegség. Becky

A fiatal és csinos Becky Bloomwoodnak látszólag bejött az élet. Sikeres magazinrovatában azoknak ad tanácsot, akik nem képesek beosztani a pénzüket, és már a hó vége előtt elköltik… a következő havi fizetésüket. A gond csak az, hogy Becky is olyan, akinek minden bajára egy új feszes top a gyógyír. Baja pedig van elég. Például, hogy a vásárlási láz miatt nyakig ül az adósságban. Hiába tudja a tökéletes receptet: költs kevesebbet, keress többet!, ha boldogtalan, ha túlórázik, ha összebalhézik a pasijával, ha túl sok a zsizsegés vagy éppen halálra unja magát, Becky vásárol. Egyre nyomasztóbb pénzzavarából egyre komolyabb költekezéssel igyekszik kimászni. Két választása maradt: vagy ellenáll a csábító kirakatoknak, a kihagyhatatlan akcióknak és a csecsebecséknek, vagy az adósok börtönében felpróbálhatja a cseppet sem divatos rabruhát. Vajon sikerül Beckynek úrrá… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2000

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Nők lapja regények Ulpius-ház

>!
Libri, Budapest, 2015
390 oldal · ISBN: 9789633106471 · Fordította: Béresi Csilla
>!
Libri, Budapest, 2015
390 oldal · ISBN: 9789633104590
>!
Kelly, Budapest, 2009
368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639667785 · Fordította: Béresi Csilla

2 további kiadás


Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Becky Bloomwood


Kedvencelte 33

Most olvassa 13

Várólistára tette 140

Kívánságlistára tette 81

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Amaryll87 P>!
Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója

Nem nyerte el a tetszésemet a könyv. Becky számomra idegesítő volt. Azért kapott 3csillagot,mert néhol azért meg nevettetett. De a film nekem jobban tetszett.

Nikolett0907 P>!
Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója

Nos, az alap ötlet nagyon érdekesnek bizonyult, nem hiába vettem kézbe.
Olyan ember ad tanácsokat anyagi ügyekben, aki jó maga is adósságban él.
Elég érdekes kivitelezése egy nagyon kellemes kikapcsolódásnak, illetve lett volna.
Az első hatvan oldalt nagyon élveztem, egy dilis, de kedves lányt ismertem meg Becky személyében.
Eleinte nagyon szimpatizáltam vele, mert bár a karaktere távol áll tőlem, mégis szerethető és könnyen elfogadtam.
A kezdetleges pozitív meglátásaim sajnos egy idő után átcsapott egy bizonyos egykedvűségbe, később pedig unalommá.
Mert, bár a probléma alapját megértem, elvégre divattervező vagyok, mégis kimerített ez a „szenvedély”.
Ha a vásárlás oldalát nézem, nem szeretem, kivéve ha könyvekről van szó, és a méterárú boltokban is csinos összegeket hagyok ott tény. Bár abból én álmodom meg a ruhát és nem készen veszem, de ez itt most lényegtelen.
Szóval meguntam, valahogy a kezdeti lendület alábbhagyott és már csak azt vártam mikor lesz vége.
Kár érte.

>!
Libri, Budapest, 2015
390 oldal · ISBN: 9789633106471 · Fordította: Béresi Csilla
Csoszi>!
Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója

Jó pár évvel ezelőtt olvastam a könyvet, és nagyon megszerettem a Boltkóros-sorozatot. Tudom, Becky sokaknak szálka a szemében a költekezései, az álmodozása, a hazudozásai miatt, de az vesse rá az első követ… ! Elismerem, hogy időnként túlzásokba esett, de engem nagyon szórakoztatott ez a történet. Bár már többször olvastam, még mindig dőltem a nevetéstől egy-egy jelenetnél spoiler. A legjobban azokat a részeket vártam, amelyekben Luke Brandon is szerepel. Hosszú idő óta ő az egyik kedvenc könyves álompasim:) Nemsokára jön a folytatás!

>!
Kelly, Budapest, 2009
368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639667785 · Fordította: Béresi Csilla
sztimi53>!
Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója

A könyv alapötlete jó: olyasvalaki ad pénzbeosztási tanácsokat, aki maga nem tud jól gazdálkodni, ez sok helyzetkomikumot teremt, de hát általában azok osztják mindig az észt, akiknek gőze nincs a dologról, meg a legtöbb ember főnöke is ilyen, nem igaz? Ami jó benne, hogy sajnos tényleg a mostani anyagias, fogyasztói társadalmat mutatja be, a veddmeg kényszert, a sale-eket, elég szórakoztatóan szeretné tenni, engem viszont csak ritkán mosolyogtatott meg. A maga kategóriájában nem rossz ez, csak nem az én világom. Na már most én nem szeretek vásárolni, ruhát meg pláne nem. Én nem vagyok olyan, mint Becky gondolom büszkén, különösebben nem érdekel a divat, a nippek, kiegészítők, egyéb kacatok, és legfőképp, nem költöm ész nélkül a pénzt! Aztán fülvörösödve a könyvesboltokra, antikváriumokra gondolok, meg az online könyves akciókra, 30 %, 40-90% és szomorúan bevallom én is shopaholic vagyok, csak én szakosodtam.

37 hozzászólás
sztinus>!
Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója

Az első 50 oldalon szórakoztam rajta, aztán nagyon idegesítő volt ez a buta vásárlásmániás lány. Aki persze az utolsó 50 oldalon 180%-ot fordul, okos lesz ja.
Maximum egyszer ajánlott olvasmány.

moonchristal P>!
Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója

Ez a könyvsorozat, és Sophie Kinsella volt talán az egyik első kortárs szórakoztató irodalmi élményem, még abból az időből, amikor a könyvből készült filmet bemutatták. Azóta töretlen a sikere nálam, már sokadik újraolvasás, de nem tudom megunni, mert olyan kis aranyos limonádé, ami mindig kikapcsol, megnevetett, megmelengeti a szívemet. Tökéletes nyitó kötete a sorozatnak.

rafaelo0824>!
Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója

Kinsella az egyik kedvenc chick-lit íróm, pedig nem rajongok a műfajért, viszont nála mindig olyan karaktereket kapok, akik nem tökéletesek. Sem a férfiak, sem a nők, ráadásul mindez megspékelve egy mentális betegséggel, amit sikerül humoros formában átadni. Szerencsére nekem nincs vásárlásmániám, mégis megdöbbentő, mennyi mindenre verek el összegeket tök feleslegesen, a könyv ezen is mindig elgondolkodtat. Nem mellesleg szórakoztató is, szóval nálam öt csillag.

Chris_Q>!
Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója

Csalódás. Ez volt számomra ez a könyv, méghozzá olyannyira, hogy azon kevés esetek közé tartozik, mikor azt mondom, a film sokkal jobb volt.
Először pozitívan indult, vicces volt, illetve az alapötletet továbbra is kreatívnak tartom (a pénzügyi tanácsadó, aki úszik az adósságokban). De aztán ahogy egyre inkább haladtam benne, alig bírtam elviselni a főszereplőt, Rebecca Bloomwoodot. A filmben csak butácska, de jószívű, kissé sokat foglalkozik a külsejével, de nem dörgöli túlságosan az emberek orra alá, ezért szerintem szerethető karakter, itt viszont egy rettentően felszínes, másokat lenéző, és nagyon éretlen karakter. Mikor megkapta az ezredik, tartozás intézésére felszólító levelet, mit csinál? spoiler Szinte minden problémáját így intézi el: ignorálja, majd megoldódik, majd elmegy vásárolni. Ezenfelül ha olyasvalakit lát, akinek a külseje nem tetszik neki, akkor azt muszáj megemlítenie. Persze mindenkinek más az ízlése, ez tény, no de hangosan kiröhögni valakit? Bár érthető, hiszen maga Becky is így gondolkodik: akárhányszor meg akar venni egy új ruhát/kiegészítőt/akármit, rögtön követi a gondolat, hogy majd mindenki milyen elismerően fog ránézni, és mindenki dicsérgetni fogja, valamint ugyanilyen gondolatmenet alapján fél attól, hogy slamposan jelenjen meg. Ez a felállás amúgy tetszett is, mert a nagy önbizalomhiány, a megfelelési kényszer és a magány jó magyarázat lehetne a boltkórra – lehetne. Ugyanis Becky személyiségében ezeknek nyoma sem látszódott, inkább csak a nagyképűségét tudnám indoknak felhozni a viselkedésére, illetve felsőbbrendűségi érzését. Ugyanis úgy érzi, neki minden kijár – akármilyen apróság történik vele, azonnal elkezd ábrándozni, hogy ennek hatására másnap a kenti herceggel fog randevúzni, és neki semmit sem kell tennie ennek megvalósulása érdekében. Persze az effajta álmodozások természetesek, de Becky mindig meglepődik, miért nem úgy történnek a dolgok, ahogyan ő azt elképzelte, hiszen neki az járt volna…
Mégis megadtam az esélyt a könyvnek. Simán lehet, hogy ez csak egy bevezetés a történet végi pofára esésre, hogy így nem lehet élni az életet… gondolatam én naivan. Nem. Amíg a filmben Becky spoiler, így mászva ki adósságaiból és változva meg, addig a könyvben spoiler, ezzel megerősítve Beckyt abban, hogy semmit sem kell költekezési szokásain változtatnia, úgyis az ölébe hullik a pénz. Emellett a szerelmi szál is teljesen összecsapott volt, csak a végén került előtérbe, nem értettem, hogy spoiler mit bír Beckyn, és azt se, hogy Becky mit bír a fickón – a pénzén kívül persze. Mert váltig állítja az író, hogy ez nagy szerelem meg minden, de azok után, hogy pár nappal korábban Becky még egy számára teljesen érdektelen férfinál próbálkozott csak azért, mert gazdag volt, elképzelhetetlennek tartottam ezt a pálfordulást. Mindezek fényében a végkifejlet teljesen abszurd volt, mert hogy két ekkora szerencse a valóságban nem éri az embert, az is biztos.
Még több olyan valószerűtlenséget fel tudnék sorolni, ami miatt végig azt vártam, hogy az utolsó oldalon Becky hirtelen felébred, és rájön, hogy mindezt csak álmodta. Például elképzelhetetlennek tartom, hogy spoiler, hogy a fickó, aki pontosan tudja, hogy Becky hazudott arról, hogy spoiler, hirtelen odáig lesz érte, valamint a másik fickó, aki észrevette, hogy spoiler, még mindig érdeklődjön iránta. (Ja, igen, egy másik unszimpatikus vonása Beckynek: folyamatosan hazudott, még akkor is, amikor nem volt muszáj. De ennek ellenére mindenki odáig van érte. Rejtély.) A másik furcsa dolog az volt, hogy spoiler.
A karakterek többsége sem volt valami érdekes, mind sablonosak és kiszámíthatóak voltak. A történet jól indult, meg volt benne egy-két érdekes rész is a vége felé, de összességében érezni lehetett, mi lesz a következő fejezetben. A stílusa se tetszett túlságosan, bár azt most ráfogom a fordítóra (ti találkoztatok már a CV szóval magyar szövegkörnyezetben? Ha nem ismertem volna a szót magyarul, nem tudtam volna, mit jelent. Meg maga a szóhasználatot sem éreztem valami igényesnek).
Összességében azt mondanám, hogy kár volt érte, egy jó ötlet elpazarlásának érzem. Nem hiszem, hogy valaha is folytatni fogom a sorozatot. És asszem, megyek, megnézem a filmet. Nektek is inkább azt ajánlom.

Katalyn77>!
Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója

Nem volt rossz könyv, szórakoztató, könnyű, vicces. Becky karakterével a tőlem távol álló vásárlás függőségével nem tudtam azonosulni, de más függősége mindenkinek van, nálam kaja (csoki), kávé :). A regényben nagyon jól le van írva milyen a függőség, a halogatás (majd holnap elkezdem a fogyókúrát), és önmagunk becsapása, az minden esetben jelen van. Becky nagyon szerethető, kicsit „butácska”, sokszor kerül hülye helyzetekbe, párszor persze néha benyúltam volna a történetbe és megráztam volna hogy térjen észhez :), de nagy szíve van.


Népszerű idézetek

Fay >!

Komolyan mondom, ha mindenki mindennap új ruhát venne fel, szerintem megszűnne a depresszió, mint népbetegség.

170. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Becky Bloomwood · depresszió · ruhanemű
8 hozzászólás
SuzyQ>!

Az csak az egyik szokásos félöntudatlan állapotban kimondott, szürkeállománytól független benyögésem volt.

3 hozzászólás
icu79 P>!

Családi boldogságunk kulcsa láthatóan az alkohol lesz.

191. oldal

Lornka>!

Tudod, hogy a pénzgondokra kétfajta megoldás létezik?(…)
Költs kevesebbet- mondja a papám- , vagy keress többet.

49. oldal

2 hozzászólás
Letti>!

Karácsonyi bevásárlás! Itt intézhetem az egészet! Tudom, hogy a március korai kissé, ám nem az, ha az ember előreláthatóan megszervezi az életét.

111. oldal, 7. fejezet (Kelly, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: Becky Bloomwood
2 hozzászólás
lutza>!

A szüleim túl sok szappanoperát néznek, ez az ő bajuk. Talán még remélték is, hogy teherbe esem. Aztán eltehetik láb alól minden hájjal megkent, nős szeretőmet, és elföldelhetik az udvarban.

256. oldal

icu79 P>!

Egyetlen hely van, ahova mehetek. Egyetlen hely, ahova mindig mehetek. Haza, a mamához és a papához.

211. oldal

TheEvii>!

Ez ám a nagy pillanat! Amikor az ember ujjai rákulcsolódnak egy ragyogó, még nem meggyűrődött táska fogójára… és tudja, hogy az a vadonatúj csoda odabent egyedül az övé.

34. oldal

Rencs7>!

– Ki nem állhatom a vásárlást.
– Tényleg? – lepődik meg. – Azt hittem, minden lány szeret vásárolgatni.
– De nem én! Én inkább a lápon… vágtatnék. Mögöttem egy falka kutyával.

231. oldal

Kiara P>!

Mindjárt elájulok. Mivé lesz ez a világ? Belépődíjat kérnek a múzeumban! Ez felháborító. Mindenki tudja, hogy a múzeumoknak ingyenesnek kell lenniük! Ha belépődíjat szednek, a kutya se fog odamenni! Kultúrális örökségünk pedig feledésbe merül egy teljes generáció számára, amelyet kirekesztő pénzügyi korlátozással tartanak távol. A nemzeti és kulturális érzés eltompul, és a civilizált társadalom az összeomlás szélére sodródik. Ezt akarja Tony Blair?

92. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tony Blair

A sorozat következő kötete

A boltkóros sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Helen Fielding: Bridget Jones babát vár
Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik
Janet Evanovich: A szingli fejvadász 1.
Katarina Mazetti: A pasi a szomszéd sír mellől
Terry Pratchett: Vadkanapó
Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak
Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek
Abbi Waxman: Új örömök kertje
Cally Taylor: A mennyország várhat